KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (2953)
Budapest, Margit krt. 85.
Ikt. sz.: D.60/15/2000
Tárgy: Róna Tamás Kft. jogorvoslati kérelme a Budapesti Közlekedési Rt. közbeszerzési eljárása ellen
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Róna Tamás Gépalkatrészgyártó és Forgalmazó Kft. (1142 Budapest, Tahi u. 95., képviseli: dr. Éless Tamás ügyvéd, 1121 Budapest, Zugligeti út 41., a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmének, melyet a Budapesti Közlekedési Rt. (1072 Budapest, Akácfa u. 15., a továbbiakban: ajánlatkérő) "azbesztmentes fékbetétek beszerzése" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, a Döntőbizottság helyt ad.
A Döntőbizottság megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló, 1999. évi LX. törvénnyel módosított 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 59. § (1) bekezdésében foglaltakat, ezért ajánlatkérőt 1 000 000 Ft, azaz egymillió forint bírság megfizetésére kötelezi.
Ajánlatkérő a bírság összegét a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül a Közbeszerzések Tanácsa MNB 10032000-01720361-00000000 számú számlájára köteles befizetni.
A Döntőbizottság kötelezi az ajánlatkérőt, hogy kérelmező részére a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül 30 000 Ft, azaz harmincezer forint igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő a K. É. 1999. november 17-én megjelent 46. számában ajánlati felhívást tett közzé nyílt közbeszerzési eljárás lefolytatására. A beszerzés tárgyát és mennyiségét az alábbiak szerint határozta meg az ajánlati felhívás 3. a) pontjában:
– autóbusz- és trolijárművekhez:
3.1. MVG 732, MVG 832, MVG 007, MVG 009 MVG 318 futóművekhez 13 000 db ± 10%
3.2. MVG 632, 435 futóművekhez 600 db ± 10%
3.3. MVG 018, MVG 118 futóművekhez 6 300 db ± 10%
3.4. MVGA 270 futóművekhez 60 készlet ± 10%
3.5. ZFA 131 futóművekhez (R410x220) 800 db ± 10%
3.6. MVG 005 futóművekhez (R325x150) 220 db ± 10%
3.7. Szu A-4-AS futóművekhez 600 db ± 10%
3.8. HÉV-járművekhez 2 000 db ± 10%
3.9. metrójárművekhez 400 db ± 10%
3.10. villamosjárművekhez 7 700 db ± 10%
A felhívás 3. d) pontja a 3. a) pontban szereplő típusokra (a dokumentáció II. fejezet 9. pontjában ezt meghatározva), a termékcsoportra lehetővé tette külön-külön a részajánlat tételét. Többváltozatú ajánlatot a ± 10% mennyiség függvényében lehetett tenni.
Az ajánlati felhívás tartalmazta az ajánlattevők pénzügyi és gazdasági alkalmasságára vonatkozó adatok és tények felsorolását. A 11. b) pont a szerződés teljesítésére való alkalmatlanságot az előző három évben a beszerzés tárgyához hasonló volumenű referencia hiányában jelölte meg.
Ajánlatkérő értékelési szempontként az összességében legelőnyösebb ajánlat elbírálását jelölte meg az alábbi részszempontok, pontszámok és azokhoz kapcsolódó súlyszámok alapján:
súlyszám pontszám
1. beszerzési ár 70 1–10
2. a megajánlott termékek minőségi paraméterei és garanciája 20 1–10
3. a lehívástól számított minél rövidebb szállítási időtartam 5 1–10
4. az ajánlatkérő által (a kötelezően előírt feltételeken felül) megajánlott kedvezmények 5 1–10
Ajánlatkérő ajánlati dokumentációt is készített, amelyben a beszerzés tárgyát négy témacsoportra bontva határozta meg, és megadta azok műszaki paramétereit az alábbiak szerint:
I. témacsoport: autóbusz- és trolijárművek fékbetétei [felhívás 3. a) pontja 3.1.–3.7. termékcsoportra]
II. témacsoport: HÉV-járművek fékbetétei (3.8. termékcsoport)
III. témacsoport: metrójárművek fékbetétei (3.9. termékcsoport)
IV. témacsoport: villamosjárművek fékbetétei (3.10. termékcsoport)
Ajánlatkérő a HÉV személyszállító járművek fékbetétei vonatkozásában külön követelményeket is meghatározott az alábbiak szerint:
– a fékbetét méretei feleljenek meg a mellékelt rajz méretelőírásainak,
– a fékbetét –25 °C és +40 °C közötti környezeti hőmérsékleten megbízhatóan üzemeljen,
– a fékbetét anyaga azbesztet ne tartalmazzon,
– a fékbetét anyaga olyan legyen, hogy a HÉV motorvonatok 60 km/óra sebességről max. 140 m-es fékúton megállíthatók legyenek,
– a fékbetét anyaga olyan legyen, hogy fékezés közben ne keletkezzenek szikrák,
– az ajánlott fékbetét a HÉV személyszállító járművekre rendelkezzen referenciával.
