KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (2237)
1021 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt. sz.: D.19/2000/13
Tárgy: Selectrade Kft. jogorvoslati kérelme a Budapest Főváros X. Kerület Kőbányai Önkormányzat közbeszerzési eljárása ellen
A Közbeszerzési Döntőbizottság (továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Selectrade Számítástechnikai és Szolgáltató Kft. (1106 Budapest, Fehér út 10., továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmének – melyet a Budapest Főváros X. Kerület Kőbányai Önkormányzat (1102 Budapest, Szent László tér 29., képviseli: dr. Vas Barnabás jogtanácsos, továbbiakban: ajánlatkérő) "számítástechnikai eszközök szállítása, telepítése, üzembe helyezése, garanciális szervizelése" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen indított – a Döntőbizottság részben helyt ad.
Megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló, az 1999. évi LX. törvénnyel módosított 1995. évi XL. törvény 40. § (5) bekezdését, ezért az ajánlatkérő döntését – az ajánlati felhívásra visszamenően – megsemmisíti.
Kötelezi az ajánlatkérőt, hogy a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül térítsen meg kérelmező részére 30 000 Ft, azaz harmincezer forint igazgatási szolgáltatási díjat.
Ezt meghaladóan a jogorvoslati kérelmet elutasítja.
A határozat ellen fellebbezésnek nincs helye. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő nyílt eljárás lefolytatására ajánlati felhívást tett közzé a K. É. 1999. november 10-én megjelent 45. számában, a rendelkező részben megjelölt beszerzés tárgyában.
A beszerzés tárgyának egy részét ekként határozta meg:
Intel alaplap 100 MHz
Intel P II 400 processzor
S3 AGP videovezérlő
WIN 98 OEM
Az ajánlati dokumentáció 3.1. pontjában ajánlatkérő közölte, hogy a beszerzés tárgyának felsorolását tartalmazó műszaki specifikáció minimális műszaki követelményt jelent, az ennél kevesebbet ajánló ajánlata érvénytelen.
Ajánlatkérő a felhívás 15. a) pontjában közölte, hogy az eredményhirdetés időpontja 2000. január 4. 10.00 óra, majd a december 22-én kelt levelével értesítette ajánlattevőket, hogy az eredményhirdetés időpontját 15 nappal elhalasztja, az január 20-án 10.00 órakor lesz.
Az ajánlattételi határidőre, 1999. december 21-re 11 ajánlat érkezett ajánlatkérőhöz, a kérelmező, a Flaxcom Kft., a Humansoft Kft., a Kventa Kft., a Noldex Rt., a SzinvaNet Kft., a SZÜV Rt., a VAR Kft., az Albacomp Rt. és a Szintézis Computer Rendszerház Kft. ajánlata.
Ajánlatkérő az ajánlatok bontásakor az ajánlati biztosíték befizetésének hiánya miatt kizárta a Szintézis Kft. és az Albacomp Rt. ajánlattevőket.
Az eredményhirdetésen ajánlatkérő nyertesnek a Flaxcom Kft. 2. sz. ajánlatát hirdette ki 27 536 500 Ft ellenszolgáltatással, második helyezettként pedig a kérelmezőt. Elkészítette és ajánlattevőknek átadta az "Összegzés az eljárásról" szóló dokumentumot.
Kérelmező 2000. január 25-én jogorvoslati kérelmet terjesztett elő a Döntőbizottsághoz. Kérelmét arra alapította, hogy az ajánlati felhívás 3. a) pontja szerinti műszaki specifikáció és az ajánlati dokumentáció 3.1.1. pontja szerint Intel Co. gyártmányú alaplapokra kért ajánlatot ajánlatkérő, ezzel szemben a nyertes mindkét ajánlatváltozata DTK alaplapot tartalmaz. Álláspontja szerint ajánlatkérő eljárása jogsértő, mert érvénytelen ajánlatot hirdetett ki nyertesnek.
Közölte, hogy jogsértő az ajánlatkérő eljárása azért is, mert a nyertes nem a felhívásban előírt S3 gyártmányú videokártyát ajánlott, hanem alaplapra integrált videovezérlőt, ami nem S3 gyártmányú.
A jogorvoslati eljárásban február 10-én tartott tárgyaláson utalt arra, hogy kedvezőbb árajánlatot tudott volna tenni, ha ajánlatkérő nem írja elő kifejezetten a 100 MHz-es Intel alaplapot.
Kérte ideiglenes intézkedéssel a szerződéskötés megtiltását, az eljárást lezáró döntés megsemmisítését, a szerződés létrejötte esetére bírság kiszabását és a jogorvoslati eljárás költségeiben ajánlatkérő marasztalását.
A Döntőbizottság a D.3/2000. számú, január 26-án hozott határozatával a szerződéskötést megtiltotta.
Ajánlatkérő a január 31-én kelt észrevételében kérte a jogorvoslati kérelem elutasítását. Előadta, hogy az ajánlati dokumentáció 3.1.1. pontjában közölte, hogy a műszaki specifikáció nem kizárólagos, hanem minimális műszaki követelményt tartalmaz, olyan alaplapot kért, amelyik műszakilag legalább olyan paraméterekkel rendelkezik, mint az Intel alaplap 100 MHz-es változata. Mivel a Flaxcom ajánlata műszaki tartalmában többet nyújtott, mint a minimálisként megjelölt követelmény, a pályázatból való kizárása jogsértő lett volna. A monitorvezérlőt illetően is azt jelölte meg követelményként, hogy az megfeleljen legalább az S3 AGP paramétereinek, és a Flaxcom Kft. alaplapi videovezérlője műszaki tartalmában felülmúlta a referencia vezérlő paramétereit.
