KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (2603)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt. sz.: D.16/12/2000
Tárgy: Herdlicska Márton László egyéni vállalkozó jogorvoslati kérelme Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata közbeszerzési eljárása ellen
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
Dr. Matuz Norbert ügyvéd (1114 Budapest, Bartók Béla út 11–13.) által képviselt Herdlicska Márton László egyéni vállalkozónak (1047 Budapest, Fóti út 56., továbbiakban: kérelmező) Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata (6720 Szeged, Széchenyi tér 10., továbbiakban: ajánlatkérő) "Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata fenntartásában lévő:
aa) óvodákban naponta (éves szinten 240 napon át) átlagosan 4000 gyermek, napi háromszori;
ab) általános iskolákban naponta (éves szinten 185 napon át) átlagosan 8000 tanuló, napi háromszori;
ac) középfokú oktatási intézményekben naponta (éves szinten 185 napon át) átlagosan 2000 tanuló, napi egyszeri;
ad) diákotthonokban, kollégiumokban naponta (éves szinten kb. 300 napon át) átlagosan 1650 ellátott, napi háromszori étkeztetésének,
valamint a kapcsolódó munkahelyi étkeztetések biztosítása, az önkormányzat tulajdonában lévő és/vagy saját eszközökkel" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen benyújtott jogorvoslati eljárásban megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette az 1999. évi LX. törvénnyel módosított 1995. évi XL. törvény (továbbiakban: Kbt.) 35. § (1) és (3) bekezdését, a 40. § (1) bekezdését és az 59. § (1) bekezdését, ezért ajánlatkérőt 20 000 000 Ft, azaz húszmillió forint bírság, míg dr. Bartha Lászlót 150 000 Ft, azaz egyszázötvenezer forint bírság megfizetésére kötelezi.
Kötelezi a Döntőbizottság ajánlatkérőt és dr. Bartha Lászlót, hogy a bírságot a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül a közbeszerzések Tanácsa MNB 10032000-01720361-00000000 sz. számlájára fizessék be.
Kötelezi továbbá a Döntőbizottság ajánlatkérőt, hogy a kérelmező részére a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül 30 000 Ft, azaz harmincezer Ft igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő a K. É. 1999. november 24-i számában tette közzé részvételi felhívását meghívásos gyorsított eljárás megindítására a rendelkező részben megjelölt tárgyú közbeszerzési eljárásra.
A részvételi felhívás a részajánlattételt megengedte az aa) és ab) pontokra együtt, illetve az ac) és ad) pontokra együtt, és többváltozatú ajánlattételt is lehetővé tett.
A 4. pont szerint az ajánlatkérő a vállalkozási szerződést öt- plusz ötéves opciós időtartamra kívánta megkötni.
Ajánlatkérő ajánlattételre a következő cégeket hívta fel a részvételi felhívásában: Hóbiárt Bistro és Pizzéria, Kék Csillag Étterem, Suli-Host Kft., Hús Kft.
A részvételi jelentkezések bontására 1999. december 6-án került sor.
A részvételi jelentkezések megvizsgálását követően készült részletes jegyzőkönyv megállapítja, hogy határidőre 7 pályázat érkezett zárt borítékban: a kérelmezőtől, a Suli-Host Kft.-től, a Sodexho Kft.-től, az Elamen Rt.-től, a Novoback Kft.-től, a Hóbiárt Bistro Bt.-től és a Kék Csillag Bt.-től. Ezek közül a szerződés teljesítésére a Hóbiárt Bistro Bt.-t alkalmatlannak, a kérelmezőt, a Sodexho Kft.-t, az Elamen Rt.-t és a SULI-Host Kft.-t alkalmasnak minősítették.
A Novoback Kft.-t a Munkaerő-piaci Alap igazolásának pótlására hívták fel 10 napos határidővel, 1999. december 16. napján 12.00 óráig, alkalmasnak minősítése és ajánlattételre történő felhívása mellett.
A Novoback Kft. a hiánypótlásnak 1999. december 17-én kelt levelében tett eleget.