A megfelelő referenciát csak az ajánlathoz csatolt referencia igazolásáról szóló levelekkel lehetett igazolni, egyszerű felsorolás nem volt elegendő.
Előírta, hogy az ajánlati árat 2000. december 31-ig fix árban, azt követően az árváltoztatás százalékos mértékét meghatározva kérte a módosító feltételeket is megjelölni.
A fizetési feltételt a számla kézhezvételétől számított 30 naptári napban jelölte meg, késedelmi kamat mértékét pedig 15%-ban kötötte ki.
A kötbér késedelmes szállítás esetén napi 0,5%, de maximum 15%, hibás teljesítés esetére 10%, meghiúsulás esetén pedig 15%-ban került megjelölésre.
Az ajánlattételi és bontási határidőre a Rother Kft., a Car-Go Kft., a Mogürt Kft., a Riedex Kft., a Fékbetét Kft., a Caroflex Kft. és kérelmező nyújtotta be ajánlatát. Ajánlatkérő a 2000. január 18-án kelt bontási jegyzőkönyvben rögzítette, hogy a Caroflex Kft. ajánlatában árajánlatát nem mennyiségi, hanem minőségi változatokban adta meg, ezzel eltért az ajánlati felhívás szerinti többváltozatú ajánlati követelménytől és ezért érvénytelen.
Megállapította továbbá, hogy a Riedex Kft. külön adott tételes árajánlatot a szegecsekre, a fékbetétek árával történő összesítésre hiánypótlási lehetőséget adott. Ajánlatkérő a pótolt összesítést valamennyi ajánlattevőnek megküldte. Ajánlatkérő az ajánlatok értékelése során megállapította., hogy a IV. témacsoportban a villamosjármű fékbetétekre a kérelmező és a Mogürt Kft. részajánlatai nem voltak teljeskörűek és ezért érvénytelenek.
Ajánlatkérő 2000. február 16-án az I. témacsoporton belül a 3.1., a 3.3. és a 3.7. termékcsoportra a Fékbetét Kft., a 3.2., a 3.4. és a 3.5. termékcsoportra a Car-Go Kft., a 3.6. termékcsoportra a Riedex Kft., a II. és a III. témacsoportra a Mogürt Kft. ajánlatait hirdette ki nyertesnek.
A IV. témacsoport vonatkozásában az eljárás eredménytelenségéről döntött, tekintettel arra, hogy a beérkezett ajánlatok nem voltak teljeskörűek. Ajánlatkérő a szerződéseket 2000. március 7-én megkötötte.
Ezen döntés ellen nyújtott be jogorvoslati kérelmet a Róna Tamás Kft., amelyben kérte a Döntőbizottságtól, hogy semmisítse meg az ajánlatkérő döntését, illetve ideiglenes intézkedésként tiltsa meg a szerződés megkötését, amely aláírása 2000. március 7-én várható az ajánlati kiírás szerint.
