KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (2187)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt. sz.: D.33/l1/2000
Tárgy: Hajdúsági Sütödék Rt. jogorvoslati kérelme Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Kenézy Gyula Kórház közbeszerzési eljárása ellen
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
Dr. Halmos Tamás ügyvéd (4400 Nyíregyháza, Bocskai u. 3.) által képviselt Hajdúsági Sütödék Rt. (4027 Debrecen, Hősök útja 1–3., továbbiakban: kérelmező) kérelmezőnek dr. Bűrös László ügyvéd (1135 Budapest, Tahi út 53–59.) által képviselt Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Kenézy Gyula Kórház (4043 Debrecen, Bartók B. út 2–26., a továbbiakban: ajánlatkérő) "2001. december 31-ig szükséges sütőipari termékek" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen benyújtott jogorvoslati eljárásban a Döntőbizottság megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló, 1999. évi LX. törvénnyel módosított 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 52. § (2) bekezdés d) pontját és az 59. § (1) bekezdését, ezért az ajánlatkérő eljárást lezáró döntését megsemmisíti. A Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt, hogy a kérelmező részére a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül 30 000 Ft, azaz harmincezer forint igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő a K. É. 1999. december 1-jei számában megjelent felhívásában nyílt eljárás keretében, szállítási szerződés formájában kért ajánlatot a dokumentációban részletezett sütőipari termékek 2001. december 31-ig történő szállítására.
Az ajánlati felhívás szerint az ajánlati dokumentációban meghatározott mennyiség az ajánlatkérő kétéves szükségletét fedezi azzal, hogy a megrendelésre kerülő mennyiség 20%-kal le-, illetve felfelé eltérhet.
Az ajánlattevő az ajánlatát kizárólag a beszerzés teljes mennyiségére nyújthatja be, több változatban is.
Ajánlatkérő a felhívás 11. a) pontjában meghatározta a pénzügyi, gazdasági, műszaki alkalmasság igazolására kért adatokat és tényeket; a b) pontban pedig az alkalmatlanná minősítés szempontjait.
Ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánta nyertessé kihirdetni az alábbi részszempontok 1–10-ig terjedő pontozása mellett (zárójelben a súlyszámokkal):
– a szállítandó termékek szerződéses időszak alatti garantált minősége (35),
– szállítóképesség, szállítási stabilitás és megbízhatóság, tárolási, szállítási feltételek biztosítása, az ajánlatkérő igényeihez való rugalmas alkalmazkodás, továbbá a megadott referenciahelyek véleménye az egészségügyi (vendéglátó-ipari) ágazat területéről (30),
– az ajánlatkérő által fizetendő ellenszolgáltatás mértéke, a teljes szerződéses időszakra nyomon követhető, piaci határokhoz, piacvezető árakhoz stb. kötött szállítási ár vállalása, ártartás, kereskedelmi kedvezmények, fizetési feltételek biztosítása (25),
– termékválaszték, a tenderezett termékeken felüli rendszeres választékbővítés lehetősége (10).
Ajánlatkérő a 16. pontban az egyéb információk között előírta, hogy az ajánlathoz csatolni kell az illetékes Állat-egészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Állomás mint szakhatóság engedélyét.
Az ajánlati dokumentáció – többek között – a szerződési feltételeket, az ajánlattétel kötelező formai és tartalmi előírásait, az elbírálás szempontjai szerint adható pontszámokat, a sütőipari termékek fajtáit és mennyiségét tartalmazta.
Az I/2. pontja előírta, hogy ajánlat csak olyan termékre tehető, amely az ajánlattétel időpontjában rendelkezik a forgalomba hozatalhoz szükséges magyar hatósági engedélyekkel.
Az engedélyek hiányában ajánlatkérő az ajánlatokat érvénytelennek nyilvánítja.
Az I/7. h) pont szerint az ajánlattevőnek az ajánlott termék forgalmazási/gyártási jogosultságára vonatkozó igazolást is csatolnia kellett.
A dokumentáció a szállítandó sütőipari termékként formában sült 1 kg-os kenyeret; formában sült 1 kg-os grahamkenyeret, kiflit, zsemlét és kakaós kiflit jelölt meg.
Az ajánlatok bontási határidejére, 2000. január 11-re a Szezám Sütőipari Kft. és a kérelmező nyújtott be ajánlatot.
Ajánlatkérő az ajánlatokat megvizsgálta, értékelte, és a 2000. február 1-jei eredményhirdetésen a Szezám Kft.-t hirdette ki nyertesnek.
Kérelmező 2000. február 08-án jogorvoslati kérelmet terjesztett elő, amelyben kérte a Döntőbizottságtól a döntés megsemmisítését, a jogsértés megállapítását, bírság kiszabását, a nyertes eltiltását a közbeszerzési eljárásban való részvételtől, ideiglenes intézkedésként a szerződéskötés megtiltását. Indokolásul előadta, hogy ajánlatkérő érvénytelen és az övénél rosszabb ajánlatot nyilvánított nyertesnek.
Kifogásolta a műszaki leírás hiányát, a bírálati részszempontok pontatlan megfogalmazását, az alkalmazott súlyozást, az ajánlatkérő értékelését.
