KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (2158)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt. sz.: D.28/17/2000
Tárgy: a Bodrogi Bau Kft. és a KÉSZ Kft. jogorvoslati kérelme Csongrád Város Önkormányzata. közbeszerzési eljárása ellen
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a Bodrogi Bau Kft.(6800 Hódmezővásárhely, Mátyás út 38., a továbbiakban I. rendű kérelmező), Könnyűszerkezet Építő és Szolgáltató Kft. (6721 Szeged, Szilágyi u. 2., képviseli dr. Balázs Péter ügyvéd, 6721 Szeged, Szilágyi u. 2., továbbiakban II. rendű kérelmező) jogorvoslati kérelmére indult eljárásban, amelyet Csongrád Város Önkormányzata (6640 Csongrád, Kossuth tér 7., képviseli dr. Juhász László jogtanácsos, 6640 Csongrád, Kossuth tér 7., a továbbiakban ajánlatkérő) a Batsányi János Gimnázium és Szakközépiskola bôvítésének építési engedély alapján való kivitelezése tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, I. rendű kérelmező jogorvoslati kérelmét alaptalanság miatt elutasítja, II. rendű kérelmező jogorvoslati kérelmének helyt ad.
A Döntőbizottság a helyt adás körében megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésről szóló 1999. LX. törvénnyel módosított 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban Kbt.) 55. § (6) bekezdésére tekintettel az 59. § (1) bekezdését, ezért megsemmisíti ajánlatkérő közbeszerzési eljárást lezáró döntését.
I. rendű kérelmező a jogorvoslati eljárásban felmerült költségeit saját maga viseli.
A Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt, hogy II. rendű kérelmezőnek a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül 30 000 Ft igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg.
A határozat ellen jogorvoslatnak helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő a K. É. 54. számában, 1999. október 6-án részvételi felhívást tett közzé nyílt előminősítési eljárás lefolytatására a Csongrád közigazgatási területén lévő Batsányi János Gimnázium és Szakközépiskola bővítésének építési engedély alapján való kivitelezésére vállalkozási szerződés keretében.
A beszerzés tárgyát és mennyiségét a részvételi felhívásban a következők szerint határozta meg:
102 fôs leánykollégium 1120 m2,
2 db tanterem, nagyobbak, mint 54 m2,
3 db tanterem, kisebbek, mint 54 m2,
1 db tornaterem 480 m2,
600 adagos melegítőkonyha 300 m2,
151 fős étterem 261 m2,
pince 995 m2,
földszint 1055 m2,
emelet 752 m2,
tetőtér 541 m2,
a beszerzés tárgyának összes nettó alapterülete
3345 m2.
Ajánlatkérő a részvételi felhívásban meghatározta a résztvevők pénzügyi, műszaki és gazdasági alkalmassága igazolására kért adatok és tények körét, valamint az alkalmatlanság feltételeit.
A közbeszerzési eljárásban részajánlatot nem lehetett tenni, többváltozatú ajánlat tételére azonban ajánlatkérő lehetőséget adott.
Az 1999. november 2-i részvételi jelentkezési határidőig 15 cég nyújtotta be részvételi jelentkezését. Ajánlatkérő az előminősítési eljárási szakasz eredményéről 1999. november 12-én kelt levéllel értesítette a jelentkezőket
Ezt követően küldte meg ajánlati felhívását, amelyben 1 000 000 Ft összegű ajánlati biztosítékot írt elő, továbbá meghatározta az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztására vonatkozó bírálati részszempontokat, az ahhoz rendelt pontszámokat és súlyszámokat. Hét résszempont került meghatározásra, így
súlyszám
– ajánlati összeg 30
– referencia 15
– finanszírozási feltételek 15
– minőség 10
– teljesítési határidő 10
– csongrádi munkaerő alkalmazása 10
– kötbér 10
A ponthatárokat 1-től 10-ig határozta meg.
Ajánlatkérő 1999. december 2-án kelt levéllel a Kbt. 55. § (2) bekezdése alapján valamennyi részvételi jelentkezőnek megküldte az ajánlatok beadása, az eredményhirdetés és a szerződéskötés időpontjának módosításáról szóló tájékoztatóját. A módosítást követően az ajánlatok benyújtásának határideje 2000 .január 6., az eredményhirdetés határideje 2000. január 27. és a szerződéskötés időpontja 2000. február 7-ére módosult.
Ajánlatkérő a közbeszerzési eljárásban dokumentációt is készített, mely tartalmazta a műszaki tervet és leírást, a mennyiségi kiírást és az építési engedélyt.
