K�ZBESZERZ�SEK TAN�CSA K�ZBESZERZ�SI D�NT�BIZOTTS�G (2577)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt. sz.: D.63/9/2000
T�rgy: az IBUSZ Utaz�si Irod�k Kft. jogorvoslati k�relme az Oktat�si Miniszt�rium k�zbeszerz�si elj�r�sa ellen
A K�zbeszerz�si D�nt�bizotts�g (tov�bbiakban: D�nt�bizotts�g) a K�zbeszerz�sek Tan�csa nev�ben meghozta az al�bbi
HAT�ROZAT-ot:
Dr. Garami G�bor �gyv�d (1117 Budapest, Irinyi J. u. 36/B) �ltal k�pviselt IBUSZ Utaz�si Irod�k Kft. (1053 Budapest, Ferenciek tere 10., tov�bbiakban: k�relmez�) jogorvoslati k�relm�t � melyet az Oktat�si Miniszt�rium (1055 Budapest, Szalay u. 10�14., tov�bbiakban: aj�nlatk�r�) "rep�l�jegyek, nemzetk�zi vas�ti �s aut�buszjegyek, tov�bb� a vonatkoz� biztos�t�sok foglal�sa" t�rgy� k�zbeszerz�si elj�r�sa ellen ind�tott � a D�nt�bizotts�g elutas�tja.
A jogorvoslati elj�r�sban felmer�lt k�lts�geiket a felek maguk viselik.
A hat�rozat ellen fellebbez�snek helye nincs. A hat�rozat fel�lvizsg�lat�t, annak k�zhezv�tel�t�l sz�m�tott 15 napon bel�l a F�v�rosi B�r�s�gt�l lehet k�rni. A keresetlevelet a F�v�rosi B�r�s�ghoz c�mezve, de a D�nt�bizotts�ghoz kell beny�jtani.
INDOKOL�S
Aj�nlatk�r� t�rgyal�sos elj�r�s lefolytat�s�ra r�szv�teli felh�v�st tett k�zz� a K. �. 2000. janu�r 19-�n megjelent 3. sz�m�ban a rendelkez� r�szben megjel�lt beszerz�s t�rgy�ban. A t�rgyal�sos elj�r�si forma alkalmaz�s�nak indokak�nt a k�zbeszerz�sekr�l sz�l�, az 1999. �vi LX. t�rv�nnyel m�dos�tott 1995. �vi XL. t�rv�ny (tov�bbiakban: Kbt.) 70. � (1) bekezd�s�nek e) pontj�ra hivatkozott, a felh�v�s 2. b) pontj�ban k�z�lte, hogy "az aj�nlatk�r� �ltal ig�nybe veend� rep�l�jegyek, nemzetk�zi vas�ti �s aut�buszjegyek, tov�bb� a vonatkoz� biztos�t�sok pontos mennyis�ge �s �ra, valamint az esetenk�nt felmer�l� �ti c�lok �s transzferig�nyek el�re pontosan nem meghat�rozhat�k."
A r�szaj�nlatt�tel lehet�s�g�t aj�nlatk�r� a 3. c) pontban kiz�rta.
A felh�v�s 8. pontj�ban k�z�lte a jelentkez�k p�nz�gyi, gazdas�gi �s m�szaki alkalmass�g�nak igazol�s�ra k�rt adatok �s t�nyek k�r�t. A 9. a) pontban meghat�rozta az alkalmass�g elb�r�l�s�nak szempontjait, a 9. b) pontban pedig azokat a szempontokat, melyek alapj�n a r�szv�telre jelentkez�ket alkalmatlann� min�s�ti a szerz�d�s teljes�t�s�re.
