KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (3257)


1024 Budapest, Margit krt. 85.
Telefon: 356-1337
Fax: 355-5082
Ikt. sz.: D.89/19/2000
Tárgy: a Betonút Rt. jogorvoslati kérelme Bátya Község Önkormányzatának közbeszerzési eljárása ellen

A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi

HATÁROZAT-ot:

A Betonút Szolgáltató és Építő Rt. (1133 Budapest, Pannónia u. 59–61.), képviseli dr. Nyitrai Beáta ügyvéd (1054 Budapest, Steindl I. u. 9. fszt. 2., a továbbiakban: kérelmező) kérelmének, amelyet a Bátya (6351 Bátya, Kossuth L. u. 20.), Szakmár (6336 Szakmár, Bajcsy-Zs. út 31.), Homokmégy (6341 Homokmégy, Kossuth L. u. 16.), és Öregcsertő (6311 Öregcsertő, Kossuth L. u. 141.) Községek Önkormányzatai (a továbbiakban: ajánlatkérő) "szennyvízcsatorna-hálózat építése" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, a Döntőbizottság részben helyt ad, és megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban Kbt.) 63. § (1) és (2) bekezdését, egyebekben a kérelmet elutasítja.
A Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt, hogy a kérelmező részére a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül 30 000 Ft, azaz harmincezer forint igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halásztó hatálya.

INDOKOLÁS

Ajánlatkérő 1999. augusztus 25-én részvételi felhívást tett közzé elôminôsítési eljárás megindítására a K. É. 1999. 34. számában (4315) Bátya, Szakmár, Homokmégy és Öregcsertő Községek "szennyvízcsatorna-hálózat építése" tárgyában.
Ajánlatkérő a részajánlattételt és a többváltozatú ajánlat tételét kizárta. Felhívása 9. pontjában meghatározta a résztvevők pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasságának igazolására kért dokumentumokat az alábbiak szerint:
– Előző két év mérlegadatai, pénzintézeti nyilatkozat.
– Műszaki, technikai felszereltség, végrehajtásért felelős személyék ismertetése.
– Előző 3 év referenciáinak ismertetése.
– Ajánlattevő biztosítási rendszerét tanúsító adatok.
– 15%-ot meghaladó mértékben bevonni kívánt alvállalkozók adatait az előző szempontok szerint.
A felhívás 10. pontja értelmében az összességében legelőnyösebb ajánlat elbírálásának szempontjait fontossági sorrendben az alábbiak szerint határozta meg:

1. megfelelő, leinformálható referenciamunkák,

2. korrekt üzleti magatartás, megbízhatóság,

3. kiegyensúlyozott gazdálkodás,
megfelelő, a feladat megoldásához alkalmas géppark, eszközök,

