KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (2390)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt. sz.: D.55/10/2000
Tárgy: a KIPSZER Rt. jogorvoslati kérelme a Népstadion és Létesítményei Központi Edzőtábor közbeszerzési eljárása ellen
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A KIPSZER Fővállalkozási és Tervező Rt. (1106 Budapest, Jászberényi út 24–36., képviseli: dr. Szentmiklósi Péter ügyvéd, 1036 Budapest, Kolosy tér 5–6., továbbiakban: kérelmező) kérelmének, melyet a Népstadion és Létesítményei Központi Edzőtábor (1146 Budapest, Istvánmezei út 1., képviseli: dr. Szabolcsi István ügyvéd, 1071 Budapest, Erzsébet krt. 1., a továbbiakban: ajánlatkérő) "Budapest Sportcsarnok veszélytelenítés és romtalanítás" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, a Döntőbizottság részben helyt ad, és megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette az 1999. évi LX. törvénnyel módosított, a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (továbbiakban: Kbt.) 55. § (6) bekezdését. Egyebekben a Döntőbizottság a kérelmet elutasítja.
A Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt, hogy a kérelmező részére a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül 30 000 Ft, azaz harmincezer forint igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő 2000. január 26-án részvételi felhívást tett közzé "veszélytelenítési és romeltakarítási munkák végzése helyszíni felmérés alapján" tárgyában a K. É. 4. számában (0248) tárgyalásos gyorsított eljárás megindítására.
A felhívás 3. b) pontja szerint a teljesítés helye a Népstadion és Intézményei Budapest Sportcsarnok, 1145 Budapest, Stefánia út 2.
A 4. pontban ajánlatkérő a teljesítés határidejét, illetve a szerződés időtartamát az alábbiakban határozta meg:
– I–III. szint romeltakarítás, veszélytelenítés, a nyertes ajánlattevővel kötött szerződés megkötésétől számított maximum 40 napon belül.
– Küzdőtér IV. szint veszélytelenítés, romeltakarítás, törmelékelszállítás, maximum 60 nap.
– A IV. szint gépészeti berendezések, liftek elszállítása, a teljes munka befejezése a szerződés megkötésétől számított maximum 90 napon belül.
A 6. a) pont szerint a részvételi jelentkezés határideje a közzététel napját követő első naptól számított 15. nap 10.00 óra. Ugyanezen pont c) pontja szerint a részvételi jelentkezés nyelve a magyar. A d) pontban azt kötötte ki ajánlatkérő, hogy az első tárgyalást a K. É.-ben való közzététel napját követő első naptól számított 22. naptári nap 9.00 órakor tartja.
A résztvevők pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmassága igazolására ajánlatkérő a 8. pontban az alábbi adatokat és tényeket kérte:
– a pénzügyi, gazdasági alkalmasság igazolására ajánlattevőnek a Kbt. 44. § (1) bekezdés a), b) és c) pontja szerinti dokumentumokat kell csatolnia,
– ezeken túlmenően csatolnia kell a tevékenység végzésére jogosító dokumentumot, cégek esetében 30 napnál nem régebbi hiteles cégkivonat, vagy más személyeknél az előírt igazolást vállalkozói igazolás formájában,
– a Kbt. 46. § (4) bekezdés által előírt nyilatkozatokat és
– a Kbt. 46. § (5) és (6) bekezdés szerinti igazolásokat,
– a műszaki alkalmasságot ajánlattevőnek a Kbt. 44. § (2) bekezdés a), b) és c) pontjai szerint kell igazolnia.
A 9. a) pontban a részvételi jelentkezők alkalmasságának elbírálásához szempontokat határozott meg ajánlatkérő, melyek között a műszaki alkalmasságra vonatkozóan a 8. pontban előírt igazolások szerintieket, az előző 3 év legjelentősebb szolgáltatásainak ismertetését és a műszaki felszereltséget írta elő.
A 9. b) pontban a részvételre jelentkezőnek a szerződés teljesítésére alkalmatlanná minősítésének szempontjait jelölte meg ajánlatkérő az alábbiakban:
– a pénzügyi, gazdasági alkalmasság vonatkozásában számlavezető pénzintézetnél 3 hónapos fizetőképtelenség, sorban állás,
– műszaki alkalmasságra a közbeszerzés tárgyára vonatkozóan nem tud referenciát becsatolni.