A Kék Csillag Bt. jelentkezéséről megállapították, hogy elkésett. Ez utóbbi jegyzőkönyvet ajánlatkérő 1999. december 13-án megküldte a részvételre jelentkezők részére.
Ajánlatkérő az alkalmas ajánlattevőknek ajánlati felhívását az 1999. december 9-én kelt levelével elküldte. A részvételi jelentkezések elfogadásáról szóló eredményhirdetés 1999. december 9-én volt. A felhívás tartalmazta a pénzügyi ellenszolgáltatás feltételeit, az ajánlati biztosíték összegét, valamint az ajánlatok elbírálásának szempontjait. Ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztását a következők szerint határozta meg, 1–10-ig terjedő pontozás mellett:
részszempontok súlyszám
– ajánlati ár, kedvezmények 30
– kedvező szerződési feltételek megajánlása (bérleti díj, beruházások, az ajánlatkérőnél jelenleg a gyermek- és diákétkeztetés körében foglalkoztatott közalkalmazottak továbbfoglalkoztatása) 40
– szolgáltatás színvonala (a hagyományos étkeztetéstől eltérő, az egészséges táplálkozást biztosító szolgáltatás, választék) 10
– a 2/1994. (I. 30.) NM rendelet betartása, ellenőrizhetősége 5
– helyi foglalkoztatáspolitika elősegítése 11
– kis- és középvállalkozások részvételi esélyének növelése 4
Az ajánlattevők rendelkezésére bocsátott dokumentáció 1/6. pontja részletezte azokat a feltételeket, amelyekre az ajánlattevőnek ajánlatában részletesen ki kellett térnie, többek között:
a) a pénzügyi feltételekkel együtt a szolgáltatás elvégzéséhez az önkormányzat vagyontárgyait, illetve a beszerzés tárgyában foglalkoztatott közalkalmazottakat milyen feltételekkel kívánja átvenni, üzemeltetni (a beszerzés tárgyában nyilvántartott önkormányzati vagyon megvásárlása, bérlése, vagy a kettő kombinációja, a teljes közalkalmazotti állomány, vagy csak meghatározott munkakörökben foglalkoztatottak átvétele stb.),
b) az intézményekben (az óvodák kivételével) foglalkoztatott tálalószemélyzet továbbfoglalkoztatását, a tálalási feladatokat vállalja-e, ha igen, milyen feltételekkel,
c) az önkormányzati vagyon bármilyen jogcímen történő átvétele esetén az átadással kapcsolatos költségek (energia-mérőórák leválasztása stb., felmentésre kerülő közalkalmazottakkal kapcsolatos többletkiadások) viselése,
d) az ajánlattételi dokumentáció és a helyszíni bejárások alapján a szerződés időtartamára tervezett fejlesztések éves ütemezésben, éves fejlesztési érték megjelölésével, valamint a fejlesztésből származó értéknövekedés elszámolásának módja (tulajdonjog vagy beszámítás),
e) a szolgáltatás színvonalával kapcsolatos elképzelések, étlapok bemutatásával, figyelemmel a 2/1994. (I. 30.) NM rendelet előírásaira is,
f) a helyi foglalkoztatáspolitika elősegítésével kapcsolatos terv,
g) a helyi és az országos kis- és középvállalkozások részvételi esélyének növelésével (pl. beszállítói kör kiválasztása stb.) kapcsolatos terv,
h) a szerződés fennállása alatt a szolgáltató kizárólagos használatában lévő épületek (épületrészek), gépek, berendezések, egyéb eszközök javítási, karbantartási, takarítási, féregirtási, belső festési, mázolási költségeinek, a kis értékű tárgyi eszközök és egyéb készletek biztosításának, a közüzemi díjak költségeinek viselési módja,
i) a szerződés lejártakor, illetve bármely okból történő megszűnésekor az egymás közti elszámolásra vonatkozó ajánlat.
