KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (2938)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Telefon: 356-1337
Fax: 355-5082
Ikt. sz.: D.74/16/2000
Tárgy: Délviép Kft. jogorvoslati kérelme Tárnok Nagyközség Önkormányzata közbeszerzési eljárása ellen
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a Dél-Dunántúli Vízügyi Építő Kft. (7400 Kaposvár, Raktár út 13., képviseli dr. Marton Kálmán ügyvéd, a Budapesti 46. sz. Ügyvédi Iroda tagja, 1068 Budapest, Városligeti fasor 8/A., a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmének, amelyet Tárnok Nagyközség Önkormányzata (2461 Tárnok, Dózsa Gy. út 150., a továbbiakban ajánlatkérő) nevében és megbízásából eljárt a Cetaso Kft. (1054 Budapest, Steindl Imre út 9., a továbbiakban megbízott) "gravitációs szennyvízcsatorna építése Tárnok nagyközség területén" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, részben helyt ad.
A Döntőbizottság megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló, 1999. évi LX. törvénnyel módosított 1995. évi XL. törvény (továbbiakban: Kbt.) 24. § (1) bekezdését és az 55. § (6) bekezdését, ezért vele szemben 3 000 000 Ft, azaz hárommillió forint összegű pénzbírságot szab ki.
Ajánlatkérő köteles a pénzbírság összegét a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül a Közbeszerzések Tanácsa Magyar Nemzeti Banknál vezetett 10032000-01720361-00000000 számú számlájára befizetni.
A Döntőbizottság kötelezi továbbá ajánlatkérőt, hogy kérelmezőnek 30 000 Ft igazgatási szolgáltatási díjat a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül fizessen meg.
A határozat ellen jogorvoslatnak helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő a K. É. 1. számában, 2000. január 5-én ajánlati felhívást tett közzé nyílt eljárás lefolytatására "gravitációs szennyvízcsatorna építése Tárnok Nagyközség területén" tárgyában, vállalkozási szerződés keretében. Ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás lefolytatásával megbízta a Cetaso Kft.-t, amely a közbeszerzési eljárásban az ajánlattevők rendelkezésére bocsátotta a dokumentációt. Ajánlatkérő a beszerzés tárgyát és mennyiségét az alábbiak szerint határozta meg:
A beruházáson belül el kell készíteni mintegy 2000 fm gerincvezetéket (NÁ 2000 KG-PVC), 490 fm vákuumos víztelenítést, 1113 fm bekötővezetéket (NÁ 150 KG-PVC), 176 db ingatlanbekötést, 850 fm aszfaltburkolatú út helyreállítását, valamint az ezekhez kapcsolódó megvalósítás során szükséges egyéb munkákat. Ajánlatkérő az ajánlati felhívásban csak teljes körű ajánlattételre adott lehetőséget, és kizárta a többváltozatú ajánlattétel lehetőségét. Az ajánlatkérő nevében eljáró személy a dokumentációban meghatározta azokat a beruházás megvalósításával összefüggésben előírt követelményeket és az ajánlattal kapcsolatos formai és tartalmi követelményeket, műszaki specifikációt, mely alapján az ajánlattevők ajánlataikat megtehették. Az ajánlati felhívás 8. a) pontjában ajánlatkérő ajánlati biztosítékot is kért, melynek összege 1,5 M Ft volt, és meghatározta az ajánlati biztosíték nyújtásának a feltételét is. Az ajánlati felhívás 9. pontjában a pénzügyi ellenszolgáltatás teljesítésének feltételei lettek meghatározva, ugyanígy a dokumentáció is hivatkozott a pénzügyi ellenszolgáltatás teljesítésének feltételére.
Ajánlatkérő az ajánlati felhívás 13. a) pontjában az ajánlatok elbírálásának szempontjaként az összességében legelőnyösebb ajánlat elvét határozta meg, és ezen belül meghatározta az értékelési szempontokat, azok súlyszámát és pontszámát.