Aj�nlatk�r� az �sszess�g�ben legel�ny�sebb aj�nlat elb�r�l�si szempontot v�lasztotta, a 9. d) pontban m�r a k�zbeszerz�si elj�r�s jelen � r�szv�teli szakasz�ban � k�z�lte a b�r�lati r�szszempontokat, az azokhoz rendelt s�lysz�mokat �s az �rt�kel�s sor�n adhat� pontsz�mokat. Az els� b�r�lati r�szszempontot ekk�nt hat�rozta meg:
"� A rep�l�- �s vas�ti jegyek, tov�bb� a rep�l�t�ri transzferek tekintet�ben a l�gi- �s vas�ti t�rsas�gok ir�ny�ba el�rhet� min�l alacsonyabb �rak garant�lt biztos�t�sa, tov�bb� az aj�nlattev� �s a vonatkoz� t�rsas�gok �rai k�z�tti k�l�nbs�g min�l alacsonyabb m�rt�k�nek garant�lt biztos�t�sa."
A r�szv�teli jelentkez�si hat�rid�ig, 2000. febru�r 14-ig 8-an adt�k be jelentkez�s�ket aj�nlatk�r�h�z: a k�relmez�, a DER N�met Utaz�si Iroda, az OTP Travel Kft., a TCD Utaz�si Iroda Kft., az M and M Exclusive Tours Kft., a Chemol Travel Utaz�si Iroda Kft., a Carlson Vagonlit Travel �s az Aeroviva Utaz�si Szolg�ltat� Kft. A jelentkez�sek bont�sakor aj�nlatk�r� meg�llap�totta, hogy a Carlson Vagonlit Travel k�sve ny�jtotta be jelentkez�s�t, �gy az �rv�nytelen. �rv�nytelennek nyilv�n�totta tov�bb� aj�nlatk�r� a k�relmez�, a DER N�met Utaz�si Iroda, az OTP Travel Kft., az M and M Exclusive Tours Kft. �s a Chemol Travel Utaz�si Iroda Kft. jelentkez�s�t a Kbt. 63. � (1) bekezd�s�re hivatkozva, miut�n meg�llap�t�sa szerint ezen jelentkez�sek �raj�nlatot is tartalmaztak a beszerz�s t�rgy�ra n�zve. Aj�nlatk�r� a meg�llap�t�sait b�r�lati jegyz�k�nyvben r�gz�tette, azt febru�r 15-�n a jelentkez�knek megk�ldte.
Ily m�don aj�nlatk�r� csak a TCD Utaz�si Iroda Kft. �s az Aeroviva Utaz�si Szolg�ltat� Kft. r�szv�teli jelentkez�s�t min�s�tette elb�r�l�sra alkalmasnak, e t�nyr�l a jelentkez�ket a febru�r 28-�n kelt lev�llel �rtes�tette.
K�relmez� a t�rv�nyes hat�rid�n bel�l jogorvoslati k�relmet terjesztett el� a D�nt�bizotts�ghoz. S�relmezte, hogy aj�nlatk�r� jogs�rt� m�don tette k�zz� felh�v�s�t, az �ll�spontja szerint f�lrevezet� �s megt�veszt� volt. Az�ltal, hogy a 2. b) pontban foglalt indokol�sban utal�s t�rt�nt a szolg�ltat�s mennyis�g�re �s �r�ra, valamint a 3. c) pontban kiz�rta a r�szaj�nlatt�telt, azt sugallta a jelentkez�knek, hogy aj�nlatot kell tenni�k. Ezt az aj�nlatk�r�i elv�r�st l�tszott meger�s�teni a felh�v�s 9. d) pontja is, mely pontban aj�nlatk�r� a min�l alacsonyabb �rak garant�lt biztos�t�s�nak ig�ny�t fogalmazta meg.
K�rte ideiglenes int�zked�sk�nt a k�zbeszerz�si elj�r�s felf�ggeszt�s�t �s k�relmez�nek az elj�r�sba val� bevon�s�t.
A jogorvoslati elj�r�sban m�rcius 21-�n tartott t�rgyal�son el�adta, hogy a jelentkez�s�ben szerepl� %-os �rkedvezm�ny nem min�s�thet� �raj�nlatnak, mert csak az �rkedvezm�ny m�rt�k�b�l m�g nem �llap�that� meg az aj�nlati �r, �s egy�bk�nt sem biztos, hogy a t�rgyal�sos elj�r�s �ralkuja folyt�n ugyanez lett volna a v�gs� �r.
