KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (2942)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt. sz.: D.62/16/2000
Tárgy: a DOCCA Informatika Kft. jogorvoslati kérelme a Külügyminisztérium közbeszerzési eljárása ellen
A Közbeszerzési Döntőbizottság (továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A DOCCA Informatika Kft. (1036 Budapest, Lajos u. 160–162., továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmét – melyet a Külügyminisztérium (1027 Budapest, Bem rakpart 47., továbbiakban: ajánlatkérő) általános összefoglalás ajánlatkérő jelenlegi informatikai infrastruktúrájáról és erőforrásairól, illetve szervezetei és azok munkafolyamatai részletes átvizsgálása, melynek elemzésére támaszkodva koncepció elkészítése az ajánlatkérő optimális informatikai hátterének biztosítása céljából tárgyú közbeszerzési eljárása ellen indított – a Döntőbizottság elutasítja.
A Döntőbizottság megállapítja, hogy ajánlatkérő eljárása nem volt jogsértő. A jogorvoslati eljárásban felmerült költségeiket a felek saját maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek nincs helye. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos gyorsított eljárás lefolytatására részvételi felhívást tett közzé a K. É. február 9-én megjelent 6. számában, a rendelkező részben megjelölt beszerzés tárgyában. A felhívás 2. c) pontjában közölte a gyorsított eljárási forma alkalmazásának okát, miszerint a 1008/2000. (I. 18.) Korm. határozatban előírt határidő csak ily módon tartható be. Az eljárási forma alkalmazása jogszerűsége indokát abban jelölte meg, hogy "a szolgáltatás tárgyának meghatározása nem lehetséges olyan pontossággal, illetve egyértelműséggel, amely lehetővé teszi a nyílt vagy meghívásos eljárásban a legkedvezőbb ajánlat kiválasztását".
A felhívás 11. a) pontjában ajánlatkérő közölte az ajánlattevők pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmassága igazolására kért adatok és tények körét, a 11. b) pontban pedig kikötötte, hogy alkalmatlannak minősíti a jelentkezőt a szerződés teljesítésére, ha a megelőző 3 évben a beszerzés tárgyához hasonló szolgáltatást nem végzett.
A jelentkezi határidőig, február 21-én 10.00 óráig 11 részvételi jelentkezés érkezett ajánlatkérőhöz. A részvételi jelentkezés eredményének kihirdetése február 24-én volt, amikor is ajánlatkérő közölte, hogy valamennyi jelentkezőt alkalmasnak minősíti a szerződés teljesítésére, részükre március 3-án megküldte az ajánlati felhívást, amihez ajánlati dokumentációt is rendelkezésre bocsátott a felhívott ajánlatkérők részére. A felhívásra 7 ajánlat érkezett.
Kérelmező 2000. március 2-án jogorvoslati kérelmet terjesztett elő a Döntőbizottsághoz. Előadta és valószínűsítette, hogy a felhívás szövegét csak február 17-én, az interneten olvasta először, hitelesnek minősülő, a K. É.ben megjelent formában pedig február 25-én. Sérelmezte, hogy az ajánlati felhívás szövegéből nem állapítható meg pontosan a beszerzés tárgya. A felhívás nem ad eligazítást arra, hogy "milyen jellegű és mennyiségű eszközöket tartalmaz a felmérendő infrastruktúra". Telefonon történt érdeklődésére pedig ezekre nézve semmiféle felvilágosítást nem kapott. Kifogásolta a felhívásban meghatározott alkalmatlanná minősítési szempontot is, mert a beszerzés tárgyának pontos meghatározása híján a potenciális jelentkezőknek nem áll módjukban eldönteni, hogy ténylegesen alkalmasak-e a teljesítésre.
Kérte a jogsértés megállapítását, az ajánlati felhívás tartalmára vonatkozó ajánlatkérői döntés megsemmisítését, és ajánlatkérő kötelezését az igazgatási szolgáltatási díj és költségei megtérítésére.