Ajánlatkérő észrevételében részben elkésettség, részben megalapozatlanság miatt kérte a kérelem elutasítását. Indokolásul előadta, hogy a Kbt. szerint járt el, a nyertes rendelkezett valamennyi előírt igazolással, engedéllyel, az összességében legelőnyösebb ajánlatot hirdette ki nyertesnek.
Egyéb érdekeltként a nyertes közölte, hogy ajánlata megfelelt a formai és tartalmi előírásoknak, nem jogszabálysértő. A termékeivel kapcsolatos gyártmánylapok ajánlatában fellelhetők. A jogorvoslati kérelmet ő is elkésettség és megalapozatlanság miatt kérte elutasítani.
A Döntőbizottság a 2000. február 22-i tárgyaláson meghozott, és külön íven 10. alszám alatt szövegezett határozatával a szerződés megkötését megtiltotta.
A jogorvoslati kérelem részben megalapozott.
1.
A Döntőbizottság a kérelmezőnek a műszaki leírás hiányát, a bírálati részszempontok megfogalmazását és az alkalmazott súlyozást kifogásoló kérelmével kapcsolatban megállapította, hogy azok elkésettek.
A Kbt. 79. § (7) bekezdése első és második mondata szerint az eljárást az e törvény szabályait sértő esemény tudomásra jutásától számított tizenöt napon belül, de legkésőbb az esemény bekövetkezésétől számított kilencven napon belül lehet kérelmezni vagy kezdeményezni. E határidők elmulasztása jogvesztéssel jár.
Arról, hogy az ajánlati felhívás, illetve a dokumentáció tartalma e szempontból kifogásolható, kérelmező a felhívás megismerésekor, illetve a dokumentáció átvételekor értesült, azonban kifogásait a 15 napos jogvesztő határidő lejártát követően nyújtotta be, 2000. február 8-án.
2.
A Döntőbizottság az ajánlatkérő értékelését kifogásoló jogorvoslati kérelmi elemmel kapcsolatban azt vizsgálta meg, hogy ajánlatkérő a szerződés megkötésére alkalmas ajánlattevők érvényes ajánlatai közül az összességében legelőnyösebbet hirdette-e ki nyertesnek.
A Döntőbizottság eljárása során megállapította, hogy a későbbi nyertes Szezám Kft. érvénytelen ajánlatot nyújtott be.
A Kbt. 52. § (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő az ajánlatok felbontásakor, illetőleg azt követően megállapítja, hogy mely ajánlatok érvénytelenek.
Érvénytelen az ajánlat, ha az nem felel meg az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban meghatározott feltételeknek [Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pont].
A Szezám Kft. ajánlatához nem csatolta a dokumentáció I/7. h) pontjában megkövetelt, a gyártási jogosultságok igazoló ún. gyártmánylapot a kakaós kiflire, ajánlata így érvénytelen.
Az eljárás további szakaszában nem vehet részt az, aki érvénytelen ajánlatot tett, illetve akit az eljárásból kizártak. [Kbt. 53. § (2) bekezdése.] A Kbt. 59. § (1) bekezdése előírja, hogy az eljárás nyertese az, aki az ajánlatkérő részére az ajánlati felhívásban (és a dokumentációban) meghatározott feltételek alapján a 34. § (1) bekezdésében meghatározott elbírálási szempontok egyike szerint a legkedvezőbb ajánlatot tette. Az ajánlatkérő csak az eljárás nyertesével, vagy – visszalépése esetén, ha azt az ajánlati felhívásban előírta – az eljárás eredményének kihirdetésekor a következő legkedvezőbb ajánlatot tevőnek minősített személlyel kötheti meg a szerződést.
Ajánlatkérő nem csak megengedte, hogy az eljárás további szakaszában érvénytelen ajánlatot benyújtó ajánlattevő vegyen részt, de ezen ajánlattevőt nyertessé hirdette ki.
Ajánlatkérő tehát megsértette a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontját és az 59. § (1) bekezdését.
Tekintettel ajánlatkérő fenti jogsértő magatartására, a Döntőbizottság már nem vizsgálta meg az ajánlatkérő étékelését, hiszen érvénytelen ajánlat érvényessel nem hasonlítható össze.
A Döntőbizottság azonban a következőkre kívánja felhívni a figyelmet:
l. Az összességében legelőnyösebb ajánlat elbírálásának részszempontjait a Kbt. 34. § (3) bekezdése alapján szükséges meghatározni.
2. A közbeszerzés tárgyára vonatkozó műszaki leírás meghatározása ajánlatkérô számára kötelezettség. A részletes műszaki, minôségi követelmények pontos meghatározása nélkül az ajánlatok összehasonlítása nehézségekbe ütközik.
Mindezekre figyelemmel a Döntőbizottság a Kbt. 88. § (1) bekezdés a), c) és d) pontjai alapján a rendelkező részben írtak szerint határozott.
A Döntőbizottság a nyertest nem tiltotta el a közbeszerzési eljárásban való részvételtôl, mivel a jogsértô magatartást nem ô, hanem az ajánlatkérô követte el.
Az eljárási díj viseléséről a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja rendelkezik, a jogorvoslat jogát a 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2000. március 3.
Dr. Magasi Ildikó s. k. Hámori András s. k.
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Németh István s. k.
közbeszerzési biztos
