KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (2150)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Telefon: 356-1337
Fax: 355-5082
Ikt. sz.: D.359/13/1999
Tárgy: Budai Autóház Kft. jogorvoslati kérelme a MATÁV Rt. közbeszerzési eljárása ellen
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a Budai Autóház Kft. (7400 Kaposvár, Vár u. 16., képviseli dr. Peti Éva ügyvéd, 7400 Kaposvár, Petőfi tér 1. 1/101., a továbbiakban kérelmező) jogorvoslati kérelme, amelyet a Magyar Távközlési Rt. (1013 Budapest, Krisztina krt. 55., a továbbiakban kérelmezett) nevében eljárt a MATÁV Rt. Beszerzési Igazgatósága (1027 Budapest, Medve u. 25–29.) "a MATÁV Rt. üzemi célú, személyi és haszonjármű-állományának garanciaidôn túli kis- és nagyjavítása, szervizelése, műszaki vizsgára történô felkészítése, vizsgáztatása" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, részben helyt ad, és megállapítja, hogy kérelmezett megsértette az 1995. évi XL. törvény (Kbt.) 52. § (2) bekezdés d) pontjára, az 52. § (1) bekezdésére és az 56. § (1) bekezdés első fordulatára tekintettel az 59. § (1) bekezdését, ezért megsemmisíti kérelmezettnek a 26. A kategóriában meghozott eljárás lezáró döntését.
A Döntőbizottság kötelezi kérelmezettet, hogy kérelmezőnek a határozat kézhezvételét követő 15 napon belül 30 000 Ft (azaz harmincezer forint) igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg.
A határozat ellen jogorvoslatnak helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs.
INDOKOLÁS
Kérelmezett a K. É. 35. számában 1999. augusztus 31-én ajánlati felhívást tett közzé a "tulajdonában, használatában lévő üzemi célú személy- és haszonjármű-állományának garanciaidőn túli kis- és nagyjavítása, szervizelése, műszaki vizsgára, környezetvédelmi felülvizsgálatra történő felkészítése, vizsgáztatása" tárgyú közbeszerzési eljárás lefolytatására.
A beszerzés tárgya és mennyisége körében országos területi elv és ezen belül gépjárműmárkák szerint a felhívásban megjelölt típusokat – FIAT, Iveco, Peugeot, Volkswagen, Ford, Lada, Mitsubishi – 79 kategóriába sorolta. Az egy kategóriában a felsorolt márkák közül kizárólag egy márka, ennek különböző típusai vegyesen szerepeltek.
A dokumentáció tartalmazta a kategóriákban szereplő típus és mennyiség pontos meghatározását. Előírta továbbá, hogy a benyújtott ajánlatokat kategóriánként értékeli, és kategóriánként hirdet részeredményt, amely azt jelentette, hogy a kategóriákra a 3. c) pont szerint részajánlatot lehetett tenni. Többváltozatú ajánlattétel nem volt megengedett a közbeszerzési eljárásban.
Az összességében legelőnyösebb ajánlat elbírálásának szempontjai azok fontossági sorrendjében:
– az ajánlati ár (munkadíj, alkatrész, kedvezmény)
– műszaki, szakmai felkészültség,
– vállalási volumen,
– vállalási határidő,
– céginformációk,
– referenciák voltak.
Kérelmező 19. A, 19. B, a 26. B kategóriában és a 26. C kategóriában tett ajánlatot az 1999. október 11-i ajánlattételi határidőig.
Az 1999. december 10-én megtartott nyilvános eredményhirdetésen kérelmező a 19.a., 19.b. kategóriában nyertes lett, míg a 26. A, 26. B, 26. C kategóriában a Molnár Kft. tette az összességben legelőnyösebb ajánlatot.
