KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (2163)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt. sz.: D.43/13/2000
Tárgy: Gázmezô Kft. jogorvoslati kérelme a TIGÁZ Rt. közbeszerzési eljárása ellen
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a Gázmező Kft. (4024 Debrecen, Petőfi tér 19. II/3., képviseli: dr. Takács Sándor ügyvéd, 4025 Debrecen, Barna u. 5. fszt. 1., továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmének, melyet a Tiszántúli Gázszolgáltató Rt. (4200 Hajdúszoboszló, Rákóczi út 184., képviseli: dr. Kovács Tibor jogtanácsos, továbbiakban: ajánlatkérő) "Debrecen város II. megtáplálása" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, részben helyt ad, megállapítja a Döntőbizottság, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1999. évi LX. törvénnyel módosított 1995. évi XL. törvény (továbbiakban: Kbt.) 43. § (4) bekezdésében foglaltakat, egyebekben a jogorvoslati kérelmet elutasítja.
A Döntőbizottság kötelezi továbbá ajánlatkérőt, hogy a kérelmező részére a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül 30 000 Ft, azaz harmincezer forint igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő a K. É. 50. számában, 1999. december 15-én tett közzé részvételi felhívást előminősítési eljárás megindítására. A részvételi felhívás 2. b) pontja tartalmazta az eljárás alkalmazásának indokát:
– Kbt. 42. § (1) bekezdés előírása a csőanyag szállításra vonatkozóan
– Kbt. 42. § (3) bekezdésének előírásai a kivitelezésre vonatkozóan.
A beszerzés tárgyát és mennyiségét két ütemre bontva adta meg ajánlatkérő:
– I. ütem: DN 400 acél gázvezeték 4600 fm hosszban, aktív korrózióvédelemmel, névleges üzemi nyomás 16 bar.
– II. ütem: DN 400 acél gázvezeték 3585 fm hosszban, aktív korrózióvédelemmel, 16 bar névleges üzemi nyomással, 50 cm3/h max. teljesítményű, 12/6 bar nyomásfokozatú gáznyomás-szabályozó állomással és DN 400 acélvezeték, 685 fm hosszban, aktív korrózióvédelemmel, 8 bar névleges üzemi nyomással.
Szállítási ajánlat:
– A szállítandó mennyiség: 8200 ±10 % fm haszoncső,
– A cső mérete: DN 400, D 406,4x5,6 mm, hossza 12 fm/szál, a méret feleljen meg a DIN 2458 előírásainak,
– Anyagminősége: St 44, feleljen meg a DIN 17172 előírásainak,
– A cső külső bevonata: a vezeték a DIN 30670 szerinti, gyárilag PE bevonattal három rétegben előszigetelt,
– Belső bevonat: a csöveket API RPS L2 szerinti követelményeknek megfelelő, epoxigyanta belső bevonattal is el kell látni,
– Kiegészítő bevonatok: az út, illetve vasút alatti átvezetések csővezetékszakaszai a fentieken túl FZM jelű szálas cementhabarcs bevonattal ellátottak legyenek, 100 fm a 8200 fm haszoncsőből.
Ajánlatkérő részajánlattétel lehetőségét biztosította az alábbiak szerint:
– kivitelezésre ütemenként külön és egyben is, teljes körű anyagbiztosítással,
– kivitelezésre ütemenként külön és egyben is, haszoncsőanyag biztosítás nélkül,
– kivitelezés nélkül, csak a haszoncső szállítására.
A fentiekkel összhangban vállalkozási szerződést kíván ajánlatkérő kötni:
– kivitelezésre, szállítási szerződést csőanyagszállításra.
Ajánlatkérő a részekre bontáshoz igazította a teljesítési határidőkre vonatkozó előírásait is.
A teljesítés határideje kivitelezés esetén:
– a kivitelezés kezdése: 2000. május 15.
Az elvárt legkésőbbi befejezési határidő:
– I. ütem 2000. augusztus 10.
– II. ütem 2000. szeptember 1.