5. 15%-ot meghaladó mértékben bevont alvállalkozók referenciái,

6. ajánlati ár,

7. biztosítási garanciák.
A részvételi jelentkezés 1999. szeptember 27-i határidejére a szennyvízcsatorna-hálózat építésére kiírt közbeszerzési eljárásra a következők nyújtottak be részvételi jelentkezést: kérelmező, Csőszer Rt., Strabag Rt., Út-Vasút Kft., Hídépítő Rt., Olajterv Rt., Délviép Rt., Délépítő Rt., Csat 2000 Konzorcium, Hofmann Rt., Bau-Team és Társai Konzorcium, Köz-Víz Kft., Debreceni Rt.
Ajánlatkérő elvégezte a részvételi jelentkezések vizsgálatát, és valamennyi jelentkezőt felhívta ajánlattételre 1999. október 5-én. A részletes ajánlati feltételeket a dokumentáció tartalmazta. A dokumentációt a felhívottak közül heten vásárolták meg, végül is e hét cég tett ajánlatot.
Ajánlatkérő az ajánlati felhívás feltételei között előírta 1,5 M Ft ajánlati biztosíték nyújtását, az ajánlattételi és az eredményhirdetési határnapokat (1999. december 29. és 2000. január 20.).
Ajánlatkérő a kiviteli tervek készítését is az ajánlat részévé tette. Részletesen ismertette a beszerzés tárgyának műszaki tartalmát (a tervdokumentációt és a vízjogi létesítési engedélyeket is mellékelte). A csatornaépítés mellett a megbontott utak helyreállítását is kérte. A teljesítési határidőt 2001. december 30-ában határozta meg. Az ajánlat kötelező részeit is meghatározta, ezen belül felolvasólapot, szerződéstervezetet, ún. információs kérdőíveket, biztosítási szándéknyilatkozatot kért. Kötelezően előírt kötbért a késedelmes és a hibás teljesítés esetére (dokumentáció 6.7. pontja); biztosítás megkötését (6.9. pontja), és utalt arra, hogy jótállási kötelezettség terheli az ajánlattevőket (7.4. pontja), fizetési feltételeit a 9. pontban határozta meg.
A dokumentáció 10.3. pontjában az ajánlatok elbírálásának szempontjait a felhívásban közölt szempontrendszertől némileg eltérően adta meg. Ajánlatkérő 1999. november 30-án helyszíni konzultációt tartott az ajánlattevôk részére, amelyen fôleg műszaki kérdések tisztázására került sor. Az ajánlati felhívásban meghatározott ajánlattételi határidőt (1999. december 29.) módosították 2000. január 4-ére.
A 2000. január 4-i határidőre a csatornahálózat építésére ajánlatot tettek: kérelmező, Bau-Team és Társai Konzorcium, Csat 2000 Konzorcium, Út-Vasút-Szeged Kft., Hofmann Rt., Hídépítő Rt. és Strabag Rt.
Ajánlatkérő az ajánlatok elbírálásának határidejét 2000 januárjában szabályosan meghosszabbította 60 nappal, így 2000. március 20-án járt le a határidő. Az ajánlattevőktől nyilatkozatot kért az ajánlat érvényességének meghosszabbítása vonatkozásában.
Az ajánlatok értékelését a lebonyolítással megbízott Oviber Kft. végezte.
Nyilvános eredményhirdetésre 2000. március 20-án került sor, ahol az eljárás nyertesének a Bau-Team és Társai Konzorciumot hirdették ki, míg második helyezettként a Hídépítő Rt.-t jelölték meg. Kérelmező képviselője az eredményhirdetés alkalmával szóban kérte, hogy ajánlatkérő részletes értékelést küldjön a számára, amit ajánlatkérő a határozathozatal napjáig nem teljesített.
Ajánlatkérő az eljárásról szóló összegzést a határozathozatal napjáig nem küldte meg a Közbeszerzési Értesítő szerkesztőbizottságának részére. Kérelmező a Döntőbizottság részére március 22-én megküldött, majd a Döntőbizottság felhívására március 28-án kiegészített és a tárgyaláson pontosított kérelmében kérte a jogsértés megállapítását, bírság alkalmazását ajánlatkérővel szemben, és egyben az ajánlatkérőnek a költségekben marasztalását is. Álláspontja szerint ajánlatkérő nem az összességében legelőnyösebb ajánlatot hirdette ki nyertesnek, mivel kérelmező ajánlata volt a legjobb, tekintettel a legkedvezőbb árajánlatra. Sérelmezte azt is, hogy az eredményhirdetéskor szóban előterjesztett kérelme ellenére ajánlatkérő részére nem küldte meg az értékelésről szóló jegyzőkönyvet, így nincs információjuk arról, hogy ajánlatkérő hogyan értékelte az ajánlatokat, illetve miért a kihirdetett sorrendet állapította meg.