1999. december 2-án az ajánlati felhívás és a dokumentáció előírásaival kapcsolatosan helyszíni konzultációt tartott ajánlatkérő, ahol kérdést intéztek hozzá a többváltozatú ajánlattétel vonatkozásában. Ajánlatkérő előadta, hogy "többváltozatú ajánlattétel megengedett a közbeszerzési eljárásban, de csak olyan műszaki megvalósítási tartalom mellett, amely minőségileg azonos a felhívás és a dokumentáció előírásaival."
Az ajánlattételi határidőig ajánlatot nyújtott be a BÁÉV Rt. alap- és alternatív ajánlattal, a Debmut Rt. alapajánlattal, Délépítő Rt. alapajánlattal, Genép Kft. alap- és alternatív ajánlattal, Kunépszer Kft. alap- és alternatív ajánlattal, Kontúr Bau Rt. alapajánlattal, Ferroép Rt. alap- és alternatív ajánlattal, Bodrogi Bau Kft. alternatív és alapajánlattal, Modinvest Kft. alap- és alternatív ajánlattal, KÉSZ Kft. alap- és alternatív ajánlattal.
Az ajánlatok szakértői bizottság általi értékelését követően a szakértői bizottság javaslatát elfogadva ajánlatkérő a nyilvános eredményhirdetésen a Délépítő Rt. javaslatát alapajánlatát 910 ponttal hirdette ki nyertesnek. A második legelônyösebb ajánlatot a KÉSZ Kft. tette 885 ponttal.
Ajánlatkérő az eredményhirdetésen átadta valamennyi ajánlattevőnek az eljárás összegezéséről szóló tájékoztatóját.
I. és II. rendű kérelmező 2000. február 3-án benyújtott jogorvoslati kérelmében kérte a Döntőbizottságot, hogy ajánlatkérő eljárást lezáró döntését semmisítse meg, állapítson meg jogsértést, valamint kötelezze ajánlatkérőt a jogorvoslati eljárás körében felmerült költségeinek megtérítésére. Ideiglenes intézkedésként a szerződés megkötésének megtiltását indítványozta. Álláspontjuk szerint ajánlatkérő pontozásos értékelése nem volt objektív, ennek alapján nem az összességében legelőnyösebb ajánlatot hirdette ki nyertesnek.
I. rendű kérelmezőnek nem volt tudomása arról, hogy az alternatív ajánlatának értékelésére sor került-e a közbeszerzési eljárásban. Álláspontja szerint az alternatív ajánlata megfelelt az ajánlati felhívás és dokumentáció követelményének, ajánlati árban kedvezőbb volt a nyertes ajánlati ár áránál. Kérte a Döntőbizottságot, hogy a nyertes ajánlattal alternatív ajánlatait hasonlítsa össze a részszempontok alapján, és állapítsa meg, hogy az alternatív ajánlata összességében kedvezőbb volt a nyertes ajánlattevő alapajánlatánál.
II. rendű kérelmező sérelmezte ajánlatkérő pontozását, álláspontja szerint a referencia, a teljesítési határidő, a csongrádi munkaerő alkalmazása, a finanszírozási feltételek részszempontnál ajánlatkérő pontozása nem volt objektív, ezért került hátrányba a nyertes ajánlattevővel szemben. Álláspontja szerint alternatív ajánlata volt az összességében legelőnyösebb ajánlat a közbeszerzési eljárásban.
Mindkét kérelmező kérte a Kbt. 55. § (6) bekezdésre tekintettel az 59. § (1) bekezdés megsértésének a megállapítását.
Ajánlatkérő érdemi ellenkérelmében és a tárgyaláson tett nyilatkozatában kérte a jogorvoslati kérelmek alaptalanság miatti elutasítását. I rendű kérelmező kérelme tekintetében előadta, hogy alternatív ajánlatát azért nem tudta értékelni, mivel annak műszaki tartalma eltért az ajánlati felhívásban és a dokumentációban foglaltaktól. A konkrét eltérés – többek között – a pincerész kérelmező általi megvalósítási tervében mutatkozott. Amennyiben az alternatív ajánlatát elfogadta volna I. rendű kérelmezőnek, akkor a városrendezési tervet és az építési engedélyt módosítani kellett volna, és jelentős, a szakközépiskola működtetésével kapcsolatos költségkihatása lett volna. Ettől függetlenül az alternatív ajánlat érvénytelenségét nem állapította meg, hanem annak részszempontok szerinti értékelésére a fentiek miatt nem került sor.