Az összességében legelőnyösebb ajánlat részszempontjai a következők voltak:
l. műszaki taralom 5-ös súlyszámmal, pontszám 0–100-ig,
2. a teljesítés biztosítékai 3-as súlyszámmal, pontszám 0–100-ig,
3. vállalási ár és fizetési feltételek 2-es súlyszámmal, pontszám 0–100-ig.
Ajánlatkérő még az ajánlattételi időszakban helyszíni konzultációt tartott, ahol kérdéseket intézhettek ajánlattevők a "felhívás a dokumentációval kapcsolatos előírásokkal kapcsolatban", valamint megtekinthették a beruházás helyszínét. Az ajánlattételi határidőig, azaz 2000. február 16-ig kérelmezőn kívül ajánlatot nyújtott be az Hofmann Rt., az Alterra Kft., a Betonút Rt., a Magyar Aszfalt Kft., a Puhi-Tárnok Kft., a Hídépítő Rt. és a Strabag Rt.
Az ajánlatok értékelésére az ajánlatkérő képviselő-testülete közbeszerzési bizottságot hozott létre, továbbá az ajánlatok értékelésére a megbízott is szakmai döntés-előkészítő javaslatot tett.
A közbeszerzési eljárás nyilvános eredményhirdetésére 2000. március 2-án került sor, ahol ajánlatkérő a Hídépítő Rt. bruttó 74 050 000 Ft összegű árajánlatát hirdette ki nyertesnek. Érvényes ajánlatot tett ezen kívül még a Strabag Rt. és kérelmező.
Érvénytelen ajánlatot tett Magyar Aszfalt Kft., a Betonút Szolgáltató és Építő Rt., az Alterra Építőipai Kft., a Puhi-Tárnok Kft. Az érvénytelen ajánlatot tett ajánlattevők ajánlatai a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja szerint tartalmi elemeiben voltak érvénytelenek.
Ajánlatkérő és a nyertes ajánlattevő a vállalkozási szerződést 2000. március 14-én megkötötte.
Kérelmező jogorvoslati kérelmét 2000. március 9-én nyújtotta be a Döntőbizottsághoz, de mivel az nem felelt meg a Kbt. 80. § (3) és (6) bekezdésének, ezért hiánypótlási felhívásra került sor. Kérelmező a hiánypótlási felhívásnak eleget téve, a Döntőbizottság a jogorvoslati eljárást 2000. március 20-án indította meg. Kérelmező jogorvoslati kérelmében, a megkötött szerződésre való tekintettel kérte jogsértés megállapítása mellett bírság alkalmazását ajánlatkérővel szemben, valamint a jogorvoslati eljárásban felmerült költségeinek megtérítését. Ideiglenes intézkedésként a közbeszerzési eljárás felfüggesztését indítványozta.
Álláspontja szerint jogorvoslati kérelme eljárásjogi szempontból nem késett el, és tartalmazta mindazon formai előírásokat, amelyeket a Kbt. 80. § (1) bekezdése előír, továbbá álláspontja szerint az ajánlatkérő nem objektív értékelés következtében hozta meg azon eljárást lezáró döntését, mely szerint a Hídépítő Rt. ajánlatát hirdette ki nyertesnek. Előadta, hogy a teljesítés biztosítékaira vonatkozó ajánlatkérői értékelést nem tudja elfogadni, álláspontja szerint az egy évvel meghosszabbított többletgarancia és többletbiztosíték jóval nagyobb kedvezményt jelent az ajánlatkérő számára, mint a nyertes által megajánlott 5 M Ft összegű bankgarancia. Ugyancsak előadta, hogy a vállalási árban jóval kedvezőbb ajánlati árat ajánlott meg, mint a nyertessé nyilvánított Hídépítő Rt., a két ajánlati ár között majdnem 20 000 000 Ft értékű különbség van.
Előadta továbbá, hogy többéves szakmai tapasztalatai és adatai alapján a garanciális költségek nem haladják meg a bekerülési érték 1-1,5%-át, így az általa 1,5 millió forint összegű bankgarancia megajánlása 2 éves időtartamra nem jelent akkora hátrányt, mint a nyertes ajánlattevő 5 M Ft-os bankgarancia vállalása egyéves időtartamra.