Ajánlatkérő a március 16-án kelt észrevételében kérte a jogorvoslati kérelem elutasítását. Előadta, hogy a részvételi szakaszban nem készített műszaki leírást tartalmazó dokumentációt, mert a beszerzés tárgyára vonatkozóan nincsenek nemzeti szabványok. Az eljárás második, ajánlattételi szakaszában viszont ajánlati dokumentációt bocsátott az alkalmasnak minősített jelentkezők részére, ez az ajánlati dokumentáció tartalmazza mindazon adatokat, melyek alapján az ajánlatot el lehetett készíteni.
A tájékoztatási kötelezettséget illetően előadta, hogy a törvény hivatkozott – 38. § (1) bekezdése – rendelkezése a tájékoztatási kötelezettséget az ajánlati dokumentációban foglaltakon kívüli kérdésekre írja elő, az ajánlati dokumentáció kiváltásáig el sem jutott kérelmező nem hivatkozhat a megfelelő tájékoztatás hiányára.
Álláspontja szerint kérelmező egyébként sem lenne alkalmas a teljesítésre, mert a kérelméből kitűnően a cég alapítása még csak bejegyzési szakaszban van.
Az egyéb érdekeltek közül Az ESRI Mo. Kft., a Kopint-Datorg Rt., a HM Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelő Rt. és a BULL Mo. Kft. nyújtottak be beadványt. Az ESRI Mo. Kft. közölte, hogy nem osztja a kérelemben foglalt kifogásokat, mert az ajánlatkérő elégséges módon megjelölte a beszerzés tárgyára vonatkozó információs forrásokat. A többi egyéb érdekelt beadványa észrevételt nem tartalmazott.
A Döntőbizottság a felek írásos és tárgyaláson előadott észrevételei, nyilatkozatai, valamint a közbeszerzési eljárásban keletkezett dokumentumok tartalma alapján megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem nem megalapozott. A Döntőbizottságnak a tárgyi jogvitában az ajánlatkérő eljárása jogszerűségének megítéléséhez egyrészről azt kellett eldöntenie, hogy ajánlatkérőnek az eljárás ezen szakaszában kellett-e részletes műszaki leírást adni, azaz elégséges adatokat tartalmazott-e a felhívás a beszerzés tárgyára nézve. Másrészről pedig azt, hogy kérelmező az adott ajánlatkérői feltételek mellett egyáltalán eséllyel indulhatott volna-e a közbeszerzési eljárásban, azaz sérült-e a felhívás megszövegezése által kérelmező jogos érdeke.
Ajánlatkérő tárgyi eljárása két szakaszból álló tárgyalásos eljárás. A közbeszerzésekről szóló, az 1999. évi LX. törvénnyel módosított 1995. évi XL. törvénynek (továbbiakban: Kbt.) a két szakaszból álló eljárások közös szabályait tartalmazó 63. § (4) bekezdése értelmében ugyan a részvételi felhívásra is alkalmazni kell a 40. §-t, azaz a beszerzés tárgyára vonatkozóan műszaki leírás készítésének kötelezettségét. A 40. § (3) bekezdése azonban a műszaki leírás készítésének kötelezettsége alól négy esetkörre kivételt enged, ezek között szerepel az a) pontban nevesített eset, amikor is a beszerzés tárgyára műszaki előírások, nemzeti szabványok nem állnak rendelkezésre.
A beszerzés tárgya az ajánlatkérő meglévő informatikai és egyéb erőforrásbeli hátterének felmérése, elemzése, és ezen adatok alapján a fejlesztési koncepció kidolgozását tartalmazó megvalósíthatósági tanulmány elkészítése. A Döntőbizottság tényként állapította meg, hogy ilyen tartalmú tanulmány műszaki és minőségi követelményeit meghatározó műszaki leírás, nemzeti szabvány nincs, így ajánlatkérőnek nem kellett műszaki leírást készítenie.
A Kbt. 79. § (3) bekezdése előírja: a jogorvoslati "kérelmet az ajánlatkérő, az ajánlattevő vagy az olyan egyéb érdekelt" "nyújthatja be, akinek jogát vagy jogos érdekét az e törvénybe ütköző tevékenység vagy mulasztás sérti vagy veszélyezteti".