Kérelmének alátámasztására az alábbiakat adta elő. Ajánlatkérő megsértette a Kbt. 59. (1) bekezdésében foglalt alapelvet, amikor az eljárás nyerteseként nem a legkedvezőbb ajánlatot tevőt hirdette ki. A II. és III. témacsoport vonatkozásában ugyanis ő tette az összességében legelőnyösebb ajánlatot, azonban az ajánlatkérő nem objektívan végezte a pontozást, illetve az általa végzett mérlegelés súlyosan okszerűtlen és részben megalapozatlan körülményeken alapult. Ajánlatkérő a kérelmező HÉV-járművekhez megajánlott termékének minőségi paramétereit egy korábban – 1994–95-ben – végzett, kedvezőtlen tapasztalatokkal zárult kísérletek jegyzőkönyvi eredményei alapján ítélte meg és minősítette minőségileg kedvezőtlenebbnek, mint a nyertes által ajánlott terméket. Sérelmezte továbbá, hogy ajánlatkérő kérésére sem bocsátotta rendelkezésére a hivatkozott jegyzőkönyvet – amely állítása szerint csak villamos fékbetétekre vonatkozhatott, mivel ilyeneket adott át kipróbálásra, valamint azt, hogy a HÉV-fékbetétek referenciájára adott MÁV-referencialevelet figyelmen kívül hagyta ajánlatkérő. Álláspontja szerint fékezéstechnikai szempontból a vasúti és a HÉV-járművek fékbetétjei lassítási célúak és ezért összevethetők. Megalapozatlannak tartotta ajánlatkérőnek az ajánlati árra adott pontjait is, mivel azok nem tükrözik az ajánlati árak közötti különbséget.
Kérelmező kifogásolta továbbá azt is, hogy a tenderbontási jegyzőkönyvet részére ajánlatkérő nem küldte meg.
Ajánlatkérő kérte a jogorvoslati kérelem elutasítását. Álláspontja szerint az általa hivatkozott üzemi kísérletek eredményei egyértelműen bizonyították, hogy kérelmező korábban szállított fékbetétei maradandó károsodást okoztak a féktárcsákon, és ez a vagyon- és életbiztonságot veszélyeztetné az üzemeltetés során. A HÉV és MÁV műszaki fékezési szempontok alapján kérelmező által történt összehasonlítás egyoldalú. Az ajánlatok bontásáról készült jegyzőkönyvet az előírások szerint megküldték, így kérelmező állítása valótlan.
Egyéb érdekeltek közül a Mogürt Kft. tett észrevételt, amelyben rögzítette, hogy ők a jelen közbeszerzési eljárás során valamennyi járműfajta vonatkozásában tettek ajánlatot fékbetét szállítására vonatkozóan. Az ajánlatkérő azonban csak két témacsoport vonatkozásában nyilvánította ajánlatukat a legkedvezőbbnek, annak ellenére, hogy az általuk megajánlott termékek ún. OE-minőséget képviselnek. Ajánlatkérő részéről azonban semminemű szabálytalanságot vagy részrehajlást nem tapasztaltak. Bejelentette, hogy időközben a szállítási szerződést megkötötték.
Kérelmező 2000. március 31-én megtartott tárgyaláson pontosította jogorvoslati kérelmét, ajánlatkérő döntését csak a II. témacsoport (HÉV-járművek fékbetétje) vonatkozásában sérelmezte. A szerződéskötésre való tekintettel módosította jogorvoslati kérelmének a jogkövetkezményekre vonatkozó részét is: a Kbt. 88. § (1) bekezdésének d) pontja alapján kérte a jogsértés tényének megállapítását, a f) pont alapján bírság kiszabását, illetve a felmerült költségek viselésére történő kötelezést. A tenderbontási jegyzőkönyv meg nem küldésével kapcsolatos észrevételét visszavonta.
A Döntőbizottságnak a jogorvoslati eljárás során azon kérdésben kellett állást foglalnia, hogy ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlatot hirdette-e ki nyertesnek az ajánlati felhívásban és a dokumentációban meghatározott értékelési szempontok és követelmények alapján a kérelmező által kifogásolt II. témacsoport vonatkozásában.
Ezen témacsoport vonatkozásában a kérelmezőn kívül a Mogürt Kft., a Rother Kft. és a Riedex Kft. tett ajánlatot. Ajánlatkérő nyertes ajánlatnak a Mogürt Kft. ajánlatát minősítette 900 ponttal, kérelmező ajánlatára 850 pontot, a Rother Kft. ajánlatára 715 pontot és a Riedex Kft. ajánlatára 445 pontot adott.
