KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (2991)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt. sz.: D.81/8/2000.
Tárgy: SilVert Rt. jogorvoslati kérelme a Magyar Államkincstár Államadósság-kezelő Központ közbeszerzési eljárása ellen
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A SilVert Rt. (1063 Budapest, Magyar u. 11., képviseli: dr. Farkas Gyöngyi ügyvéd, 1067 Budapest, Csengery u. 53., továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmét – melyet a Magyar Államkincstár Államadósság-kezelő Központ (1052 Budapest V., Deák F. u. 5., továbbiakban: ajánlatkérő) "a magyar állampapírokhoz kapcsolódó marketingkommunikáció lebonyolítása" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be – elutasítja.
Az eljárás során felmerült költségeket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő a K. É. 2000. január 26-án megjelent 4. számában tett közzé ajánlati felhívást nyílt eljárás megindítására, a rendelkező részben meghatározott beszerzés tárgyában.
Ajánlatkérő az ajánlattételt ajánlati biztosíték adásához kötötte. Az ajánlati felhívás 8. pontja az ajánlati biztosíték vonatkozásában az alábbi előírást tartalmazta:
a) Az ajánlati biztosíték összegszerűen meghatározott mértéke: 5 M Ft, azaz ötmillió forint.
b) Az ajánlati biztosíték nyújtásának feltételei: ajánlatkérő a Kbt. 41. § (1) bekezdése alapján az eljárásában való részvételt ajánlati biztosíték adásához köti, melyről szóló igazolást az ajánlattevőnek ajánlatához csatolni kell. Az ajánlati biztosíték teljesíthető:
– az ajánlatkérő bankszámlájára történő átutalással (MNB 10032000-01714108-00000000) bizonylaton kérjük feltüntetni a jeligét: "Marketingkommunikáció",
– bankgarancia biztosításával.
Az ajánlattételi határidő 2000. március 7. volt. Az ajánlattételi határidőig 4 ajánlattevő, a McCann-Erickson Kft., az Ogilvy and Mather Reklámügynökség Rt., a Szabad Föld Lap- és Könyvkiadó Rt. és kérelmező nyújtott be ajánlatot. A bontásról készült jegyzőkönyvben ajánlatkérő jelezte, hogy hiánypótlásra lehetőséget biztosít, "a hiány megállapításának tényéről, valamint a hiánypótlás határidejéről az érintett ajánlattevők – valamennyi ajánlattevő egyidejű tájékoztatása mellett – írásban kapnak értesítést". Ajánlatkérő a bontást követően az ajánlatokat áttekintette.
A kérelmező ajánlatához egy Rabobank Hungária Rt. részére, 2000. március 6-án kelt átutalásimegbízás-másolatot csatolt, melyet a Rabobank Hungária Rt. ugyanezen a napon érkeztetett is.
Tekintettel arra, hogy ebből nem volt megállapítható az ajánlati biztosíték rendelkezésre állása, ajánlatkérő a bontást követően ellenőrizte a bankszámláját, és megállapította, hogy az ajánlati biztosíték összege a számláján a bontás időpontjában jóváírásra nem került. Ennek alapján megállapította, hogy kérelmező ajánlata a Kbt. 52. § (2) bekezdés c) pontja alapján érvénytelen.
Ajánlatkérő ugyanakkor 2000. március 9-én hiánypótlásra szólította fel a McCann-Erickson Kft.-t a benyújtott bankgarancia 2000. április 24-ig történő meghosszabbítására és a referenciák megadására, valamint a Szabad Föld Rt.-t a referenciák megadása tekintetében.
Az ajánlati felhívás szerint az eredményhirdetés időpontja 2000. március 21., a szerződéskötés időpontja pedig 2000. április 11. Ajánlatkérő 2000. március 21-én eredményt hirdetett, az eljárás nyertese McCann Erickson Kft. lett.
Kérelmező az érvénytelenné nyilvánításról való tudomásszerzést követően 2000. március 10-én írásban kért tájékoztatást annak okáról. Ajánlatkérő 2000. március 14-én kelt írásbeli válasza értelmében az érvénytelenséget az eredményezte, hogy az ajánlati biztosíték csak az ajánlatok benyújtási határidejét követően, 2000. március 8-án jelent meg ajánlatkérő számláján.
