KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (2455)
1021 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt. sz.: D.20/18/2000
Tárgy: NICKEL Klíma Kft. és a KIPCALOR Kft. jogorvoslati kérelme a Mohács Város Polgármesteri Hivatal közbeszerzési eljárása ellen
A Közbeszerzési Döntőbizottság (továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A NICKEL Klíma Kft. (1146 Budapest, Hermina u. 17., továbbiakban: kérelmező I.) és a KIPCALOR Kft. (1106 Budapest, Jászberényi út 34–36. továbbiakban: kérelmező II.) jogorvoslati kérelmének – melyet Mohács Város Polgármesteri Hivatal (7700 Mohács, Széchenyi tér 1., továbbiakban: ajánlatkérő) "Mohács Város Kórházában központi műtők légkezelése és klimatizálása, gépészeti, automatizálási, ehhez kapcsolódó építészeti és villanyszerelési munka dokumentáció alapján" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen indítottak – a Döntőbizottság helyt ad.
Megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló, az 1999. évi LX. törvénnyel módosított 1995. évi XL. törvény (továbbiakban. Kbt.) 32. § (2) bekezdését, 40. § (1) bekezdését és 48. § (1) bekezdését, ezért ajánlatkérőnek a közbeszerzési eljárás folyamán hozott döntéseit – a részvételi és ajánlati felhívásra is kiterjedően – megsemmisíti.
Kötelezi az ajánlatkérőt, hogy a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül térítsen meg a kérelmező I. és a kérelmező II. részére 30 000 Ft-30 000 Ft, azaz harmincezer-harmincezer forint igazgatási szolgáltatási díjat. Ezt meghaladóan a jogorvoslati kérelmeket elutasítja.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő nyílt eljárás lefolytatására ajánlati felhívást tett közzé a K. É. 1999. november 24-én megjelent 47. számában a rendelkező részben megjelölt beszerzés tárgyában.
A teljesítési határidőt 2000. május 31-ben határozta meg.
A felhívás 3. d) pontja értelmében részajánlatot nem lehetett tenni.
Ajánlatkérő a felhívás 11. a) pontjában meghatározta az ajánlattevők pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasságának igazolásához szükséges igazolások, nyilatkozatok körét, a 11. b) pontban pedig a szerződés teljesítésére alkalmatlannak minősítés feltételeit.
Ajánlatkérő az ajánlatok elbírálására az összességében legelőnyösebb ajánlat elbírálási szempontot választotta, 1–10-ig terjedő értékelési pontszámok mellett a bírálati részszempontok és az azokhoz rendelt súlyszámok a következők:
– ajánlati ár, fizetési feltételek 30
– műszaki tartalom 25
– az ajánlati ár fedi a műszaki tartalmat 15
– az ajánlat teljessége 5
– részhatáridők 10
– legmegfelelőbb jótállási, szavatossági és garanciafeltételek vállalása 15
Ajánlatkérő az ajánlati kötöttséget az ajánlattételi határidő lejártától számított 60 napban határozta meg.
A felhívásban ajánlatkérő nem utalt arra, hogy II. helyezettet is hirdet.
Ajánlatkérő 1999. december 17-én helyszíni konzultációt tartott, melyen közölte: "Az ajánlati árat a következőkre kell megtenni: a) Kettő-kettő műtő külön-külön szerelve, önállóan üzembe helyezhetően, b) Mind a négy műtő együttes szerelése üzembe helyezéssel."
Ajánlatkérő értékelőbizottsága 2000. január 17-én értékelte az ajánlatokat, és úgy döntött, hogy az eljárás nyertese a CLH Kft. 1. sz. ajánlata az I. ütemre (azaz csak két-két műtő) 35 960 000 Ft ajánlati árral, 2000. május 30-i teljesítési határidővel, a második helyezett pedig a kérelmező I. ajánlata az I. ütemre 33 950 063 Ft ajánlati árral, 2000. május 31-i teljesítési határidővel. A 2000. január 18-án tartott nyilvános eredményhirdetésen ajánlatkérő ennek megfelelően hirdette ki az eljárást lezáró döntését.