Kérelmező jogorvoslati kérelmében a jogsértés megállapítását, kérelmezett eljárást lezáró döntésének a megsemmisítését, és a jogorvoslati eljárással felmerült költségeinek megtérítését kérte. Ideiglenes intézkedésként indítványozta a szerződéskötés megtiltását. Álláspontja szerint kérelmezett az ajánlatok elbírálása során nem az ajánlati felhívásban meghatározott értékelési szempontok alapján bírált, és nem a legkedvezőbb ajánlatot hirdette ki nyertesnek a 26. A kategóriában. Különösen sérelmezte, hogy kérelmezett az alkatrészárszintet a dokumentáció előírásától eltérve megbontotta, és a megajánlott árkedvezmények közül csak az alsó értéket, azaz 10%-ot vette figyelembe. A céginformáció bírálati szempontnál csak a 3 éves mérlegadatát vette figyelembe, de nem vizsgálta gazdasági eredményének változását és értékét.
Álláspontja szerint a céginformáció alatt megjelölt előírások a pénzügyi és gazdasági alkalmasság körébe tartoznak, és mint ilyenek, csak a Kbt. 33. § (2) bekezdése szerint – figyelemmel a 44. § (1) bekezdésére – vehetők figyelembe, és írhatja elő kérelmezett az ajánlattevő pénzügyi és gazdasági alkalmasságát.
A Döntőbizottság a rendelkezésre álló iratok alapján ideiglenes intézkedést nem hozott, mivel annak törvényi feltételei a kérelem benyújtásakor még nem állottak fenn.
Kérelmezett írásbeli ellenkérelmében a jogorvoslati kérelem alaptalanság miatti elutasítását kérte. Álláspontja szerint az ajánlati felhívásban megadott értékelési szempontok fontossági sorrendjében bírálta el az ajánlatokat, az egyes bírálati szempontok alszempontrendszereit saját maguknak állították fel az értékelés megkönnyítése érdekében, de ez nem jelentette új szempontok bevitelét a bírálatnál. Sem a felhívásban, sem a dokumentációban az alszempontok megjelölése nem történt meg, de erre álláspontja szerint nem is volt köteles a Kbt. szabályai alapján. A dokumentációban az alkatrészek besorolása fogyasztói kosárban volt meghatározva, melyet az ajánlattételi űrlap tartalmazott a dokumentáció IV. fejezetében.
Ugyancsak a dokumentáció 7.1.5. pontjában határozta meg azokat a céginformációval összefüggő követelményeket, amelyekből az ajánlattevők tudomást szerezhettek arról, hogy mit fognak vizsgálni e bírálati szempontnál.
A megtartott helyszíni konzultáción pontosították a dokumentációnak azt a részét, hogy a 26. A kategóriában melyik vezértípusú autóhoz kérnek gyári alkatrészeket. Az erről készült jegyzőkönyv 8. oldalának 7. pontja szerint ez a FIAT Uno volt. Előadta még, hogy az ajánlati felhívásuk nem tette lehetővé többváltozatú ajánlat tételét sem.
A Molnár Kft. érdemi észrevételében előadta, hogy a kérelmezett eljárása megfelelt a Kbt. előírásainak, habár az egyes bíráslati szempontokhoz rendelt alszempontokról semmilyen konkrét információval nem rendelkeztek, hogy ezeket az értékelés során a kérelmezett értékelni fogja. Például a referenciánál, amennyiben tudomásuk lett volna azok szűkítési szempontjairól, úgy jóval több referenciát tudtak volna ajánlatukhoz csatolni.
A Döntőbizottság a beszerzett iratokból és a tárgyaláson elhangzottakból megállapította, hogy kérelmező jogorvoslati kérelme részben alapos.
Kérelmezett a dokumentáció IV. fejezete 5. ajánlattételi űrlap részében írta elő az ajánlati ár táblázatát, amelyben a rezsióradíjat Ft/óra, az alkatrész, kenőanyag árkedvezményt %-ban kellett megadni. Az ajánlatételi űrlap 3.5. pontja alatti táblázatban az alkatrészek, köztük a motorolajcsere, olaj + szűrő árát kellett megadni az ajánlattevőknek. Fel kellett tüntetni továbbá, hogy az árak milyen meghatározó autótípusra vonatkoznak, valamint hogy gyári alkatrészt ajánl-e, vagy a beszállító nevét, amennyiben beszállítói alkatrész biztosításáról van szó.