Kérelmező 2000. március 17-én jogorvoslati kérelmet nyújtott be a Döntőbizottsághoz. Kérelmében sérelmezte ajánlata érvénytelenné nyilvánítását. Kérelmező sérelmezte továbbá, hogy ajánlatkérő az ajánlati felhívásban a törvényi előírásokra hagyatkozott csupán, azt tartalommal nem töltötte meg, a befizetés igazolásának módját nem írta elő, azaz ajánlatkérő nem rendelkezett az ajánlati felhívásban arról, hogy az átutalási megbízás mellett kéri a bankteljesítésre vonatkozó igazolást is. Hivatkozott arra, hogy az ajánlati felhívásokban az ajánlatkérők erre vonatkozóan konkrét előírásokat tesznek. Ennek alátámasztásául a tárgyaláson becsatolt – egy – a K. É. 2000. február 9-i számának 948. oldalán megjelent hirdetménykivonatot, amely álláspontja szerint konkrét előírásokat tartalmazott az ajánlati biztosítékról. Álláspontja szerint a Kbt. 41. § (2) bekezdése követelményként csak a befizetés megtörténtét követeli meg, azt nem írja elő, hogy az összegnek ténylegesen meg is kell érkeznie az ajánlatkérő bankszámlájára az ajánlattételi határidőig. Kérelmező az ajánlattételi határidő lejárta előtti napon átutalási megbízást adott a számlavezető bankja részére, melyet a bank érkeztetett is. Ezzel álláspontja szerint a felhívásban foglaltaknak eleget tett.
A kérelmező jogorvoslati kérelmében kifogásolta azt is, hogy a McCann Erickson Kft. részére ajánlatkérő az ajánlati biztosíték körében hiánypótlásra lehetőséget biztosított, ugyanakkor részére nem. Álláspontja szerint az esélyegyenlőség elve sérült, mert az esélyegyenlőség biztosítása akkor valósult volna meg, ha a McCann Erickson Kft. mellett részére is hiánypótlásra lehetőséget biztosított volna ajánlatkérő. Kérelmező ugyanakkor megjegyezte, hogy a Kbt. 43. § (4) bekezdése alapján a Kbt. 44. § és 46. §-a szerinti igazolás vagy nyilatkozat körében van helye utólagos hiánypótlásnak.
Kérte az eljárást lezáró döntés megsemmisítését, és az eljárásba történő bevonását.
Ideiglenes intézkedésként kérte az eljárás felfüggesztését, majd az eredményhirdetést követően a szerződés megkötésének megtiltását. Ajánlatkérő érdemi észrevételében a megalapozatlan jogorvoslati kérelem elutasítását kérte. Álláspontja szerint a Kbt.-ben foglaltaknak megfelelően járt el, ugyanis a Kbt. 41. § (1) bekezdése kimondja, hogy a biztosítékot az ajánlat benyújtásával egyidejűleg kell az ajánlattevőnek az ajánlatkérő rendelkezésére bocsátani. Kérelmező által az ajánlathoz csatolt átutalási megbízás csak azt bizonyította, hogy kérelmező az átutalást kezdeményezte, de magának az átutalásnak a tényét nem, mivel a megbízás – annak teljesítéséig – bármikor visszavonható, sőt egy fedezetlen bankszámlára is beadható. Ajánlatkérő a bontást követően ellenőrizte, hogy az ajánlati biztosíték számára rendelkezésre áll-e, és megállapította, hogy kérelmezőé nincs az általa megjelölt bankszámlán, ezért az ajánlatot jogszerűen minősítette érvénytelennek.
Ajánlatkérő álláspontja szerint az esélyegyenlőség elvét sem sértette meg, mert a McCann Erickson Kft. esetében az ajánlati biztosíték az ajánlattételi határidő időpontjában rendelkezésére állt, annak csak a rendelkezési határidő lejárta nem volt számára megfelelő, ezért ennek meghosszabbítását kérték.
A Döntőbizottság a rendelkezésre álló közbeszerzési eljárásban keletkezett iratok tartalma, a felek tárgyaláson tett nyilatkozatai alapján megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem nem megalapozott.
Az ajánlati biztosítékról a közbeszerzésekről szóló, 1999. évi LX. törvénnyel módosított 1995. évi XL. törvény (továbbiakban: Kbt.) 41. § (1) bekezdése az alábbiak szerint rendelkezik.
(1) Az ajánlatkérő az eljárásban való részvételt ajánlati biztosíték (a továbbiakban: biztosíték) adásához kötheti, amit az ajánlattevőnek ajánlata benyújtásával egyidejűleg vagy az ajánlatkérő által az ajánlati felhívásban meghatározott időpontig, az ott megjelölt mértékben kell az ajánlatkérő rendelkezésére bocsátania. Az ajánlattevőnek igazolnia kell, hogy a biztosítékot az ajánlatkérő rendelkezésére bocsátotta.
A Kbt. 41. § (2) bekezdése az ajánlati biztosíték teljesítésének módjáról rendelkezik, mely szerint a biztosíték teljesíthető az előírt összegnek az ajánlatkérő bankszámlájára történő befizetésével vagy bankgarancia biztosításával. A befizetés helyét, illetőleg az ajánlatkérő bankszámlaszámát, továbbá a befizetés igazolásának módját a felhívásban meg kell határozni.