A D�nt�bizotts�g ideiglenes int�zked�s t�rgy�ban nem hozott hat�rozatot, mert a k�relem adataib�l nem volt meg�llap�that� a k�zbeszerz�s tisztas�ga megs�rt�s�nek vesz�lye.
Aj�nlatk�r� a m�rcius 13-�n kelt �szrev�tel�ben k�rte a jogorvoslati k�relem elutas�t�s�t. V�dekez�s�l el�adta, hogy a r�szv�teli felh�v�s�t a Kbt. el��r�sainak megfelel�en, a 9. sz. mell�klet kit�lt�se �tj�n tette k�zz�, az csak azokat az adatokat tartalmazta, melyeket a t�rv�ny a felh�v�s alaki �s formai kell�kek�nt el��r vagy lehet�v� tesz.
Fenntartotta �ll�spontj�t, miszerint a Kbt. 63. � (1) bekezd�s�ben foglalt tilalomn�l fogva �rv�nytelen a k�relmez� r�szv�teli jelentkez�se, mert az ellenszolg�ltat�sra vonatkoz� aj�nlatot tartalmaz.
A D�nt�bizotts�g a felek �r�sbeli �s a t�rgyal�son elhangzott nyilatkozatai, �szrev�telei, valamint a k�zbeszerz�si elj�r�sban keletkezett dokumentumok tartalma alapj�n meg�llap�tja, hogy a jogorvoslati k�relem nem megalapozott. A Kbt. 63. � (1) bekezd�se szerint k�t szakaszb�l �ll a ny�lt el�min�s�t�si, a megh�v�sos �s a hirdetm�ny k�zz�t�tel�vel indul� t�rgyal�sos elj�r�s. A k�t szakaszb�l �ll� k�zbeszerz�si elj�r�sok els�, r�szv�teli szakasz�ra ue. t�rv�nyszakasz egy kifejezetten tilt� rendelkez�st tartalmaz, miszerint ebben a szakaszban "az aj�nlatk�r� nem k�rhet, a r�szv�telre jelentkez� pedig nem tehet aj�nlatot." A k�t szakaszb�l �ll� elj�r�sok �ltal�nos szab�lyait tartalmaz� Kbt. 63. � (3) bekezd�se �s a hirdetm�ny k�zz�t�tel�vel indul� t�rgyal�sos elj�r�sra ir�nyad� 71/A � (2) bekezd�se �rtelm�ben a r�szv�teli szakasz kifejezetten arra ir�nyul, hogy a jelentkez�k k�z�l az aj�nlatk�r� kiv�lassza a szerz�d�s teljes�t�s�re alkalmasakat.
A k�relmez� vitatta a r�szv�teli felh�v�s jogszer�s�g�t, �rvel�se szerint az�rt szerepelt a jelentkez�s�ben �raj�nlatnak t�n� nyilatkozat, mert a felh�v�s 2. b), 3. c) �s 9. d) pontja orient�lta �t aj�nlat t�tel�re, ezen bel�l is a %-os �rkedvezm�ny megjel�l�s�re.
A D�nt�bizotts�g megvizsg�lta a r�szv�teli felh�v�st, �s meg�llap�totta, hogy annak tartalma megfelelt a t�rv�ny el��r�sainak. A Kbt. 71. � (1) bekezd�se �rtelm�ben aj�nlatk�r�nek a hirdetm�ny k�zz�t�tel�vel indul� t�rgyal�sos elj�r�sra sz�l� r�szv�teli felh�v�st a 9. sz. mell�klet szerinti minta alapj�n kell k�zz�tennie. A hirdetm�ny a 9. sz. mell�kletben foglalt tartalommal ker�lt k�zz�t�telre, a Kbt. rendelkez�seinek rendszerbeni �rtelmez�s�b�l k�vetkez�en az abban szerepl� valamennyi kit�tel jogszer�, az azzal szemben k�relmez� �ltal el�adott kifog�sok nem helyt�ll�ak:
� A 2. b) pont nem a jelentkez�s tartalm�ra, hanem a t�rgyal�sos elj�r�si forma alkalmaz�s�nak indok�ra vonatkozott.