Alkatrész I. alatt kérelmezett az olajszűrőt és minden olyan alkatrészt vizsgált az ajánlat értékelésénél, amely nem motorolaj. Alkatrész II. alatt csak a motorolaj árát vette figyelembe.
Döntőbizottság megállapította, hogy a dokumentációnak a 26. A kategóriában kérelmezett a FIAT Uno vezértípusú autó gyári alkatrészét kérte, hogy erre tegyenek ajánlatot az ajánlattevők. Tehát a dokumentációt ebben a részében pontosította az 1999. szeptember 27-én megtartott helyszíni konzultáción.
A Döntőbizottság megállapította, hogy kérelmező a FIAT Uno mint vezértípusú autó alkatrészárát jelölte meg az ajánlatában. Azt is megállapította, hogy az ajánlat gyári és gyári utángyártott alkatrészeket is tartalmazott. A nyertes Molnár Kft. a FIAT Punto típusú autó gyári alkatrészárát jelölte meg az ajánlatában.
A Döntőbizottság ebből következőleg megállapította, hogy kérelmező ajánlata többváltozatú ajánlatnak minősül, és azért érvénytelen, mert a kérelmezett az ajánlati felhívás 14. pontja szerint többváltozatú ajánlattétel lehetőségét nem biztosította a közbeszerzési eljárásban.
A nyertes Molnár Kft. ajánlata viszont azért érvénytelen, mert ajánlata a FIAT Punto típusú autó gyári alkatrészárát tartalmazta, és ez nem felel meg a kérelmezett azon előírásának, mely szerint a konzultáción a 26. A kategóriára a FIAT Uno vezértípusú autó gyári alkatrészárát írta elő követelményként.
A Kbt. 43. § (1) bekezdése szerint az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie.
A Kbt. 52. § (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő az ajánlatok felbontásakor, illetőleg azt követően megállapítja, hogy mely ajánlatok érvénytelenek. (2) bekezdés d) pontja szerint érvénytelen az ajánlat, ha az nem felel meg az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételeknek.
Kérelmezett azzal a magatartásával, hogy mind a kérelmező, mind a nyertes ajánlatát érvényesnek fogadta el, holott azok nem feleltek meg a dokumentáció, illetve a felhívásban megjelölt feltételeknek, kérelmező esetében megsértette a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontjára figyelemmel az 52. § (1) bekezdését.
A nyertes ajánlattevő vonatkozásában az 52. § (2) bekezdés d) pontjára figyelemmel az 59. § (1) bekezdését.
A Döntőbizottság az ajánlatok összehasonlításakor azt is megállapította, hogy a kérelmező két változatban benyújtott árajánlata – gyári, illetve gyári utángyártott – és a nyertes ajánlattevő egyváltozatú – gyári – árajánlata az értékelése során az objektív összehasonlításra alkalmatlan, mivel a gyári és a gyári utángyártott alkatrészek eltérô árszintjébôl adódóan az összehasonlításra alkalmatlan.
