KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (2411)

1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt. sz.: D.31/13/2000

Tárgy: GEG és Társai Kft. által a SOTE takarítás tárgyú közbeszerzési eljárása ellen indított jogorvoslati kérelem

A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi

HATÁROZAT-ot:

A Geg és Társai Kft. (9142 Rábapatona, Árpád u. 8., továbbiakban: kérelmező) kérelmezőnek a Semmelweis Orvostudományi Egyetem (1085 Budapest, Üllői út 26., képviseli: dr. Salamonné dr. Bódis Enikő ügyvéd, 1012 Budapest, Vérmező u. 14., a továbbiakban: ajánlatkérő) "takarítás a klinika 4 telephelyén" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen benyújtott jogorvoslati kérelmének a Döntőbizottság részben helyt ad, és megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló, 1999. évi LX. törvénnyel módosított 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 59. § (1) bekezdését és a 61. § (1) bekezdését, ezért ajánlatkérőt 2 500 000 Ft, azaz kétmillió-ötszázezer forint pénzbírsággal sújtja.
A Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt, hogy a kérelmező részére a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül 30 000 Ft, azaz harmincezer forint igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg.
Továbbá kötelezi a Döntőbizottság az ajánlatkérőt, hogy a bírságot a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül fizesse be a Közbeszerzések Tanácsa MNB 10032000-01720361-00000000 sz. számlájára.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.