A Kbt. 55. § (6) bekezdése szerint az ajánlatkérő az ajánlatokat a felhívásban meghatározott értékelési szempont alapján bírálja el. Ha az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja választani, akkor az ajánlatoknak az elbírálás részszempontjai szerinti tartalmi elemeit a felhívásban meghatározott ponthatárok között értékeli, majd az így kapott egyes tartalmi elemekre adott értékelési pontszámot megszorozza a súlyszámmal, a szorzatot pedig ajánlatonként összeadja. Ajánlatkérő értékelését átvizsgálva a Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő az egyes részszempontokra 1–10-ig adható ponthatárok között nem használta ki a ponttartomány egészét, amikor az 1. részszempontnál 4–10-ig, a 2. részszempontnál 4–10-ig, a 3. részszempontnál 6–9-ig, a 4. részszempontnál 4–8-ig terjedő ponthatárokat alkalmazott.
A Döntőbizottság álláspontja szerint az egyes részszempontok tartalma szerint a legkedvezőtlenebb ajánlat a meghatározott minimum, a legjobbnak minősülő ajánlat a legnagyobb pontszámot kell hogy kapja. A többi ajánlat pontjait a ponthatárok között arányosan kell meghatározni.
A Döntőbizottság az ajánlati felhívás 13. pontjában meghatározott értékelési részszempontokhoz rendelt 1–10-ig adható pontszámot, és a megjelölt súlyszámok alapján a Kbt. 55. § (6) bekezdése előírása szerint kialakított matematikai képlettel számolva, az értékelési részszempontok sorrendjében az alábbiakat állapította meg.
Az első részszempont a beszerzési ár volt, amelynek bírálatakor ajánlatkérő nyilatkozata szerint a folyó évet követő 2001. évi ármódosító tényezőt is értékelte. Erre vonatkozóan az ajánlati dokumentáció II/6. pontjában előírta, hogy a módosító tényezőkre tekintettel a változás mértékét százalékban kell megadni.
A nyertes ajánlattevő az ármódosító tényező százalékos mértéket nem adta meg; ajánlatában csak az adó-, vám-, illeték- és devizaárfolyam-változás esetén, az ajánlatkérővel egyeztetett mértékű emelésre nyilatkozott. Ajánlatkérő ezt úgy értékelte – korábbi szerződéses kapcsolatának tapasztalatai szerint –, hogy a nyertes ajánlattevő ezzel kedvezőbb, azaz nulla százalék ármódosító feltételt ajánlott. Ezért az árra adott 8,39 pontot 9 pontra felkerekítette.
Kérelmező adta a legalacsonyabb ajánlati árat, a 2001. évre az infláció mértékének 50%-ával kívánta árát módosítani, amelyet ajánlatkérő 10 ponttal értékelt. A legmagasabb ajánlati árat a Riedex Kft. adta, az árváltozás mértékére a 2%-nál nagyobb közteher-, árfolyam-, áfa-változást jelölte meg; e részszempontra ajánlatkérő 4 pontot adott. A Rother Kft. az inflációval azonos mértékű, tehát annak 100%-át érvényesítő árváltozást ajánlott a 2001. évre; pontszáma 7 volt.
Ajánlatkérő – kivéve kérelmező esetében – az ajánlati árra vonatkozó pontozásnál az ármódosító tényezőre tekintettel kerekítéseket végzett, mivel annak százalékos mértékére konkrét számadatot két ajánlat sem tartalmazott.
A Döntőbizottság megállapította, hogy az árváltozás mértékére adott válaszok és adatok figyelmen kívül hagyása a részszemponton belül kialakult sorrendet nem módosítja, mivel kérelmező ajánlati ára a prognosztizált inflációs ráta 50%-os emelésével is alacsonyabb maradna a 2001. évben, mint a nyertesé.
A ponthatárokra tekintettel azonban a helyes, arányos pontszám a számítás alapján a következő:
nyertes:
10 – [ (5.528–4.640)x 10 –1 = 8,76 pont
11.100 – 4.640]
kérelmező: 10,0 pont
Rother Kft.: 7,4 pont
Riedex Kft.: 1,0 pont
A második részszempont a megajánlott termékek minőségi paraméterei és garanciája volt, amelyet ajánlatkérő a következők szerint pontozott: nyertes 10, kérelmező 5, Rother Kft. 8, Riedex Kft. 4 pont.
