KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (2710)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt. sz.: D. 59/10/2000
Tárgy: az Endoscop Kft. jogorvoslati kérelme a DOTE közbeszerzési eljárása ellen
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság az Endoscop Hungária Kft. (2351 Alsónémedi, Haraszti út 134., képviseli: dr. Csilléry Gabriella ügyvéd, 2072 Zsámbék, Akadémia u. 1., továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelme alapján – melyet a Debreceni Orvostudományi Egyetem (4012 Debrecen, Nagyerdei körút 98., továbbiakban: ajánlatkérő), megbízottja az Euromedic Trading Kft. (1051 Budapest, Vörösmarty tér 1., képviseli: dr. Szabadi Attila ügyvéd, továbbiakban: megbízott) "1 db vesekőzúzó gép beszerzése" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be – megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló, 1999. évi LX. törvénnyel módosított 1995. évi XL. törvény (továbbiakban: Kbt.) 60. § (1) bekezdés b) pontjára tekintettel az 52. § (1) bekezdését, ezért ajánlatkérővel szemben l 000 000 Ft, azaz egymillió forint, a közbeszerzési eljárás lebonyolításával megbízott szervezettel szemben 1 000 000 Ft, azaz egymillió forint bírságot szab ki. A Döntőbizottság kötelezi továbbá ajánlatkérőt, hogy a kérelmező részére a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül 30 000 Ft, azaz harmincezer forint igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg.
Kötelezi a Döntőbizottság az ajánlatkérőt és a megbízott szervezetet, hogy a bírságot a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül fizessék be a Közbeszerzések Tanácsa MNB 10032000-01720361-00000000 számú számlájára.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a rendelkezésre álló iratok, a felek tárgyaláson tett nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapította meg:
Ajánlatkérő a K. É. 51. számában, 1999. december 22-én tett közzé ajánlati felhívást nyílt eljárás megindítására. A közbeszerzési eljárás lefolytatására teljes körű megbízást az Euromedic Trading Kft. kapott. A beszerzés tárgya 1 db vesekőzúzó berendezés volt. Az ajánlati felhívás szerint részajánlattétel nem volt megengedett, többváltozatú ajánlattételt ajánlatkérő megengedte, azonban előírta, hogy a változatok különbözősége az ajánlott készülék minőségére vonatkozhat.
Az ajánlati felhívás 11. a) pontjában írta elő ajánlatkérő az ajánlattevők pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasságára kért adatokat és tényeket:
– Írásbeli nyilatkozat és hatósági igazolások a Kbt. 46. § (4) és (6) bekezdései szerint
– a számlavezető pénzintézet nyilatkozata az ajánlattevő fizetőképességének megítéléséhez az alábbi tartalommal:
– mióta vezeti a vállalkozó számláját,
– fizetési kötelezettségeinek pontosan eleget tesz-e
– 3 hónapnál nem régebbi cégkivonat
– a Kbt. 44. § (2) bekezdés értelmében az előző 3 év legjelentősebb szállításainak, szolgáltatásainak ismertetése, a termék leírása.
Az ajánlati felhívás meghatározta, hogy mely szempontok esetén minősíti ajánlatkérő az ajánlattevők ajánlatát alkalmatlannak, ezek a következők voltak: szakirányú referencia hiánya és az utolsó 3 évben e közbeszerzés tárgyához hasonló teljesítés hiánya esetén.
Az ajánlati felhívás 13. pontjában határozta meg ajánlatkérő az ajánlatok elbírálásának szempontjait.
Ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánta kiválasztani a Kbt. 34. § (3) bekezdésben foglaltak alapján.
súlyszám
berendezés működtetési költsége 9
ajánlott készülék műszaki paraméterei 8
ajánlati ár 6
teljesítéshez kapcsolódó engedmények 4
az adható pontszám valamennyi részszempont esetében 1–10-ig.
Ajánlatkérő az egyéb információk között előírta, hogy az ajánlatnak tartalmaznia kell érvényes forgalomba hozatali ORKI-engedélyt.
Ajánlatkérő dokumentációt is biztosított az ajánlattevők részére, amelynek részei voltak: a részletes ajánlati feltételek, az ártáblázat, mellékletek és a szerződés tervezete.