A Döntőbizottság a jogorvoslati eljárás során ideiglenes intézkedést nem alkalmazott, mert annak törvényi feltételei az eljárás megindításakor rendelkezésére álló adatok alapján nem álltak fenn.
Ajánlatkérő a tárgyaláson is fenntartott írásos észrevételében kérte a jogorvoslati kérelem elutasítását és kérelmezőnek az eljárási költségek viselésére történő kötelezését.
Kérelmét arra alapozta, hogy ajánlatkérő az ajánlatokat a Kbt. szabályainak megfelelően megadott elbírálási szempontok alapján bírálta el, és az összességében legkedvezőbb ajánlatot minősítette nyertesnek.
Észrevételében kifejtette azon álláspontját is, hogy a referenciák összehasonlításánál teljesen egyértelmű volt, hogy a nyertes ajánlattevő referenciái között túlnyomórészt csatornaépítésre vonatkozó referenciák voltak, míg a kérelmezőnél kisebb volumenű csatornaépítés szerepel, mivel a fő profilja láthatóan az útépítés. Nyertes ajánlattevő itt szerzett előnye nem eliminálódott. Az ajánlati ár értékelésénél tekintettel volt arra, hogy a két ajánlat között csak minimális különbség volt. Döntéséhez hozzájárult az is, hogy a teljesítést biztosító garanciáknál a nyertes lényegesen jobb ajánlatot tett.
A megtartott tárgyaláson úgy nyilatkozott, hogy kérelmező részére azért nem küldte meg indítványa ellenére az eljárásról szóló összegzést, mivel jogorvoslati eljárás indult, és álláspontja szerint ennek keretében kérelmező választ fog kapni a felvetett kérdésére. Azt is nyilatkozta, hogy a négy település képviselő-testületének döntései alapján hozták meg az eljárás nyertesére vonatkozó döntést, aminek alapján a szerződést megkötötték a nyertes ajánlattevővel.
Az ügyben érdekelt felek közül a Bau-Team és Társai Konzorcium írásban úgy nyilatkozott, hogy ajánlatkérő a Kbt. rendelkezéseit az elbírálás során nem sértette meg, mert az összességében legkedvezőbb ajánlatot fogadta el, kérelmező csupán az ár vonatkozásában tette a legkedvezőbb ajánlatot. Ajánlatkérő azonban egyéb szempontok szerint is elbírálván a pályázatot hirdette ki a döntését. Az egyéb szempontok tekintetében kérelmező jogorvoslati kérelmében semmivel sem bizonyította, hogy ezen egyéb szempontok vonatozásában jobb ajánlatot tett, mint a nyertesnek kihirdetett ajánlattevő. Fentiekre tekintettel kérte a jogorvoslati kérelem elutasítását és kérelmező költségekben marasztalását. Az ügyben érdekelt felek közül mások érdemi észrevételt nem tettek.
A Döntőbizottság a rendelkezésére álló írásos és szóban előterjesztett nyilatkozatok, dokumentumok és iratok alapján megállapította, hogy a kérelem részben alapos, egyebekben a jogorvoslati kérelmet mint alaptalant elutasította.
A Kbt. 63. § (1) bekezdése szerint az ajánlatkérőnek az eljárás eredményéről szóló tájékoztatót legkésőbb annak kihirdetésétől számított 15 napon belül az 5. sz. mellékletben meghatározott minta szerint hirdetményben közzé kell tennie. A (2) bekezdés szerint az ajánlattevőt kérelmére, a kérelem kézhezvételétől számított 15 napon belül tájékoztatni kell kizárásának, illetve ajánlata elutasításának a 64. § (1) bekezdésében megállapított írásbeli összegzés szerinti, illetőleg az előminősítési eljárásban alkalmatlanná minősítésének indokairól és a nyertes ajánlattevő személyéről.
A Döntőbizottság ajánlatkérő által sem vitatottan megállapította az eljárás során, hogy kérelmező szóban, az eredményhirdetéskor előterjesztett kérelme ellenére ajánlatkérő nem küldte meg részére a 6. sz. melléklet szerinti összegzés alapján készített tájékoztatót az eljárás eredményéről. Ugyanígy megállapította azt is a Döntőbizottság, hogy ajánlatkérő a határozathozatal napjáig nem küldte meg ezen összesítőt a Közbeszerzési Értesítő részére, ezért e tényekre tekintettel állapította meg a Döntőbizottság a rendelkező részben írt jogsértést.
