MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSÔBB BÍRÓSÁGA (1959)

Kf.I.28.643/1999/3. szám

A Magyar Köztársaság nevében!
A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága dr. Boholy György (3530 Miskolc, Szemere u. 26.) ügyvéd által képviselt Keviterv Plusz Kft. (3527 Miskolc, Katalin u. 1.) felperes által dr. Bíró László jogtanácsos által képviselt Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottsága (1024 Budapest, Margit krt. 85.) alperes ellen közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt indult perében, melyben az alperes pernyertessége érdekében beavatkozott dr. Felszegi Ildikó (1103 Budapest, Sibrik Miklós út 30.) ügyvéd által képviselt Alterra Epítôipari Kft. (1103 Budapest, Sibrik Miklós u. 30.) a Fôvárosi Bíróság 1999. május 20-án kelt 8.K.30.039/1999/6. számú ítélete ellen a felperes részérôl 7. sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán az alulírott napon tartott nyilvános tárgyalás alapján meghozta az alábbi

ÍTÉLET-et:

A Legfelsôbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.
Kötelezi a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek és az alperesi beavatkozónak 10 000-10 000 (azaz tízezer-tízezer) forint másodfokú perköltséget. Kötelezi a felperest, hogy a tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt 13 500 (azaz tizenháromezer-ötszáz) forint fellebbezési illetéket az Illetékhivatal külön felhívására az állam részére fizessen meg.
Ez ellen az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