Az 1/5. pont második bekezdése lehetővé tette előleg igénybevételét. A dokumentáció tartalmazta az ajánlati nyilatkozatot, az ajánlati lapot, táblázatban az óvoda, általános, középiskola, kollégium napszakonkénti étkezés ajánlattevő által meghatározott, 2000. március 31-ig érvényes bruttó nyersanyagnormáit, amelyhez ajánlattevőnek kellett a nettó árra vonatkozóan a szolgáltatás mértékét %-ban és az ezzel számolt nettó árban megajánlani, valamint a szolgáltatással ellátandó intézmények, a szolgáltató létesítmények, az eszközök adatait.
Ajánlatkérő helyszíni konzultációt is tartott, amelyről jegyzőkönyv nem készült.
Az ajánlatok bontási határidejére – 1999. december 27-ére – valamennyi felkért ajánlattevő benyújtotta ajánlatát.
Az ajánlatok bírálata során ajánlatkérő megállapította, hogy a Novoback Kft. a hiányzó igazolás pótlására előírt határidőt túllépte; az 1999. december 21-én érkezett ajánlatkérőhöz, ezért ajánlatát érvénytelennek minősítette, az eljárásból pedig kizárta. Erről az értesítést 2000. január 13-án levélben küldte meg. Az eredményhirdetésen, 2000. január 14-én ajánlatkérő a Suli-Host Kft. ajánlatát hirdette ki nyertesként, az ajánlatok következő értékelése (az adott pontszám és súlyszám szorzatával) mellett:
részszempont súlyszám
Suli-Host Kft. Elamen Rt. Kérelmező Sodexho Kft.
1. ajánlati ár, kedvezmények 30
270 300 270 240
2. kedvező szerződési feltételek megajánlása 40
400 320 280 280
3. szolgáltatás színvonala 10
100 100 100 100
4. 2/1994. (I. 30.) NM r. betartása, ellenőrizhetősége 5
50 45 50 50
5. helyi foglalkoztatáspolitika elősegítése 11
110 88 88 80
6. kis- és középvállalkozások részvételi esélyeinek növelése 4
40 40 40 40
Összesen:
970 885 832 790
Ajánlatkérő a nyertessel 2000. január 24-én megkötötte a szerződéseket, a beszerzés értéke 256 M Ft évente.
Ezek közül az egyik vállalkozási és egyik bérleti szerződés, valamint a közalkalmazottak kirendeléséről szóló megállapodás a 2000. február 1-jétől 2000. március 31-ig terjedő időszakra szólt, míg a másik vállalkozási és másik bérleti szerződés 2000. április 1-jén lép hatályba 5 évi időtartamra, amely lejárta után ún. opciós joggal újabb 5 évre meghosszabbodik. Kérelmező 2000. január 20-án benyújtott jogorvoslati kérelmében kérte az ajánlatkérő közbeszerzési eljárást lezáró döntésének megsemmisítését, valamint az eljárási díjban és a költségekben való marasztalását, továbbá ideiglenes intézkedésként a szerződéskötés megtiltását.
Álláspontja szerint ajánlatkérő nem a bírálati részszempontok szerint értékelt, az ajánlatkérési dokumentációban meghatározott értékelési szempontokat figyelmen kívül hagyta, ill. azokat nem megfelelően alkalmazta.
A tálalási feladatok ellátása – mint többletszolgáltatási lehetőség – nem került egyértelműen rögzítésre a dokumentációban. A tálalókonyhák közalkalmazotti jogviszonyban álló személyzetének átvétele nem kellő súllyal lett esetében figyelembe véve. Az általa a tálalókonyhák üzemeltetése esetén megajánlott árat nem lehet összehasonlítani azon ajánlattevők áraival, akik e szolgáltatás ellátását nem vállalták.
Ajánlatkérő a bérleti díj és a beruházások értékelésekor nem vette figyelme azt, hogy az ajánlattevő az önkormányzat által fizetett szolgáltatási díjból finanszírozza azokat.
Ajánlatkérő nem bírálhatta volna el kedvezően a foglalkoztatáspolitika elősegítése szempontjából azt, hogy a nyertes a szakképzési hozzájárulás befizetését ajánlotta a helyi szakképző intézetek részére.