Csőszállításra:
– a haszoncső szállítása 2000. május 15-től kezdődően a kivitelezés ütemének megfelelően,
– az ajánlatkérő megajánlott befejezési határidejéhez képest előteljesítést elfogad.
A részvételi felhívás 6. c) pontja tartalmazta, hogy a részvételi jelentkezés nyelve magyar vagy angol.
A részvételi jelentkezés 9. pontja tartalmazta a résztvevők pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasságának igazolására vonatkozó adatokat és tényeket.
Minden részvételre jelentkező köteles volt csatolni:
– a három hónapnál nem régebbi cégkivonatát,
– aláírási címpéldányt,
– számlavezető pénzintézet nyilatkozatát az ajánlattevő fizetőképességének megítéléshez az alábbi tartalommal:
– mióta vezeti a vállalkozó számláját,
– fizetési kötelezettségeinek pontosan eleget tesz-e,
– számláján sorban állás volt-e és mikor.
– 1998. évi mérlegét és eredménykimutatását,
– a Kbt. 44. § (1) bekezdés c) pontja szerinti nyilatkozatokat,
– a Kbt. 46. § (4) és (6) bekezdése szerinti igazolásokat, nyilatkozatokat,
– külföldi jelentkező esetén a Kbt. 46. § (8) bekezdés szerinti igazolásokat, nyilatkozatokat.
A műszaki alkalmasság körében eltérő feltételeket írt elő a kizárólag kivitelezésre jelentkezők vonatkozásában, illetőleg a kizárólag csőszállításra jelentkezők részére.
A kivitelezés esetén:
– előző 3 évben végzett, 50 M Ft vagy ezen értékhatárt meghaladó acél gázvezeték-építési referenciamunkák Magyarországon, illetve külföldön (teljesítés éve, nyomásfokozat, dimenzió, összege, szerződő partner neve, telefonszáma) felsorolása,
– műszaki, technikai felszereltsége, különös tekintettel a gázvezeték-építés technológiai szerelésre alkalmas berendezések és gépek felsorolásával,
– a teljesítésbe bevonni kívánt szakemberek nevének, képzettségének és eltöltött szakmai gyakorlati éveik felsorolása, különös tekintettel a technológiai szerelési kivitelezés területére,
– a gázvezeték építésére (hegesztésére) alkalmazott technológiai utasítások bemutatása,
– az acél csővezeték-építésre megszerzett minőségbiztosítási rendszer megléte esetén a tanúsítvány másolata,
– alkalmazásra kerülő, a Kbt. 43. § (3) bekezdés szerinti alvállalkozók bemutatása, minôségi és mennyiségi meghatározással, referenciákkal, igazolások, nyilatkozatok benyújtása.
Csőszállításra jelentkezés esetén:
– az előző 3 évben jelen ajánlatkérés tárgyára vonatkozóan, annak értékét elérő, illetve meghaladó referenciák jegyzéke (dimenzió, szerződő partner neve, telefonszáma).
A részvételi felhívás 10. a) pontja tartalmazta az alkalmasság elbírálásának szempontjait:
– műszaki, pénzügyi, gazdasági alkalmasság,
– előző 3 év referenciái közül legalább három érje el a jelenlegi felhívás volumenét.
A részvételre jelentkezőknek a szerződés teljesítésére alkalmatlanná minősítésének szempontjait a 10. b) pontban határozta meg:
– számláján sorban állás van,
– mérlege veszteséget mutat,
– árbevétele nem érte el az elmúlt évben a jelen felhívás volumenét,
– az előírt értékhatárú referenciamunka hiánya.
Ajánlatkérő az egyéb információk közt a jelentkezés érvénytelenné minősítésének feltételeit az alábbiak szerint határozta meg:
Kivitelezésre jelentkezés esetén:
– hiányzik a 3/1998. (XII. 31.) IKIM rendelet szerinti hegesztési alkalmasság igazolására a hatósági bizonyítvány,
– szakemberei nem rendelkeznek a 6/1996. (II. 21.) IKM rendeletben meghatározott minősítéssel.
