KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (2577)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt. sz.: D.63/9/2000
Tárgy: az IBUSZ Utazási Irodák Kft. jogorvoslati kérelme az Oktatási Minisztérium közbeszerzési eljárása ellen
A Közbeszerzési Döntőbizottság (továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
Dr. Garami Gábor ügyvéd (1117 Budapest, Irinyi J. u. 36/B) által képviselt IBUSZ Utazási Irodák Kft. (1053 Budapest, Ferenciek tere 10., továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmét – melyet az Oktatási Minisztérium (1055 Budapest, Szalay u. 10–14., továbbiakban: ajánlatkérő) "repülőjegyek, nemzetközi vasúti és autóbuszjegyek, továbbá a vonatkozó biztosítások foglalása" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen indított – a Döntőbizottság elutasítja.
A jogorvoslati eljárásban felmerült költségeiket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő tárgyalásos eljárás lefolytatására részvételi felhívást tett közzé a K. É. 2000. január 19-én megjelent 3. számában a rendelkező részben megjelölt beszerzés tárgyában. A tárgyalásos eljárási forma alkalmazásának indokaként a közbeszerzésekről szóló, az 1999. évi LX. törvénnyel módosított 1995. évi XL. törvény (továbbiakban: Kbt.) 70. § (1) bekezdésének e) pontjára hivatkozott, a felhívás 2. b) pontjában közölte, hogy "az ajánlatkérő által igénybe veendő repülőjegyek, nemzetközi vasúti és autóbuszjegyek, továbbá a vonatkozó biztosítások pontos mennyisége és ára, valamint az esetenként felmerülő úti célok és transzferigények előre pontosan nem meghatározhatók."
A részajánlattétel lehetőségét ajánlatkérő a 3. c) pontban kizárta.
A felhívás 8. pontjában közölte a jelentkezők pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasságának igazolására kért adatok és tények körét. A 9. a) pontban meghatározta az alkalmasság elbírálásának szempontjait, a 9. b) pontban pedig azokat a szempontokat, melyek alapján a részvételre jelentkezőket alkalmatlanná minősíti a szerződés teljesítésére.
Ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlat elbírálási szempontot választotta, a 9. d) pontban már a közbeszerzési eljárás jelen – részvételi szakaszában – közölte a bírálati részszempontokat, az azokhoz rendelt súlyszámokat és az értékelés során adható pontszámokat. Az első bírálati részszempontot ekként határozta meg:
"– A repülő- és vasúti jegyek, továbbá a repülőtéri transzferek tekintetében a légi- és vasúti társaságok irányába elérhető minél alacsonyabb árak garantált biztosítása, továbbá az ajánlattevő és a vonatkozó társaságok árai közötti különbség minél alacsonyabb mértékének garantált biztosítása."
A részvételi jelentkezési határidőig, 2000. február 14-ig 8-an adták be jelentkezésüket ajánlatkérőhöz: a kérelmező, a DER Német Utazási Iroda, az OTP Travel Kft., a TCD Utazási Iroda Kft., az M and M Exclusive Tours Kft., a Chemol Travel Utazási Iroda Kft., a Carlson Vagonlit Travel és az Aeroviva Utazási Szolgáltató Kft. A jelentkezések bontásakor ajánlatkérő megállapította, hogy a Carlson Vagonlit Travel késve nyújtotta be jelentkezését, így az érvénytelen. Érvénytelennek nyilvánította továbbá ajánlatkérő a kérelmező, a DER Német Utazási Iroda, az OTP Travel Kft., az M and M Exclusive Tours Kft. és a Chemol Travel Utazási Iroda Kft. jelentkezését a Kbt. 63. § (1) bekezdésére hivatkozva, miután megállapítása szerint ezen jelentkezések árajánlatot is tartalmaztak a beszerzés tárgyára nézve. Ajánlatkérő a megállapításait bírálati jegyzőkönyvben rögzítette, azt február 15-én a jelentkezőknek megküldte.
Ily módon ajánlatkérő csak a TCD Utazási Iroda Kft. és az Aeroviva Utazási Szolgáltató Kft. részvételi jelentkezését minősítette elbírálásra alkalmasnak, e tényről a jelentkezőket a február 28-án kelt levéllel értesítette.
Kérelmező a törvényes határidőn belül jogorvoslati kérelmet terjesztett elő a Döntőbizottsághoz. Sérelmezte, hogy ajánlatkérő jogsértő módon tette közzé felhívását, az álláspontja szerint félrevezető és megtévesztő volt. Azáltal, hogy a 2. b) pontban foglalt indokolásban utalás történt a szolgáltatás mennyiségére és árára, valamint a 3. c) pontban kizárta a részajánlattételt, azt sugallta a jelentkezőknek, hogy ajánlatot kell tenniük. Ezt az ajánlatkérői elvárást látszott megerősíteni a felhívás 9. d) pontja is, mely pontban ajánlatkérő a minél alacsonyabb árak garantált biztosításának igényét fogalmazta meg.
Kérte ideiglenes intézkedésként a közbeszerzési eljárás felfüggesztését és kérelmezőnek az eljárásba való bevonását.
A jogorvoslati eljárásban március 21-én tartott tárgyaláson előadta, hogy a jelentkezésében szereplő %-os árkedvezmény nem minősíthető árajánlatnak, mert csak az árkedvezmény mértékéből még nem állapítható meg az ajánlati ár, és egyébként sem biztos, hogy a tárgyalásos eljárás áralkuja folytán ugyanez lett volna a végső ár.