Ajánlatkérő kérte a kérelmező megalapozatlan jogorvoslati kérelemének elutasítását, az igazgatási szolgáltatási díjban és a költségekben való marasztalását. Az ajánlatokat az ajánlati felhívásban és a dokumentációban meghatározottak szerint bírálta el, a nyertesként kihirdetett ajánlattevő tette az összességében legelőnyösebb ajánlatot.
A kérelmező a bérleti díj, a beruházások és a közalkalmazottak továbbfoglalkoztatása kapcsán ajánlatában egymásnak ellentmondó, homályos nyilatkozatokat tett.
Ajánlatkérő azt a tárgyaláson elismerte, hogy a tálalószemélyzet létszámára vonatkozóan a dokumentáció nem tartalmazott megfelelő adatokat.
Ajánlatkérő az egyes ajánlattevők legteljesebb körű ajánlatát választotta ki, és ezeket hasonlította össze egymással. Így az Elamen Rt. és a Sodexho Kft. esetében – mivel tálalást nem vállaltak – a teljes körű tálalás nélküli árat, a kérelmező és a nyertes esetében pedig a legteljesebb körű, tehát a tálalást is magába foglaló ajánlati árat vette figyelembe. Véleménye szerint, ha növekszik a szakképzési hozzájárulás összege az egyes intézményeknél, úgy azt az adott képzésre fordítva magasabb színvonalú szakemberek kerülhetnek ki az iskolákból.
Az egyéb érdekeltek közül a Novoback Kft. kifogásolta kizárását. Álláspontja szerint a hiánypótlásra biztosított 10 napos határidő 1999. december 19-én telt le, így az általa 1999. december 17-én teljesített hiánypótlás nem késhetett el. Kifogásolta, hogy a dokumentáció nem tartalmazta a tálalókonyhák létszámát, az ott található eszközök mennyiségét és értékét.
Véleménye szerint az ajánlattevők közül a formai és tartalmi követelményeket maradéktalanul csak ő és a kérelmező teljesítette.
Az Elamen Rt. nem tartotta indokoltnak a gyorsított eljárás alkalmazását, miután a teljesítés csak 2000. április hónapban fog megkezdődni. Szerinte nem az összességében legelőnyösebb ajánlatot hirdette ki nyertesnek ajánlatkérő.
Kifogásolta, hogy a részvételi jelentkezések bontásáról 2 jegyzőkönyv készült, hogy a részszempontok súlyszámai nem állnak arányban a részszempontok tényleges jelentőségével.
A tálalószemélyzet létszámára és béradataira nem volt információ, az ajánlatkérő nem jelölte meg a dokumentációban, hogy milyen eszközöket kíván értékesíteni.
Az ajánlattevők által megajánlott beruházási összegek nem ítélhetők meg, mivel nincsenek megfelelő információk arról, hogy a különböző eszközök milyen állapotban vannak, és így mekkora beruházásra van ténylegesen szükség.
Az ajánlati árak pontozása nem tükrözi az egyes ajánlattevők ajánlatai közötti különbséget. Míg a saját ajánlata – a nyersanyagnormák árának változatlan mértéke mellett – egész évre szólt, a többi ajánlattevőé 2000. március 31-ig, amely időpontig a teljesítés el sem kezdődik. Figyelembe kellett volna venni azt is, hogy a nyersanyagnormák általában évente, április 1-jétől változnak.
A 2/1994. (I. 30.) NM rendelet betartása, ellenőrizhetősége részszempont értékelésekor ajánlatkérő nem megfelelően bírálta el az Elamen Rt. ajánlatát. Szintén kifogásolta a szakképzési hozzájárulás befizetését, mint foglalkoztatáspolitikát elősegítő intézkedés figyelembe- vételét.
A jogorvoslati kérelem részben megalapozott.
A Döntőbizottságnak eljárása során abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy ajánlatkérő a Kbt. szabályainak megfelelően állapította-e meg az ajánlati felhívás és dokumentáció tatalmát; és az ajánlatok közül az összességében legkedvezőbb ajánlatot hirdette-e ki nyertesnek.