A nyertes ajánlattevő a németországi Rütgers AG-hoz tartozó Cosid Rail GmbH által gyártott Cosid 801 jelű fékbetétet ajánlott, amelyet ajánlatkérő úgy értékelt, hogy az üzemi kísérleteket követően, többéves tapasztalat alapján a legkedvezőbb fékhatárt tapasztalta, kifogás a használat során a termékre nem volt, mérési jegyzőkönyveket és ISO 9001 tanúsítványt csatolt ajánlatához.
A Döntőbizottság megvizsgálta a nyertes ajánlatot és megállapította, hogy az az ajánlati dokumentációban foglalt követelményeknek – kifejezetten HÉV-járműre vonatkozó referencialevél hiánya ellenére – megfelelt, mivel a Cosid 801-es jelű fékbetétre csatolt műszaki leírások és vizsgálati jegyzőkönyvek ezt igazolták. A Cosid 801-es jelű tárcsafékbetét anyagleírási jegyzőkönyve rögzítette, hogy egyrészt a típust az UIC 541-3-as adatlapnak megfelelően fejlesztették ki, másrészt a tesztelési módszerek is ezen adatlapban előírtakon alapultak. Ezekre tekintettel tartalmazta a vizsgálati leírás az alkalmazásra vonatkozóan, hogy a tárcsafékbetét sínhez kötött járművekhez, különösen nagyvasutakhoz és közúti villamos vasutakhoz alkalmas. Referenciaként felsorolta ajánlatkérővel kötött korábbi szerződései iktatószámait, valamint a Cseh és Szlovák Vasutak Cosid fékbetétekre vonatkozó kedvező vizsgálatairól szóló leveleket, amelyek szerint max. 120, illetve 140 km/óra sebességhatárig megfelelnek. Csatolta továbbá a Rütgers AG ISO 9001 minőségbiztosítási tanúsítványát.
Kérelmező a német BBA Becorit cég licence alapján, az ISO 9001 szabvány szerinti folyamatos minőség-ellenőrzéssel gyártott, Becorit alapanyagú Rona 918 típusú fékbetétet ajánlott. Ajánlatkérő értékelését 1994–95-ös években Rona fékbetéttel lefolytatott kísérleti próbák kedvezőtlen tapasztalataira (féktárcsákban bemaródás), a MÁV-referenciára és az UIC minősítésre alapította. A referenciát a nagyvasúti és a HÉV-járművek eltérő üzemelési feltételei miatt (a 200 km/órás sebességnél alacsonyabb ugyan a sebesség, de az állomástávolságok rövidsége miatt gyakoribb fékezés nagyobb hőterhelést jelent) nem tartotta megfelelőnek. Ezért azt a következtetést vonta le, hogy az UIC minősítés ellenére alkalmazása jelentős kockázattal járna. Az ISO 9001 szabvány szerinti minőség-ellenőrzés álláspontja szerint a gyártási folyamatra vonatkozik, és nem garantálja a technológiát. Értékelésében a HÉV-járműre vonatkozó referencia hiányát jelentős súllyal vette figyelembe, mivel elsősorban saját üzemi tapasztalatait tekinti mérvadónak.
A Döntőbizottság a kérelmező ajánlatából megállapította, hogy az nem tartalmazott a dokumentációban előírt követelmények teljesülésére vonatkozóan műszaki leírást vagy vizsgálati jegyzőkönyveket, a licencet adó cég ISO-minőségbiztosítási tanúsítványát. A Döntőbizottság álláspontja ajánlatkérővel ellentétben az, hogy a termék UIC minősítését a nyertes ajánlatában foglalt anyagleírási jegyzőkönyvével azonos mértékben kellett volna figyelembe vennie, mivel az a Becorit 918 típusúval azonos, kérelmező által licenc alapján történő gyártásra vonatkozott. Továbbá, hogy ezt az engedélyt ugyanazon UIC 541-3-as szabványnak minősülő vasúti nemzetközi döntvény követelményei szerinti jegyzőkönyvben rögzített vizsgálati tesztelést követően annak alapján adják ki, mint amilyen jegyzőkönyveket a nyertes ajánlatához csatolt.