II. rendű kérelmező kérelme tekintetében előadta, hogy a nyertes ajánlat kedvezősége a referencia értékelési szempontnál mutatkozott meg, amelyet az alapozott meg, hogy a beszerzés tárgyával hasonló jellegű és nagyobb számú referenciát tudott az ajánlatában megjelölni a nyertes ajánlattevô.
A teljesítési határidő részszempontjánál II. rendű kérelmező ajánlatában megjelölt korábbi befejezési határidô azért nem jelentett kedvezőséget az ajánlatkérő számára, mivel a szakközépiskola gazdálkodási és létszámfejlesztési előirányzatából kiindulva nem jelentett elônyt a decemberinél korábbi teljesítési határidő.
A csongrádi munkaerő alkalmazása részszempontnál a nyertes ajánlattevő 6 helyi vonatkozású vállalkozás bevonására tett szándéknyilatkozatot az ajánlatában, ezzel szemben II. rendű kérelmezőnek az iparűzési adóra vonatkozó felajánlását előnyként nem tudta figyelembe venni, mivel az önkormányzati rendelet szerint azt valamennyi gazdasági társaság köteles megfizetni, aki az önkormányzat területén iparűzési tevékenységet folytat. Arra a felvetésre, hogy maximális pontszámot miért nem adott az egyes részszempontoknál a legkedvezőbb ajánlati vállalásra, előadta, hogy ilyen kötelezettsége a jelenleg hatályos Kbt. szerint egyetlen ajánlatkérőnek sincs. Álláspontja szerint a megadott ponthatárokon belül az ajánlatkérő szuverén joga, természetesen az objektivitást is figyelembe véve, hogy milyen pontszámokat alkalmaz.
Az egyéb érdekeltek közül a Délépítő Rt. a jogorvoslati kérelmek elutasítását kérte írásban tett észrevételében, mivel álláspontja szerint ajánlatkérő a közbeszerzési törvényben foglaltak szerint szabályosan hozta meg döntését.
A Döntőbizottság 2000. február 11-én kelt D.28/12/2000. sz. határozatában II. rendű kérelmező kérelmére a közbeszerzési eljárást lezáró szerzôdés megkötését megtiltotta.
A Döntőbizottság a beszerzett iratok és a felek képviselőinek a tárgyaláson előadott nyilatkozatai alapján megállapította, hogy I. rendű kérelmező jogorvoslati kérelme alaptalan, míg II. rendű kérelmező jogorvoslati kérelme alapos.
A Döntőbizottság I. rendű kérelmező tárgyaláson kiegészített jogorvoslati kérelme alapján az alternatív ajánlatok és az alapajánlat tekintetében megvizsgálta, hogy azok megfelelnek-e az ajánlati felhívásban és a dokumentációban az ajánlatkérő által előírt követelményeknek.
Ezzel összefüggésben a Döntőbizottság megállapította, hogy I. rendű kérelmező alapajánlata megfelelt az előírásoknak és a dokumentációnak, tehát az kétségkívül érvényes volt.
Ajánlatkérő a részvételi felhívás 11. pontjában megengedte az alternatív ajánlattételt. Erre vonatkozó részletes elôírást a felhívás nem tartalmazott, azonban ajánlatkérő e tárgyban feltett írásbeli kérdésre írásban, azt minden ajánlattevőnek megküldve, az alábbiak szerint válaszolt:
"Alternatív ajánlat: a terveken szereplő műszaki megoldásoktól, anyaghasználattól eltérő, de azokkal műszakilag és minőségileg közel azonos taralmú ajánlat."
I. rendű kérelmező 1. sz. alternatív ajánlata a felhívási dokumentációban meghatározott műszaki tartalomtól az alábbiakban tért el:
– a pinceszint padlóvonalat + 0,30 m szintre emelte (a dokumentációban 2,85 m-en volt ugyanezen padlóvonal), ezzel a pinceszint kiemelkedett a földből, földszinti szintté vált, az épület minden szintje egy szinttel feljebb került,
– változtatások történtek a tetőablakok számában és formai kialakításában,
– személyfelvonó későbbi ütemben készült volna el, étellift egyáltalán nem készült, illetve az ajánlatban nem szerepelt,
– konyhai berendezéseket nem költségelt,
– külső közműveknél szennyvízátemelő módosítása szükséges,
– egyéb, anyagválasztásban megjelenő alternatív megoldások szerepelnek az ajánlatban.