1. A Kbt. 33. § (1) bekezdése szerint az ajánlati felhívás tartalmát – a 2. számú mellékletben meghatározott minta szerint – úgy kell meghatározni, hogy annak alapján az ajánlattevők egyenlő eséllyel megfelelő ajánlatot tehessenek.
A Kbt. 40. § (1) bekezdése előírja, hogy az ajánlatkérő köteles az ajánlati felhívásban vagy a dokumentációban a közbeszerzés tárgyára vonatkozó részletes műszaki leírást (különösen a műszaki és minőségi követelmények, a megfelelőség tanúsítása és ellenőrzése, a minőségbiztosítási rendszer tanúsítása) adni.
A Döntőbizottság álláspontja szerint a megfelelő ajánlattételhez szükséges részletes műszaki leírást sem az ajánlati felhívás, sem a dokumentáció nem tartalmazta.
A) Ajánlatkérő a kedvező szerződési feltételek megajánlása részszempont teljesülését a bérleti díjra, a térítés ellenében átvett vagyontárgyakra és készletekre, a közalkalmazottak és tálalószemélyzet ajánlattevői saját állományba vételére, a fejlesztések értékére és az értéknövekedés elszámolására vonatkozóan értékelte. Ajánlatkérő a dokumentáció 1/6. pontjában az a), d) és a h), i) alpontok szerint – fentebb már részletesen ismertetett szempontokat sorolt fel –, amelyek tartalmuk szerint a közbeszerzés tárgya műszaki leírásának felelnek meg.
Az ajánlati árkedvezmények részszemponton belül ajánlatkérő a dokumentáció mellékletében adta meg a 2000. március 31-ig érvényes, 12% áfával növelt nyersanyagnormaárakat valamennyi ellátandó intézményre. Ajánlattevőknek a szolgáltatás rezsitérítése mértékét kellett ajánlatukban megadniuk a nyersanyagnorma nettó értékéhez viszonyított %-ban és Ft értékben. Ennek tartalmaznia kellett értelemszerűen valamennyi költséget (és a hasznot is).
B) Ezek közül azonban:
– a tálalási feladatokat ellátó személyzet létszámára, éves személyi juttatásaira és azok közterheire;
– a tálalókonyhák alapterületére és berendezéseire;
– a szerződés időtartamán belül – a jelenlegi műszaki állapot kimutatásán alapuló – szükséges fejlesztések felsorolására;
– elvárt ütemezésre;
– a meglévő raktárkészletek ismertetésére, értékére
a dokumentáció adatokat nem tartalmazott (kivéve néhány középiskola konyhájának tálalóeszközeire való azon utalást, hogy hány adag kiszolgálására alkalmasak).
A helyszíni bejárásokról jegyzőkönyv nem készült, így annak alapján sincs a fejlesztésekre vonatkozó értékelhető, ellenőrizhető, az összes ajánlattevő és a Döntőbizottság rendelkezésére álló adat.
C) Tekintettel az 1. B) pontban felsorolt hiányzó információkra és adatokra, az ajánlati felhívás, ill. a dokumentáció további, pontos követelményei, és így a részletes műszaki leírás nem voltak megállapíthatók. Ajánlattevők így nem ismerhették meg pontosan a beszerzés tárgyát, csak megalapozatlan, saját feltételezésükön nyugvó ajánlatokat tehették, amelyek tartalma sem egymással, sem az ajánlatkérő (pontosan, kellő részletességgel meg nem fogalmazott) követelményeivel nem hasonlíthatók össze:
ca) A Suli-Host Kft. a tálalókonyhák és a tálalószemélyzet adatainak ismerete nélkül tett ajánlatot 40 millió forint éves bérleti díjra; valamint a tálalószemélyzet átvételére és a tálalást is tartalmazó rezsitérítés százalékára.
Kérelmező ajánlatában a tálalószemélyzetre vonatkozó adatok hiánya miatt tálalás vállalása nélküli árajánlatot is adott, valamint ezek ismerete nélkül a tálalási feladatokkal együttes rezsiszázalékra is.