A Döntőbizottság vizsgálta, hogy kérelmezett az ajánlati felhívás 13. pontjában meghatározott bírálati szempontoktól, azok fontossági sorrendjétől az ajánlatok értékelésekor eltért-e, illetve új bírálati szempontokat figyelembe vett-e. Ezzel összefüggésben az alábbiakat állapította meg:
Kérelmezett a 3. bírálati szempontként megjelölt vállalási volumen és az utolsó bírálati szempontként megjelölt referenciák tekintetében jelölt meg olyan új bírálati szempontokat, amelyeket az értékelésnél figyelembe vett, és amelyek sem a felhívásban, sem a dokumentációban nem szerepeltek. Így a vállalási volumen bírálati szempontnál vizsgálta a kérelmezett, hogy hogyan viszonyul egymáshoz az adott kategória összgépjármű darabszámának aránya ajánlattevô javítóállása számához viszonyítva. Meghatározta, hogy amennyiben ez a hányados 12 alatti, az ehhez rendelt pontszám maximum 5 lehet. Kérelmezett azonban nem határozta meg a dokumentációban ezt az alszempontot, de az ajánlatokat ebből a szempontból is értékelte. Az utolsó bírálati szempont a referenciáknál, kérelmezett az alábbi új szempontok alapján is vizsgálta az ajánlatokat, így az ajánlattevő a MATÁV szerződéses partnere-e, vagy ha nem szerződéses partnere, akkor reklamáció nélküli számlák vagy 5 igazolt, nagyvállalati partnerreferenciával rendelkezik-e az ajánlattevő. Továbbá valamely biztosítótársaság szerződéses partnere-e, és 15% feletti alvállalkozót bevon-e a teljesítésbe. Ezek az alszempontok új szempontok bevitelét jelenti a referenciák bírálati szempontnál, mivel az ajánlati felhívásban az ajánlattevőktől csak az előző 3 év legjelentősebb szállításainak felsorolását kérte a kérelmezett, konkrétan a referenciát adó cég megnevezésével, illetve annak aláírására jogosult képviselőjének az aláírásával.
A Döntőbizottság azt is megállapította, hogy a céginformáció bírálati szempontnál a kérelmezett az előző 3 év mérlegadataiból az adózott nyereség, árbevétel, mérleg szerinti eredmény adatait abból a szempontból vizsgálta, hogy az ajánlattevő folyamatosan fejlődik-e, stabilitást mutat vagy romló gazdasági helyzetű.
A Döntőbizottság álláspontja szerint ajánlatkérő értékelése e bírálati szempontnál azért jogszabálysértő, mivel csak a benyújtott mérlegadatokból vonta le értékelési következtetéseit, de vizsgálat tárgyává nem tette a likviditási és a rövid távú likviditási mutatókat és azok tendenciáit.
A Kbt. 56. § (1) bekezdés első fordulata szerint az ajánlatkérő az ajánlatokat az ajánlati felhívásban meghatározott értékelési szempontok alapján bírálja el.
Kérelmezett azon magatartásával, hogy az előbb példálózó jelleggel felsorolt bírálati szempontok vonatkozásában sem a felhívásban, sem a dokumentációban az általa az értékelésbe bevont részszempontokat nem adta meg, új szempontokat vitt be értékelésébe, illetve a már megadott, pl. céginformáció értékelési szempont követelményeit nem merítette ki értékelésekor, megsértette a Kbt. 56. § (1) bekezdésére figyelemmel is a Kbt. 59. § (1) bekezdését, mely szerint az eljárás nyertese az, aki az ajánlatkérő részére az ajánlati felhívásban (és a dokumentációban) meghatározott feltételek alapján a 34. § (1) bekezdésében meghatározott elbírálási szempontok egyike szerint a legkedvezőbb ajánlatot tette. Az ajánlatkérő csak az eljárás nyertesével, vagy – visszalépése esetén, ha azt az ajánlati felhívásban előírta – az eljárás eredményének kihirdetésekor a következő legkedvezőbb ajánlatot tevőnek minősített személlyel kötheti meg a szerződést.
A Döntőbizottság a felhívásban megjelölt további értékelési szempontok szerint az ajánlatokat azért nem hasonlította össze, mivel a határozatában megjelölt jogsértések miatt az objektív összehasonlítás alapvető kritériumai hiányoztak.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdés c), d) és g) pontja szerinti jogkövetkezményt alkalmazta. A c) pont szerinti intézkedést a Döntőbizottság azért alkalmazta, mert a Kbt. 62. § (2) bekezdésre figyelemmel a kérelmezett az ajánlati felhívás 15. pont 5. francia bekezdésében szabályozta a szerződéskötés időpontját, valamint 2000. január 20-án benyújtott nyilatkozatában közölte a Döntőbizottsággal, hogy sem a nyertessel, sem a kérelmezővel a döntőbizottsági határozat írásos közléséig a szerződéseket nem írja alá.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2000. január 31.
Dr. Eke Pekács Tibor s. k. Ruthner Oszkár s. k.
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Domokos Gábor s. k.
közbeszerzési biztos