A Döntőbizottság ideiglenes intézkedés tárgyában nem hozott határozatot, mert a kérelem adataiból nem volt megállapítható a közbeszerzés tisztasága megsértésének veszélye.
Ajánlatkérő a március 13-án kelt észrevételében kérte a jogorvoslati kérelem elutasítását. Védekezésül előadta, hogy a részvételi felhívását a Kbt. előírásainak megfelelően, a 9. sz. melléklet kitöltése útján tette közzé, az csak azokat az adatokat tartalmazta, melyeket a törvény a felhívás alaki és formai kellékeként előír vagy lehetővé tesz.
Fenntartotta álláspontját, miszerint a Kbt. 63. § (1) bekezdésében foglalt tilalomnál fogva érvénytelen a kérelmező részvételi jelentkezése, mert az ellenszolgáltatásra vonatkozó ajánlatot tartalmaz.
A Döntőbizottság a felek írásbeli és a tárgyaláson elhangzott nyilatkozatai, észrevételei, valamint a közbeszerzési eljárásban keletkezett dokumentumok tartalma alapján megállapítja, hogy a jogorvoslati kérelem nem megalapozott. A Kbt. 63. § (1) bekezdése szerint két szakaszból áll a nyílt előminősítési, a meghívásos és a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás. A két szakaszból álló közbeszerzési eljárások első, részvételi szakaszára ue. törvényszakasz egy kifejezetten tiltó rendelkezést tartalmaz, miszerint ebben a szakaszban "az ajánlatkérő nem kérhet, a részvételre jelentkező pedig nem tehet ajánlatot." A két szakaszból álló eljárások általános szabályait tartalmazó Kbt. 63. § (3) bekezdése és a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárásra irányadó 71/A § (2) bekezdése értelmében a részvételi szakasz kifejezetten arra irányul, hogy a jelentkezők közül az ajánlatkérő kiválassza a szerződés teljesítésére alkalmasakat.
A kérelmező vitatta a részvételi felhívás jogszerűségét, érvelése szerint azért szerepelt a jelentkezésében árajánlatnak tűnő nyilatkozat, mert a felhívás 2. b), 3. c) és 9. d) pontja orientálta őt ajánlat tételére, ezen belül is a %-os árkedvezmény megjelölésére.
A Döntőbizottság megvizsgálta a részvételi felhívást, és megállapította, hogy annak tartalma megfelelt a törvény előírásainak. A Kbt. 71. § (1) bekezdése értelmében ajánlatkérőnek a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárásra szóló részvételi felhívást a 9. sz. melléklet szerinti minta alapján kell közzétennie. A hirdetmény a 9. sz. mellékletben foglalt tartalommal került közzétételre, a Kbt. rendelkezéseinek rendszerbeni értelmezéséből következően az abban szereplő valamennyi kitétel jogszerű, az azzal szemben kérelmező által előadott kifogások nem helytállóak:
– A 2. b) pont nem a jelentkezés tartalmára, hanem a tárgyalásos eljárási forma alkalmazásának indokára vonatkozott.
– A 3. c) pontban szereplő azon kikötés, hogy részajánlatot nem lehet tenni, nem az eljárás jelen szakaszára, hanem az ajánlattételi szakaszra vonatkozik, ajánlatkérő e pontban mintegy előre jelezte, hogy csak olyan potenciális ajánlattevők jelentkezését várja, akik a beszerzés tárgyaként megjelölt valamennyi szolgáltatás teljesítésére vállalkoznak, ha kell, alvállalkozó közreműködésével.
– A 9. d) pontban ajánlatkérő nemcsak a választott elbírálási szempontot határozta meg, hanem közölte az elbírálás részszempontjait, a súlyszámokat és a szorzószámokat is. Ajánlatkérő ezen eljárása jogszerű volt. A törvény 63. § (4) bekezdése szerint a részvételi felhívásban kötelező meghatározni az elbírálási szempontot [34. § (1) bekezdés a) vagy b) pont szerinti], továbbá meg lehet határozni a 34. § (3) bekezdésében foglaltakat, azaz az elbírálási részszempontokat, a súlyszámokat és az értékelés során adható pontszámok alsó és felső határát. Ezen engedő rendelkezésnek az a célja, hogy már az eljárás első, részvételi szakaszában lehetőséget adjon a potenciális ajánlattevők részére annak eldöntésére, hogy a bírálati részszempontok figyelembevételével érdemes-e jelentkezniük az eljárásban való részvételre.
Kérelmező a tárgyaláson vitatta, hogy a %-os árkedvezmény megadása valójában árajánlatnak lenne minősíthető, mivel annak mértéke nem biztos hogy azonos lesz a nyertessége esetén megkötendő szerződés szerintivel.
A Döntőbizottság nem fogadta el kérelmező érvelését, mert a szerződéskötést megelőző áralku az ajánlatkérő és a pénzügyi, gazdasági és műszaki szempontból alkalmasnak minősített jelentkezők között a tárgyalásos eljárás második szakaszában bonyolódik le, így csak ebben a szakaszban lehet árajánlatot tenni, vagy az ár képzésére alkalmas adatot szolgáltatni.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a 88. § (1) bekezdés a) pontja szerint a jogorvoslati kérelmet elutasította. A megalapozatlan kérelmet előterjesztő kérelmező a költségei megtérítésére nem tarthat igényt.
A bírósági jogorvoslatot a 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest 2000. március 23.
Dr. Csitkei Mária s. k. Székelyné Bihari Mária s. k.
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Engler Magdolna s. k.
közbeszerzési biztos
