KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (1943)


1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt. sz.: D.22/8/2000

Tárgy: Várfalvi Kft. jogorvoslati kérelme a Komárom-Esztergom Megyei Állami Közútkezelő Kht. közbeszerzési eljárása ellen

A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi

HATÁROZAT-ot:

A Várfalvi Kft. (4024 Debrecen, Varga u. 47/B, képviseli: ifj. dr. Horváth Tibor ügyvéd, 4024 Debrecen, Petőfi tér 19. 1/1., a továbbiakban: kérelmező) kérelme alapján lefolytatott jogorvoslati eljárás során, amelyet a Komárom-Esztergom Megyei Állami Közútkezelő Kht. (2800 Tatabánya, Táncsics u. 1/C, a továbbiakban: ajánlatkérő) "útszóró só telephelyre szállítása" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, a Döntőbizottság megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette az 1999. évi LX. törvénnyel módosított, a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 60. § (1) bekezdés b) pontjára tekintettel az 52. § (1) és az 59. § (1) bekezdését, ezért a Döntőbizottság ajánlatkérővel szemben 1 700 000 Ft, azaz egymillió-hétszázezer forint, a szerződéskötésért felelős Únyi Antal igazgatóhelyettes főmérnökkel szemben pedig 100 000 Ft, azaz egyszázezer forint bírságot szab ki.
A Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt, hogy a kérelmező részére a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül 30 000 Ft, azaz harmincezer forint igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg.
Kötelezi továbbá a Döntőbizottság az ajánlatkérőt és Únyi Antal igazgatóhelyettes főmérnököt, hogy a bírságot a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül fizessék be a Közbeszerzések Tanácsa MNB 10032000-01720361-00000000 számú számlájára.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.