Kérelmező I. 2000. január 26-án jogorvoslati kérelmet terjesztett elő a Döntőbizottsághoz. Sérelmezte, hogy ajánlatkérő az eredményhirdetéskor nem adta át az összegzés az eljárásról megnevezésű dokumentumot, az eredményhirdetés jegyzőkönyvét és annak mellékletét a Kbt.-ben előírt 5 napos határidőn belül nem kapta meg. Sérelmezte továbbá, hogy az ajánlati felhívás 4 db műtő klimatizálásáról szólt, a helyszíni bejáráson ajánlatkérő kérte, hogy 2 db műtőre is adjanak ajánlatot, majd az eredményhirdetésen szóban közölte, hogy csak 2 műtőt valósítanak meg, a további 2 műtő kialakítására pénzt kell szereznie.
Kifogásolta, hogy csak a II. helyezett lett, holott az első, 30-as súlyszámú bírálati részszempontból a 2 műtőre adott ajánlata 4 546 250 Ft-tal, a 4 műtőre adott ajánlata pedig kb. 3,5 millió Ft-tal kedvezőbb volt a nyertes ajánlatánál, valamint a további bírálati részszempontok tekintetében sem volt kedvezőtlenebb. Kérte az ajánlatkérő döntésének felülvizsgálatát.
A Döntőbizottság a D.20/5/2000 számú határozatával ideiglenes intézkedésként megtiltotta a szerződés megkötését.
Kérelmező II. 2000. február 1-jén terjesztett elő jogorvoslati kérelmet az ajánlatkérő közbeszerzési eljárása ellen. A Döntőbizottság a két ügyet egyesítette.
Kérelmező II. sérelmezte, hogy az ajánlati felhívás szerint a beszerzés tárgyának egy részére nem lehetett ajánlatot tenni, a helyszíni konzultáción ajánlatkérő mégis lehetővé tette a részajánlattételt. Sérelmezte továbbá, hogy az eredményhirdetésen ajánlatkérő nem adta át ajánlattevők részére az eljárás eredményéről szóló írásbeli összegzést. Az eredményhirdetést követően megküldött összegzés mellékletét képező feljegyzésben rögzítést nyert, hogy az "ajánlatkérő anyagi keretei a pályázat teljes megvalósítására nem nyújtanak lehetőséget", álláspontja szerint így ajánlatkérő megsértette a Kbt. 32. § (2) bekezdését.
Kifogásolta, hogy ajánlatkérő olyan ajánlattevőt – a CLH Kft.-t minősített nyertesnek –, mely ajánlattevő vélhetően belső információkkal rendelkezik a beszerzés tárgyával kapcsolatban. Ezen állítását az ajánlatok értékelésének indokolásáról szóló feljegyzésben foglaltakra alapította, miszerint a nyertes "aktívan részt vett instrukciónk alapján a tervezési munkák segítésében". Kifogásolta ajánlatkérő azon megállapítását, hogy neki nincsenek egészségügyi referenciái.
Kérte a jogsértés megállapítását, az eljárást lezáró döntés megsemmisítését, a nyertes ajánlattevőnek az eljárásból való kizárását, és az ajánlatkérő terhére bírság kiszabását.
Ajánlatkérő a kérelmező I. jogorvoslati kérelmére benyújtott, 2000. február 2-án kelt észrevételében kérte a jogorvoslati kérelem elutasítását. Előadta, hogy az eredményhirdetéstől számított 5 napon belül minden ajánlattevő, így kérelmező I. is megkapta az eredményhirdetés jegyzőkönyvét, az értékelés indokolását, és a jegyzőkönyv mellékleteként az összegzés az eljárásról dokumentumot.
Vitatta, hogy az első bírálati részszempontot követő bírálati részszempontok tekintetében a kérelmező I. és a nyertes ajánlata egyenértékű lett volna, utalt – többek között – arra, hogy pl. a kérelmező II. csak azzal a feltétellel vállalta a két év garanciát, hogy a karbantartási munkák végzésével ajánlatkérő őt bízza meg, ezzel szemben a nyertes a kétéves garanciavállalást nem kötötte feltételhez.