Fentieken túl I. rendű kérelmező az engedélyezési terv módosításának költségét is beállította árajánlatába.
A 2. sz. alternatív ajánlatának alapja az előbbiekben ismertetett 1. sz. alternatív ajánlat volt, a 2. sz. alternatív változatban további műszaki tartalmi elemek maradnak el, így a tanári étkező, a beépített szekrények, hangosítás, telefonhálózat, antennarendszer stb.
A Kbt. 43. § (1) bekezdése szerint az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie. A Kbt. e szabálya szerint nem tekinthető érvényes, azaz elbírálható ajánlatnak az, amely formailag vagy tartalmilag nem felel meg a felhívásnak és a dokumentációnak. Jelen esetben I. rendű kérelmező mindkét alternatív ajánlata tartalmilag a dokumentációban részletesen közölt ajánlatkérői igénytől eltért, nem volt összehasonlítható a többi ajánlattal.
Az alternatív ajánlatok önálló ajánlatnak minősülnek, azokról egyenként kell megállapítani, hogy érvényesek-e. Az ajánlatkérő tévedett, amikor arra hivatkozva nem mondta ki I. rendű kérelmező alternatív ajánlataira az érvénytelenséget, mert akkor az alapajánlata sem lett volna elbírálható, de helyesen járt el, amikor a lényegében érvénytelennek tekintett ajánlatokat nem bírálta el.
I. rendű kérelmező kérelmében kizárólag az 1. és 2. számú alternatív ajánlatai összehasonlítását kérte a Döntőbizottságtól, az alapajánlattal kapcsolatban kérelmet nem terjesztett elő. Miután a Döntőbizottság megállapította, hogy az alternatív ajánlatok nem felelnek meg műszaki tartalmukban a dokumentáció feltételeinek, azokat a nyertesség megállapítása érdekében már nem hasonlította össze a nyertes ajánlattal.
A Döntőbizottság ugyanakkor megvizsgálta érvényesség szempontjából a II. rendű kérelmező alternatív ajánlatát, és megállapította, hogy az tartalmilag megegyezik a felhívásban és a dokumentációban előírtakkal, a tételes költségvetés egy-egy tételében az anyagválasztékot tekintve jelent alternatívát, tehát érvényesként volt elbírálható.
Ajánlatkérő az alternatívát elfogadta, és a kedvezőbb ajánlati árra tekintettel a végső elbírálásban ezt értékelte.
Ezt követően a Döntőbizottság összehasonlította II. rendű kérelmező alternatív ajánlatát a nyertes ajánlattevő ajánlatával.
A Kbt. 59. § (1) bekezdése szerint az eljárás nyertese az, aki az ajánlatkérő részére az ajánlati felhívásban (és a dokumentációban) meghatározott feltételek alapján a 34. § (1) bekezdésében meghatározott elbírálási szempontok egyike szerint a legkedvezőbb ajánlatot tette. Az ajánlatkérô csak az eljárás nyertesével, vagy visszalépése esetén, ha azt az ajánlati felhívásban elôírta, az eljárás eredményének kihirdetésekor a következő legkedvezőbb ajánlatot tevőnek minősített személlyel kötheti meg a szerződést.
A Kbt. 55. § (6) bekezdése szerint az ajánlatkérő az ajánlatokat a felhívásban meghatározott értékelési szempontok alapján bírálja el. Ha az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja választani, akkor az ajánlatoknak az elbírálás részszempontjai szerinti tartalmi elemeit a felhívásban meghatározott ponthatárok között értékeli, majd az így, az egyes tartalmi elemekre adott értékelési pontszámot megszorozza a súlyszámmal, a szorzatokat pedig ajánlatonként összeadja. Az értékelési folyamatban az 59. § (2) bekezdésében foglaltakat is érvényesíteni kell. Az az ajánlat az összességében legelőnyösebb, amelynek az összpontszáma a legnagyobb, vagy amelyet az egyenértékű (azonos összpontszámú) ajánlatok közül a 35. § (1) bekezdése vagy az 59. § (4)–(5) bekezdései alapján előnyben kell részesítem.
A Döntőbizottság álláspontja szerint a Kbt. 55. § (6) bekezdés szerinti pontszámítás akkor történik jogszerűen, illetve objektíven, ha részszempontok szerinti legjobb ajánlat a maximális pontot kapja, a legrosszabb az alsó ponthatárt, a köztük lévők pedig arányosan a ponthatárok között nyerik el pontszámukat.