A részletes ajánlati feltételek 1.9. pontjában ajánlatkérő előírta, hogy az ajánlat pénzneme forint, a 10. pontban pedig, hogy az ajánlat nyelve magyar. Ugyanakkor a 20. pontban "az ajánlatok értékelése, összehasonlítása" címszó alatt ajánlatkérő előírta, hogy az értékelés és összehasonlítás megkönnyítése céljából az ajánlatkérő a nem forintban megjelölt árat az ajánlattételi határidő lejártának napját közvetlenül megelőző banki napon irányadó MNB devizaárfolyamán forintra számítja át.
Ajánlatkérő a beszerzés tárgya vonatkozásában részletes műszaki specifikációt is meghatározott. Ezek között előírta, hogy a lökéshullám rendszerén belül az energiaáramlási denzitás: 0,96 mJ/mm2-ig. Az ajánlattételi határidőig, 2000. február 2-ig öt ajánlattevő nyújtotta be ajánlatát: HUN-MED Kft., Képtechnika Kft., Siemens Rt., Marubeni Europe PLC Düsseldorf Branch Office, és kérelmező.
A bontási jegyzőkönyvben ajánlatkérő rögzítette, hogy a HUN-MED Kft. Dornier Compact Alfa típusú készüléket ajánlott meg, az ajánlati árat két változatban közölte, egyrészt 43 076 000 Ft-ban, illetőleg 307 500 DEM-ben jelölte meg.
A kérelmező Modulith SLK típusú készülékre tett ajánlatot 46 575 000 Ft értékben, illetőleg megajánlotta a Modulith SLK készüléket röntgencélzóval és mobil célíves röntgennel, ennek árajánlata 63 281 250 Ft volt.
Ajánlatkérő 2000. február 24-én hirdetett nyilvánosan eredményt. Az eredményhirdetésen a HUN-MED Kft. ajánlatát hirdette ki nyertesnek, 307 500 DEM-ben.
Ajánlatkérő elkészítette az értékelését is az ajánlatokról. Ajánlatkérő az írásos észrevételében megjegyezte, hogy a nyertes Kft. ajánlott készüléke mindenben eleget tett a kiírás feltételeinek. A kérelmezőnél az ajánlott készülék az energiaáramlási denzitás kivételével mindenben eleget tett a kiírás feltételeinek.
A kérelmező által megajánlott készülék energiaáramlási denzitása 0,7 mJ/mm2 volt, mely nem felelt meg a kiírás feltételeinek.
Ajánlatkérő a szerződést a nyertessel 2000. március 6-án megkötötte.
Kérelmező 2000. március 1-jén nyújtott be jogorvoslati kérelmet a Döntőbizottsághoz, melyben kérte ajánlatkérő döntésének megsemmisítését, illetőleg ideiglenes intézkedés alkalmazását. Indoklásában előadta, hogy az általa megajánlott Storz készülék magasabb színvonalat képvisel, mint a nyertes cég által megajánlott Dornier készülékek. Előadta, hogy az energiaáramlás sűrűségének mérési módszereiben eltérés mutatkozik. Jelenleg kétféle mérési módszer használatos. Az egyik a PVDF tűhidrofonnal történő mérés, mely az elterjedtebb és kevésbé költséges, míg a másik mérési mód az optikai üvegszálas hidrofon.
A nyertes Kft. által szállítandó Dornier termék a PVDF tűhidrofonos mérési módszernél 0,6 mJ/mm2 energiát ad, míg a Storz termék 0,7 mJ/mm2 energiát. Az általuk beadott ajánlatban a PVDF tűhidrofonos módszerrel mért adatokat adták meg.
Álláspontjuk szerint a "lökéshullámrendszer" alcím alatt a szakmai szokással ellentétben került meghatározásra az energiaáramlási sűrűségi érték, az ott szereplő 0,96-os érték a nyertes Kft. által ajánlott készülék értékével vág egybe, így az esélyegyenlőség megsértésével került kiírásra az energiaáramlási sűrűség értéke.
Ajánlatkérő a jogorvoslati kérelmet, mint elkésett elutasítását kérte. Álláspontja szerint kérelmező a dokumentáció műszaki előírását sérelmezi, azaz, hogy az ajánlatkérő a dokumentációban az energiaáramlási denzitást 0,96 mJ/mm2-ig adta meg.
Kérelmező a dokumentációt 2000. január 17-én vette át. A jogorvoslati kérelem benyújtására rendelkezésre álló határidő a tudomásszerzéstől számított 15 nap, tehát a 2000. március 1-jén beadott jogorvoslati kérelem elkésett.
Ajánlatkérő előadta továbbá, hogy a benyújtó ajánlattevők közül egyedül a kérelmező ajánlata nem teljesítette ezt a műszaki előírást. A 0,96 mJ/mm2 előírás egy minimális szint volt, ennél jobb teljesítményt az ajánlattevők megadhattak.