A d) pontban az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztásának, elbírálásának szempontjait, azok súlyszámait és ponthatárait ajánlatkérő az alábbiakban határozta meg.
Részszempont Súlyszám:
– ajánlati ár 4
– műszaki tartalom 3
– garanciák 1,5
– pénzügyi ütemezés 0,5
– a teljesítési határidőhöz képest korábbi teljesítés 1
Adható pont: 1–10-ig.
A 13. pontban az egyéb információk között ajánlatkérő többek között előírta, hogy:
– az eljárás nyertesének visszalépése esetén ajánlatkérő a következő legkedvezőbb ajánlatot tevővel köt szerződést,
– ajánlatkérő az alkalmasnak minősített jelentkezők részére kötelező kellékként ajánlati biztosítékot ír elő, melynek összege 3 M Ft,
– az ajánlati biztosíték a nyertes esetében szerződést biztosító mellékkötelezettséggé válik a dokumentációban foglaltak szerint, a többi ajánlattevő részére 10 napon belül visszautalásra kerül.
Ajánlatkérő ajánlati dokumentációt is készített, melyben mellékletek megadásával határozta meg az ajánlatok tartalmát, a szerződéstervezetet. Az ajánlati dokumentációt 42 cég váltotta ki.
Ajánlatkérő 2000. február 1-jén helyszíni konzultációt tartott. Ekkor pontosították a felhívás, a dokumentáció egyes elírásait, az elvégzendő munkák műszaki tartalmát, pl. a rom között veszélyes hulladékok is vannak, annak ártalmatlanításának költségei is ajánlattevőt terhelik, illetve azt, hogy tételes költségvetést nem kér az ajánlatkérő, hogy milyen bontásban kéri a vállalási ár meghatározását és az ajánlattételt.
A 2000. február 10-i ajánlattételi, egyben bontási határidőig 10 ajánlat érkezett az ajánlatkérőhöz, ezek: kérelmező, a Kész Kft., a Hídépítő Rt., Vegyépszer Rt., Középület-építő Rt., Ferro Hungária Rt., Fer-Transz Kft., Loacner Kft., EDO Kft., valamint VBU Sath AS GmbH ajánlattevők ajánlatai.
A nyolc felkért tagból álló értékelőbizottság 2000. február 14-én négy ajánlattevő alkalmatlanságát állapította meg. Ez volt a Loacner Kft., a Ferro Hungária Kft., az EDO Kft., és a VBU Sath AS GmbH. Döntését ugyanezen a napon ki is hirdette.
Ajánlatkérő hat ajánlattevő ajánlatát minősítette alkalmasnak. Ezek voltak kérelmező, a Kész Kft., Vegyépszer Rt., Hídépítő Rt., Középület-építő Rt., és a Fer-Transz Kft.
Ajánlatkérő 2000. február 14-én újabb helyszíni bejárást tartott, ahol részletesen tisztázták szintenként a bontásokat. Tárgyalást 2000. február 17-én 9.00 órakor tartott, ahol az utolsó ajánlat megtétele ugyanezen napon 13.30 órakor történt meg. Ezt jegyzőkönyvben rögzítették, ahol az is szerepelt, hogy a Fer-Transz Kft. visszalépett az ajánlattételtől.
A tárgyaláson tett végleges ajánlatok értékelését bírálóbizottság végezte el oly módon, hogy valamennyi bíráló tag 1–10-ig pontozta az ajánlatokat a megadott öt bírálati szempont szerint, a súlyszámokat is figyelembe véve, majd a táblázatok megfelelő értékeiből számtani átlagot számítottak. Ennek alapján a bizottság nyertes ajánlatnak a Kész Kft. ajánlatát minősítette 85 ponttal, azt követte a Hídépítő Rt. ajánlata 76 ponttal, míg kérelmező ajánlata 74,3 pontot kapott.
A 2000. február 17-én 15.00 órakor tartott eredményhirdetésen ajánlatkérő a fenti eredményt hirdette ki, továbbá a négy alkalmatlannak minősített ajánlatot is ismertette.
Kérelmező 2000. február 23-án jogorvoslati kérelemmel fordult a Döntőbizottsághoz, melyben kérte, hogy a Döntőbizottság a Kbt. 88. § (1) bekezdés b) pontja szerint a közbeszerzési eljárás befejezése előtt hívja fel ajánlatkérőt a Kbt. szabályainak megfelelő eljárásra, illetve kötelezze ajánlatkérőt arra, hogy a Kbt. 61. § (1) bekezdése alapján döntése alapjául szolgáló adatokat és az elbírálás legfontosabb körülményeit hozza ajánlattevők tudomására. Kérte továbbá, hogy a közbeszerzési eljárást lezáró szerződés megkötését a Döntőbizottság ideiglenes intézkedéssel tiltsa meg, illetve a közbeszerzési eljárást függessze fel.