Csôszállításra jelentkezés esetén:
– hiányzik a gyártói minőségi bizonyítvány az ajánlattétel nyelvén,
– nem nyilatkozik arról, hogy a szállítmányhoz eredeti bizonylatot és annak hiteles magyar nyelvű fordítását mellékeli.
Az előminősítési szakaszban dokumentáció nem készült. A részvételi jelentkezés határidejéig, 2000. január 10-ig 13 cég nyújtotta be jelentkezését: kérelmező, Duna Armatúra Kft., Kunpetrol Kft., Keviépszer Kft., Euroflow Kft., Oiltech Kft., Godiva Kft., Arinext Kft., Force Kft., Schuck Armaturen Kft., Erforex Rt., Kőolajvezeték Építő Kft., Útvasút Szeged Kft.
Ajánlatkérő 2000. január 18-án 10 jelentkezőt hiánypótlásra hívott fel. A hiánypótlásra 2000. január 24-ig biztosított lehetőséget. A felhívásban konkrétan megjelölte a pótlandó iratokat. Azoknál a jelentkezőknél, akiknél hiánypótlást nem kért – köztük kérelmező – esetében a levél tartalma a tájékoztatásra vonatkozott.
A hiánypótlás a Kbt. 44. § és 46. §-aiban előírtakkal kapcsolatos adatokra terjedt ki, több esetben a 6/1996. (II. 21.) sz. IKM rendeletben meghatározott hegesztői minősítést kérte pótlólag csatolni.
A részvételi jelentkezések elbírálására 2000. január 28-án, az eredményhirdetésre 2000. január 31-én került sor.
Ajánlatkérő döntése szerint érvénytelen a kérelmező, az Erforex Rt., a Force Kft. és az Arinext Kft. jelentkezése a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja szerint, míg alkalmatlannak minősült a Godiva Kft. részvételi jelentkezése.
Ajánlatkérő írásban is közölte döntését 2000. január 28-án kelt levelében. Kérelmező felé az indok az volt, hogy a jelentkezési anyagából hiányzik a felhívás 12. pontja szerinti 6/1996. (II. 21.) IKM rendeletnek megfelelő minősítés.
Az alkalmasnak minősítetteknek az ajánlati felhívást 2000. február 2-án küldte meg ajánlatkérő, az ajánlattételi határidőt 2000. március 14-ében jelölte meg.
A kérelmezô az ajánlatkérô döntését írásban is megkifogásolta ajánlatkérőnél.
Ajánlatkérő 2000. február 9-én kelt válaszában döntését fenntartotta, és ebben tájékoztatta kérelmezőt arról is, hogy részvételi jelentkezése egyben alkalmatlannak is minősül, mert a becsatolt mérlegadatok alapján árbevétele nem éri el a jelen beruházás mértékét.
Kérelmező ajánlatkérő döntése ellen 2000. február 15-én terjesztett elő jogorvoslati kérelmet. Jogorvoslati kérelmében kérte ideiglenes intézkedés alkalmazását, ajánlatkérő vele szemben hozott döntésének megsemmisítését, ajánlatkérô felhívását jogkövetô magatartásra, pénzbírság kiszabását, és az eljárás során felmerült költségeinek megtérítését.
Indoklásként előadta, hogy ajánlatkérő jogsértő módon járt el akkor, amikor hiánypótlásra cégének lehetőséget nem biztosított. Ezzel a közbeszerzés tisztasága sérült.
Ajánlatkérő a jogorvoslati kérelem elutasítását kérte egyrészt elkésettség okán, másrészt megalapozatlanság címén. Az elkésettségre vonatkozóan ajánlatkérő előadta, hogy kérelmező 2000. január 18-án már tudott arról, hogy hiánypótlásra lehetőséget nem kapott. A tudomásszerzés időpontjának tehát ez az időpont tekintendő. A kérelmező ugyanis már a jelentkezése benyújtásának időpontjában tudatában volt annak, hogy az nem felel meg a 6/1996. (II. 21.) IKM rendelettel kapcsolatos előírásának, hiszen német nyelvű dokumentumokat tartalmazott a részvételi jelentkezése.
