KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (2529)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt. sz.: D.57/12/2000
Tárgy: A Chemol Travel Utazási Iroda jogorvoslati kérelme az Oktatási Minisztérium közbeszerzési eljárása ellen
A Közbeszerzési Döntőbizottság (továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
Dr. Juhász Imre ügyvéd (1364 Budapest, Egyetem tér 1–3.) által képviselt Chemol Travel Utazási Iroda (1051 Budapest, József nádor tér 8., továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmét – melyet az Oktatási Minisztérium (1055 Budapest, Szalay u. 10–14., továbbiakban: ajánlatkérő) "repülőjegyek, nemzetközi vasúti és autóbuszjegyek, továbbá a vonatkozó biztosítások foglalása" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen indított – a Döntőbizottság elutasítja.
A jogorvoslati eljárásban felmerült költségeiket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő tárgyalásos eljárás lefolytatására részvételi felhívást tett közzé a K. É. 2000. január 19-én megjelent 3. számában a rendelkező részben megjelölt beszerzés tárgyában. A tárgyalásos eljárási forma alkalmazásának indokaként a közbeszerzésekről szóló, az 1999. évi LX. törvénnyel módosított 1995. évi XL. törvény (továbbiakban: Kbt.) 70. § (1) bekezdésének e) pontjára hivatkozott, a felhívás 2. b) pontjában közölte, hogy "az ajánlatkérő által igénybe veendő repülőjegyek, nemzetközi vasúti és autóbuszjegyek, továbbá a vonatkozó biztosítások pontos mennyisége és ára, valamint az esetenként felmerülő úti célok és transzferigények előre pontosan nem meghatározhatók".
A részajánlattétel lehetőségét ajánlatkérő a 3. c) pontban kizárta.
A felhívás 8. pontjában közölte a jelentkezők pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasságának igazolására kért adatok és tények körét. A 9. a) pontban meghatározta az alkalmasság elbírálásának szempontjait, a 9. b) pontban pedig azokat a szempontokat, melyek alapján a részvételre jelentkezőket alkalmatlanná minősíti a szerződés teljesítésére.
Ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlat elbírálási szempontot választotta, a 9. d) pontban már a közbeszerzési eljárás jelen – részvételi szakaszában – közölte a bírálati részszempontokat, az azokhoz rendelt súlyszámokat és az értékelés során adható pontszámokat. Az első bírálati részszempontot ekként határozta meg:
"– A repülő- és vasúti jegyek, továbbá a repülőtéri transzferek tekintetében a légi- és vasúti társaságok irányába elérhető minél alacsonyabb árak garantált biztosítása, továbbá az ajánlattevő és a vonatkozó társaságok árai közötti különbség minél alacsonyabb mértékének garantált biztosítása."
A részvételi jelentkezési határidőig, 2000. február 14-ig 8-an adták be jelentkezésüket ajánlatkérőhöz: a kérelmező, a DER Német Utazási Iroda, az OTP Travel Kft., a TCD Utazási Iroda Kft., az M and M Exclusive Tours Kft., az IBUSZ Utazási Irodák Kft., a Carlson Vagonlit Travel és az Aeroviva Utazási Szolgáltató Kft. A jelentkezések bontásakor ajánlatkérő megállapította, hogy a Carlson Vagonlit Travel késve nyújtotta be jelentkezését, így az érvénytelen. Érvénytelennek nyilvánította továbbá ajánlatkérő a kérelmező, a DER Német Utazási Iroda, az OTP Travel Kft., az M and M Exclusive Tours Kft. és az IBUSZ Utazási Irodák Kft. jelentkezését a Kbt. 63. § (1) bekezdésére hivatkozva, miután megállapítása szerint ezen jelentkezések árajánlatot is tartalmaztak a beszerzés tárgyára nézve. Ajánlatkérő a megállapításait bírálati jegyzőkönyvben rögzítette, azt február 15-én a jelentkezőknek megküldte.
Ily módon ajánlatkérő csak a TCD Utazási Iroda Kft. és az Aeroviva Utazási Szolgáltató Kft. részvételi jelentkezését minősítette elbírálásra alkalmasnak, e tényről a jelentkezőket a február 28-án kelt levéllel értesítette.