INDOKOLÁS

A Döntőbizottság a rendelkezésére bocsátott iratok, a felek írásbeli nyilatkozatai és a tárgyaláson előadottak alapján a következő tényállást állapította meg.
Ajánlatkérő 1999. december 1-jén a K. É. 48. számában ajánlati felhívást tett közzé nyílt közbeszerzési eljárás lefolytatására.
A beszerzés tárgya és mennyisége: épülettakarítási szolgáltatás, az
I. sz. Nőgyógyászati Klinika 5209 m2
Markusovszky Kollégium 3951 m2
Rökk Szilárd II. B. 1504 m2
I. sz. Belgyógyászati Klinika 450 m2
területekre vonatkozóan.
Ajánlatkérő felhívásában részajánlat tételét lehetővé tette.
Dokumentációt is bocsátott az ajánlattevők rendelkezésére, melyben többek között meghatározta, hogy az ajánlattevőknek kifejezetten nyilatkozniuk kell arról, hogy hozzájárulnak az ajánlatok teljesítési helyenkénti önálló elbírálásához, és ahhoz, hogy nyertessége esetén a szerződést teljesítési helyenként is megköti, függetlenül attól, hogy teljes körű ajánlatot tett, illetve hány teljesítési helyre tett ajánlatot.
Ajánlatkérő meghatározta, hogy az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja kiválasztani, és közölte az elbírálás részszempontjait, az arra adható pontszámokat, illetve a hozzájuk rendelt súlyszámokat a következők szerint:
súlyszám
a szolgáltatás milyen mértékben felel meg a dokumentáció feltételeinek 10
mintaszerződés elfogadása 9
ár 8
inflációkövetés mértéke 8
ajánlatkérő pénzügyi gazdálkodását kímélő pénzügyi ütemezés 7
Részszempontokra adható pontszám: 110-ig.
Érvényességi követelmény volt a dokumentáció VI. fejezetét képező mintaszerződés elfogadása, azzal a megengedő feltétellel, hogy az esetleges eltéréseket konkrétan megjelölni és indokolni kellett.
Nyilatkozni kellett továbbá az ajánlattevő által felajánlott fizetési határidőről.
Az ajánlatok bontási határidejére, 2000. január 11-re a Plurál Kft., a Takszer Kft. és kérelmező nyújtott be részajánlatot a jelen jogorvoslati eljárás tárgyát képező I. sz. Nőgyógyászati Klinika vonatkozásában.
Ajánlatkérő az ajánlatokat megvizsgálta, hiánypótlási lehetőséget biztosított 2000. január 13-ig, majd az érdemi értékelést követően 2000. január 26-án eredményt hirdetett, melyről a Kbt. 5. sz. mellékletének megfelelő összegzést is elkészítette.
E szerint az összességében legkedvezőbb ajánlatot a Plurál Kft. tette, aki 385 összpontszámot ért el, őt követte a kérelmező 384 ponttal, majd a Takszer Kft. 360,5 ponttal.
Ajánlatkérő a szerződést a Plurál Kft.-vel 2000. február 7-én megkötötte.
A kérelmező 2000. február 7-én terjesztette elő jogorvoslati kérelmét, amelyben kérte, hogy a Döntőbizottság ideiglenes intézkedéssel tiltsa meg a szerződés megkötését, semmisítse meg az ajánlatkérő eljárást lezáró döntését, és hívja fel a törvény szabályainak megfelelő döntés meghozatalára, állapítsa meg a jogsértést annak vonatkozásában, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. szabályait, amikor az ajánlatok bontásakor nem ismertette az ajánlattevők székhelyét és az általuk vállalt teljesítési határidőket, továbbá, hogy az eljárás nyerteseként nem az összességében legkedvezőbb ajánlatot tevő ajánlattevőt hirdette ki, és a Kbt. 61. § (1) és (6) bekezdésében foglalt kötelezettségének sem tett eleget, amikor az eljárás eredményéről szóló összegzést nem készítette el, és nem is küldte el határidőben az ajánlattevőknek.
Jogorvoslati kérelmének érdemi indokolásául előadta, hogy a 3. bírálati szempont, az ár tekintetében sérelmesnek tarja az ő és a nyertes ajánlata közötti aránytalan pontszámkülönbséget.
Jogorvoslati kérelmében elismerte, hogy az általa megajánlott ár valóban drágább a nyertes ajánlattevő áránál, a különbség százalékban kifejezve 30%, azonban az adott pontszámok (Plurál Kft.: 10, kérelmező 5,5) csaknem 50%-os különbséget mutatnak.
Ezzel ellentétben a 4. bírálati szempontnál, ami az inflációkövetés mértékét értékeli, a nyertes ajánlata, mely az infláció 60%-át kívánja érvényesíteni, csupán 20%-kal kapott alacsonyabb pontszámot a kérelmezőnél, aki viszont fix árat ajánlott, és nem kívánt inflációt érvényesíteni az ajánlatkérő felé.
Mindezek alapján a kérelmező álláspontja szerint az adott pontszámok nem valóságosan és objektíven fejezték ki az ajánlatok közötti különbségeket.
Ajánlatkérő érdemi észrevételében a jogorvoslati kérelem elutasítását kérte, annak megalapozatlansága miatt.
Indokolásul előadta, hogy az ajánlatok értékelése során a Kbt. szabályainak megfelelően járt el, és az összességében legelőnyösebb ajánlatot hirdette ki nyertesként.
A kérelmező által vitatott részszempontok tekintetében kifejtette, hogy a bírálóbizottság az ár értékelése során az ajánlatok árkülönbségét nem az árak egymáshoz viszonyításával értékelte, hanem azt vette figyelembe, hogy az ajánlatkérő számára az eltérés milyen összegű évi többletkiadást jelentene. Előadta azt is, hogy az inflációkövetés mértéke bírálati szempont értékelése során nem az emelés %-os mértékét hasonlította össze, hanem az emelés összegszerű kihatását vette figyelembe.