A jogorvoslati kérelem megalapozatlansága vonatkozásában előadta, hogy döntése megfelelt a részvételi felhívás 9. és 10. pontjaiban foglaltaknak, érdemben az helyes volt. Nem vitatta, hogy hiánypótlásra a kérelmezőnek lehetőséget nem biztosított, de álláspontja szerint a kérelmező a részvételi felhívásban foglalt feltételeknek nem felelt meg, részvételi jelentkezése alapján kérelmező alkalmatlanságát kellett megállapítani, mert előző évi árbevétele nem érte el a jelen beszerzés volumenét. Az eljárásban kivitelezési munkákra kérték a jelentkezéseket, amelynél a beszerzés tárgyába a kivitelezési munkák mellett az ahhoz szükséges anyagbiztosítás is beletartozott.
A kérelmező 1999. évi árbevétele nem érte el ajánlatkérő által kalkulált kivitelezési összköltséget, de nem érte el az 1998. és 1997. évi árbevétele sem. Alkalmatlansága miatt nem hívta fel hiánypótlásra kérelmezőt, akinek hiányoztak a jelentkezéséből a hegesztői minősítést igazoló iratok.
Az egyéb érdekeltek közül a Force Kft. álláspontja szerint az általa becsatolt hegesztőminősítői iratok mindenben megfeleltek a 6/1996. (II. 21.) IKM rendeletnek, így álláspontja szerint az ajánlatkérő által történt érvénytelenné nyilvánítás jogszerűtlen volt az ô esetében.
A Döntőbizottságnak elsődlegesen abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy a jogorvoslati kérelem határidőben került-e benyújtásra.
Ajánlatkérő a részvételi jelentkezéseket 2000. január 28-án bírálta el, és a döntését 2000. január 31-én hirdette ki nyilvánosan.
A Kbt. 79. § (7) bekezdése alapján az eljárást az e törvény szabályait sértő esemény tudomásra jutásától számított 15 napon belül, de legkésőbb az esemény bekövetkezésétől számított 90 napon belül lehet kérelmezni vagy kezdeményezni, illetve e határidőn belül indítható meg hivatalból az (5) vagy a (6) bekezdés szerint. E határidők elmulasztása jogvesztéssel jár.
Kérelmező ajánlatkérő döntése ellen jogorvoslati kérelmét 2000. február 14-én terjesztette elő, tehát a törvényes 15 napos határidőn belül, így a jogorvoslati kérelmet elkésettnek nem lehet minősíteni.
A Döntőbizottság nem fogadta el ajánlatkérô azon érvelését, hogy a tudomásszerzés időpontjának azt az időpontot kell tekinteni, amikor a kérelmező értesült arról, hogy hiánypótlásra nem kapott felszólítást. Ebben az időpontban ugyanis ajánlatkérő döntését nem ismerhette kérelmező, és ebben az időpontban joggal hihette, hogy ajánlatkérő a részvételi jelentkezését befogadta, és abban hiányt nem észlelt.
A Döntőbizottságnak másodlagosan az ajánlatkérő döntésének helyességét kellett vizsgálat tárgyává tennie.
A Kbt. 43. § (4) bekezdése szerint az ajánlatkérő egy ízben, az összes ajánlattevő számára azonos feltételekkel, legfeljebb tíznapos határidőt biztosíthat a 44. és 46. § szerinti igazolás vagy nyilatkozat utólagos csatolására, illetve az ajánlattal kapcsolatos formai hiányosságok pótlására, így különösen a nem megfelelő aláírással vagy példányszámban benyújtott ajánlat esetén.
Ezen szakasz alapján az összes ajánlattevő számára azonos feltételekkel kell a hiánypótlás lehetőségét biztosítani.