Kérelmét alapvetően azzal indokolta, hogy ajánlatkérő nem a legjobb ajánlatot fogadta el nyertesnek, mert kérelmező ajánlati ára kedvezőbb volt. Véleménye szerint a bírálóbizottság döntéshozó technikája nem felelt meg a Kbt. 55. § (6) bekezdésének.
Kérelmét 2000. március 7-én írásban kiegészítve azzal is alátámasztotta, hogy ajánlatkérő az értékelés során akkor járt volna el helyesen, ha valamennyi elbírálási szempontnál a legjobbnak ítélt ajánlatra a maximálisan adható pontszámot, azaz 10 pontot ad.
A műszaki tartalom értékelésénél sérelmezte, hogy ajánlatkérő a pályázati dokumentáció részét képező vállalkozási szerződés 2. pontjában határozta meg az eljárás alapján kötendő szerződés műszaki tartalmát. Az ajánlattevőknek, így kérelmezőnek is ezt a vállalkozási szerződést kellett elfogadnia.
Az ajánlattevők között, tehát a műszaki tartalom tekintetében különbség nem lehet, hiszen valamennyien elfogadták ezen szerződési feltételeket. A részére megküldött összegzés alapján azt is sérelmezte, hogy ajánlatkérő a műszaki tartalomban a referenciákat, az organizációt, a műszaki leírást, a munkavédelmet és a környezetvédelmet külön-külön értékelte.
Álláspontja szerint a referenciák a műszaki alkalmasság és nem a műszaki tartalom részét képezik, ezért a műszaki tartalom részeként való elbírálásra ajánlatkérőnek nem volt lehetősége. Véleménye szerint ajánlatában megfelelő referenciát jelölt meg akkor, amikor a Népstadion és Létesítményei Központi Edzőtábor Budapest Sportcsarnok küzdőtér részleges felszabadítási, megtisztítási munkái elvégzésére hivatkozott, vagyis a leégett Budapest Sportcsarnok első lépésben végzendő veszélytelenítési munkálatait elnyerte kérelmező, a mintegy 600 m2-es területre vonatkozóan.
Álláspontja szerint fentiekből levonható az a következtetés, hogy kérelmező a tűzeset utáni acélszerkezet-bontásban, veszélytelenítési munkák ellátásában megfelelő tapasztalatot szerzett. Megítélése szerint a tárgybani munkára ennél jobb referenciát egyetlen ajánlattevő sem tudott felmutatni.
Kérelmező álláspontja szerint az organizáció ugyancsak nem a műszaki tartalom részét képezi. Írásos észrevételében és a megtartott tárgyaláson azt is kifogásolta, hogy a nyertesnek kihirdetett Kész Kft. a teljesítési határidőt 84 napról 70 napra csökkentette, de ennek ellenére az organizációs terve változatlan maradt. Sérelmezte ajánlatkérő azon megállapítását is, hogy kérelmező az értékelés szerint "kevés" jelzővel ellátott műszaki leírást csatolt ajánlatához.
A tárgyaláson kifejtette azt az álláspontját is kérelmező, hogy amennyiben az ajánlati árnál szereplő 9,5 pont helyett 10 pontot adott volna részére ajánlatkérő, mint a legkedvezőbb árajánlatra, akkor valószínűleg a besorolásban a másodiknak legjobbnak kihirdetett Hídépítő Rt. ajánlatát megelőzték volna. E kérdéssel kapcsolatban azt is nyilatkozta, hogy a 10 pontra értékelt árajánlat esetén sem vitatja, hogy ajánlatuk nem az összességében legelőnyösebb értékelést kapta volna. Kifejtette azt a véleményét is, hogy tekintettel a korábban végzett területtisztítási tevékenységére, a jelen közbeszerzési eljárás nyerteseként a területet jól ismerő környezetvédelmi – statikus – és munkavédelmi szakembereket alkalmazták volna, akik a korábban elnyert pályázatban is részt vettek. Ajánlata munkavédelemmel kapcsolatos részének rövidségét azzal magyarázta, hogy a közbeszerzési eljárás során elfogadták a kiírás részét képező környezetvédelmi szakhatóság állásfoglalását, így azt nem kívánták ajánlatukban ismételten feltüntetni. Az organizációs vázlatuk vonatkozásában kifejtette azt a véleményét, hogy ajánlatuk azért tartalmazott csak 2 db vázlatot, mert a szerződéstervezetet az összes mellékletével teljes mértékben elfogadták.