A Döntőbizottság álláspontja szerint az első részszempont (ajánlati ár) alapján a két ajánlat azonos értékű volt, arra is tekintettel, hogy a II. rendű kérelmező a Kbt. 59. § (3) és (6) bekezdésére is figyelemmel tette meg ajánlatát, ezért a két ajánlatra 10-10 pontot kellett adni. Ajánlatkérő értékelése ennek megfelelő volt.
A második részszempont (referencia) tekintetében ajánlatkérő a részvételi jelentkezésben ismertetett referenciák értékelését végezte el. A részvételi felhívás 9. pontjában a Kbt. 44. § (2) bekezdés a), b), c) pontja szerint kérte a műszaki alkalmasság igazolását, amelyen belül a referenciák az a) pontban szerepelnek. A Kbt. alapján az előző, legfeljebb 5 év legjelentősebb építési beruházásainak ismertetését kellett a jelentkezésbe csatolni. Ajánlatkérô a felhívás 10. a) pontjában utalt arra, hogy kiemelten kezeli a jelen beszerzés tárgyához hasonló rendeltetésű, az elmúlt 3 évre vonatkozó építési beruházásokat.
A nyertes ajánlattevőnek 6 oktatási épületre vonatkozó jelentősebb referenciája van. Közöttük a legnagyobb volumenű 188 M Ft-ot képvisel. Ezen kívül igen sok egyéb referenciamunkát is megjelöl a magas- és mélyépítés különböző területein, melyek volumene több esetben elérte a milliárdos értéket.
II. rendű kérelmező nem jelölt befejezett oktatási épületet a referenciák között, hivatkozott ugyanakkor egy folyamatban lévő építési beruházásra (75%-os készültség, 211 M Ft érték), ezen kívül igen sok egyéb, többmilliós értékű építési beruházást ismertet, közöttük milliárdos értékűeket is.
Ajánlatkérő által meghatározott pontszám nyertes ajánlat esetén 10, II. rendű kérelmező esetében 8. Kifejezi a referenciák közötti különbséget, ezért a Döntőbizottság álláspontja szerint nem kifogásolható. Ugyanakkor a Döntőbizottság álláspontja szerint a referenciák pontozása során is, a meghatározott 1–10 tartományban kell az ajánlatokat értékelni, így a gyengébb referenciát felmutató ajánlattevők esetében ajánlatkérőnek a 6-nál kisebb pontszámokat is ki kellett volna osztania.
A harmadik részszempont (finanszírozási feltételek) tekintetében ajánlatkérő nem írta elő a felhívásban, illetve a dokumentációban az elvárásait. Az értékelésének alapja a készültségi fok és a hozzárendelt számlaérték viszonya volt.
A nyertes ajánlattevő három részszámla plusz egy végszámla benyújtását javasolta, vállalta a megrendelővel való egyeztetést is.
II. rendű kérelmező ajánlata szerint 75%-os készültségi fokon nyújt be 1 db részszámlát a szerződéses összeg 50%-ára, és csak a végszámlában kéri a fennmaradó további ellenszolgáltatást. Ajánlata 1. sz. mellékletében ő is kifejezi készségét a megrendelő igényeihez való alkalmazkodásra.
A Döntőbizottság álláspontja szerint II. rendű kérelmező tette e részszempontból az előfinanszírozásra tekintettel a legjobb ajánlatot, neki ezért 10 pont járt, míg a nyertes esetében a többi ajánlathoz is viszonyítva 8 pont megfelelő értékelést biztosít.
A negyedik részszempont (minőség) tekintetében ajánlatkérő a minőségvállalásra tett ajánlati nyilatkozatokat vette figyelembe, és tekintettel volt az ajánlattevő meglévő minőségbiztosítási rendszerére is. Helyesen állapította meg, hogy a nyertes és a kérelmező ajánlata e szempontból egyenértékű, miután mindketten első osztályú kivitelezést vállaltak, és tanúsított minőségbiztosítási rendszer alapján működnek. Pontszámuk ennek megfelelően 10 és 10 pont.
Az ötödik részszempont (teljesítési határidő) tekintetében az ajánlatkérő csak a véghatáridőre vonatkozóan tett előírást. E szerint 2001. február 7-e volt a legkésőbbi határidő a teljesítésre. A korábbi határidőt – más előírás hiányában – kedvezőbbnek kell tekinteni. A nyertes 2000. december 20-át, a II. rendű kérelmező 2000. augusztus 31-ét vállalt. Tekintettel a többi ajánlatra is, a II. rendű kérelmezőnek a legkedvezőbb vállalására 10 pont, míg a nyertes ajánlatra 4 pont adható, objektív matematikai számítással.