INDOKOLÁS

Ajánlatkérő 1999. december 8-án ajánlati felhívást tett közzé nyílt eljárás megindítására a K. É. 49. számában (6706) 1600 tonna összeállásgátlóval bekevert útszóró só telephelyre szállítása tárgyában.
A 3. d) pont szerint egyes mérnökségek teljes körű ellátására részajánlattételt engedett meg ajánlatkérő.
Az 5. a) pontban azt is közölték, hogy ajánlatkérő dokumentációt nem készít.
A felhívás 11. a) pontban a pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasság igazolására az alábbiakat kérték:
– A vállalkozás likviditásának 30 napnál nem régebbi, banki nyilatkozattal történő igazolása.
– Műszaki, technikai felszereltségének leírása.
– Az előző 3 év referencialistája a Kbt. 44. § (2) bekezdés a) pontjával összhangban, különös tekintettel az útszóró só beszerzésére, szállítására, mennyiségi alapokkal, az információt nyújtó megrendelő megjelölése mellett.
– A Kbt. 46. § (4)–(6) bekezdések szerinti hatósági igazolások és nyilatkozatok csatolása az ajánlattevők és a teljesítésbe 10%-ot meghaladó mértékben bevonni kívánt alvállalkozók esetében.
– Minőség-ellenőrzési rendszer ismertetése és azok dokumentumai.
– Szállítandó só minôségi tanúsítványa.
A 11. b) pontban közölte ajánlatkérő, hogy az ajánlattevőt a szerződés teljesítésére alkalmatlannak minősíti:
– amennyiben nem rendelkezik a szállítandó útszóró só minőségi tanúsítványával és
– amennyiben egyáltalán nem rendelkezik a beszerzés tárgyának megfelelő referenciával.
Az egyéb információkat tartalmazó 16. pont második bekezdésében kötötte ki ajánlatkérő, hogy
– Az összeállásgátlóval bekevert útszóró sónak ki kell elégítenie a KHVM Útgazdálkodási és Koordinációs Igazgatóság által kiadott Útügyi műszaki feltétel ÚT 3-2.401 műszaki előírásban leírtakat.
A 2000. január 18-i ajánlattételi – egyben bontási – határidőig kérelmező, a Magyar Plastiroute Kft., a Solinwest 2000 Kft. és Szpisják Imre egyéni vállalkozó nyújtott be ajánlatot.
A 2000. január 20-i eredményhirdetésen ajánlatkérő a Kbt. 61. § (1) bekezdésében előírt összegzés szerint hirdette ki és ismertetette a döntését, miszerint a négy ajánlat közül csak a Magyar Plastiroute Kft. ajánlata volt érvényes, ezért az lett a közbeszerzési eljárás nyertese.
Ajánlatkérő kérelmező ajánlatát a felhívás 11. a) pontja szerint megkövetelt referencialista hiánya, a Solinwest Kft. ajánlatát a banki nyilatkozat hiánya, míg Szpisják Imre vállalkozó ajánlatát az útszóró só minőségi tanúsítványának hiánya miatt érvénytelennek minősítette, és így nem is értékelte.
Az összegzést ajánlatkérő írásban is megküldte ajánlattevők részére, majd a szerződést ajánlatkérő a nyertesnek kihirdetett Magyar Plastiroute Kft.-vel 2000. január 28-án írásban megkötötte.
Kérelmező a 2000. január 28-án benyújtott, és a Döntőbizottság hiánypótlást kérő felhívására február 8-án kiegészített jogorvoslati kérelmében a tárgyaláson pontosítva kérte ajánlatkérő eljárást lezáró döntésének megsemmisítését, és ideiglenes intézkedéssel a még meg nem kötött szerződés megkötésének megtiltását. Kérelmét alapvetően azzal indokolta, hogy ajánlata nem volt érvénytelen, és hogy ajánlatkérő nem az összességében legelőnyösebb ajánlatot hirdette ki nyertesnek. Álláspontja szerint a nyertesnek kihirdetett ajánlat is érvénytelen volt. A kérelmére tartott tárgyaláson már nem vitatta azt a megállapítást, hogy ajánlata nem tartalmazta a referencialistát, mely adatot tartalmaz az útszóró só beszerzésére, szállítására, a mennyiségi alapokkal és az információt nyújtó megrendelő megnevezésével. Azt is elismerte, hogy ajánlatából hiányzott a minőségbiztosítási rendszer ismertetése is.
A Döntőbizottság a felhívásban megjelölt szerződéskötés időpontjára tekintettel ideiglenes intézkedést nem alkalmazott a jogorvoslati eljárás során.
Ajánlatkérô írásos észrevételében és a tárgyaláson úgy nyilatkozott, hogy kérelmező ajánlatának érvénytelenné nyilvánítása jogszerű volt, ezért kérik az alaptalan kérelem elutasítását.
Álláspontjuk szerint jóhiszeműen jártak el, amikor a nyertes ajánlatát nem nyilvánították érvénytelennek, az illetékes APEH Járulékigazgatóság igazolásának hiánya miatt, mivel elegendőnek ítélték az APEH-adóigazolás becsatolását. Erre tekintettel ajánlatkérő igazgatóhelyettes főmérnöke sem vitatta a tárgyaláson a Döntőbizottság azon megállapítását, hogy a kötelező két APEH-igazolásból a nyertesnek kihirdetett ajánlattevő csak az egyiket csatolta ajánlatához.
Az ügyben érdekelt felek közül a tárgyaláson a Solinwest Kft. úgy nyilatkozott, hogy amennyiben hiánypótlás keretében ajánlatkérő kérte volna tőle a hiányzó bankigazolást, akkor azt pótolni tudta volna, mivel a cég fizetőképes, ezért ilyen szempontból ajánlattételre alkalmas.
A Döntőbizottság a rendelkezésre álló iratok, dokumentumok és írásos, valamint szóbeli nyilatkozatok alapján megállapította, hogy ajánlatkérő megvalósította a rendelkező részben írt jogsértéseket, ezért a megkötött szerzôdésre tekintettel az ajánlatkérő szervezettel és a szerződéskötésért felelős személlyel szemben bírságot szabott ki, kötelezve egyben ajánlatkérőt az igazgatási szolgáltatási díj megfizetésére is.
A Kbt. 52. § (1) bekezdése és a 60. § (1) bekezdés b) pontja szerint az ajánlatkérő az ajánlatok felbontásakor, illetőleg azt követően megállapítja, hogy mely ajánlatok érvénytelenek. Eredménytelen az eljárás, ha kizárólag érvénytelen ajánlatok érkeztek.
E kogens szabályokat összevetve a felderített tényállással, a Döntőbizottság kétséget kizáróan megállapította, hogy ajánlatkérő érvénytelen ajánlatot fogadott el és hirdetett ki nyertesnek, mert ajánlatkérő által sem vitatottan a tárgyaláson bizonyítást nyert, hogy a Plastiroute Kft. ajánlata a kötelezően csatolandó APEH járulékigazgatósági igazolást nem tartalmazta, tehát érvénytelen.
A Kbt. 59. § (1) bekezdése szerint az eljárás nyertese az, aki az ajánlatkérő részére az ajánlati felhívásban (és a dokumentációban) meghatározott feltételek alapján a 34. § (1) bekezdésében meghatározott elbírálási szempontok egyike szerint a legkedvezőbb ajánlatot tette. Az ajánlatkérő csak az eljárás nyertesével, vagy – visszalépése esetén, ha azt az ajánlati felhívásban előírta – az eljárás eredményének kihirdetésekor a következő legkedvezőbb ajánlatot tevőnek minősített személlyel kötheti meg a szerződést.
E kötelező szabályra figyelemmel érvénytelen ajánlat nem lehet az összességében legelőnyösebb – nyertes – ajánlat, és így a szerzôdés sem köthető meg annak benyújtójával.
A Döntőbizottság osztotta ajánlatkérő azon döntését, miszerint a kizárt három további ajánlat – köztük kérelmezőé – érvénytelen volt a felsorolt indokok alapján.
A Döntőbizottság álláspontja szerint ajánlatkérőnek a közbeszerzési eljárást eredménytelenné kellett volna nyilvánítania, tekintettel a Kbt. – fentebb idézett – 60. § (1) bekezdés b) pontjára.
A Döntőbizottság a bírság mértékének megállapításánál figyelembe vette a jogsértés súlyát és a nettó 17 040 000 Ft-os szerződéses összeget, melynek alapján a szervezetre kiszabott bírság mértéke a beszerzési érték közel 10%-a. A szerződéskötésért felelős személlyel szemben elegendőnek és a jövőre vonatkozóan kellően visszatartó erejűnek ítélte a bírság kiszabható alsó határának, azaz a 100 000 Ft-nak a megállapítását a Döntőbizottság.
A fenti indokokra tekintettel a Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdésének d), f) és h) pontjai szerinti jogkövetkezményeket alkalmazta a jogsértő ajánlatkérő szervezettel szemben, míg a szerződéskötésért felelôs személlyel szemben a 88. § (1) bekezdés f) pontja szerintit, figyelemmel a Kbt. 88. § (4) és (5) bekezdéseire is.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.

Budapest, 2000. március 6.

Dr. Bíró László s. k. Hámori András s. k.
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos

Domokos Gábor s. k.
közbeszerzési biztos


 

index.html Fel