Kérelmező a közbeszerzési eljárásban nem nyújtott be ajánlatot, ezért a jogorvoslati kérelmet mint egyéb érdekelt nyújtotta be, mint akinek joga vagy jogos érdeke a közbeszerzési eljárásban sérült vagy veszélyeztetve volt.
A jogvita tárgyát képező közbeszerzési eljárás első, részvételi szakaszában kérelmezőnek ahhoz volt joga, hogy részvételi jelentkezést nyújtson be. Ezen joga gyakorlásában ajánlatkérő nem korlátozta kérelmezőt, mert ajánlatkérő a K. É. 2000. február 9-én megjelent számában nyilvánosan közzétette felhívását, mégpedig olyan tartalommal, melyre a jelentkezési határidőig, február 21-ig 11 jelentkező tudott részvételi jelentkezést benyújtani. Ebből következik, hogy kérelmezőnek a jelentkezés benyújtásához való joga a felhívás megszövegezése által nem sérült.
Ténylegesen az a tény korlátozta kérelmezőt a jelentkezés benyújtásában, hogy a felhívás közzétételének tényéről csak február 17-én az interneten keresztül szerzett tudomást, így már rendkívül rövid idő állt rendelkezésére ahhoz, hogy az ajánlatkérői igényről tájékozódjon és a részvételi jelentkezését benyújtsa. A február 17-én telefonon feltett kérdéseire a Kbt. vonatkozó – 63., 64., 70–71/A §-ig és a 72. §-a – értelmében ajánlatkérő nem volt köteles tájékoztatást adni, ajánlatkérő tehát a tájékoztatási kötelezettség elmulasztása által sem sértette kérelmezőnek a jelentkezés beadásához való jogát, ennek elmulasztására kérelmező kellő jogalappal nem hivatkozhat.
A kérelmezőnek a közbeszerzési eljárásban kizárólag ahhoz fűződhetett jogos érdeke, hogy részvételi jelentkezése benyújtása esetén ajánlatkérő alkalmasnak minősítse őt a szerződés teljesítésére, és ezáltal a jelentkezését elfogadja. Ajánlatkérő a felhívás 11. b) pontjában kikötötte, hogy alkalmatlannak minősíti azt a jelentkezőt, aki a megelőző 3 évben a jelen eljárás tárgyához hasonló szolgáltatást nem végzett. Kérelmezőnek – mint bejegyzés alatt álló, a jogorvoslati eljárásban tartott tárgyaláson képviselője által előadott nyilatkozat szerint jogelőddel nem rendelkező cégnek – semmi esélye nem volt arra, hogy jelentkezését ajánlatkérő elfogadja, mert a megelőző 3 évben semmiféle tevékenységet nem végzett.
A Döntőbizottság nem fogadta el kérelmezőnek az alkalmatlanná minősítési kritériummal szemben előterjesztett kifogását, mert a beszerzés tárgya – egy speciális, az informatika területén végzendő fejlesztéshez készítendő megvalósíthatósági tanulmány elkészítése – indokolttá tette a felhívás 11. b) pontjában szereplő kikötést. Egy fejlesztési munka megvalósítására ugyanis csak az képes koncepciót kidolgozni, aki az adott szakterületen megfelelő gyakorlattal rendelkezik.
Kérelmezőnek tehát a jogos érdeke sem sérült a felhívás megszövegezése által.
A Döntőbizottság fentiek alapján megállapítja, hogy kérelmező jogorvoslati kérelme megalapozatlan, ajánlatkérő a közbeszerzési eljárásban nem követte el a kérelmező által hivatkozott jogsértéseket.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésben biztosított jogkörében eljárva a 88. § (1) bekezdés a) pontja és (2) bekezdése szerint rendelkezett.
A bírósági jogorvoslatot a 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2000. március 30.
Dr. Csitkei Mária s. k. Domokos Gábor s. k.
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Németh István s. k.
közbeszerzési biztos