Álláspontja szerint bevett gyakorlat az, hogy a szerződést követően kell a részletes organizációs tervet kidolgozni, ezért ajánlatukban nem szerepelt több az említett 2 db vázlatnál.
A Döntőbizottság a 2000. február 24-én kelt D.55/3/2000. számú határozatával a szerződés megkötését megtiltotta.
Ajánlatkérő írásos észrevételében és a tárgyaláson az alábbiakat nyilatkozta: Kérelmezőnek a Kbt. 61. § (1) bekezdésére vonatkozó kérelme, miszerint az összegzést nem küldték meg részére, okafogyottá vált, mivel ezt törvényes határidőben teljesítették. Álláspontja szerint alaptalan kérelmező azon aggálya is, hogy ajánlatkérő nem az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevőt hirdette ki az eljárás nyertesének, annak ellenére, hogy kérelmező tette a legkedvezőbb árajánlatot. Az értékelés alapján a többi részszempont esetében, különösen a műszaki tartalom vonatkozásában, tehát az organizáció, műszaki leírás, munkavédelem, környezetvédelem nem került az első helyre. Véleménye szerint az értékelés a Kbt. előírásainak megfelelően történt, jogsértést nem követtek el, ezért kérte az alaptalan kérelem elutasítását.
A tárgyaláson kifejtette azt az álláspontját is, hogy a Kbt. nem tartalmaz olyan rendelkezést, mely tiltaná az értékelés során törtszámok alkalmazását. A törtszámok abból is kialakultak, hogy bizottság értékelte az ajánlatokat, és a bizottsági tagok által adott pontokat átlagolták. Így alakulhattak ki ezek a számok. Véleménye szerint a Kbt. 55. § (6) bekezdése szerint bírálták el az ajánlatokat, és ennek során törvénysértést nem követtek el.
Az árajánlat értékelésnél azért adtak 9,5 pontot kérelmező ajánlatára a maximálisan adható 10 ponttal szemben, mert az általuk előre kalkulált ellenszolgáltatásnál magasabb volt kérelmező árajánlata is, így nem kaphatta meg a 10 pontot.
Ajánlatkérő azt a véleményét is kifejtette, hogy mind az öt ajánlattevőt alkalmasnak tartották, köztük kérelmezőt is az ajánlattételre. Számukra a törvény teszi kötelezővé, hogy az ajánlatokat a felhívásban és a dokumentációban írt feltételek alapján értékeljék, és ennek alapján válasszák ki az összességében legelőnyösebb ajánlatot is. A korábban elnyert közbeszerzési eljárás nem hatalmazhatja fel kérelmezőt arra, hogy ennek alapján jogot szerezzen az újabb, jelen közbeszerzési pályázat elnyerésére is.
Az értékelési szempontokat figyelembe véve ajánlatkérő azt nyilatkozta, hogy az ajánlati ár szempontjából kérelmezőé volt a legkedvezőbb. A műszaki tartalom vizsgálatánál a referenciát, az organizációt, a munkavédelem és környezetvédelem kérdését, valamint a veszélytelenítési tervet értékelték. Kérelmezőnél a referencia nagyon kevés volt, tekintettel az egy megjelölt referenciára. A két becsatolt rajzra tekintettel kérelmező organizációja a leggyengébb volt, mert nem elégítette ki a dokumentáció 5.5.16. pontjában írtakat. Kérelmezőnél a munka- és környezetvédelemmel kapcsolatos ajánlatot is a leggyengébbnek értékelték, tekintettel a dokumentáció 5.5.17. pontjában írt követelményekre. Ugyanezen pontban követelték meg a veszélytelenítési, bontási tervet is. Ebből a szempontból is kérelmező ajánlata minősült a leggyengébbnek, tehát a legutolsónak.