� A 3. c) pontban szerepl� azon kik�t�s, hogy r�szaj�nlatot nem lehet tenni, nem az elj�r�s jelen szakasz�ra, hanem az aj�nlatt�teli szakaszra vonatkozik, aj�nlatk�r� e pontban mintegy el�re jelezte, hogy csak olyan potenci�lis aj�nlattev�k jelentkez�s�t v�rja, akik a beszerz�s t�rgyak�nt megjel�lt valamennyi szolg�ltat�s teljes�t�s�re v�llalkoznak, ha kell, alv�llalkoz� k�zrem�k�d�s�vel.
� A 9. d) pontban aj�nlatk�r� nemcsak a v�lasztott elb�r�l�si szempontot hat�rozta meg, hanem k�z�lte az elb�r�l�s r�szszempontjait, a s�lysz�mokat �s a szorz�sz�mokat is. Aj�nlatk�r� ezen elj�r�sa jogszer� volt. A t�rv�ny 63. � (4) bekezd�se szerint a r�szv�teli felh�v�sban k�telez� meghat�rozni az elb�r�l�si szempontot [34. � (1) bekezd�s a) vagy b) pont szerinti], tov�bb� meg lehet hat�rozni a 34. � (3) bekezd�s�ben foglaltakat, azaz az elb�r�l�si r�szszempontokat, a s�lysz�mokat �s az �rt�kel�s sor�n adhat� pontsz�mok als� �s fels� hat�r�t. Ezen enged� rendelkez�snek az a c�lja, hogy m�r az elj�r�s els�, r�szv�teli szakasz�ban lehet�s�get adjon a potenci�lis aj�nlattev�k r�sz�re annak eld�nt�s�re, hogy a b�r�lati r�szszempontok figyelembev�tel�vel �rdemes-e jelentkezni�k az elj�r�sban val� r�szv�telre.
K�relmez� a t�rgyal�son vitatta, hogy a %-os �rkedvezm�ny megad�sa val�j�ban �raj�nlatnak lenne min�s�thet�, mivel annak m�rt�ke nem biztos hogy azonos lesz a nyertess�ge eset�n megk�tend� szerz�d�s szerintivel.
A D�nt�bizotts�g nem fogadta el k�relmez� �rvel�s�t, mert a szerz�d�sk�t�st megel�z� �ralku az aj�nlatk�r� �s a p�nz�gyi, gazdas�gi �s m�szaki szempontb�l alkalmasnak min�s�tett jelentkez�k k�z�tt a t�rgyal�sos elj�r�s m�sodik szakasz�ban bonyol�dik le, �gy csak ebben a szakaszban lehet �raj�nlatot tenni, vagy az �r k�pz�s�re alkalmas adatot szolg�ltatni.
A D�nt�bizotts�g a Kbt. 76. � (1) bekezd�s�ben biztos�tott jogk�r�ben elj�rva a 88. � (1) bekezd�s a) pontja szerint a jogorvoslati k�relmet elutas�totta. A megalapozatlan k�relmet el�terjeszt� k�relmez� a k�lts�gei megt�r�t�s�re nem tarthat ig�nyt.
A b�r�s�gi jogorvoslatot a 89. � (1) bekezd�se biztos�tja.
Budapest 2000. m�rcius 23.
Dr. Csitkei M�ria s. k. Sz�kelyn� Bihari M�ria s. k.
k�zbeszerz�si biztos k�zbeszerz�si biztos
Dr. Engler Magdolna s. k.
k�zbeszerz�si biztos