Egyebekben a kérelem alaptalan, mivel a Döntőbizottság az alábbi tények alapján megállapította azt is, hogy ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevőt hirdette ki nyertesnek, így az ezt vitató kérelmezői állítás megalapozatlan.
A Kbt. 34. § (1) bekezdése előírja, hogy az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban, illetve dokumentációban meghatározott feltételeknek megfelelő ajánlatokat
a) a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás, vagy
b) az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontja alapján bírálja el. Ugyanezen joghely (2) bekezdésében továbbá előírja, hogy az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban köteles meghatározni az általa választott elbírálási szempontot, a (3) bekezdés szerint pedig – amennyiben az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja kiválasztani – a szempontok fontossági sorrendjét is meg kell határoznia.
A Kbt. 26. § (2) bekezdése alapján az ajánlatkérő az ajánlati felhívásában meghatározott feltételekhez a közbeszerzési eljárás folyamán mindvégig kötve van.
A Kbt. 59. § (1) bekezdése szerint az eljárás nyertese az, aki az ajánlatkérő részére az ajánlati felhívásban (és a dokumentációban) meghatározott feltételek alapján a 34. § (1) bekezdésében meghatározott elbírálási szempontok egyike szerint a legkedvezőbb ajánlatot tette.
A jelen közbeszerzési eljárásban ajánlatkérő a K. É.-ben közzétett részvételi felhívása 10. pontjában meghatározta az ajánlatok elbírálásának részszempontjait és azok fontossági sorrendjét, ezeket a szempontokat pedig mindvégig az eljárása során nem változtatta meg. A felhívásban közzétett szempontokat jogorvoslatra nyitva álló határidőben sem kérelmező, sem az eljárás egyéb résztvevői nem kifogásolták, elfogadták azokat, és az elbírálási szempontrendszer ismeretében tették meg ajánlatukat.
Az ajánlatok elbírálása során az ajánlatkérő – a felhíváshoz való kötöttségére tekintettel – köteles volt a saját maga által meghatározott szempontokat, azok fontossági sorrendjét figyelembe véve meghozni eljárást lezáró döntését.
A Döntőbizottság az egyes szempontoknak megfelelően megvizsgálta a kihirdetett nyertes, valamint azt követő legkedvezőbb ajánlattevő ajánlatát, és elvégezte az összehasonlítást kérelmező ajánlatára vonatkozóan is. Első szempont: megfelelő, leinformálható referenciamunkák.
A Bau-Team és Társai Konzorcium referenciái a konzorciumi tagok (Bau-Team Kft., Alisca Bau Kft., Geotechnika '84. Kft., Betonútépítő Rt., és Soltút Kft.) együttes referenciáival egyenértékűek, melyek a következők: a beszerzés tárgyára vonatkozóan, azaz csatornaépítést illetően a konzorcium összesen az elmúlt 3 évben 8 nagyobb (100 M Ft fölötti értékű) és 14 kisebb referenciamunkát jelölt, míg az ajánlatkészítés időszakában folyamatban volt 3 nagyobb és 2 kisebb csatornaépítési beruházása. A konzorciumon belül az útépítésekkel kapcsolatban is megfelelő referenciákat mutattak fel.
A nyertest követő Hídépítő Rt. a csatornaépítés tekintetében 7 nagyobb befejezett és 1 szintén nagyobb folyamatban lévő referenciamunkával rendelkezett, és jelentős útépítési referenciákat is felmutatott.
A kérelmező konzorciuma (Betonút Rt., Tolna M. Környezetvédelmi Kft., Kötiviép 'B Kft.) összességében csatornaépítés területén egy nagyobb folyamatban lévő munkát jelölt meg, valamint 12 kisebb építési beruházásra hivatkozott, útépítéseket tekintve szintén jelentős referenciákkal rendelkezik.
Az első elbírálási szempont tekintetében tehát a nyertes és a második helyezett ajánlattevők mind a munkák számát, mind volumenét tekintve jobb ajánlatot tettek, mint kérelmező.
Második szempont: korrekt üzleti magatartás, megbízhatóság.
Ezen szempontból az összehasonlított ajánlattevők között konkrét tényleges különbséget sem az ajánlatkérő, sem a Döntőbizottság megállapítani nem tudott.
Harmadik szempont: kiegyensúlyozott gazdálkodás.