A harmadik értékelési szempontot, azaz a garanciát figyelembe véve ajánlatkérő három alszempontot vizsgált, nevezetesen a kötbért, az ajánlati biztosítékot és azt, hogy csak végszámlát nyújt-e be ajánlattevő. Súlyukat egyenlő arányban megosztva, azaz 33,3%-ra értékelve mindegyiket. Ennek tükrében kérelmező ajánlatát a harmadik helyre rangsorolták e szempontból. A negyedik értékelési szempontnál, nevezetesen a pénzügyi ütemezésnél alapvetően a számlázási ütemtervet vették figyelembe. Ennek alapján szintén a harmadik helyre rangsorolták kérelmező ajánlatát.
A teljesítési határidő értékelésénél kérelmező ajánlata negyedik volt a rangsorolásban.
Fenti értékeléseket írásban is dokumentálta ajánlatkérő az eljárás során.
Ajánlatkérő úgy nyilatkozott, hogy nemcsak a nyertesnek kihirdetett Kész Kft. nem módosította az organizációs tervét, amikor a tárgyalások során rövidebb határidőt ajánlott meg, hanem minden ajánlattevő. Ez abból fakadt, hogy a rövidebb határidő bevállalásával egy időben ajánlattevők vállalták a hétvégi munkát, így nem kellett az organizációs tervüket módosítaniuk. A kifejtett indokai alapján ajánlatkérő ismételten megerősítette azon álláspontját a tárgyaláson is, hogy eljárása nem volt jogsértő, ezért kéri az alaptalan jogorvoslati kérelem elutasítását.
Az ügyben érdekelt felek közül érdemi észrevételt az eljárás során csak a Vegyépszer Rt. terjesztett elő írásban a Döntőbizottsághoz. Ebben kifejtette, hogy a részére is megküldött összesítőből valóban nem lehet egyértelműen meghatározni az egyes ajánlattevők értékelési pontszámait. Az egyes ajánlatok értékelési pontszámai vélhetően nem arányosan kerültek meghatározásra. A tárgyalásos eljárás során egyes ajánlattevők az írásban benyújtott pályázathoz képest olyan nagy összegű engedményt tettek, mely az eljárás komolyságába vetett bizalmat kérdőjelezi meg. Feltételezi, hogy az ajánlatkérő a bírálati módszerre kellő magyarázattal tud szolgálni a jogorvoslati eljárás során, ezért azt nem támadják.
A Döntőbizottság a rendelkezésére álló iratok, dokumentumok, írásos és szóban előterjesztett nyilatkozatok alapján megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem részben alapos, részben pedig mint alaptalant, a Döntőbizottság elutasítja.
A Döntőbizottságnak a jogorvoslati eljárás során elsődlegesen azt kellett vizsgálnia, hogy ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlatot választotta-e ki a felhívásban és a dokumentációban meghatározott értékelési szempontok, illetve követelmények alapján. Ennek során a Döntőbizottság arra az álláspontra jutott, hogy ajánlatkérő döntése a nyertesre vonatkozóan helytálló, ezért a kérelemnek erre vonatkozó részét mint alaptalant, a Döntőbizottság elutasítja.
A Döntőbizottság a részvételi felhívás 9. d) pontjában meghatározott 1–10-ig adható pontszámok és az értékelési szempontoknál megjelölt súlyszámok alapján a Kbt. 55. § (6) bekezdése alapján kialakított matematikai képlettel – arányosságot – számolva az értékelési szempontok sorrendjében az alábbiakat állapította meg:
1. Ajánlati ár: a matematikai képlet alapján a nyertes ajánlattevőnek 7,2 pontot, második helyezettnek kihirdetett Hídépítő Rt.-nek 4,8 pontot, míg kérelmezőnek 10 pontot kellett volna kapnia.
2. A műszaki tartalom vizsgálatánál a Döntőbizottság megállapította, hogy a referencia vizsgálata az ajánlattevő alkalmassága vizsgálatán belül történhetett a felhívás 9. a) pontja szerint. Alkalmatlanság megállapításának volt helye a 9. b) pont alapján, ha ajánlattevő a közbeszerzés tárgyára vonatkozóan nem tud referenciát becsatolni. A Döntőbizottság megállapította azt is, hogy kérelmezőnek voltak referenciái, azokat ajánlatkérő értékelte, megfelelőként elfogadta, hisz az ajánlattétel előtt felhívta, és az összegzésben is az érvényes ajánlatok között elbírálta. A kérelmező a referenciáival a Döntőbizottság szerint is megfelelően igazolta a szerződés teljesítésére való műszaki alkalmasságát. E szemponton belül ajánlatkérő jogszerűen vizsgálta viszont az ajánlatban bemutatott, a beszerzés tárgyára, tehát romeltakarításra, veszélytelenítési munkákra vonatkozóan meghatározott műszaki leírást, organizációs tervet (vázlatot), munkavédelmi és környezetvédelmi leírásokat, ugyanis ezeknek az ajánlathoz csatolását a felhívási dokumentáció 20. oldalán az 5.5.16. és 5.5.17. pontokban kötelező jelleggel kérte ajánlatkérő.