Ajánlatkérő a kérelmező II. jogorvoslati kérelmére február 7-én kelt észrevételében kérte a jogorvoslati kérelem elutasítását. Előadta, hogy azért nem tudta a műtők számát pontosan meghatározni, mert a bekerülési költséget illető információi nagy eltérést mutattak, egyébként az ajánlati árak is igazolták, hogy csak 2 műtő megvalósítására van anyagi fedezetük. Minden egyes ajánlattevővel közölték, hogy 2 és 4 műtőre is kell ajánlatot tenni. A kérelmező II. kifogásával kapcsolatban közli, hogy azért vette igénybe a tervezés során a nyertes ajánlattevő szakembereinek segítségét, mert a klimatizálás tervezési és kivitelezési munkái terén nem rendelkezik speciális szakemberrel, mindamellett a tervek nem tartalmaznak egyetlen olyan megkötést sem, aminek a teljesítése a nyerteshez lenne köthető.
Az összegzés az eljárásról megnevezésű dokumentumot az ajánlattevők részére az eredményhirdetést követő 5 napon belül postai úton megküldte.
A jogorvoslati eljárásban 2000. február 15-én tartott tárgyaláson kérelmezőknek a klimatizálandó műtők számának megváltoztatásával, a beszerzés megvalósításához szükséges pénzügyi fedezete mértékével, és a nyertes ajánlattevő összeférhetetlenségével kapcsolatos kifogásaira nézve a következőket adta elő:
A 4 műtő klimatizálására irányuló beszerzése bekerülési költségeinek megismerése céljából több olyan kórháztól kért információt, melyek ilyen munkát már végeztettek. Még így sem tudta egyértelműen meghatározni a bekerülési költséget, ezért úgy készíttette el a terveket, hogy azok 2-2 műtőre szakaszolt kivitelezést is lehetővé tegyenek. Az ajánlati felhívást azonban a rész-ajánlattételi lehetőségre nézve a K. É.-ben való közzététel útján nem módosította, mert a részajánlat fogalmát ő úgy értelmezte, hogy annak alapján egy adott munkafázist többen végezhetnek, és ezt nem kívánta lehetővé tenni. A nyertes ajánlattevő nem vett részt az ajánlati felhívás és dokumentáció elkészítésében, csak mint korábban már öt kórházban a klimatizálási munkákat végző kivitelező, szakmai tanácsokat adott a kivitelezés szakaszolási lehetősége és a klimatizálási szakterületen jártassággal rendelkező tervező kiválasztása terén.
Közölte, hogy a nyertessel a szerződést nem kötötte meg.
Az egyéb érdekeltek közül a Ferroép Kft., az R és T Kft., az Aerotechnika Kft. és a Kipszer Klíma Kft. nyújtottak be észrevételt.
A Ferroép Kft. beadványa érdemi észrevételt nem tartalmazott.
Az R és T Kft. kifogásolta, hogy amikor ajánlatkérő a konzultáción közölte, hogy 2 műtőre is el kell készíteni az ajánlatot, szó sem volt arról, hogy csak e 2 műtőre vonatkozó ajánlatot fogj a elbírálni. Kifogásolta, hogy annak ellenére, hogy ajánlati ára kedvezőbb volt a nyertesénél, a nyertes 17 pontot, ő pedig csak 14 pontot kapott.
Vitatta ajánlatkérő megállapítását a referenciái elégtelenségére nézve, mert ő végezte pl. a Baranya Megyei Kórház műtőjének átalakítási munkáit, ugyanezen kórház röntgenhelyiségének szellőzési és klimatizálási munkáit, részt vett a POTE klimatizálási munkáiban is.
Az Aerotechnika Kft. is kérte ajánlatkérő döntésének megsemmisítését.
Álláspontja szerint ajánlatkérő megsértette az esélyegyenlőséget, mert a tervezési munkákban aktívan részt vevő CLH Kft. ajánlatát elfogadta. Állította, hogy árban az ő ajánlata is kedvezőbb volt, mint a nyertesé.