A hivatkozott törvényhely (1) bekezdése tartalmazza azt az előírást, hogy milyen mértékű biztosítékot mely időpontig kell ajánlatkérő rendelkezésére bocsátani, és azt, hogy a rendelkezésre bocsátást az ajánlattevőnek igazolnia kell.
Ajánlatkérő a felhívásában a jogszabályi rendelkezésre utalt vissza, azaz a Kbt. 41. § (1) bekezdésére ebből következően az ajánlattételi határidőig kellett az ajánlati biztosítékot az ajánlatkérő rendelkezésére bocsátani, és a rendelkezésre bocsátást igazolni.
A kérelmező által hivatkozott és becsatolt ajánlati felhívás ettől csak annyiban tért el, hogy abban az ajánlatkérő szigorúbb feltételt írt elő, az egyszámlájára az ajánlattételi határidő lejárta előtt 3 nappal beérkezően kellett befizetni az ajánlati biztosítékot.
A fentiekből egyértelműen következik, hogy az ajánlatkérő által megjelölt időpontig a biztosítékot rendelkezésre kell bocsátani, a rendelkezésre bocsátás pedig egyértelműen azt jelenti, hogy a biztosíték összege az ajánlatkérő birtokába jut, a felett rendelkezni tud, azaz az egyszámláján az összeg jóváírásra kerül.
A Kbt. 41. § (2) bekezdés második fordulata tartalmazza azt az előírást, hogy ajánlatkérőnek a felhívásban meg kell jelölni a befizetés helyét, bankszámlaszámát és a befizetés igazolásának módját. A kérelmező kérelmében vitatta, hogy az igazolás módja nem került meghatározásra. Kérelmező ezzel kapcsolatban eldöntendőnek ítéli meg azt a kérdést, hogy a banknak adott átutalási megbízás az ajánlatkérő bankszámlájára történő befizetésnek minősíthető-e.
Ajánlatkérő a felhívásban valóban nem írta elő, hogy bankszámlára történő teljesítés esetén milyen módon kéri az igazolást, azt azonban közölte, hogy a bankszámlájára történő teljesítést átutalással kéri. Megjegyzi azonban a Döntőbizottság, hogy a kérelmező által becsatolt – általa megfelelőnek minősített – ajánlati felhívás sem tartalmaz a befizetés igazolásának módjára vonatkozóan külön előírást. Átutalás esetén a rendelkezésre állás és a befizetés megtörténte bankszámlakivonattal igazolható, a pénzforgalomról szóló 6/1997. (MK 61.) MNB rendelkezés előírása alapján. Köztudomású tény, hogy az átutalási megbízás megadása önmagában sem befizetésnek, sem teljesítésnek nem minősül. Az átutalási megbízással a kötelezett ugyanis megbízza a hitelintézetet, hogy bankszámlája terhére meghatározott összeget utaljon át a jogosult bankszámlája javára. Ez az átutalási megbízás azonban – mint ajánlatkérő is kifejti észrevételében – bármikor visszavonható, sőt – fedezethiány miatt – teljesíthetősége bizonytalan is lehet.
A pénzforgalomról szóló, fentebb hivatkozott MNB rendelkezés 6. § (6) bekezdése tartalmazza, hogy a hitelintézet köteles üzletszabályzatában meghatározni munkanapokon belül azt a kezdő és záró időpontot, amelyek között a befizetési megbízásokat befogadja. Ezen belül meg kell határozni azt az időpontot, ameddig a befogadott, illetve beérkezett megbízások teljesítéséből reá háruló feladatokat a tárgynapon teljesíti. A záró időpontig befogadott további megbízások teljesítéséből reá háruló feladatokat legkésőbb a következő munkanapon kell teljesíteni a hitelintézetnek. A (3) bekezdés szerint a hitelintézet köteles a megbízás összegét a jogosult bankszámláján a saját bankszámláján történt jóváírásról való tudomásszerzés napján jóváírni olyan módon, hogy a számlatulajdonos – legkésőbb az azt követő munkanap reggelén, a hitelintézet nyitva tartásától kezdődően – a jóváírt összeg felett rendelkezhessen.