Kérelmező február 25-én jogorvoslati kérelmet terjesztett elő a Döntőbizottsághoz. Sérelmezte, hogy ajánlatkérő jogsértő módon tette közzé felhívását, az álláspontja szerint félrevezető és megtévesztő volt. Azáltal, hogy a 2. b) pontban foglalt indokolásban utalás történt a szolgáltatás mennyiségére és árára, valamint a 3. c) pontban kizárta a részajánlattételt, azt sugallta a jelentkezőknek, hogy "a teljes ajánlattétel már most esedékes". Ezt az ajánlatkérői elvárást látszott megerősíteni a felhívás 9. d) pontja is, mely pontban ajánlatkérő a "minél alacsonyabb árak garantált biztosításá"-nak igényét fogalmazta meg.
Kérte ideiglenes intézkedésként a közbeszerzési eljárás felfüggesztését és kérelmezőnek az eljárásba való bevonását, valamint jogkövetkezményként ajánlatkérő döntésének megsemmisítését, és ajánlatkérő kötelezését a jogorvoslati eljárás költségeinek megfizetésére.
A jogorvoslati eljárásban március 21-én tartott tárgyaláson előadta, hogy a jelentkezésében szereplő %-os árkedvezmény egyébként sem minősíthető árajánlatnak, mert csak az árkedvezmény mértékéből még nem állapítható meg az ajánlati ár, valamint az ajánlatnak való minősítéshez szükséges még a határidőre és a mennyiségre vonatkozó konkrét nyilatkozat is, ezeket pedig a jelentkezése nem tartalmazta.
A Döntőbizottság ideiglenes intézkedés tárgyában nem hozott határozatot, mert a kérelem adataiból nem volt megállapítható a közbeszerzés tisztasága megsértésének veszélye.
Ajánlatkérő a március 6-án kelt észrevételében kérte a jogorvoslati kérelem elutasítását. Védekezésül előadta, hogy a részvételi felhívását a Kbt. előírásainak megfelelően, a 9. sz. melléklet kitöltése útján tette közzé, az csak azokat az adatokat tartalmazta., melyeket a törvény a felhívás alaki és formai kellékeként előír, vagy lehetővé tesz. A felhívásban foglalt kikötései indokoltak voltak, az pedig nem róható fel a terhére, hogy a kérelmező a Kbt. rendelkezéseiben "nem kellő alapossággal mélyedt el", és ezért tévesen értelmezte a felhívás tartalmát.
Fenntartotta álláspontját, miszerint a Kbt. 63. § (1) bekezdésében foglalt tilalomnál fogva érvénytelen az a részvételi jelentkezés, amelyik a konkrét ellenszolgáltatás megadása útján ajánlatot tartalmaz.
A tárgyaláson kérelmezőnek a %-osan megadott árkedvezménnyel kapcsolatos érvelését cáfolandó előadta, hogy miután a %-os árkedvezmény mindig az adott jelentkező, illetve ajánlattevő mindenkori listaárára vonatkozik, a %-os árkedvezmény alapján meghatározható az ajánlati ár, ezért fenntartja azon döntését, hogy a kérelmező jelentkezése érvénytelen.
Az egyéb érdekeltek közül a benyújtott észrevételükben a Carlson Vagonlit Travel, a DER Német Utazási Iroda és az OTP Travel Kft. egyetértett a jogorvoslati kérelemben foglaltakkal. A tárgyaláson előadták, hogy kérelmező jogorvoslati kérelmében foglaltak megalapozottságát támasztja alá az a tény is, hogy az utaztatás üzletágban meghatározó szerepet betöltő és már több közbeszerzési eljárásban részt vevő jelentkezők mindegyike a kérelmezővel azonosan értelmezte a részvételi felhívást.
A TCD Utazási Iroda Kft. szerint az ajánlatkérő eljárása jogszerű volt.
A Döntőbizottság a felek írásbeli és a tárgyaláson elhangzott nyilatkozatai, észrevételei, valamint a közbeszerzési eljárásban keletkezett dokumentumok tartalma alapján megállapítja, hogy a jogorvoslati kérelem nem megalapozott.
A Kbt. 63. § (1) bekezdése szerint két szakaszból áll a nyílt előminősítési, a meghívásos és a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás. A két szakaszból álló közbeszerzési eljárások első, részvételi szakaszára ugyanezen törvényszakasz egy kifejezetten tiltó rendelkezést tartalmaz, miszerint ebben a szakaszban "az ajánlatkérő nem kérhet, a részvételre jelentkező pedig nem tehet ajánlatot". A két szakaszból álló eljárások általános szabályait tartalmazó Kbt. 63. § (3) bekezdése és a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárásra irányadó 71/A § (2) bekezdése értelmében a részvételi szakasz kifejezetten arra irányul, hogy a jelentkezők közül ajánlatkérő kiválassza a szerződés teljesítésére alkalmasakat.