Ajánlatkérő sem a felhívásban, sem a dokumentációban nem határozta meg, hogy a második bírálati részszempont szerinti értékelését a saját üzemelési, kísérleti tapasztalataira is alapítani fogja. A megajánlott termék minőségi paramétereit a dokumentáció II/5. pontjában meghatározott követelmények szerint (méretek, teljesítőképesség, azbesztmentes, referencia stb.) az ajánlatokban megadott műszaki leírások, adatok, minősítő iratok, mérési jegyzőkönyvek, referenciaigazolások stb. kellett volna értékelnie.
A nyertes ajánlatában szereplő fékbetétre vonatkozó referencialevelek ugyanolyan nagyvasúti alkalmasságot igazoltak, mint kérelmezőé; a különbség csak a maximális sebességértékekben volt, kérelmező javára.
Kérelmező nem csatolta ajánlatához a licencet adó cég ISO-minőségbiztosítási tanúsítványát, így nem volt megállapítható, hogy az a gyártás technológiájára is kiterjed-e.
A Rother Kft. nagy többségében autóbusz és haszongépjárművek fékberendezéseire, ezen belül fékbetétekre vonatkozóan csatolt ajánlatához referencialeveleket. Csatolta továbbá a Bremskerl GmbH levelét, amely az általa ajánlott fékbetétekre igazolja, hogy azok vasúti járművekhez alkalmazható tárcsafékbetétek, amelyről mérési jegyzőkönyvet csatolt. Az ajánlat HÉV-járművekre vonatkozó referencialevelet nem, hanem ajánlatkérő 1998. és 1999. évi próbaüzemi jegyzőkönyveit tartalmazta. Műszaki leírásában nyilatkozott a követelmények teljesítésére.
A Riedex Kft. csak közúti gépjárművekre (autóbusz), HÉV és egyéb kötöttpályás, sínen futó járművekre vonatkozó referenciát ajánlatához nem csatolt, nem igazolta műszaki leírással, mérési jegyzőkönyvekkel, hogy ajánlott termékei a HÉV-járműveken történő alkalmazásra megfelelnek-e.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a nyertes ajánlata kedvezőbb, mint kérelmező és a Rother Kft. ajánlata a második elbírálási szempontból, az ajánlatok közötti sorrendiséget a pontozás kifejezi, azonban a ponthatárokra és az ajánlatok tartalmára tekintettel (a referencialevél hiányát a Döntőbizottság azonos mértékben vette figyelembe, ajánlatkérő próbaüzemi tapasztalatait figyelmen kívül hagyta!) a helyes, arányos pontozás a következő: nyertes 10 pont, kérelmező és Rother Kft. 7–7 pont, Riedex Kft. 1 pont.
A harmadik elbírálási részszempont a lehívástól számított minél rövidebb szállítási időtartam volt.
A nyertes ajánlattevő 4 hétben, kérelmező az első szállítást a szerződéskötéstől számítva 30 napban, ezt követően ajánlatkérővel egyeztetett időpontban, rendkívüli lehívást 24 órában, a Rother Kft. 1 hónapban, a Riedex Kft. 24 órában vállalta a szállítást. Ajánlatkérő a következő pontokat adta: nyertes 6, kérelmező 6, Rother Kft. 5 és Riedex Kft. 9 pont.
A Döntőbizottság nem fogadta el ajánlatkérő értékelésére vonatkozó indokolását, amely szerint az első szállítás időtartamát hasonlította a nyertes fix 4 hétben meghatározott rendszeres szállítási időtartamához, és ezért a két ajánlatot azonos értékűnek tekintette. Ugyanakkor a Döntőbizottság kérelmező érvelésének sem adott helyt.
A Riedex Kft. ajánlatával azonosan nem lehetett értékelni a rendkívüli lehívás 24 órás időtartamát. Az ajánlatkérővel egyeztetett lehívási időtartamokat viszont azonosan kedvezőnek kellett volna megítélni, amint azt ajánlatkérő a nyertes ajánlatával 2001. évre vonatkozó árindexálási ajánlatára vonatkozóan értékelte. A Döntőbizottság álláspontja szerint a ponthatárokon belül a helyes arányosítás szerint a pontok a következők: a nyertes és a Rother Kft. 1-1 pont, Riedex Kft. 10 pont és kérelmező 8 pont.