A tárgyaláson megerősítette az észrevételében foglalt álláspontját. Előadta, hogy az ajánlati felhívás és a dokumentáció szövegét együttesen, egymást kiegészítve kell értelmezni, ebből pedig az következik, hogy a felhívás 3. pontja szerinti műszaki specifikáció nem volt kizárólagos jelleggel meghatározott, attól az ajánlati dokumentáció 3.1.1. pontja alapján el lehetett térni.
Közölte, hogy a szerződést nem kötötte meg.
A Flaxcom Kft. egyéb érdekelt január 31-én nyújtott be észrevételt, szintén kérte a jogorvoslati kérelem elutasítását. Hivatkozott az ajánlati dokumentáció 3.1.l. pontjában foglaltakra, valamint arra, hogy ajánlata modernebb, újabb fejlesztésű alaplapot tartalmazott, azért kapott magasabb pontszámot.
A Döntőbizottság a felek írásos észrevételei, a tárgyaláson szóban elhangzott nyilatkozatai és a közbeszerzési eljárásban keletkezett iratok tartalma alapján megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem részben megalapozott.
A Kbt. 40. § (1) bekezdése előírja, hogy az ajánlatkérő köteles az ajánlati felhívásban vagy a dokumentációban a közbeszerzés tárgyára vonatkozó részletes műszaki leírást adni, különösen a műszaki és minőségi követelményekre és a minőség tanúsítására nézve.
Az (5) bekezdés szerint "a közbeszerzés tárgyát nem határozhatja meg oly módon, mely egyes ajánlattevőket az ajánlattétel lehetőségéből kizár, vagy más módon indokolatlan és hátrányos megkülönböztetésüket okozza." Ugyanezen törvényhely ezért csak arra az esetre teszi lehetővé "meghatározott eredetű, típusú dologra" való hivatkozást, ha a beszerzés tárgyának egyértelmű meghatározása azt feltétlenül szükségessé teszi.
Ajánlatkérő az ajánlati felhívásban a beszerzés tárgyának egy részére – az alaplapra, a videovezérlőre és a szoftverre nézve – konkrét eredetű (gyártmányú), típusú termékeket határozott meg, annak ellenére, hogy a beszerzés tárgyának egyértelmű meghatározása érdekében erre nem volt szükség, az meghatározott eredetű, típusú termék megjelölése nélkül is meghatározható lett volna. Az ajánlati dokumentáció 3.1.1. pontjából és a tárgyaláson előadott nyilatkozatából megállapíthatóan ajánlatkérő nem a beszerzés tárgyának, hanem a beszerzés tárgya minőségének meghatározása céljából jelölt meg a beszerzés tárgyaként meghatározott eredetű, típusú termékeket, az "Intel alaplap 100 MHz"-et, az "Intel P11 400 processzor"-t, az S3 AGP videovezérlőt és a WIN 98 szoftvert.
A Döntőbizottság rámutat arra, hogy ajánlatkérő eljárása a beszerzés tárgya és annak minősége megjelölését illetően helytálló lett volna; ha a beszerzés tárgyaként nem meghatározott gyártmányú, típusú termékeket jelöl meg, és csak minőségi követelményként utal a szóban forgó termékekre vagy ahhoz hasonlóra.
A Döntőbizottság megállapítja, hogy ajánlatkérő azáltal, hogy az ajánlati felhívásban és dokumentációban a beszerzés tárgyát meghatározott eredetű (gyártmányú) és típusú termékek megjelölésével határozta meg, megsértette a Kbt. 40. § (5) bekezdését. Miután az eljárás jogszerűsége és az ajánlattevők esélyegyenlősége csak a beszerzés tárgyának jogszerű meghatározása útján biztosítható, a Döntőbizottság az ajánlatkérő döntését az ajánlati felhívásra is kiterjedően semmisítette meg.
A Döntőbizottság nem fogadta el az ajánlatkérő védekezését, miszerint az ajánlati felhívás és a dokumentáció szövege együttesen értelmezendő. A Kbt. 26. § (2) bekezdése értelmében ugyanis a közbeszerzés ajánlatkérői feltételeit illetően az ajánlati felhívásban foglaltak az elsődlegesek. Az ajánlati dokumentáció rendeltetése a felhívás szerinti beszerzés részletes szerződési feltételeinek rögzítése, a felhívásban közölt ajánlatkérői igény részletezése, ennélfogva nem mondhat ellent a felhívásban foglaltaknak. A jogvita tárgyát képező ügyben ellentmondás áll fenn a felhívás és a dokumentáció tartalma között, mert a felhívásban a szóban forgó termékek a beszerzés tárgyaként, a dokumentációban pedig minőségi követelményként lettek meghatározva.
Kérelmező a jogorvoslati kérelmében kérte a nyertes ajánlata érvénytelensége miatti jogkövetkezmény alkalmazását is. A Döntőbizottság észlelte, hogy az ajánlati felhívástól eltérő tartalmú nyertes ajánlattevői ajánlat a Kbt. 52. § (2) bekezdése alapján érvénytelen, de e jogsértés miatt jogkövetkezményt nem alkalmazott, mivel maga a felhívás is jogsértő volt. Ily módon a Döntőbizottság a jogorvoslati kérelem ezen részének nem adott helyt.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésében meghatározott jogkörében eljárva a 88. § (1) bekezdés c), d) és h) pontja szerint rendelkezett.
Budapest, 2000. február 25.
Dr. Csitkei Mária s. k. Domokos Gábor s. k.
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Hámori András s. k.
közbeszerzési biztos