A kérelmező vitatta a részvételi felhívás jogszerűségét, érvelése szerint azért szerepelt a jelentkezésében árajánlatnak tűnő nyilatkozat, mert ajánlatkérő felhívásának 2. b), 3. c) és 9. d) pontja orientálta őt ajánlat tételére, ezen belül is a %-os árkedvezmény megjelölésére. Ezáltal – kérelmező álláspontja szerint – az ajánlatkérő szegte meg a 63. § (1) bekezdésében foglalt tilalmat.
A Döntőbizottság megvizsgálta a részvételi felhívást, és megállapította., hogy annak tartalma megfelelt a törvény előírásainak. A Kbt. 71. § (1) bekezdése értelmében ajánlatkérőnek a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárásra szóló részvételi felhívást a 9. sz. melléklet szerinti minta alapján kell közzétennie. A hirdetmény a 9. sz. mellékletben foglalt tartalommal került közzétételre, a Kbt. rendelkezéseinek rendszerbeni értelmezéséből következően az abban szereplő valamennyi kitétel jogszerű, az azzal szemben kérelmező által előadott kifogások nem helytállóak:
– A 2. b) pont nem a jelentkezés tartalmára, hanem a tárgyalásos eljárási forma alkalmazásának indokára vonatkozott.
– A 3. c) pontban szereplő azon kikötés, hogy részajánlatot nem lehet tenni, nem az eljárás jelen szakaszára, hanem az ajánlattételi szakaszra vonatkozik, ajánlatkérő e pontban mintegy előre jelezte, hogy csak olyan potenciális ajánlattevők jelentkezését várja, akik a beszerzés tárgyaként megjelölt valamennyi szolgáltatás teljesítésére vállalkoznak, ha kell, alvállalkozó közreműködésével.
– A 9. d) pontban ajánlatkérő nemcsak a választott elbírálási szempontot határozta meg, hanem közölte az elbírálás részszempontjait, a súlyszámokat és a szorzószámokat is. Ajánlatkérő ezen eljárása jogszerű volt. A törvény 63. § (4) bekezdése szerint a részvételi felhívásban kötelező meghatározni az elbírálási szempontot [34. § (1) bekezdés a) vagy b) pont szerinti], továbbá meg lehet határozni a 34. § (3) bekezdésében foglaltakat, azaz az elbírálási részszempontokat, a súlyszámokat és az értékelés során adható pontszámok alsó és felső határát. Ezen engedő rendelkezésnek az a célja, hogy már az eljárás első, részvételi szakaszában lehetőséget adjon a potenciális ajánlattevők részére annak eldöntésére, hogy a bírálati részszempontok figyelembevételével érdemes-e jelentkezni az eljárásban való részvételre.
Kérelmező a tárgyaláson vitatta, hogy a %-os árkedvezmény megadása valójában árajánlatnak lenne minősíthető, véleménye szerint egyrészt a %-os árkedvezmény csak az árral együtt értelmezhető, másrészt az "ajánlat" fogalma magában foglalja a beszerzés tárgyára, a határidőre és minőségre vonatkozó nyilatkozatot is.
A vitatott kérdést csak az adott közbeszerzési eljárás keretein belül lehet eldönteni. Ajánlatkérő azért választotta a tárgyalásos eljárási formát, mert nincs abban a helyzetben, hogy előre meg tudja határozni az utaztatási szolgáltatásokra való igényeinek számát, azaz a beszerzés tárgyát, valamint az utazásai időpontját és célpontját (helyét) és az igénybe venni kívánt utashely kategóriáját (szolgáltatás minőségét). Ebből kiindulva az ajánlat többi tartalmi elemének hiányában kizárólag csak az árkedvezmény megadása képezi az ajánlat tartalmát, ugyanis ajánlatkérő csak abból a szempontból kívánja "megversenyeztetni" az ajánlattevőket, hogy melyik ajánlattevő garantálja számára a minél alacsonyabb árat: egyrészről a légi- és vasúti társaságok irányába fennálló üzleti pozíciója révén, másrészről e társaságok és az ajánlattevő árai közötti minél alacsonyabb árrés biztosítása által.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a 88. § (1) bekezdés a) pontja szerint a jogorvoslati kérelmet elutasította. A megalapozatlan kérelmet előterjesztő kérelmező a költségei megtérítésére nem tarthat igényt.
A bírósági jogorvoslatot a 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest 2000. március 22.
Dr. Csitkei Mária s. k. Székelyné Bihari Mária s. k.
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Engler Magdolna s. k.
közbeszerzési biztos