A részvételi felhívás 12. pontja szerint érvényességi feltétel volt kivitelezésre tett jelentkezők esetén a 6/1996. (II. 21.) IKM rendeletben meghatározott minősítés megléte a szakemberek részéről. A szakemberek nevét, képzettségét az alkalmasság igazolásához csatolni kellett. Bár nem volt e minősítések hiánya az alkalmatlanság lehetséges okaként a felhívásban megjelölve, ezeket az okiratokat nyilvánvalóan a műszaki alkalmasság vizsgálatához kérte az ajánlatkérő. Az ajánlatkérő a hiánypótlás során a Kbt. szabályai szerint kérte ezen okirat pótlását. A hiánypótlás szabályai szerint az összes ajánlattevő számára azonos feltételekkel kell elrendelni az utólagos csatolás lehetőségét, azaz abból csak akkor lehet kizárni valamelyik ajánlattevőt, ha neki pótolható hiányossága nincs, vagy akit már ezen időpontra az eljárásból más okból kizárt az ajánlatkérő.
Kérelmezőt ajánlatkérő még 2000. január 18-án nem minősítette alkalmatlannak, nem is minősíthette, hiszen az alkalmatlanság megállapítása előtt az érvényesség kérdésében kell ajánlatkérőnek állást foglalnia, ezért kérelmező egészen a 2000. január 28-i döntésig az eljárás résztvevője volt. Hiányos volt ugyanakkor az ő részvételi jelentkezése is, tehát őt is megillette a hiánypótlás lehetősége. Ettől a lehetőségtől ajánlatkérő kérelmezőt elzárta, tehát eljárása jogsértő volt.
A kérelmező jelentkezése ugyanis a tartalomjegyzék szerint tartalmazta a hegesztőbizonyítványok másolatait, a 10. számú melléklet pedig a megnevezett 6 minősített hegesztőre vonatkozóan a TÜV Reinhard Budapesten kiállított német nyelvű okiratait tartalmazta, de nem a 6/1996. (II. 21.) IKM rendelet szerinti minősítő okiratokat, amelyeket a Magyar Hegesztőminősítő Testület ad ki "Hegesztői Minősítési Bizonyítvány" címen.
A kérelmező hiányos jelentkezését, amennyiben hiánypótlásra lehetőséget kap, érvényessé tehette volna. Ajánlatkérő ettől a lehetőségtől kérelmezőt elzárta, így megsértette a Kbt. 43. § (4) bekezdésében előírtakat. Ajánlatkérő csak a részvételi jelentkezések érvényességi vizsgálatát követően vizsgálta a jelentkezéseket alkalmasság szempontjából.
A Döntőbizottság vizsgálat tárgyává tette, hogy kérelmező részvételi jelentkezése alapján alkalmasnak minősül-e.
Kérelmező kivitelezésre nyújtotta be jelentkezését. A felhívás szerint alkalmatlannak minősül, ha árbevétele a múlt évben nem érte el a jelen beszerzés volumenét. Tekintettel arra, hogy a részvételi jelentkezés 1999-ben került közzétételre, így az 1998. évi árbevételt kell irányadónak tekinteni, egyébként ajánlatkérő maga is az 1998. évi mérlegadatok becsatolását kérte.
A beszerzési ok volumenére vonatkozóan összeghatárt ajánlatkérő ugyan nem jelölt meg, azonban tekintettel arra, hogy a kivitelezésre vonatkozóan az előminősítési eljárást a Kbt. 42. § (3) bekezdésére alapította, az irányadó értékhatárnak a nettó 240 M Ft-ot kell tekinteni.
Kérelmező 1998. évi nettó árbevétele 149,3 M Ft volt, tehát valóban nem érte el a 240 M Ft-os értékhatárt, így részvételi jelentkezése alapján az ajánlatkérő által előírt alkalmassági követelményt nem érte el.
Jelen közbeszerzési eljárásban tehát kérelmező alkalmasságát igazolni nem tudta.