A nyertes ajánlattevő érdemi észrevételében közölte, hogy az energiaáramlási denzitás mértékének megadásakor következtetnie kellett volna ajánlattevőnek, hogy milyen mérési módszer alkalmazása mellett kell ezt a denzitási értéket szavatolni. Az általuk megajánlott készüléktípus kifejezetten urológiai beavatkozási célokra került kifejlesztésre, tehát nem megalapozott kérelmező azon állítása, mely szerint a Storz készülékek magasabb színvonalat képviselnek.
Döntőbizottságnak elsődlegesen abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy a jogorvoslati kérelem elkésettnek minősül-e. A Kbt. 79. § (7) bekezdése alapján az eljárást az e törvény szabályait sértő esemény tudomásra jutásától számított tizenöt napon belül, de legkésőbb az esemény bekövetkezésétől számított kilencven napon belül lehet kérelmezni vagy kezdeményezni, illetve e határidőn belül indítható meg hivatalból az (5) vagy a (6) bekezdés szerint. E határidők elmulasztása jogvesztéssel jár. Ha a bizottság a (3)–(4) bekezdésnek megfelelően és a határidőn belül kérelmezett vagy kezdeményezett, folyamatban lévő jogorvoslati eljárás során az addig vizsgáltakon túli jogsértésről szerez tudomást, akkor is eljárhat hivatalból, ha az újonnan ismertté vált esemény kilencven napnál régebben következett be, feltéve, hogy azt az addig vizsgált szervezettel (személlyel) azonos szervezet (személy) követte el.
Tény, hogy kérelmező jogorvoslati kérelmében vitatja az ajánlatkérő részéről az energiaáramlási denzitás meghatározásának módját, azonban jogorvoslati kérelme alapvetően ajánlatkérő döntése ellen irányul, azaz, hogy nem a kérelmező ajánlatát minősítette ajánlatkérő az összességében legjobbnak.
Az ajánlatkérő a döntést 2000. február 24-én hozta meg, ennek alapján a 2000. március 1-jén előterjesztett jogorvoslati kérelem a 15 napos határidőn belül volt, tehát elkésettnek nem tekinthető.
A Döntőbizottságnak másodsorban azt kellett vizsgálnia, hogy ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlatot hirdette-e ki nyertesnek. A Döntőbizottságnak ahhoz, hogy megállapítsa, hogy az ajánlatok közül melyik volt az összességében a legjobb, vizsgálnia kellett azt is, hogy a benyújtott ajánlatok érvényesnek tekinthetők-e, illetőleg az alkalmasság követelményének az ajánlatok eleget tettek-e.
Ajánlatkérő az elbírálás folyamán minden ajánlatot érvényesnek minősített és alkalmasnak is talált.
Ajánlatkérő az ajánlati felhívása 16. pontjában előírta, hogy az ajánlatnak tartalmaznia kell érvényes forgalomba hozatali ORKI-engedélyt.
A Döntőbizottság az ajánlatok átvizsgálása során megállapította, hogy egyetlen egy ajánlat sem felelt meg a fenti követelménynek. A nyertes ajánlattevő csatolt ajánlatához egy megrendelést, egyedi üzembe helyezési engedély kiadásához a Dornier Compact Alfa típusú vesekőzúzó készülékre, 2000. január 26-án. Ehhez mellékelt az ajánlatban egy ORKI-állásfoglalást is, mely szerint az OKKI-engedély megkövetelése a tenderkiírás időpontjában nem célszerű, mivel ezzel meggátolják az új technológiák beáramlását az országba. Álláspontja szerint azonban azt meg kell követelnie az ajánlattevőktől, hogy írásban nyilatkozzanak arról, hogy a forgalmazásig, illetőleg az üzembe helyezésig megszerzik az ORKI-engedélyt. Ez az ORKI-állásfoglalás 1999. november 29-én kelt.
Az ajánlatkérő nevében eljáró Euromedic Trading Kft. tárgyaláson tett nyilatkozatában közölte, hogy erről az ORKI-állásfoglalásról az ajánlati felhívás kiadásakor már tudomásuk volt, így nem megfelelően került megfogalmazásra az, hogy az ORKI-engedély becsatolását már az ajánlattétel időpontjában az ajánlattevőknek csatolniuk kell, ezért ettől a követelménytől az érvényesség vizsgálata során eltekintettek.