Ezen szempont alatt az ajánlatkérő a részvételi jelentkezések részeként megkövetelt mérlegbeszámolók adatait vizsgálta, különös tekintettel a mérleg szerinti eredményre. Különbséget e tekintetben sem lehetett a vizsgált ajánlattevők között megállapítani, valamennyiük gazdálkodása kiegyensúlyozottnak, eredményesnek mondható.
Negyedik szempont: megfelelő, a feladat megoldásához alkalmas géppark, eszközök.
A részvételi jelentkezésekben bemutatott technikai eszközök vonatkozásában a nyertes konzorciumi tagok rendelkeznek a feladat megoldásához szükséges legnagyobb gépparkkal, különös tekintettel a szükséges célgépekre, míg a második helyezett Hídépítő Rt. és kérelmező (és konzorcionális partnerei) által ismertetett géppark ennél kisebb számú, de a szerződés teljesítéséhez kétségtelenül alkalmas felszereltséget tanúsít. Tehát e tekintetben a nyertes ajánlata kérelmező ajánlatánál jobbnak tekinthető.
Ötödik szempont: 15%-ot meghaladó mértékben bevont alvállalkozók referenciái.
Miután alvállalkozókat az összehasonlított ajánlattevők egyike sem kívánt 15%-ot meghaladó mértékben igénybe venni, e tekintetben az ajánlatok között nincs különbség.
Hatodik szempont: ajánlati ár.
A vizsgált ajánlattevők a következő árajánlatokat tették:
Nyertes 1 991 280 000 Ft
Második helyezett 1 990 000 000 Ft
Kérelmező 1 775 996 250 Ft
Ár tekintetében kérelmező ajánlata kétségtelenül kedvezőbb.
Hetedik szempont: biztosítási garanciák.
E szemponton belül ajánlatkérő vizsgálta az ajánlattevők által vállalt jóteljesítési biztosíték összegét, annak időtartamát, a jótállási időt, valamint a megajánlott kötbér mértékét.
A Döntőbizottság álláspontja szerint ugyanakkor ajánlatkérő a részvételi, illetőleg ajánlati felhívásában nem a fenti, kétségtelenül a teljesítés biztosítékaiként megjelenő szerződéses nyilatkozatokat határozta meg ezen elbírálási szempontban, hanem ajánlati feltételei 6.8. és 6.9. pontjaiban részletezett biztosítási nyilatkozatokra utalt, tehát az elbíráláskor is ezeket kellett figyelembe vennie. Követelményként előírta, hogy az ajánlat részét kell képezze I. osztályú biztosító által cégszerűen aláírt szándéknyilatkozat, és az ajánlattevőnek biztosítást kell kötnie tervezői felelősségre, építésszerelésre és harmadik személynek okozott károkra. A nyertes ajánlattevő és a második helyezett is teljes körű biztosítás megkötésére vonatkozó szándéknyilatkozatot csatolt ajánlatához, míg a kérelmező csatolta ugyan megfelelő biztosítótársaság szándéknyilatkozatát, de az nem terjedt ki a tervezői felelősségre. Megállapítható volt tehát, hogy a kérelmező ajánlata ezen utolsó elbírálási szempontból előnytelenebb volt, mint a nyerteseké.
Az ajánlatkérő által meghatározott elbírálási szempontok szerint tehát a nyertes és az azt követő legkedvezőbb ajánlatot tevő összességében kedvezőbb ajánlatot tett, mint kérelmező, akinek ajánlata csak a hatodik szempont, ajánlati ár tekintetében minősült kedvezőbbnek. A nyertes ajánlattevő az első és negyedik, a második helyezett ajánlattevő pedig az első szempontból tett kérelmező ajánlatánál kedvezőbb ajánlatot. Ajánlatkérő döntése tehát megfelelt a Kbt. 59. § (1) bekezdésének.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja szerint a jogorvoslati kérelem alaptalan részét elutasította, míg ajánlatkérővel szemben a megalapozottnak talált kérelmi részben a 88. § (1) bekezdésének d) és g) pontja szerinti jogkövetkezményeket alkalmazta.
A Döntőbizottság ajánlatkérővel szemben bírságot azért nem alkalmazott jogkövetkezményként, mert a jogorvoslati eljárás során megállapította hogy az ajánlatkérőnek az eljárás nyertesére vonatkozó döntése helytálló volt, így a mérlegelés során figyelembe vette azt is a Döntőbizottság, hogy a megállapított jogsértések nem olyan súlyúak, melyek indokolják további szankciók alkalmazását.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.

Budapest, 2000. április 26.

Dr. Bíró László s. k. Kalmárné Diósy Ildikó s. k.
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos

Németh István s. k.
közbeszerzési biztos


 

index.html Fel