A Kipszer Klíma Kft. egyetértett a jogorvoslati kérelmekben foglaltakkal, álláspontja szerint az ajánlatok pontozása szubjektív alapon történt. Úgy a teljes, mint a részajánlatot illetően kedvezőbb árajánlatot tett, mint a nyertes.
A Döntőbizottság a felek írásbeli és a tárgyaláson szóban elhangzott észrevételei, nyilatkozatai, valamint a közbeszerzési eljárásban keletkezett dokumentumok tartalma alapján megállapította., hogy a két jogorvoslati kérelem megalapozott.
A Kbt. 32. § (2) bekezdése így rendelkezik: "Az ajánlatkérő az ajánlati felhívást, illetőleg az előminősítési eljárással összefüggő hirdetményt – a szerződés megkötéséhez szükséges engedélyek megléte esetén – akkor teheti közzé, ha rendelkezik a szerződés teljesítését biztosító anyagi fedezettel...". A kérelmezők jogorvoslati kérelméből, az "összegzés az eljárásról" dokumentum mellékletét képező feljegyzésből, és ajánlatkérő által a tárgyaláson előadottakból megállapítható, hogy ajánlatkérőnek csak 2 műtő klimatizálására volt meg az anyagi fedezete. Ennek ellenére ajánlatkérő a közbeszerzési eljárást 4 műtő klimatizálási munkáinak elvégzésére indította meg, ezáltal megsértette a Kbt. 32. § (2) bekezdését.
Az ajánlattevőknek ajánlati dokumentációként rendelkezésre bocsátott "Mohács Város Kórháza (Mohács, Szepessy tér 7.) műtőblokk – diagnosztikai központ bővítése, műtőklíma felújítása" megnevezésű tenderterv részét képező Műszaki leírás szerint 4 db műtő klimatizálásához kapcsolódó építészeti és gépészeti munkákra kellett az ajánlati felhívás 3. d) pontjának a részajánlattételt kizáró előírása folytán teljes körű ajánlatot tenni. Ajánlatkérő az ajánlatok beérkezése, az azokban foglalt ajánlati árak megismerése után felismerte azt a tényt, hogy a rendelkezésére álló összeg nem elegendő a tervek szerinti munkák teljes körű megvalósítására, ezért a konzultáción közölte, hogy a beszerzés egy részére – 2 db műtővel kapcsolatos munkákra – is kell ajánlatot tenni. Ezáltal ajánlatkérő lényegében vagylagosra – teljes körű és részajánlattételre – változtatta a beszerzési igényét, azonban az ajánlati felhívás 3. d) pontját ennek megfelelően nem módosította.
A Kbt. 48. § (1) bekezdése szerint az ajánlati felhívást csak új hirdetmény közzétételével lehet módosítani. A közzététel nem tekinthető megvalósultnak az ajánlattevőkkel való közlés által, mert a Kbt. 29. § (1) bekezdése szerint a törvény alkalmazásában hirdetmény közzétételén a K. É.-ben történő közzétételt kell érteni. Ajánlatkérő – a tárgyaláson saját maga által is elismerten – az ajánlati felhívás módosítását a K. É.-ben nem tette közzé, ezáltal megsértette a Kbt. 48. § (1) bekezdését.
A Kbt. 79. § (6) bekezdése alapján a Döntőbizottság a kérelmekben foglaltakon túl eljárt ajánlatkérő egyéb jogsértése tekintetében is, mivel a vizsgálat során megállapította, hogy ajánlatkérő nem tett eleget a "közbeszerzés keretében megvalósuló építési beruházásra vonatkozó ajánlati felhívás dokumentációjának részletes műszaki tartalmáról" szóló 1/1996. (II. 7.) KTM rendeletben foglalt kötelezettségének.
A Kbt. 40. § (1) bekezdése előírja, hogy az ajánlatkérő köteles az ajánlati felhívásban vagy a dokumentációban a közbeszerzés tárgyára vonatkozó részletes műszaki leírást adni. Építési beruházások esetén ez a műszaki leírás az építészeti, épületgépészeti tervekben, műszaki leírásban testesül meg. A Kbt. 96. § (3) bekezdése ezen tervek kötelező tartalmának meghatározására felhatalmazást adott a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter részére, a felhatalmazás alapján született az 1/1966. (II. 7.) KTM rendelet.