Ajánlatkérő a Kbt. 48. §-ában biztosított azon lehetőséggel, hogy ajánlattételi határidő lejártáig módosíthatja az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban meghatározott feltételeket, nem élt. Ebből pedig az következik, hogy ajánlatkérőnek meg kellett volna követelni, hogy az ajánlattevők az ajánlatuk beadásakor az ajánlatukhoz az érvényes ORKI-engedélyt csatolják.
Ajánlatkérő ettől a követelménytől nem térhetett el, ugyanis a Kbt. 26. § (2) bekezdésének második mondata alapján az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban, illetve a részletes szerződési feltételeket tartalmazó dokumentációban meghatározott feltételekhez, az ajánlattevő pedig az ajánlatához kötve van. A Kbt. 43. § (1) bekezdés alapján az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie. Az ajánlatnak tartalmaznia kell az ajánlattevő kifejezett nyilatkozatát a felhívás feltételeire, a szerződés teljesítésére és a kért ellenszolgáltatás összegére.
A Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja alapján pedig érvénytelen az ajánlat, ha az nem felel meg az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban meghatározott feltételeknek.
A jelen közbeszerzési eljárásban megállapítható volt, hogy az ajánlatkérő által követelményként előírt és megkövetelt ORKI-engedélyt egyetlen ajánlattevő sem csatolta az ajánlatához. Ennek alapján valamennyi ajánlattevő ajánlata érvénytelen volt.
A Kbt. 52. § (1) bekezdés és a Kbt. 60. § (1) bekezdés b) pontja szerint ajánlatkérő az ajánlatok felbontásakor, illetőleg azt követően megállapítja, hogy mely ajánlatok érvénytelenek, eredménytelen az eljárás, ha kizárólag érvénytelen ajánlatok érkezetek.
Ajánlatkérő fenti jogszabályhelyet megsértette azáltal, hogy az ajánlatok érvénytelenségét nem észlelte, és az eljárást eredménytelennek nem nyilvánította.
Tekintettel arra, hogy az ajánlatok érvénytelenségét önmagában megalapozta az ORKI-engedély hiánya, így a Döntőbizottság szükségtelennek tartotta annak további részletes vizsgálatát, hogy az ajánlatok vonatkozásában további érvénytelenségi okok is fennállnak-e.
A Döntőbizottság azonban megjegyzi, hogy annak ellenére, hogy az eljárás nyelve magyar volt, a kérelmező által becsatolt referenciajegyzék angol nyelven íródott.
Tény az is, hogy a megajánlott készülékre megjelölt energiaáramlási denzitás értéke nem felelt meg a dokumentációban előírtaknak. Amennyiben kérelmező számára nem volt egyértelmű, hogy a denzitás értéke milyen módszerrel került a dokumentációban meghatározásra, úgy a Kbt. 38. § (1) bekezdése alapján ajánlatkérőtől tájékoztatást kérhetett volna, de ezzel a lehetőséggel nem élt. Így utólagosan ezért a dokumentációban előírtakat jogszerűen nem kifogásolhatja.
Az ajánlati felhívás szerint az ajánlatok többváltozatú megadása csak az ajánlott készülék minőségére vonatkozhatott, ezzel szemben a nyertes ajánlattevő azonos műszaki tartalomra az árat két változatban adta meg, Ft-ban, illetve – egy úgynevezett ügynöki megbízási szerződéskötés esetére – devizában.
A fentiekből következően a kérelmező és a nyertes ajánlata az ORKI-engedély hiányán túlmenően is érvénytelen volt.
A Döntőbizottság az eljárása során ideiglenes intézkedést nem alkalmazott, mert a kérelem beérkezésekor, illetve a szerződéskötés időpontjáig annak jogszabályi feltételei nem voltak megállapíthatók.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdés c) pontjában biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdés d) pontja alapján a jogsértést megállapította, és a 88. § (1) bekezdés f) pontja alapján bírságot szabott ki ajánlatkérővel és az ajánlatkérő megbízásából eljáró szervezettel szemben, valamint a 88. § (1) bekezdés h) pontja alapján kötelezte ajánlatkérőt az igazgatási szolgáltatási díj megfizetésére. A bírság mértékének kiszabásánál figyelemmel volt a Döntőbizottság az elkövetett jogsértés súlyára, valamint a beszerzés értékére.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2000. április 11.
Dr. Engler Magdolna s. k. Németh István s. k.
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Hámori András s. k.
közbeszerzési biztos
A határozatot a bíróság előtt keresettel támadták.