A negyedik részszempont volt a kötelezően előírt feltételeken felül megajánlott kedvezmények, amelyek körében ajánlatkérő az előírt kötelező feltételeknél kedvezőbbeket értékelte, mint pl.: a fizetési határidőt, a késedelmi kamatot, a minimálisan megrendelhető mennyiségeket, a nyertes esetében az oktatás szervezését is, amely mint műszaki oktatási támogatás biztosítja a nevelők napra kész technológiai ismereteit, valamint ugyancsak nyertes esetében a jogszabályi mértéket meghaladó garancia vállalását.
A szempontra ajánlatkérő a következő pontokat adta: nyertes 8, kérelmező 4, Rother Kft. 8, Riedex Kft. 8 pont.
A Döntőbizottság az ajánlatokból megállapította, hogy a nyertes 40 napban ajánlotta a fizetési határidőt, a minimum rendelhető mennyiséget 150-200 garnitúrában jelölte évenként. Oktatásszervezést és 1 év garanciát vállalt. Kérelmező 10% fizetési késedelmi kamatot vállalt, a lehívható mennyiségek minimumát nem korlátozta, vállalta a használt fékbetétek elszállítását. A Rother Kft. 40 naptári napos átutalást, 15% fizetési késedelmi kamatot és 20 pár, illetve 20 db minimális rendelhető mennyiségre tett ajánlatot.
A Riedex Kft. konszignációs raktár létesítését, a fizetési késedelmi kamat megegyezés szerinti mértékét ajánlotta, a lehívható mennyiségek mértékét nem korlátozta.
A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő a részszemponton belül nem határozta meg, hogy az előírt kötelező feltételeknél melyeket értékel kedvezőbbnek, és melyeket kedvezőtlenebbnek az adható ponthatárok közötti pontszámokra vonatkozóan. A kötelező feltételek között nem határozta meg ajánlatkérő sem az oktatást, sem a használt fékbetétek elszállítását; ezért ezen ajánlati részek pozitív, semleges vagy negatív értékelését a Döntőbizottság figyelmen kívül hagyta. A részszempont értékelésénél ajánlatkérő követelményei szerint a következő pontokat lehetett arányosan megítélni: nyertes ajánlattevő 4 pont, kérelmező 7,3 pont, Rother és Riedex Kft. 6,3 pont.
Összesítve tehát, a Kbt. 55. § (6) bekezdésének szabályai szerint számított és az ajánlatkérő által meghatározott súlyszámok szorzatával a kialakított sorrend a következő volt a Döntőbizottság megítélése szerint:
Kérelmező 893,5 pont
Nyertes (Mogürt Kft.) 838,2 pont
Rother Kft. 739,5 pont
Riedex Kft. 126,5 pont
A Kbt. 59. § (1) bekezdése kimondja, hogy az eljárás nyertese az, aki az ajánlatkérő részére az ajánlati felhívásban (és a dokumentációban) meghatározott feltételek alapján a 34. § (1) bekezdésében meghatározott elbírálási szempontok egyike szerint a legkedvezőbb ajánlatot tette. Az ajánlatkérő csak az eljárás nyertesével, vagy – visszalépése esetén, ha azt az ajánlati felhívásban előírta – az eljárás eredményének kihirdetésekor a következő legkedvezőbb ajánlatot tevőnek minősített személlyel kötheti meg a szerződést.
A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő nem az összességében legelőnyösebb ajánlatot minősítette nyertes ajánlatnak.
Mindezekre figyelemmel a Döntőbizottság a Kbt. 88. § (1) bekezdésének f) pontja alapján – tekintettel arra, hogy a szerződést már megkötötték – a rendelkező részben írtak szerint határozott.
A költségekről való rendelkezés a Kbt. 88. § (1) bekezdésének f) pontján alapul, a jogorvoslati jogot a 89. § (1) bekezdése biztosítja.
A Döntőbizottság eljárása során ideiglenes intézkedést nem hozott, mert a rendelkezésre álló iratokból megállapítható volt, hogy az ajánlatkérő a szerződést megkötötte.
Budapest, 2000. április 19.
Dr. Kozmáné Dr. Gocs Éva s. k. Ruthner Oszkár s. k.
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Deli Betty s. k.
közbeszerzési biztos