A tálalókonyhák személyzetére vonatkozó adatokat azonban nem csak az ajánlattevők nem ismerték, de a tárgyaláson tett nyilatkozata szerint ajánlatkérő sem.
A Sodexho Kft. és az ELAMEN Rt. sem a tálalókonyhák, sem a személyzet átvételét nem vállalta, a rezsitérítés mértékét a tálalási feladatok nélkül adta meg.
cb) A fejlesztésekre és az értéknövekedés elszámolására vonatkozó ajánlatkérői elvárások hiányában valamennyi ajánlatban eltérő fejlesztési feladatkitűzések, időbeli ütemezéssel vagy anélkül és eltérő összegek voltak.
Így például a Suli-Host Kft. a rozsdamentes szállítóeszközök, melegen tartó pultok, gépkocsik vásárlását tervezte, 77 M Ft saját finanszírozással és 36 M Ft bérleti díj beszámítással, évenkénti ütemezésben. Kérelmező sem a fejlesztési célokat, sem az összeget ajánlatában konkrétan nem adta meg.
Az ELAMEN Rt. a fejlesztések pontos megjelölése és ütemezése nélkül évi 15 M Ft összeget ajánlott; a Sodexho Kft. 60 M Ft értékben 2000. második félévében egyes középiskolai konyhák kapacitásbővítését, mások tálalókonyhákká történő átalakítását, szállító jármű és edényzet beszerzését ajánlotta, a szerződés további éveiben fejlesztésre vonatkozó elképzelést nem is jelölt meg.
A Kbt. 59. § (1) bekezdése kimondja, hogy az eljárás nyertese az, aki az ajánlatkérő részére az ajánlati felhívásban (és a dokumentációban) meghatározott feltételek alapján a 34. § (1) bekezdésében meghatározott elbírálási szempontok egyike szerint a legkedvezőbb ajánlatot tette. Az ajánlatkérő csak az eljárás nyertesével vagy – visszalépése esetén, ha azt az ajánlati felhívásban előírta – az eljárás eredményének kihirdetésekor a következő legkedvezőbb ajánlatot tevőnek minősített személlyel kötheti meg a szerződést.
Ajánlatkérő a tárgyaláson maga is elismerte, hogy a főzőkonyha személyzetének átvételével kapcsolatos részletes adatokat a dokumentáció nem tartalmazza.
Ajánlatkérő azzal a magatartásával, hogy olyan dokumentációt készített, amely nem tartalmazta a megfelelő ajánlattételhez szükséges részletes műszaki leírást – törvény által fent részletesen kifejtettek alapján –, olyan helyzetbe hozta magát, amelyben már nem volt lehetséges az ajánlatok összehasonlításával összességében legkedvezőbb ajánlat kiválasztása. Ajánlatkérő ennek ellenére az ajánlatokat összehasonlította.
Ezen ajánlatok tartalma – a műszaki leírás hiánya miatt – a ca) és cb) pontban részletezettek szerint eltértek egymástól.
Az eltérő tartalmú ajánlatok azonban éppen azért nem voltak összevethetők, és így nem volt az megítélhető, hogy ki tette az összességében legkedvezőbb ajánlatot, mert hiányozott a részletes műszaki leírás, azaz azok a viszonyítási pontok (adatok, információk), amelyek alapján megítélhető lett volna, hogy a 2. bírálati részszempont alszempontjaira – és így az összes részszempontra – ki ajánlotta meg a legkedvezőbb ajánlatot.
A tálalókonyhák személyzetére vonatkozó adatok hiányában pl. nem csak a tálalókonyhák személyzetének átvételét tartalmazó két ajánlat nem hasonlítható össze az átvételt nem tartalmazó két ajánlattal, de az átvételt tartalmazó ajánlatok sem hasonlíthatók össze egymással.
A fejlesztéshez szükséges adatok hiányában nem állapítható meg a ténylegesen szükséges fejlesztések mértéke, így az sem, hogy ki ajánlotta meg az e mértéket legjobban megközelítő ajánlatot.
Ajánlatkérő tehát fenti magatartásával megsértette a Kbt. 40. § (1) bekezdését és az 59. § (1) bekezdését.