A rendelet 2. § (1) bekezdése definiálja az ajánlatkérési műszaki dokumentáció (röviden: ajánlati dokumentáció) fogalmát, miszerint az "a jogerős, végrehajtható és érvényes építési vagy létesítési hatósági engedélyokirat és a hozzá tartozó tervek alapján készített, az építmény helyszínét, környezetét, jelenlegi, valamint kész állapotát – az ajánlatadáshoz szükséges és elégséges módon – rögzítő írásos dokumentumok és tervrajzok összessége". A (2) bekezdés szerint az ajánlatkérési dokumentációban meg kell határozni:
"a) az építményrészek, a szerkezeti elemek, a beépített berendezések stb. térbeli elhelyezkedését, méretét, mennyiségét,
b) a kész állapotra vonatkozó műszaki és minőségi követelményeket,
c) az építmény megvalósítását, a kivitelezés módját befolyásoló körülményeket, szolgáltatásokat,
d) az ajánlattételt lényegesen befolyásoló, építési beruházásnak nem minősülő, de azzal együtt elkészítendő munkákat."
A rendelet melléklete tartalmazza a dokumentáció kötelező tartalmát:
1. Alapadatok, okiratok a)–d) pontig történő felsorolásban [többek között a b) pont szerinti jogerős építési engedély],
2. Műszaki leírások a)–c) pontig történő felsorolásban [többek között a b) pont szerinti "tervezett műszaki megoldások"].
3. Műszaki számítások és szakvélemények (amennyiben az építmény jellege szükségessé teszi).
4. Tervrajzok a) és b) pontban.
5. Mennyiségi kimutatás.
Az ajánlatkérő által az ajánlattevők részére ajánlati dokumentációként biztosított tervanyag csak a melléklet 2. b) pontjában, részben a 4., és az 5. pontjában előírtakat tartalmazta.
Ajánlatkérő tehát nem a jogszabályban előírt módon adott műszaki leírást a beszerzés tárgyára vonatkozóan, ezáltal megsértette a Kbt. 40. § (1) bekezdését. A Kbt. 32. § (2) bekezdés fent idézett szövegéből következik, hogy az ajánlati felhívás közzétételének feltétele az is, hogy ajánlatkérő a beszerzés tárgyát képező építési beruházási munkára rendelkezzen jogerős építési engedéllyel. A Döntőbizottság a becsatolt (és a tárgyaláson ajánlatkérő által teljeskörűnek elismert) ajánlati dokumentáció vizsgálata alapján megállapította, hogy ajánlatkérő nem rendelkezett építési engedéllyel, így ajánlatkérő e tekintetben is megsértette a Kbt. 32. § (2) bekezdését.
A Döntőbizottság nem vizsgálta a jogorvoslati kérelmeknek az ajánlatok elbírálásával kapcsolatos kifogásait, mert az ajánlatkérő döntéseit az ajánlati felhívás közzétételéig visszamenő hatállyal kellett megszüntetnie, alapvetően a pénzügyi fedezet hiánya és a beszerzés tárgyának nem a jogszabályokban előírtak szerinti meghatározása miatt. A jogszerűtlenül hozott kezdeti döntést követő döntések vizsgálata már indokolatlan, mert azok a kezdeti döntés jogszerűtlenségéből következtek.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a 88. § (1) bekezdés c), d) és h) pontja szerint rendelkezett. A Döntőbizottság eltekintett a bírság kiszabásától, mert az ajánlatkérői döntésnek az ajánlati felhívás közzétételéig visszamenő hatályú megsemmisítését alkalmasnak ítélte meg a közbeszerzési eljárás további jogszerű lefolytatására.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest 2000. február 21.
Dr. Csitkei Mária s. k. Domokos Gábor s. k.
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Németh István s. k.
közbeszerzési biztos