A Döntőbizottság a jogorvoslati eljárásban ideiglenes intézkedést nem hozott, mert annak törvényi feltételei nem álltak fenn.
Ajánlatkérő érdemi ellenkérelmében elsődlegesen a jogorvoslati kérelem elkésettségét, illetve nem megfelelő tartalommal történő benyújtását kérte megállapítani, a Kbt. 79. § (2) bekezdésének hiánya miatt kérte az eljárás megszüntetését. Álláspontja szerint a kérelem olyan hiányban szenved, hogy nem tartalmazza a Kbt. 80. § (1) bekezdés f) pontja szerinti adatokat, azaz az egyéb érdekelt ajánlattevők adatait.
Másodsorban alaptalanság miatt kérte a jogorvoslati kérelem elutasítását. Előadta, hogy a műszaki tartalom vonatkozásában mind kérelmező, mind a nyertes, mind a Strabag Rt. ajánlattevő ajánlatát maximális pontszámmal pontozta.
A teljesítés biztosítékai, mint második részszempontnál vizsgálta a dokumentáció 4. pontja alatt a jóteljesítés biztosítékai címszó alatt a pénzügyi jellegű biztosítékot, a szervezési technikai megoldásokat, illetve az 5. pont alatt a teljesítési határidőt, illetve a megajánlott kötbért és bankgaranciát. A nyertes vállalása a megajánlott bankgarancia tekintetében jóval magasabb volt kérelmezőnél, ezt nem ellensúlyozta a kérelmező által egy évvel meghosszabbított többletszavatossági idő. A kötbér esetében is magasabb összegű kötbért ajánlott meg a nyertes, mint kérelmező, valamint a teljesítési határidőnél egy hónappal korábbi teljesítési határidőt vállalt a nyertes, mint kérelmező. A pontszámbeli eltérés mutatja a vállalás mértéke közötti eltéréseket.
A vállalási ár és a fizetési feltételek körében a kérelmező a maximális pontszámot kapta, szemben a nyertes ajánlattevőével, mivel itt figyelembe vette a vállalási árat, ebben a kérelmező jóval kedvezőbb árat jelölt meg, mint a nyertes, illetve a Strabag Építő Rt.
A fizetési feltételeknél mind a három ajánlattevő vállalta a dokumentáció 3.9., illetve az ajánlati felhívás 9. pontjában foglalt 30 napon belüli, a kincstári fizetés szabályai szerinti vállalást, pénzügyi teljesítést.
Álláspontja szerint az alkalmazott pontszámok, illetve azok súlyozása megfelelt az ajánlattevők vállalásainak, így e körben megalapozott döntést hozott.
Az egyéb érdekelt ajánlattevők közül a Puhi-Tárnok Út- és Hídépítő Kft. észrevételében sérelmezte kizárásának azon okát, mely arra vonatkozott, hogy nem a dokumentáció szerinti bankgarancia-formanyomtatványon nyújtotta be számlavezető bankjának garanciavállalását, ezért az ajánlatkérő ajánlatát érvénytelennek nyilvánította.
A Döntőbizottság ideiglenes intézkedést a jogorvoslati eljárásban nem alkalmazott, mivel ajánlatkérő és a nyertes ajánlattevő a hiánypótlást követően megindult jogorvoslati eljárási időpont előtt a vállalkozási szerződést megkötötte.
A Döntőbizottság a beszerzett iratok alapján és a tárgyaláson elhangzottak alapján megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem az értékelés objektivitása körében részben alapos.
A Kbt. 55. § (6) bekezdése szerint az ajánlatkérő az ajánlatokat a felhívásban meghatározott értékelési szempont alapján bírálja el. Ha az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja választani, akkor az ajánlatoknak az elbírálás részszempontjai szerinti tartalmi elemeit a felhívásban meghatározott ponthatárok között értékeli, majd az így az egyes tartalmi elemekre adott értékelési pontszámot megszorozza a súlyszámmal, a szorzatokat pedig ajánlatonként összeadja. Az értékelési folyamatban az 59. § (2)–(3) bekezdéseiben foglaltakat is érvényesíteni kell. Az az ajánlat az összességében legelőnyösebb, amelynek az összpontszáma a legnagyobb, vagy amelyet az egyenértékű (azonos összpontszámú) ajánlatok közül a 35. § (1) bekezdése vagy az 59. § (4)–(5) bekezdései alapján előnyben kell részesíteni.