2. Ajánlatkérő azonban megsértette a Kbt. 35. § (1) és (3) bekezdését is.
Az ajánlati felhívásban az utolsó két részszempontként a helyi foglalkoztatáspolitika elősegítése (11-es súlyszámmal), valamint a kis- és középvállalkozások részvételi esélyének növelése (4-es súlyszámmal) szerepelt.
A Kbt. 35. § (1) bekezdése ezzel kapcsolatban a következő előírásokat tartalmazza:
Az ajánlatkérő a felhívásban az összességében legelőnyösebb ajánlat elbírálása részszempontjainak és azok súlyszámainak meghatározása körében vagy az egyébként egyenértékű ajánlatok választásánál – az előnyben részesítés elveit, illetőleg mértékét egyértelműen meghatározva –, az esélyegyenlőség követelményére is tekintettel, az 59. § (2)–(5) bekezdéseiben foglaltak fenntartása mellett további előnyben részesítheti az ajánlatot, ha az a felhívásban meghatározott módon elősegíti:
a) az országos, a regionális, illetve – a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8. §-ának (1) bekezdésével összhangban – a helyi foglalkoztatáspolitikai célkitűzések érvényesítését, beleértve a munkahelyteremtés ösztönzését, vagy
b) az elmaradott térség (térségek) fejlesztését, vagy
c) a környezet védelmét – így különösen a Nemzeti Környezetvédelmi Programban foglaltak megvalósítását, vagy
d) a kis- és középvállalkozások részvételi esélyének növelését.
Az ajánlatkérő a felhívásban az (1) bekezdés a)–d) pontjaiban meghatározott célok közül csak egyet részesíthet előnyben, és annak súlyszáma az ellenérték súlyszámának legfeljebb száztíz százaléka lehet. [Kbt. 35. § (3) bekezdése.] Ajánlatkérő egynél több célt jelölt meg, továbbá sem az ajánlati felhívásban, sem a dokumentációban nem határozta meg azt a módot, amely a helyi foglalkoztatáspolitikai céljait elősegíti, avagy a helyi és az országos kis- és középvállalkozások részvételi esélyeit – a beszállítói kör kiválasztásának példáján túl – növeli. Ajánlatkérő tehát nem határozta meg e részszempontok tartalmát sem.
A tartalom meghatározása nélkül pedig nem dönthetett az elbírálás során úgy, hogy a szakképzési hozzájárulás helyi befizetése adja a részszempont tartalmát. Ajánlatkérő e magatartásával sértette meg a Kbt. 35. § (1) és (3) bekezdését.
3. A Döntőbizottság a Novoback Kft. kifogásával kapcsolatban megállapította, hogy az ajánlatkérő a Kbt. szabályainak megfelelően járt el, amikor a Novoback Kft.-t az eljárásból kizárta. A részvételi jelentkezések bontásáról 1999. december 6-án készült részletes jegyzőkönyv egyértelműen meghatározta, hogy a hiánypótlásra biztosított 10 napos határidő 1999. december 16-án 12.00 óráig tart.
A Novoback Kft. a hiánypótlásnak azonban csak 1999. december 17-én kelt levelében tett eleget, a határidő lejártát követően.
A Kbt. 43. § (6) bekezdése szerint az ajánlatkérő köteles meggyőződni arról, hogy a hiánypótlást követően benyújtott ajánlati példányok tartalma megegyezik az eredeti ajánlat tartalmával. Eltérés esetén, vagy ha a hiánypótlást nem teljesítették, kizárólag az eredeti ajánlati példányt (példányokat) lehet figyelembe venni, és – ha annak feltételei fennállnak – az 52. § (2) bekezdésének b) vagy d) pontját, illetve az 53. § (1) bekezdésének a) pontját kell alkalmazni.
A Kbt. 53. § (1) bekezdés a) pontja pedig kimondja, hogy az ajánlatkérőnek ki kell zárnia az eljárásból azt az ajánlattevőt, aki a 46. §-ban foglaltak ellenére nyújtotta be ajánlatát.
