MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSÔBB BÍRÓSÁGA (1957)
Kf.IV.29.468/1999/5. szám
A Magyar Köztársaság Legfelsôbb Bírósága a dr. Gyebnár László ügyvéd (5640 Békéscsaba, Wlassich sétány 7.) által képviselt Békés Megyei Önkormányzat (5601 Békéscsaba, Derkovits sor, Megyeháza Pf. 118) felperesnek a dr.·Bíró László jogtanácsos által képviselt Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntôbizottság (1024 Budapest, Margit krt. 85.) alperes ellen közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránti perében – amelybe a dr. Becsei Zoltán ügyvéd (5600 Békéscsaba, Irányi u. 2.)·által képviselt Megastruktúra Kft. (5600 Békéscsaba, Irányi u. 4–6.) az alperes pernyertessége érdekében beavatkozott – a Fővárosi Bíróság 1999. július 8-án kelt 8.K.31.953/1998/8. sz. ítélete ellen a felperes részéről 10. sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán a 2000. január 13. napján megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta a közvetkező
ÍTÉLET-et:
A Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.
Kötelezi a felperest, hogy 10 napon belül fizessen meg az alperesnek 15 000 (tizenötezer) forint másodfokú eljárási perköltséget.
A fellebbezési illetéket az állam viseli.
Ez ellen az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.
INDOKOLÁS
Az elsôfokú bíróság által megállapított tényállás szerint a felperes nyílt eljárásban ajánlati felhívást tett közzé a Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága és a Békés Megyei Jókai Színház raktári telephelye kialakítására. A felperes az ajánlathoz külön dokumentációt készített, amelyben előírta, hogy az ajánlattevők létesítményenként tételes költségvetést csatoljanak.
Az ajánlatok elbírálása során első helyen a Herma Építôipari Kft., a második helyen a Kisüzemi Építô és Szolgáltató Kft. végzett. A nyertes ajánlat a dokumentációban meghatározott F 35, F 36, és F 37-es munkarészekre költségvetést nem tartalmazott.
A beavatkozó jogorvoslati kérelme alapján eljárt alperes a határozatában megállapította, hogy a felperes megsértette a közbeszerzésekrôl szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban Kbt.) 59. § (1) bekezdését, illetve az 52. § (2) bekezdés d) pontját, ezért a felperessel szemben 3 millió Ft bírságot szabott ki. A határozat indokolása szerint a nyertes ajánlat nem tartalmazta az épületgépészeti terv F 35, F 36, F 37 és F 38-as pontjai szerint meglévô szabadtéri fűtési távvezetékek és tartóoszlopok bontásának költségelését, ezért az ajánlat nem felel meg a felhívásban és dokumentációban foglalt követelményeknek, így érvénytelen.
A felperes keresetében az alperesi határozat megváltoztatását és a marasztaló rendelkezések mellôzését, másodlagosan a pénzbírság törlését kérte. Elôadta, hogy fix összegű ajánlatot kért, ezért a költségvetés kis hányadát képviselô elemének elmaradása nem eredményezheti az ajánlat érvénytelenségének megállapítását.
Az elsôfokú bíróság szakértôi bizonyítást rendelt el. Schwancer Pál igazságügyi építész szakértô szakvéleményében megállapította, hogy a nyertes ajánlat költségvetésében az F 35, 36 és 37 számú munkarész költségelése nem szerepel.
Az elsôfokú bíróság ítéletében a felperes keresetét elutasította, és a felperest perköltség megfizetésére kötelezte, illetve úgy rendelkezett, hogy a feljegyzett illeték az állam terhén marad. Az ítélet indokolása szerint az ajánlatkérô szabadon határozhatja meg az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban az ajánlat tartalmi és formai kellékeit – ebben az esetben a tételes költségelést. Ezt a követelményt azonban köteles a bírálat során érvényesíteni, függetlenül attól, hogy a költségek milyen összegű részét képezik a költségelésbôl kimaradt tételek, illetve hogy van-e olyan ajánlat, amely e szempontból az elôírtaknak megfelel. Az elsőfokú bíróság a perben beszerzett szakértôi vélemény alapján azt állapította meg, hogy a nyertes ajánlat tételes költségelése nem volt teljes, ezért a dokumentációs kiírásnak nem felelt meg, tehát érvénytelen. Az alperes ezért helytállóan állapította meg a felperes törvénybe ütközô magatartását. Az alperes a pénzbírság összegének meghatározásánál a jogszabályi keretek között maradt, ezért az összegszerűségét tekintve sem jogszabálysértô.
Az ítélet ellen a felperes fellebbezett, amelyben az elsôfokú ítélet alperesi határozatra is kiterjedô megváltoztatását kérte. Kérelmét azzal indokolta, hogy a tételes költségvetés hiányosságai az érvénytelenség megállapítására nem szolgálhattak alapul, mert az ajánlattevôk a költségvetésbôl hiányzó munkákat is kötelesek elvégezni. Utalt továbbá a perben beszerzett szakvélemény azon megállapítására, hogy "a kimaradt tételek miatt érvénytelennek tekinteni a pályázatot enyhén szólva elgondolkodtató.
A fellebbezés nem alapos.
A felperes által sem vitatott tényállás szerint a pályázati dokumentációban elôírásként szerepelt, hogy az ajánlattevôk létesítményenként csatoljanak tételes költségvetést. Ugyanakkor a nyertesnek ítélt pályázat az F 35-ös, F 36-os, F 37-es munkarészekre költségelést nem készített.
Az elsôfokú bíróság a fenti helyesen megállapított tényállásból helytálló jogi következtetéseket vont le, amikor megállapította, hogy a tételes költségvetés hiányossága a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja értelmében a nyertes pályázat érvénytelenségét eredményezte. A hivatkozott érvénytelenségi ok megállapításától nem lehet eltekinteni sem azon a címen, hogy a kimaradt tételek ellenére a pályázó a munkálatok teljes elvégzésére köteles, sem azon okból, hogy egyetlen ajánlattevô ajánlata sem volt teljes körű.
A szakvéleménnyel kapcsolatban a Legfelsôbb Bíróság utal arra, hogy a bíróság a Pp. 177. § (1) bekezdése értelmében a szakértôt azon tény megállapítására vette igénybe, hogy a nyertes pályázat tartalmazza-e az F 35, F 36 és F 37 számú munkarészekre vonatkozó költségelést. A szakértô szakmai véleményközlése az ügy érdemi megítélése szempontjából érdektelen.
Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság az elsôfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. § (2) bekezdése alapján helybenhagyta.
A tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt fellebbezési illeték a felperes személyes illetékmentessége folytán a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 14. §-a alapján az államot terheli.
Budapest, 2000. január 13.
Dr. Lomnici Zoltán s. k. Dr. Hajnal Péter s. k.
tanácselnök elôadó bíró
Dr. Kárpáti Magdolna s. k.
bíró