Ajánlatkérő az ajánlati felhívás 13. b) pontjában és a dokumentáció 16.2. pontjában határozta meg az összességében legelőnyösebb ajánlat részszempontjait, azok súlyszámát és az ahhoz rendelt ponthatárokat, mely szerint az:
1. részszempont a műszaki tartalom volt, súlyszáma 5-szörös, ponthatár 0–100-ig,
2. részszempont a teljesítés biztosítékai, súlyszáma 3-szoros, ponthatár 0–100-ig,
3. részszempont a vállalási ár és fizetési feltételek, súlyszám 2-szeres, ponthatár 0–100-ig.
Ajánlatkérő a műszaki tartalom részszemponton belül a dokumentáció 14. oldalán található "általános megjegyzések" előírásainak megfelelően vizsgálta meg az ajánlatokat, a műszaki tartalmon belül vizsgálta, hogy az ajánlatok megfelelnek-e az engedélyezési tervben foglaltaknak, az ajánlattevők nem tettek-e az ajánlataikban olyan mértékű túlvállalást, mely az engedélyezési terv módosítását igényelheti. Ugyancsak itt vizsgálta az ajánlatkérő, hogy a beruházási munka kivitelezésekor az ajánlattevők hogyan és milyen módon tudják megoldani a csatornaszakasz által érintett útvonalakon keresztülhaladó forgalom szabályozását és folyamatosságát, valamint hogy ez milyen mértékű akadályoztatást fog majd jelenteni a lakosság részére az ingatlanaikra való bejutás vonatkozásában.
Ajánlatkérő mindhárom érvényes ajánlatot tett ajánlattevőnek e szempontra a maximális 100 pontot adta. A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatok műszaki tartalma az apróbb technikai forgalomszabályozási különbségeket leszámítva megfelelnek a dokumentációban foglalt követelményeknek, és az eltérések nem eredményeznek olyan pontozásbeli különbségeket a maximális pontszámhoz viszonyítva, amely ajánlatkérő pontozását e körben megalapozatlanná tennék.
A teljesítés biztosítékai részszemponton belül az ajánlatkérő további alszempontok szerint is megvizsgálta az ajánlatokat.
Ilyen alszempontok voltak a pénzügyi jellegű biztosítékon belül a megajánlott bankgarancia összege – figyelemmel a dokumentáció 4.3 pontjára –, a vállalt kötbér összege, melynek minimális értéke a dokumentáció 3.11. pontja szerint 5000 Ft/nap volt, valamint a vállalt korábbi teljesítési határidő, valamint a jogszabálynál kedvezőbb meghosszabbított jótállási és szavatossági idő.
Ajánlatkérő a nyertes ajánlattevő ajánlatát kedvezőbbnek értékelte az 5 M Ft összegű bankgarancia egyéves jóteljesítési időtartamra, a napi minimum 50 000 Ft-os kötbért, valamint a 2000. szeptember 30-i teljesítési határidőt, mely egy hónappal korábbi teljesítési határidőnek tekinthető, szemben a kérelmező 1,5 M Ft összegű bankgarancia vállalásával, napi 30 000 Ft összegű kötbér vállalásával, és a 2000. október 30-i teljesítési határidejével. Kérelmezőnél a teljesítés biztosítékainál az egy évvel meghosszabbított szavatossági és jótállási határidőt vette figyelembe, mint olyan tényezőt, amelyet a kérelmező pontszáma megállapításakor figyelembe vett, a nyertes ajánlattevő maximális 100 pontot kapott, a kérelmező 70 pontot. Ugyancsak értékelte az ajánlatokat ajánlatkérő a forgalomtechnikai szabályozási megoldások tekintetében.