4. A Döntőbizottság álláspontja szerint az Elamen Rt.-nek a gyorsított eljárás indokoltságával, a részvételi jelentkezések bontási jegyzőkönyveivel, a részszempontok súlyszámaival kapcsolatos kifogásai elkéstek.
A Kbt. 79. § (7) bekezdése első és második mondata szerint az eljárást az e törvény szabályait sértő esemény tudomásra jutásától számított tizenöt napon belül, de legkésőbb az esemény bekövetkezésétől számított kilencven napon belül lehet kérelmezni vagy kezdeményezni. E határidők elmulasztása jogvesztéssel jár.
Az Elamen Rt. észrevételeit 2000. január 28-án írt levelében terjesztette elő, a 15 napos jogvesztő határidő lejárta után.
A gyorsított eljárás megindításáról még 1999. december 6. előtt értesülnie kellett, hiszen részvételi jelentkezését e napon beadta.
A tárgyaláson elismerte, hogy szerinte a gyorsított eljárás indokolatlanságát bizonyító – a teljesítés megkezdésére vonatkozó – határidőcsúszásról 2000. január 10-én értesült, de azt, hogy a határidő nem tartható, egyébként is tudta. Arról, hogy a részvételi jelentkezések bontásáról 2 jegyzőkönyv készült, a második jegyzőkönyv kézhezvételekor, 1999. december 13-át követő 2-3 napon belül értesülnie kellett. A részszempontok súlyszámairól, az ajánlati felhívás tartalmáról pedig az 1999. december 9-i postázást követő 2-3 napon belül tudomást kellett szereznie.
Mindezekre figyelemmel a Döntőbizottság a Kbt. 88. § a), d) és f) pontja alapján a rendelkező részben írtak szerint határozott. Megállapította ajánlatkérő jogsértő magatartását.
Kérelmező jogorvoslati kérelmének azon részével kapcsolatban, mely szerint ajánlatkérő helytelenül értékelt, a Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérői értékelés jogszerűsége nem vizsgálható. Ajánlatkérő ugyanis a részszempontok tartalmát nem határozta meg oly módon, hogy az alapján az ajánlatok összehasonlíthatók lettek volna.
Az eljárási díjról való rendelkezés a Kbt. 88. § (1) bekezdés d) pontján alapul, a jogorvoslat jogát a 89. § (1) bekezdése biztosítja.
A Döntőbizottság a közbeszerzés értékét a Suli-Host Kft., nyertes ajánlattevő ajánlatából és a megkötött szerződésekből a következők szerint állapította meg:
– ajánlatkérőt terhelő ellentételezés 5 x 256 millió Ft = 1 280 millió Ft
– a Suli-Host Kft. által vállalt bérbeszámítással figyelembe vett bérleti díj (164 millió forint) és a fejlesztések értéke (77 millió forint) összesen 241 millió forinttal csökkenti az ajánlatkérő által fizetendő összeget.
A Döntőbizottság a közbeszerzés 1 039 millió forint értékére, a szerződés időtartamára, a többszörös jogsértés súlyára és a Kbt. 88. § (4) bekezdésére tekintettel a közbeszerzés értékének 1,92%-ában állapította meg a bírság mértékét.
Figyelemmel volt arra is, hogy az ajánlatkérő nem csak az ajánlattevők, de még önmaga számára sem mérte fel az ajánlatok jogszerű bírálatához szükséges tényeket, feltételeket, követelményeket.
A Döntőbizottság a Kbt. 88. § f) pontja alapján bírságolandó, a jogsértésért felelős személyt az ajánlatkérő nyilatkozata alapján jelölte meg.
A Döntőbizottság eljárása során ideiglenes intézkedést nem alkalmazott, miután az eljárás kezdetén annak jogalapja nem volt megállapítható, később pedig a szerződést már megkötötték.
Budapest, 2000. március 9.
Dr. Magasi Ildikó s. k. Ruthner Oszkár s. k.
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Eke Pekács Tibor s. k.
közbeszerzési biztos
A határozatot a bíróság előtt keresettel támadták.