A fentiekből következően a kérelmezőnek mint számlatulajdonosnak tisztában kellett lenni azzal, hogy az átutalási megbízás alapján a jogosult bankszámlájára történő érkeztetés minimum 2 munkanapot vesz igénybe. Az MNB rendelkezéseiből következően az is köztudott, hogy a rendelkezésre bocsátás megtörténtét számlakivonattal lehet igazolni. Ugyanis a hivatkozott MNB rendelkezés 5. § (1) bekezdése alapján a hitelintézet a számlatulajdonosokat a bankszámlán történt terhelésről, illetőleg jóváírásról írásban bankszámlakivonattal értesíti. A bankszámlakivonat a bankszámlán végrehajtott bankművelet azonosításához szükséges valamennyi adatot tartalmazza. A bankszámlakivonattal lehet tehát egyértelműen bizonyítani azt, hogy a rendelkezésre bocsátás megtörtént. Kérelmező pedig ilyet nem csatolt az ajánlatához.
Meg kell jegyezni, hogy az ajánlatkérő a tőle elvárható legnagyobb gondossággal járt el akkor, amikor – az ajánlatok felbontását követően, tekintettel arra, hogy a kérelmező bankszámlakivonat helyett csak átutalási megbízást csatolt – meggyőződött arról, hogy megérkezett-e kérelmezőtől az ajánlati biztosíték összege, és csak amikor észlelte, hogy nem, akkor nyilvánította érvénytelennek az ajánlatot. Ajánlatkérő tehát nem azért nyilvánította kérelmező ajánlatát érvénytelennek, mert bankszámlakivonatot nem csatolt, hanem azért, mert ténylegesen a biztosíték nem állt rendelkezésére. Ajánlatkérő jogszerűen járt el, hiszen a Kbt. 52. § (2) bekezdés c) pontja egyértelműen kimondja, hogy érvénytelen az ajánlat, ha az ajánlattevő a biztosítékot nem, vagy nem az előírtaknak megfelelően bocsátotta rendelkezésre.
Sérelmezte továbbá kérelmező, hogy ajánlatkérő nem biztosított számára hiánypótlási lehetőséget, ezzel a magatartásával ajánlatkérő pedig megsértette az esélyegyenlőség elvét. A Kbt. 43. § (4) bekezdése szerint az ajánlatkérőnek kizárólag a Kbt. 44. § és 46. § szerinti igazolás vagy nyilatkozat utólagos csatolása, illetve az ajánlattal kapcsolatos formai hiányosságok pótlása tekintetében van hiánypótlási felszólításra lehetősége. Ezzel szemben a Kbt. 52. § (2) bekezdés c) pontja szerint megalapozza az érvénytelenséget az, ha az ajánlattevő a biztosítékot nem, vagy nem az előírtaknak megfelelően bocsátotta rendelkezésre. Ajánlatkérő tehát a Kbt. rendelkezéseit betartva nem biztosított kérelmező számára hiánypótlásra lehetőséget, mivel az ajánlati biztosíték körében hiánypótlási lehetőség nincs, hanem helyesen, érvénytelenné nyilvánította kérelmező ajánlatát.
Sérelmezte kérelmező azt is, hogy egyik ajánlattevő, a McCann Erickson Kft. részére ajánlatkérő a bankgaranciával kapcsolatosan hiánypótlási lehetőséget biztosított. Az iratanyagból megállapítható, hogy ajánlattevő az ajánlati biztosíték teljesítése körében megfelelt az ajánlati felhívásban megfogalmazott összes előírásnak, azaz az ajánlati biztosítékot az ajánlatkérő rendelkezésére bocsátotta bankgarancia formájában. A bankgarancia tartalmazta, hogy annak érvényességi ideje az ajánlati kötöttség határidejéig szól, azonban ennek dátumaként 2000. március 31. lett megállapítva. A "hiánypótlásra" az adott okot, hogy ajánlatkérő az ajánlattevő által benyújtott bankgarancia lejáratát kívánta meghosszabbítani, nem az eredményhirdetés időpontjához igazítva, hanem összhangban a szerződéskötés időpontjával. A Döntőbizottság álláspontja szerint a Kbt. 43. § (4) bekezdése valóban a 44. § és a 46. § szerinti igazolás vagy nyilatkozat utólagos csatolására, illetőleg az ajánlattal kapcsolatos formai hiányosságok pótlására tesz lehetővé hiánypótlást. Jelen esetben azonban hiánypótlásról nem beszélhetünk. A Döntőbizottság álláspontja szerint az ajánlati biztosíték tartalmában megfelelt az előírásoknak, azt is tartalmazta, hogy az ajánlati kötöttség lejártáig áll fenn, ezért a téves dátummegjelölés vonatkozásában jogszerűen járt el ajánlatkérő, amikor azt módosíttatta.
A Döntőbizottság az eljárása során ideiglenes intézkedést nem alkalmazott, mert annak jogszabályi feltételei nem álltak fenn.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján a jogorvoslati kérelmet elutasította.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2000. április 10.
Dr. Engler Magdolna s. k. Székelyné Bihari Mária s. k.
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Kozmáné dr. Gocs Éva s. k.
közbeszerzési biztos