Ajánlatkérő az ajánlattevők értékelés szerinti sorrendjét helyesen határozta meg. A nyertes ajánlatban került sor a legrészletesebben, műszaki leírásokkal, organizációs alaprajzi vázlatokkal kiegészített fejezetben a munkák sorrendjének, tartalmának, sajátos követelményeinek meghatározására, így e szempontból maximális pontot kellett kapnia a nyertes ajánlatnak. A második helyezettnél némileg szűkebb volt ugyan ezen munkálatok kidolgozása, de az elvárásokat ő is magas szinten teljesítette. A kérelmező ajánlatában a romeltakarítási, veszélytelenítési munkák technológiai meghatározása csak az általánosság szintjén került leírásra, így nem készültek külön fejezetek a környezetvédelemre, illetve munkavédelemre vonatkozóan. Az organizációs vázlat is csak helyszínrajzi szinten került kidolgozásra.
Mindezek miatt, és a többi ajánlatot is megvizsgálva, a Döntőbizottság álláspontja az ajánlatkérővel megegyezően az, hogy e szempontból a kérelmező a legkevesebb pontot érte el. A pontszámok ennek alapján helyesen: nyertes 10 pont, második helyezett 8 pont, kérelmező 1 pont.
3. A garanciák vizsgálatánál a Döntőbizottság az alábbiakat állapította meg. E szempontnál ajánlatkérő három tényezőt vizsgált:
– a késedelmi kötbér mértékét, a teljesítési garanciális mellékkötelezettséggé váló ajánlati biztosíték mértékét, valamint az elszámolás módját.
A Döntőbizottság e három tényezőt a garanciák fogalomkörébe tartozónak tekintette, és az ajánlatkérői értékelésnek megfelelően azonos súllyal vette figyelembe, a megadott részszemponton belül. Az ajánlatok megfelelő tartalmi elemei:
Nyertes:
– kötbér 850 000 Ft/nap
– ajánlati biztosíték 16 M Ft
– elszámolás 1 db végszámlával.
Második helyezett:
– kötbér 500 000 Ft/nap
– ajánlati biztosíték 22 M Ft
– elszámolás 1 db végszámlával
Kérelmező:
– kötbér 1 M Ft/nap
– ajánlati biztosíték 15 M Ft
– elszámolás 2 db részszámla + végszámla
A fentebb hivatkozott matematikai képlettel és az egyéb ajánlatokra is tekintettel a Döntőbizottság álláspontja szerint a megfelelő pontszámok a következők:
Nyertes:
– kötbér 2,63 pont
– ajánlati biztosíték 2,4 pont
– elszámolás módja 3,33 pont
– azaz összesen 8,36 pont
Második helyezett:
– kötbér 1 pont
– ajánlati biztosíték 3,33 pont
– elszámolás módja 3,33 pont
– így összesen 7,66 pont
Kérelmező:
– kötbér 3,33 pont
– ajánlati biztosíték 2,16 pont
– elszámolás módja 1 pont
– tehát összesen 6,49 pont
4. A pénzügyi ütemezésnél a Döntőbizottság az alábbiakat állapította meg: az ajánlatkérő feltételeinek, amelyet a felhívási dokumentáció 31. oldalán határozott meg, az ajánlatok megfeleltek.
A végszámlához kötött biztonságfokozó tényezőt a harmadik részszempontnál már értékelte az ajánlatkérő és a Döntőbizottság is, így ezen részszemponton belül már csak a felhívási követelményeken túli kedvezőbb ütemezésű vállalásokat lehet figyelembe venni. A nyertes az előírt 15 nap helyett 30 napos fizetési határidőt kívánt érvényesíteni, a második helyezett pedig azzal tette kedvezőbbé ajánlatát, hogy a hasznosítható anyagok értékére (51,7 M Ft) bankgaranciát nyújtott az ajánlatkérő számára. Emiatt az ő ajánlataik a legkedvezőbbek e szempontból (10-10 pont), míg a többiek – közöttük kérelmező – ajánlata a Döntőbizottság álláspontja szerint 8-8 pontot kaphatott csak.