A II. rendű kérelmező ajánlatát határidő tekintetében nem rontja a szerződéstervezet 20. pontjában tett előírás, ez ugyanis kifejezetten téli munkavégzés esetére szól, és nem több, mint a szokásos időjárási vis maior esetére történő hivatkozás. Jelen esetben téli munkavégzésre éppen a II. rendű kérelmező jelentősen korábbi véghatárideje miatt nem is kerül sor.
A hatodik részszempont (csongrádi munkaerő foglalkoztatása) figyelembevétele a Kbt. 35. § (1) bekezdésére tekintettel történt. Ajánlatkérő az értékeléskor kedvezőbbnek ítélte azt az ajánlatot, amely a teljesítésben csongrádi vállalkozók nagyobb volumenű részvételét tartalmazta. E tekintetben a nyertes vállalta, hogy a szükséges létszám 70%-át helyi munkaerő alkalmazásával biztosítja, és konkrétan megnevezett hat helyi vállalkozást, akiket alvállalkozóként (nem 10%-os mértéken túl) a teljesítésbe bevon.
A II. rendű kérelmező a teljesítésében vállalta, hogy a tereprendezés, közműépítés, építőmesteri és szakipari feladatok végzésében kb. 23 M Ft értékű munkával a régióhoz tartozó alvállalkozókat bíz meg.
A Döntőbizottság álláspontja szerint a nyertes ajánlata e szempontból jobb a kérelmező ajánlatánál, és tekintettel a többi ajánlat e részszempontok szerinti tartalmi elemeire, az ajánlatkérő által adott 9 és 5 pont megfelel a valós értékelésnek.
A hetedik részszempont (kötbér) tekintetében az egyéb ajánlatokban vállalt, maximális (3 M Ft/nap) és minimális (nulla forint) értékek között a 300 000 Ft/nap kötbért vállaló nyertesnek 2 pont, míg a 600 000 Ft/nap kötbért ajánló II. rendű kérelmezőnek 3 pont adható.
A fenti értékelésből adódóan a pontszámokat összesítve az alábbi eredmény alakult ki a Döntőbizottság álláspontja szerint:
A nyertes pontszámai összesen 10 x 30+10 x 15+8 x 15+10 x 10+4 x 10+9 x 10+2 x 10 = 820 pont.
Kérelmező pontszámai összesen: 10 x 30+8 x 15+10 x 15+10 x 10+10 x 10+5 x 10+3 x 10 = 880 pont.
A Döntőbizottság álláspontja szerint tehát az összességében legelőnyösebb ajánlatot II. rendű kérelmező tette alternatív ajánlatára tekintettel.
A Döntőbizottság azt is megállapította, hogy ajánlatkérő számszerű értékelése azért nem vezetett helyes eredményre, mert az ajánlatok részszempontok szerinti tartalmi elemeinek értékelése során nem tartotta be a ponthatárokra vonatkozó korábbi előírását, azaz nem a megadott teljes pontszámtartományban értékelt, ezzel az objektív végeredmények helyett a ponthatárok önkényes leszűkítése által eltorzított, illetve helytelen eredményhez jutott.
Ajánlatkérő tehát azzal a magatartásával, hogy összességében nem a legelőnyösebb ajánlatot hirdette ki nyertesnek, megsértette a Kbt. 55. § (6) bekezdésére tekintettel a Kbt. 59. § (1) bekezdését.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésében előírt hatáskörénél fogva I. rendű kérelmező jogorvoslati kérelmét a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján mint alaptalant elutasította, míg II. rendű kérelmező jogorvoslati kérelmének helyt adott, és ajánlatkérővel szemben a Kbt. 88. § (1) bekezdés d), c) és h) pontja szerinti jogkövetkezményt alkalmazta.
A fenti eljárást lezáró döntés megsemmisítésére azért kerülhetett sor, mert a közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő és a nyertes ajánlattevő a közbeszerzési eljárást lezáró szerződést nem kötötte meg.
Ugyanezen okból a Döntőbizottság a bírság alkalmazásától eltekintett.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2000. március 3.
Dr. Eke Pekács Tibor s. k. Kalmárné Diósy Ildikó s. k.
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Kozmáné Dr. Gocs Éva s. k.
közbeszerzési biztos
A határozatot a bíróság előtt keresettel támadták.