Ajánlatkérő a tárgyaláson megerősítette azon kijelentését is, hogy az árak, illetve az infláció mértékének összehasonlításakor, illetve az ajánlatok pontozása során a bírálóbizottság nem végzett számításokat, a pontszámokra vonatkozó döntést szavazás útján hozta meg.
Egyéb érdekeltként a Plural Kft. észrevételében előadta, hogy álláspontja szerint a kérelmező jogorvoslati kérelme megalapozatlan, mivel az ajánlati kiírásban nem szerepelt az egyes ajánlatok egymáshoz való viszonyítása, arányosítása, így ez az ajánlatkérőtől nem is várható el.
Előadta azt is, hogy véleménye szerint ajánlatkérő a pályázatok közti különbséget jól kifejezve hozta meg döntését, és az a pályázati kiírásban foglaltaknak is megfelel.
A Döntőbizottságnak eljárása során először abban kellett állást foglalnia, hogy kérelmező azon kérelme, miszerint ajánlatkérő megsértette a Kbt. 51. § (3) bekezdését és 61. § (6) bekezdését, amikor az ajánlatok bontásakor nem ismertette az ajánlattevők székhelyét és az általuk vállalt teljesítési határidőt, illetve az erről szóló jegyzőkönyvet a Kbt.-ben előírtnál később küldte meg a kérelmező részére, alapos-e.
A Kbt. 79. § (7) bekezdése szerint az eljárást az e törvény szabályait sértő esemény tudomásra jutásától számított tizenöt napon belül, de legkésőbb az esemény bekövetkezésétől számított kilencven napon belül lehet kérelmezni vagy kezdeményezni, illetve e határidőn belül indítható meg hivatalból az (5) vagy a (6) bekezdés szerint. E határidők elmulasztása jogvesztéssel jár.
Kérelmező jogorvoslati kérelmében foglaltak szerint a fenti jogsértésekről 2000. január 19-én szerzett tudomást, az idézett törvényhely szerint ettől számítva 15 nap állt volna rendelkezésére ahhoz, hogy jogorvoslati kérelmét előterjessze. Ezen határidő 2000. február 3-án telt le, ehhez képest a jogorvoslati kérelem 2000. február 7-én érkezett a Döntőbizottsághoz, tehát az a fentieket figyelembe véve elkésett, ezért a Döntőbizottság a jogorvoslati kérelmet e részében elutasítja.
A kérelem a tekintetben, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 61. § (1) bekezdését, amikor az összegzést az eljárásról nem az elbírálás befejezésekor készítette el, és azt nem küldte meg az eredményhirdetést követő öt munkanapon belül az összes ajánlattevőnek, megalapozott.
A Kbt. 61. § (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő köteles az ajánlatok elbírálásának befejezésekor az 5. számú mellékletben meghatározott minta szerint írásbeli összegezést készíteni az ajánlatokról, az ebben foglalt adatokat az eljárás eredményének vagy eredménytelenségének kihirdetése során ismertetni kell, és azt az eredményhirdetést követő öt munkanapon belül meg kell küldeni az összes ajánlattevőnek.
Fenti rendelkezés előírásaival szemben ajánlatkérő az összegzést csak 2000. január 28-án készítette el holott az eredményhirdetés már 2000. január 26-án megtörtént , és azt 2000. február 3-án kapta meg a kérelmező.
Mindebből következően a Döntőbizottság a Kbt. 61. § (1) bekezdésének megsértését megállapította.
Kérelmező kérelmének 3. része, mely szerint ajánlatkérő nem az összességében legelőnyösebb ajánlatot hirdette ki nyertesként, megalapozott.
A Döntőbizottság az ajánlatkérő által megadott pontszámok és súlyszámok alkalmazásával megvizsgálta és értékelte az ajánlatokat, és a következőket állapította meg:
A bírálati szempontok alapján történt vizsgálat szerint ajánlatkérő az első két szempont keretében egyértelműen a bírálati szempontok tartalmának megfelelően bírált és adott pontokat. Ennek megfelelően kérelmező az 1. és 2. részszempontok vonatkozásában a maximális pontszámot, 10-et (súlyozva 100-at, illetve 90-et) kapta, míg nyertes az elsőre 9,5-öt (súlyozva 95-öt), a másodikra ő is 10-et (súlyozva 90-et).
A harmadik részszempont az ár volt. Ajánlatkérő mind a bírálati jegyzőkönyv, mind az összegzés tanúsága szerint úgy járt el, továbbá a jogorvoslati eljárás során tett észrevételében is úgy nyilatkozott, hogy az ár bírálatánál figyelembe vette mindhárom ajánlattevő árváltoztatásra vonatkozó árajánlati elemét, és a 3 évre vonatkozó árat hasonlította össze. Igaz, hogy ajánlatkérő az előbbiek alapján számolt, azonban mégsem pontosan. Ugyanis nem vette figyelembe, hogy az árajánlatok összehasonlítása során az egyes évekre külön kell kiszámolni az ajánlattevők által (a prognosztizált és az ebből érvényesíteni kívánt infláció hatásával korrigált) ajánlott árakat, majd az árarányosítás alapján (legkedvezőbb ár/adott ár x 10) kapott pontok átlagolt értékét súlyozni.