INDOKOLÁS

Edelény Város Önkormányzata a Szendrőlád Község Önkormányzattal kötött megállapodás alapján mint gesztor a K. É. 1998. október 7-i 40. számában előminősítési eljárásra tett közzé felhívást a szennyvíztisztító telep kapacitásbővítése, technológiai korszerűsítése, építési, beruházási feladatai ellátására. Az ajánlatkérő az eljárás meghirdetésével a szerződés teljesítésére alkalmas ajánlattevőket kívánta kiválasztani. Az ajánlattételhez előminősítési dokumentáció megvásárlása volt szükséges.
A jelentkezési határidőig a felperes és további négy résztvevő nyújtotta be dokumentumait, az előminősítési eljárásban a jelentkezéseket bizottság vizsgálta, amely a felperest és a Borsodvíz Rt.-t tartotta ajánlattételre alkalmasnak, melynek alapján őket hívták fel ajánlat tételére. A beavatkozó 1998. november 20-án benyújtott jogorvoslati kérelmében sérelmezte, hogy az ajánlat kiírója olyan, ún. prekvalifikációs adatokat tartalmazó ajánlásokat, igazolások benyújtását kérte, amelyek kikötése sértette a közbeszerzési törvény 33. § (2) bekezdésében foglaltakat. Kérte az előminősítési eljárás ideiglenes felfüggesztését, amelyet a döntőbizottság 1998. november 20-án kelt ideiglenes intézkedéssel el is rendelt. A jogorvoslatot kérő beavatkozóhoz csatlakozott az Akvi-Patent Rt. is, de önálló jogorvoslati kérelmet nem terjesztett elő.
Az alperes 1998. december 16-án kelt D.278/22/1998. számú határozatával megállapította, hogy Edelény Város Önkormányzata megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 31. § (2) bekezdését és a 42. § (1) bekezdését; Szendrőlád Község Önkormányzata pedig mint ajánlatkérő a Kbt. 31. § (3) bekezdésére figyelemmel a Kbt. 2. § (1) bekezdését. A jogsértésekre tekintettel az alperes a gesztor ajánlatkérő előminősítési eljárást lezáró döntését megsemmisítette, felhívta az ajánlatkérőt, hogy a kötelező részekkel kiegészítve készítsen el dokumentációt, és a felperest zárja ki a további eljárásból, míg a kérelmezőt, az Alterra Építőipari Kft.-t, továbbá az Akvi-Patent Rt.-t és a Borsodvíz Rt.-t hívja fel ajánlattételre.
A határozat a felperes eljárásból való kizárását azzal indokolta, hogy a felperes nem lehet ajánlattevő a jelen közbeszerzési eljárásban, mivel az ajánlathoz csatolt dokumentációt amely egyben a létesítmény vízjogi létesítési engedélyezési terve ő készítette 1997 januárjában. Így a további részvétele a Kbt. 31. § (2) bekezdésében foglaltak alapján kizárt.
A felperes keresetében az alperes határozatának megváltoztatását és a határozat rendelkezô rész (3) és (4) bekezdése mellőzését kérte. A felperes hivatkozott arra, hogy az alperes az ajánlatkérő döntési jogosultságát nem vonhatja el. A felperes kizárása pedig az eljárásból nem volt jogszerű, mivel a vízjogi engedéllyel kapcsolatos eljárás nem esik a közbeszerzési törvény hatálya alá, az az előminősítési dokumentáció részét nem képezte.
Az alperes és az alperesi beavatkozó a kereset elutasítását kérte.
Az elsőfokú bíróság 8.K.30.039/1999/6. számú ítéletével a felperes keresetét elutasította, kötelezte a felperest, hogy az alperesnek és a beavatkozónak 7500-7500 forint perköltséget fizessen meg, az államnak pedig a kereseti illetéket.
Az elsôfokú bíróság ítélete ismertette a Kbt. 31. § (2), 42. § (1), 42. § (8), 52. § (2) bekezdés b) pontját, valamint az 53. § (2) bekezdését és a 88. § (1) bekezdés c) pontját. Ezen irányadó jogszabályok alapján az elsőfokú bíróság megállapította, hogy az ajánlati felhívás részét képezte az az engedélyezési dokumentáció, amelyet a felperes készített. Azzal, hogy az ajánlatkérô ezt a művet a közbeszerzési eljárás során a dokumentációjához felhasználta, annak részévé tette, függetlenül a felperes szándékától. Ezért a felperest az ajánlattevők sorából a Kbt. 31. § (2) bekezdésében foglaltak alapján ki kellett zárni.
Az ajánlatkérô azzal a döntésével, hogy ajánlattételre hívta fel az ajánlattételre nem jogosult felperest, e szabályokat megszegte. Ezért az alperes, amikor megállapította a határozat törvénysértő voltát, nem vonta el az ajánlatkérő döntési jogosítványát. A Kbt. 88. § (1) bekezdés b) pontja alapján ugyanis az alperes jogosult arra, hogy a közbeszerzési eljárás befejezése előtt hívja fel a jogsértés okozóját a törvény szabályainak megfelelő eljárásra.
Az elsőfokú ítélet ellen a felperes fellebbezett, kérte az elsőfokú ítélet megváltoztatását, a kereseti kérelmének megfelelő ítélet meghozatalát. A felperes fellebbezésében hangsúlyozta, hogy az elsőfokú bíróság nem folytatott le bizonyítási eljárást arra vonatkozóan, hogy valóban része volt-e a felperes által készített vízjogi létesítési engedély az ajánlati dokumentációnak. Az elsőfokú bíróság bizonyítási eljárás lefolytatása nélkül fogadta el az alperes erre vonatkozó állítását. Ezért a felperes azt kérte, hogy amennyiben a Legfelsőbb Bíróság nem lát lehetőséget az elsőfokú ítélet megváltoztatására, úgy az elsőfokú ítéletet helyezze hatályon kívül, és utasítsa az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására, melynek során bizonyítási eljárást kell lefolytatni arra vonatkozóan, hogy az engedélyezési terv része volt-e az ajánlati dokumentációnak.
A fellebbezés nem alapos.
Az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg a tényállást, és helytálló volt az abból levont jogkövetkeztetése is.
Az alperes határozatában a Kbt. 31. § (2) bekezdés és 42. § (1) bekezdésére alapította a megállapított jogsértéseket. A Kbt. 31. § (2) bekezdése szerint az ajánlati felhívás, a részvételi felhívás, illetőleg a dokumentáció elkészítése során az ajánlatkérő nevében eljáró, illetőleg az eljárásba bevont személyek az eljárásban nem lehetnek ajánlattevők.
A jelen eljárásban tehát vizsgálandó volt, hogy a felperes az ajánlati felhíváshoz tartozó dokumentáció elkészítése során az eljárásba bevont személynek minősül-e azzal, hogy az előzetes engedélyezési terv készítője volt. A Legfelsőbb Bíróság ezzel kapcsolatban az elsőfokú ítéletben foglaltakon túl hangsúlyozza, hogy valamennyi közbeszerzési eljárásban ajánlatkérő és ajánlattevô szerepel, amely során az ajánlatokat a bírálóbizottság minősíti. Jelen esetben a szennyvíztisztító berendezés bővítése volt az ajánlatkérés tárgya. Ez a műszaki feladat előzetes hatósági engedély nélkül nem volt elvégezhetô. Így a bírálóbizottság az előzetes hatósági engedély rendelkezésre állása nélkül nem dönthetett az egyes pályázatok alkalmasságáról. Ebből következik, hogy az elôzetes hatósági engedély tárgya volt a bírálatnak. Ehhez kapcsolódóan a Legfelsôbb Bíróság álláspontja szerint nem volt jelentősége annak, hogy az előzetes engedélyezési terv az elôminősítési eljárásra történő felhíváskor már a dokumentációhoz volt csatolva, vagy esetleg utóbb szerezték be ezen iratokat. Az engedélyezési terv ugyanis a bírálat részét képezte. A perben nem volt vitás, hogy ezt az engedélyezési tervet a felperes készítette el, ezért a megállapított jogsértés fennállt, a felperes az eljárásba bevont személynek minôsült, így a Kbt. 31. § (2) bekezdése alapján az eljárásban nem vehetett volna részt.
Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. § (2) bekezdése szerint helybenhagyta.
A pervesztes felperes a Pp. 78. § (1) bekezdése alapján köteles az alperesnek és az alperesi beavatkozónak másodfokú perköltséget fizetni.
A tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt fellebbezési eljárási illetéket a felperes a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 13. § (2) bekezdése alapján köteles fizetni.

Budapest, 1999. december 13.

Dr. Rakvács József s. k. Dr. Danziger Éva s. k.
tanácselnök előadó bíró

Dr. Buzinkay Zoltán s. k.
bíró