Az ajánlatokban szereplő teljesítési időt, illetőleg a vállalási határidőket figyelembe véve a Döntőbizottság álláspontja szerint a nyertesnek kihirdetett ajánlat 10 pontot, a második helyezett 7 pontot, míg kérelmező 4 pontot kaphatott ajánlatára.
A fenti értékelési szempontok alapján a pontszámok súlyozott összértéke a következő:
Nyertes 86,34 pont
Második helyezett 66,69 pont
Kérelmező 60,73 pont
A fenti pontértékeket figyelembe véve a Döntőbizottság álláspontja szerint ajánlatkérő által megállapított és kihirdetett sorrend helyes volt, tehát a jogorvoslati kérelem, az ajánlatkérő értékelési sorrendje tekintetében alaptalan.
Kérelmező azon sérelme, miszerint ajánlatkérő nem küldte meg részére az írásbeli összegzést a Kbt. 61. § (1) bekezdése szerint szintén alaptalan, mert a tárgyaláson már maga a kérelmező sem vitatta, illetve elismerte annak megtörténtét.
A Kbt. 55. § (6) bekezdése az alábbi rendelkezéseket tartalmazza: az ajánlatkérő az ajánlatokat a felhívásban meghatározott értékelési szempont alapján bírálja el. Ha az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja választani, akkor az ajánlatoknak az elbírálás részszempontjai szerinti tartalmi elemeit a felhívásban meghatározott ponthatárok között értékeli, majd az így az egyes tartalmi elemekre adott értékelési pontszámot megszorozza a súlyszámmal, a szorzatokat pedig ajánlatonként összeadja. Az értékelési folyamatban az 59. § (2)–(3) bekezdéseiben foglaltakat is érvényesíteni kell. Az az ajánlat az összességében legelőnyösebb, amelynek az összpontszáma a legnagyobb, vagy amelyet az egyenértékű (azonos összpontszámú) ajánlatok közül a 35. § (1) bekezdése vagy az 59. § (4)–(5) bekezdései alapján előnyben kell részesíteni.
Fenti Kbt.-rendelkezést összevetve a megállapított tényállással a Döntőbizottság arra az álláspontra jutott, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 55. § (6) bekezdésére vonatkozó szabályokat, így e kérdéskörben felvetett kérelmezői indítvány alapos az alábbiak miatt: az ajánlatok tartalmi elemeit kell a pontozások között értékelni, tehát nem az ajánlatkérő elméleti szinten meghatározott szerződési feltételeit kell az értékelésben pontszámokhoz kapcsolni. Ebből az következik, hogy objektív értékelés csak úgy készülhet, ha az ajánlatok részszempontok szerinti tartalmi elemeit vizsgálva a legjobb, a legmagasabb pontszámot, a legrosszabb a legalacsonyabb pontszámot kapja, közötte pedig a pontszámok az egyéb ajánlatok tartalmi elemeivel arányosak.
A Döntőbizottság ezen elvet követve számolta ki az általa helyesnek tartott pontszámokat. A törvény szabályaiból viszont nem olvasható ki az, hogy csak egész számokkal lehetne pontozni vagy súlyozni. A megadott szélső ponthatárok között a számegyenes pontjaihoz tartoznak – az egész számok mellett – törtszámok is. Az értékelés objektivitását tehát nem rontja, sőt fokozza az, ha az értékelés minél nagyobb pontosságra törekedve történik.
A fent leírt indokok alapján a Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdésének d) és h) pontja szerinti jogkövetkezményeket alkalmazta ajánlatkérővel szemben.
A Döntőbizottság a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja szerinti bírságot azért nem szabta ki ajánlatkérővel szemben, mert megállapította, hogy ajánlatkérő döntése helyes volt annak ellenére, hogy a Kbt. 55. § (6) bekezdésében írt értékelést nem teljeskörűen alkalmazta a közbeszerzési eljárás során.
A jogorvoslati eljárás során hozott ideiglenes intézkedés jelen határozat meghozatalával egy időben a hatályát veszítette.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2000. március 14.
Dr. Bíró László s. k. Kalmárné Diósy Ildikó s. k.
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Engler Magdolna s. k.
közbeszerzési biztos