Ezzel a módszerrel lehet ugyanis az ajánlott árakhoz rendelni a megadott pontozási tartományon (110) belüli valós pontértékeket, majd azokat súlyozva beépíteni az összpontszámba.
havi bruttó ár E Ft-ban:
Plural Kft.
ár pont
2000. év 1500,0 10,00
2001. év 1561,2* 10,00
2002. év 1624,9 10,00
átlagolt pontszám 10,00
súlyozott pontszám 80
Geg és Társai Kft.
ár pont
2000. év 1995,5 7,52
2001. év 1995,5 7,82
2002. év 1995,5 8,14
átlagolt pontszám 7,83
súlyozott pontszám 62
Takszer Kft.
ár pont
2000. év 1974,6 7,60
2001. év 2055,2 7,60
2002. év 2139,1 7,60
átlagolt pontszám 7,60
súlyozott pontszám 61
*= ajánlatkérő által alkalmazott várható (6,8%-os) infláció 60%-ával korrigálva.
Ennek megfelelően a harmadik részszempontra adott (és már súlyozott) pontszám esetében a nyertesé változatlanul a legkedvezőbb (80 pont), azonban mind a kérelmezőé, mind a harmadik ajánlattevőé nőtt, az előbbi 44-ről 63-ra, az utóbbié 46-ról 61-re.
A negyedik részszempont vonatkozásában az inflációkövetés mértékét határozta meg ajánlatkérő szempontként, és mint minden szempontra, úgy erre is 1-től 10-ig határozta meg az adható pontok számát.
A Döntőbizottság álláspontja szerint a fent előadott metodikát követve az inflációkövetés ajánlatkérő szempontjából legkedvezőbb mértéke a 0, azaz, ha valaki egyáltalán nem érvényesíti áraiban az infláció hatását, így ez 10 pontot ér. Az az ajánlat pedig, amelyik 100%-osan, azaz teljes mértékben kívánja követni az inflációt, értelemszerűen a legkevesebb, azaz 1 pontot kap. Az 1-től 10-ig adható pontok a vállalt mértékek vonatkozásában tehát a következők:
Plural Kft.
inflációt követő mértéke pont
2000. év 0% 10,0
2001. év 60% 4,6
2002. év 60% 4,6
átlagolt pontszám 6,4
súlyozott pontszám 51
Geg és Társai Kft.
2000. év 0% 10,0
2001. év 0% 10,0
2002. év 0% 10,0
átlagolt pontszám 10,0
súlyozott pontszám 80
Takszer Kft.
2000. év 0% 10,0
2001. év 60% 4,6
2002. év 60% 4,6
átlagolt pontszám 6,4
súlyozott pontszám 51
Végezetül az ötödik részszempont tekintetében, amely az ajánlatkérő pénzügyi gazdálkodását kímélő pénzügyi ütemezés volt, a következő ajánlatokat tették az ajánlattevők: Plural Kft. 45 naptári nap, Geg és Társai Kft. 60 naptári nap, Takszer Kft. 45 banki nap (= 63 naptári nap). Nyilvánvaló, hogy a legkedvezőbb ajánlatot a Takszer Kft. tette, így a 63 napos fizetési határidő 10 (súlyozva 70) pont. A harmadik részszempontnál már ismertetett számítási metodika szerint a következő legjobb fizetési határidőt a Geg és Társai Kft. adta: 60 napot, amelyik 9,5 (súlyozva 67) pontot ér, a harmadik helyezett pedig a Plural Kft. lett, amelyik a 45 napjával 7,1 (súlyozva 50) pontot szerzett.
Összefoglalva tehát az összességében legelőnyösebb ajánlatot a kérelmező adta (részszempontok sorrendjében: 100+90+63+80+67 =) 400 ponttal, a második a Plural Kft. (95+90+80+51+50 =) 366 ponttal, harmadik pedig a Takszer Kft. (93+90+61+51+70 =) 365 ponttal.
A Kbt. 59. § (1) bekezdése szerint az eljárás nyertese az, aki az ajánlatkérő részére az ajánlati felhívásban (és a dokumentációban) meghatározott feltételek alapján a 34. § (1) bekezdésében meghatározott elbírálási szempontok egyike szerint a legkedvezőbb ajánlatot tette. Az ajánlatkérő csak az eljárás nyertesével, vagy visszalépése esetén, ha azt az ajánlati felhívásban előírta az eljárás eredményének kihirdetésekor a következő legkedvezőbb ajánlatot tevőnek minősített személlyel kötheti meg a szerződést.
Az elvégzett értékelés és a jogszabály fenti rendelkezése alapján a Döntőbizottság megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 59. § (1) bekezdését, amikor nem a kérelmezőt, hanem a Plurál Kft.-t hirdette ki az eljárás nyerteseként.
A Döntőbizottság a Kbt. 79. § (6) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva észlelte de külön jogsértés megállapítására nem került sor , hogy eltérés van az ajánlati felhívás 9. pontja és a dokumentáció részét képező mintaszerződés között annyiban, hogy az ajánlati felhívásban az szerepel, hogy ajánlatkérő az ellenszolgáltatást a teljesítést követő 30 napon belül teljesíti, míg a szerződési feltételekben 45 banki napban került meghatározásra.
Mindezekre tekintettel a Döntőbizottság a rendelkező részben foglaltak szerint határozott, és a Kbt. 88. § (1) bekezdés a), d) és f) pontja szerinti jogkövetkezményeket alkalmazta.
A bírság mértékének megállapításánál figyelembe vette a jogsértés súlyát és a beszerzés értékét.
A költségekről a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja alapján határozott.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.

Budapest, 2000. március 20.

Dr. Bakonyi Dolli s. k. Hámori András s. k.
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos

Németh István s. k.
közbeszerzési biztos

A határozatot a bíróság előtt keresettel támadták.