Ajánlatkérő végső döntése tehát jogszerű volt, hiszen ajánlattételre felhívni csak azt az ajánlattevőt lehet, aki a részvételi jelentkezése alapján a szerzôdés teljesítésére pénzügyi, gazdasági és műszaki szempontból alkalmasnak minősül.
A jogorvoslati kérelem azon része, mely arra irányult, hogy a Döntőbizottság kötelezze ajánlatkérőt, hogy a kérelmezőt az eljárás további szakaszába bevonja, azaz ajánlattételre felhívja, megalapozatlan.
A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárás alapelveinek érvényesülése céljából vizsgálta, hogy a többi részvételre jelentkező vonatkozásában ajánlatkérő jogszerűen járt-e el.
A Force Kft. észrevételében maga is kifogásolta jelentkezése érvénytelenné nyilvánítását.
A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő érvénytelenné nyilvánító döntése helyes volt, hiszen a jelentkező nem csatolta hiánypótlásra szóló felhívás ellenére sem a 6/1996. (II. 21.) IKM sz. rendelet szerinti minősítését, jelentkezése csak német nyelvű iratokat tartalmazott erre vonatkozóan.
A Schuck Armaturen Kft. 1998. évi árbevétele 162,7 M Ft volt, azonban részvételi jelentkezést csak anyagszállításra nyújtott be. A felhívásban megadott anyagmennyiség alapján az anyagérték kalkulálható volt a részvételre jelentkezők részéről, ennek értéke mintegy 150 M Ft, így árbevétele elérte a beszerzés volumenét, emiatt alkalmassá minősítése ajánlatkérő részéről helyes volt.
A Kunpetrol Kft., az Egerfém Kft. és a N+F Mérnökiroda Kft. közösen nyújtott be részvételi jelentkezést. A becsatolt megállapodásban a felek abban állapodtak meg, hogy ajánlattevő a Kunpetrol Kft. lesz.
A Döntőbizottság álláspontja szerint amennyiben közös jelentkezésre kerül sor, úgy a részvételre jelentkezők mindegyikének meg kell felelnie a pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasság követelményeinek, valamint az előírt alkalmassági feltételeknek. Jelen esetben csak a Kunpetrol Kft. felelt meg az előírt követelményeknek, ugyanis az Egerfém Kft. 1998. évi árbevétele sem a kivitelezés, sem az anyagköltség vonatkozásában nem éri el a beszerzés volumenét, az N+F Mérnökiroda Kft. pedig nem csatolta az elôírt hegesztôi bizonyítványokat és minôsítéseket.
Az ajánlatkérő a becsatolt konzorciumi megállapodásra és arra figyelemmel, hogy a Kunpetrol Kft. által becsatolt iratok alapján saját részvételi jelentkezése érvényes volt, alkalmasságát is megfelelő módon igazolta, ajánlattételre felhívást csak részére bocsátott ki. Ennek az ajánlatkérői döntésnek a helyessége nem vitatható.
A Döntőbizottság az eljárása során ideiglenes intézkedést – jogszabályi feltételek fennállásának hiányában – nem alkalmazott.
A Döntőbizottság a fenti indokok alapján a Kbt. 76. § (1) bekezdés c) pontjában biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdés d) pontja alapján a jogsértést megállapította, a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján a jogorvoslati kérelem azon részét, mely megalapozatlan, elutasította.
A Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja alapján, a jogsértés megállapítására tekintettel, kötelezte ajánlatkérőt az igazgatási szolgáltatási díj viselésére. A Döntőbizottság a bírság kiszabását jelen esetben mellőzte, figyelemmel arra, hogy ajánlatkérőnek a hiánypótlás körében hozott döntése a közbeszerzési eljárás további menetét, illetőleg az előminősítési szakasz lezáró döntését nem befolyásolta.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2000. március 7.
Dr. Engler Magdolna s. k. Kalmárné Diósy Ildikó s. k.
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Kozmáné Dr. Gocs Éva s. k.
közbeszerzési biztos
