MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA (2291)
Kf.II.28.904/1998/5. szám
A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Solt Anna ügyvéd (1146 Budapest, Cházár A. u. 9.) által képviselt Országos Egészségbiztosítási Pénztár (1113 Budapest, Váci út 73/A) felperesnek a dr. Deli Betty jogtanácsos által képviselt Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság (1024 Budapest, Margit krt. 85.) alperes ellen közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt indított perében – melyben az alperes pernyertessége előmozdításának érdekében a dr. Bűrös László ügyvéd (1135 Budapest, Tahi u. 53–59.) által képviselt Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Hetényi Géza Kórház-Rendelőintézet (5000. Szolnok, Tószegi u. 21.) beavatkozott – a Fővárosi Bíróság 1998. november 5-én kelt 8.K.31.144/1998/2. számú ítélete ellen az alperes által 3. sorszám alatt benyújtott fellebbezés elbírálása során, az alulírott napon tárgyaláson kívül – meghozta a következő
VÉGZÉS-t:
Legfelsőbb Bíróság a pert megszünteti, és az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezi.
Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek – 15 nap alatt – 5000 (ötezer) Ft együttes első- és másodfokú eljárási perköltséget.
Ez ellen az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.
INDOKOLÁS
A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Hetényi Géza Kórház-Rendelőintézet (alperesi beavatkozó) a K. É. 1998. június 10. napján megjelent 23. számában nyílt közbeszerzési eljárásra felhívást tett közzé különböző kontrasztanyagok beszerzése tárgyában.
A felperes a felhívás megjelenését követően 1998. június 24-én jogorvoslati kérelmet nyújtott be az alpereshez, melyben kérte annak megállapítását, hogy az alperesi beavatkozó által folyamatba tett közbeszerzési eljárás jogszabálysértő, mivel a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (továbbiakban: Kbt.) 32. § (2) bekezdése alapján a közbeszerzési eljárás csak akkor írható ki, ha az ajánlatkérő rendelkezik a szerződés teljesítését biztosító anyagi fedezettel vagy az arra vonatkozó biztosítékkal, hogy a teljesítés időpontjában az anyagi fedezet rendelkezésre áll. Állította azt is, hogy megsértésre került a Kbt. 24. § (1) és (2) bekezdése is, mert az ajánlati felhívás 13. pontjában foglalt bírálati szempontok nem biztosítják a verseny tisztaságát és az esélyegyenlőséget.
A felperes által a jogsértés megállapítása és az eljárás megsemmisítése iránt előterjesztett kérelmet az alperes határozatával hivatalból elutasította, megállapítva, hogy a felperes mint kérelmező nem tartozik a Kbt. 79. § (3) bekezdésének hatálya alá, vagyis a felperes nem tekinthető ügyfélnek. Mivel pedig az alperes hivatalból eljárást nem folytathat le, így a kérelmet az alperesnek a Kbt. 80. § (3) bekezdése alapján érdemi vizsgálat nélkül hivatalból kellett elutasítania.
Keresetében a felperes az alperesi határozat felülvizsgálat keretében való megváltoztatását és annak megállapítását kérte, hogy az Egészségügyi Alapból finanszírozott egészségügyi intézmények tekintetében ügyfélképességgel rendelkezik.
Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította. Megállapította, hogy a felperes sem a szerződés, sem a jogszabály alapján az adott közbeszerzés érintetti körébe nem tartozik, melyre figyelemmel az alperes helytállóan állapította meg ügyféli minőségének hiányát. Rámutatott arra is, hogy a bírósági eljárásban csak az érdemi közigazgatási határozat felülvizsgálatának van helye. Mivel azonban úgy találta, hogy adott esetben az eljárási kérdésben való döntés egyben az ügy érdemében hozott határozatnak is tekintendő, a felperes keresetét érdemben ítélettel bírálta el.
Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az alperes fellebbezett, annak hatályon kívül helyezése és a per megszüntetése iránt. Előadta, hogy az elsőfokú bíróság ítélete törvénysértő, mert a kereseti kérelem érdemi elbírálására került sor, holott azt idézés kibocsátása nélkül el kellett volna utasítani. A felperes ugyanis – az alperesi előadás szerint – olyan közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálatát kérte keresetében, melynek bírósági felülvizsgálatát a törvény kizárja, mivel a Kbt. 89. § (1) bekezdése csak az érdemben hozott határozat esetében teszi lehetővé a bírósági felülvizsgálatot.