A Döntőbizottság ajánlatkérő értékelését e részszempontnál megalapozatlannak tartja, mivel e részszemponton belül további alszempontok szerinti értékelésére is sor került az ajánlatoknak, ezzel szemben ajánlatkérő sem a felhívásban, sem a dokumentációban nem jelölte és határozta meg, hogy e részalszempontok milyen súlyszámot és milyen ponthatárt jelentenek az értékelésben. Nem állapítható meg ajánlatkérő értékeléséből, hogy a részalszempontok tekintetében az ajánlatokat hogyan bírálta el.
A vállalási ár és fizetési feltételek utolsó részszempontnál a fizetési feltételek körében ajánlatkérő vizsgálta, hogy az ajánlatok megfelelnek-e az ajánlati felhívás 9. pontjában és a dokumentációban leírtaknak.
Ajánlatkérő e részszempont értékelésekor sem a felhívásban, sem a dokumentációban nem határozta meg, hogy a részszemponton belüli tartalmi elemek tekintetében milyen súlyszámot és milyen értékelési ponthatárt állapít meg és alkalmaz. Ennek következtében az értékelés objektivitása nem követhető nyomon az ajánlatok értékelésénél.
A Döntőbizottság álláspontja szerint ajánlatkérő azon magatartásával, mely szerint a teljesítés biztosítékai és a vállalási ár, fizetési feltételek részszempontok tartalmi elemeihez súlyszámot és ponthatárt nem rendelt, ellenben értékelésében a fentebb említett részalszemponti tartalmi elemek körében is vizsgálta az ajánlatokat, megsértette a Kbt. 55. § (6) bekezdését.
Ugyancsak sérült a Kbt. 24. § (1) bekezdése, mely szerint a közbeszerzési eljárásban – az egyes eljárási cselekmények, az ajánlatok értékelése során hozott döntés és a szerződés megkötése tekintetében – az ajánlatkérő köteles biztosítani, az ajánlattevő pedig tiszteletben tartani a verseny tisztaságát, illetve nyilvánosságát.
Ajánlatkérő azon magatartásával, hogy a közbeszerzési eljárásban az ajánlatok értékelésekor az értékelés objektivitását nem tudta biztosítani az által, hogy olyan részszempontok szempontjából is vizsgálta az ajánlatokat, melyekhez a Kbt. 55. § (6) bekezdése szerinti súlyszámot és ponthatárt nem rendelt, az egész értékelési mechanizmusa felborult.
A Döntőbizottság álláspontja szerint a jogorvoslati eljárásban és a közbeszerzési eljárásban sem volt mód az ajánlatok összehasonlítására, mivel hiányoztak az objektív értékelésnek a Kbt. 55. § (6) bekezdésében meghatározott alapvető jogszabályi előírások, ezért a Döntőbizottság és az ajánlatkérő sem lehetett abban a helyzetben, hogy az összességében legelőnyösebb ajánlatot megállapíthassa.
Erre való tekintettel a Döntőbizottság az ajánlatok értékelésétől eltekintett.
A Döntőbizottság azt is megállapította, hogy az érvénytelen ajánlatot tett ajánlattevők tekintetében ajánlatkérő döntése megalapozott volt.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésében előírt hatáskörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdés d), f) és h) pontja szerinti jogkövetkezményt alkalmazta.
A bírság összegét ajánlatkérő mint jogi személy köteles megfizetni, mivel a közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő által létrehozott testületi szerv hozta meg eljárást lezáró döntését.
A bírság összegét a Döntőbizottság a több mint 70 M Ft összegű beszerzési értékre és az elkövetett jogsértés súlyára tekintettel állapította meg, amely jogsértés az ajánlatkérő értékelése körében a közbeszerzési eljárást lezáró döntésére is közvetlenül kihatott.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2000. április 21.
Dr. Eke Pekács Tibor s. k. Bujdosó Gézáné s. k.
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Székelyné Bihari Mária s. k.
közbeszerzési biztos
A határozatot a bíróság előtt keresettel támadták.