A felperes csatlakozó fellebbezésében az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását és annak kimondását kérte, hogy az ügyben ügyfélnek kell tekinteni, mert az ügy feladatkörét érinti, mivel jogszabály kötelezi arra, hogy a járulékfizetők érdekének megfelelően adott egészségügyi termékeket központosított közbeszerzés útján szerezzen be.
Az alperes a csatlakozó fellebbezésre tett ellenkérelmében kérte figyelembe venni, hogy a felperes által felhívott ügyféli minőségét megalapozó jogszabályi rendelkezések 1998. február 25-én léptek hatályba, de azokat csak azokra a beszerzésekre kell alkalmazni, amelyeknél a közbeszerzési eljárás megkezdésére 1998. július 1-je után került sor. A per tárgyát képező nyílt közbeszerzési eljárásra szóló ajánlati felhívás közzétételének időpontja azonban ezt megelőzően, 1998. június 10-én volt.
A fellebbezés alapos.
A jelen perben alkalmazandó Kbt. 79. § (3) bekezdésében foglaltak szerint a bizottsági eljárást megindító kérelmet az ajánlatkérő, az ajánlattevő vagy az olyan egyéb érdekelt nyújthatja be, akinek jogát vagy jogos érdekét a törvénybe ütköző tevékenység vagy mulasztás sérti vagy veszélyezteti. A Kbt.-nek az alperesi határozat meghozatalának időpontjában hatályban volt 80. § (3) bekezdése szerint, ha a bizottság megállapítja, hogy a kérelmező nem tartozik a 79. § (3) bekezdésének hatálya alá, vagy a 79. § (6) bekezdése szerinti igazgatási szolgáltatási díjat nem fizette meg, a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül hivatalból elutasítja.
A bizottság határozatának felülvizsgálatát keresettel – a Kbt. 89. § (1) bekezdése szerint – az kérheti, akinek jogát vagy jogos érdekét a bizottságnak az ügy érdemében hozott határozata sérti.
Az alperes a keresettel felülvizsgálni kért határozatában a Kbt. 80. § (3) bekezdésében foglaltakra alapítottan a felperesi kérelmet érdemi vizsgálat nélkül azért utasította el, mert úgy találta, hogy a felperes nem jogosult a Kbt. 79. § (3) bekezdése alapján jogorvoslati kérelem benyújtására, jogos érdeksérelem hiányában érdekeltnek nem tekinthető. A bírói felülvizsgálatot ugyanakkor a Kbt. 89. § (1) bekezdése csak az ügy érdemében hozott határozat esetében teszi lehetővé. Ezen, a bírósági hatáskört korlátozó rendelkezés folytán, az 1957. évi IV. törvény (4) bekezdés a) pontjára is figyelemmel, nem volt helye a határozat bírósági felülvizsgálatának.
A kereseti kérelmet az elsőfokú bíróság ítéletével érdemben bírálta el, holott a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül, végzéssel kellett volna elutasítania, mert a felperes keresetében olyan közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálatát kérte, amelynek bírósági felülvizsgálatát a törvény kizárja (Legfelsőbb Bíróság Közigazgatási Kollégiumának 32. sz. kollégiumi állásfoglalása).
Ahogy arra az alperes ellenkérelmében rámutatott, az 1995. február 25-én hatályba lépett – felperes által felhívott – jogszabályok a felperes ügyféli minőségének megalapozására alkalmatlanok, mivel a perbeli közbeszerzési eljárásra szóló ajánlati felhívás azok hatálybalépését megelőzően, 1998. június 10-én került közzétételre.
Mindezekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 157. § a) pontja alapján – figyelemmel a Pp. 130. § (1) bekezdés b) pontjában írtakra is – a pert megszüntette, és az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 251. § (1) bekezdésében foglaltak alkalmazásával hatályon kívül helyezte.
A másodfokú eljárásban pervesztes felperest a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 239. §-a alapján alkalmazandó Pp. 78. § (1) bekezdése alapján kötelezte az alperes képviseletével összefüggésben a 12/1991. (IX. 29.) IM rendelet, (1) bekezdés d) pontja és (2) bekezdése alapján megállapítható első- és másodfokú eljárási perköltség megfizetésére.
Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. § (1) bekezdés a) pontja szerint illetékmentes a polgári ügyekben az eljárás, ha a bíróság a pert a Pp. 157. §-ának a) pontja alapján megszünteti. Ezen törvényi rendelkezésre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróságnak az illeték viseléséről határoznia nem kellett.
Budapest, 2000. március 1.
Bauer Jánosné dr. s. k.
tanácselnök
Dr. Buzinkay Zoltán s. k.
előadó bíró
Dr. Kovács Ákos s. k.
bíró
