KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (3318)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Telefon: 356-1337
Fax: 355-5082
Ikt. sz.: D.111/12/2000
Tárgy: Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság elnökének hivatalból kezdeményezett jogorvoslati eljárása a Budapesti Elektromos Művek Rt. közbeszerzési eljárása ellen
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság elnökének (1024 Budapest, Margit krt. 85., a továbbiakban: Bizottság Elnöke) kezdeményezésére a Budapesti Elektromos Művek Rt. (1132 Budapest, Váci út 72–74., továbbiakban: ajánlatkérő) "Páty, Zsámbéki úti lakópark villamosenergia-ellátása 0,4 kV-os szabadvezeték-hálózat létesítése, valamint 1 kV-os kábelfektetés és szerelés" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen indult eljárásban megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette az 1999. évi LX. törvénnyel módosított, a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (továbbiakban: Kbt.) 26. § (1) bekezdés második fordulatára tekintettel a 70. § (1) bekezdés c) pontját, ezért ajánlatkérő döntését az eljárás megindításáig visszamenően megsemmisíti.
Az eljárás során felmerült költségeket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
Döntőbizottság a rendelkezésre álló közbeszerzési eljárásban keletkezett iratok alapján az alábbi tényállást állapította meg:
Páty, Zsámbéki út és környékén 200 db lakásból álló lakópark energiaellátásának biztosítására igénybejelentést regisztrált ajánlatkérő 1999. június 11-én.
Ajánlatkérő az igénybejelentés alapján elvégezte az előzetes műszaki, gazdasági tájékoztatót a villamosenergia-igény kielégítésére 1999 júliusában, mely tájékoztatólevél tartalmazta, hogy az abban foglaltak érvényességi határideje 1999. december 30-ig áll fenn. Az igénybejelentő GRÓT Faktor Kft.-nek ekkor még szerződéskötési szándéka nem állt fenn, hiszen az érintett területeknek külterületről belterületre történő átminősítése az illetékes földhivatal részéről csak 1999. szeptember végén történt meg. Ezt követően a GRÓT Faktor Kft. újabb igénybejelentést tett 1999 november hónapban, melynek alapján ajánlatkérő újabb számítást végzett, az újabb számítás alapján a műszaki és pénzügyi feltételek érvényességi határidejét 2000. május 31-ben állapította meg. Ez az újabb számítás a korábbitól eltérő műszaki megoldáson alapult. Ennek alapján kötött szerződést ajánlatkérő a GRÓT Faktor Kft.-vel villamosenergia-szolgáltatás feltételeinek biztosítására 1999. december 3-án. Az igénylő részéről ez a szerződés 1999. december 21-én került aláírásra. A szerződés szerint a vételezés kezdő időpontja 2000. május 31. A szerződés tartalmazta azt is, hogy az igénybejelentőnek kötelezettséget kell vállalnia a villamoshálózat-fejlesztési hozzájárulás 70%-ának a megfizetésére három ütemben. (Az I. ütem határideje 2000. március 31., a II. ütemé 2000. április 30., a III. ütemé 2000. május 31.)
Ezt követően ajánlatkérő közbeszerzési eljáráson kívül kiviteli tervek elkészítésére öt ajánlattevőt kért fel árajánlat adására. Ajánlatkérő az árajánlatkérésről szóló felhívásában a tervszállítás határidejét 2000. március 15-ében állapította meg. Az ajánlattevők az árajánlataikat 1999. december 8-ig ajánlatkérőnek megadták, az ajánlatkérő a döntési javaslatát 1999. december 8-án el is készítette, melynek jóváhagyása csak 2000. január 12-én történt meg.
A vállalkozási szerződés megkötésére 2000. január 31-án került sor. Ezt megelőzően azonban már a tervező kezdeményezésére 2000. január 18-án, a kivitelezés helyszínén a nyomvonal-kijelölési eljárás megtörtént.
A vezetékjogi engedély kiadására kijelölt Területi Műszaki Biztonsági (TMB) Engedélyezési Felügyelet a nyomvonal-kijelölési eljárással kapcsolatban 2000. január 4-én kelt levelében többek között felhívta a tervező figyelmét a vezetékjogi engedélykérelem benyújtásakor csatolandó nyilatkozatokra, a helyi önkormányzat hatáskörébe tartozó területfelhasználási engedély beszerzésére.
A szakhatóságok a szükséges engedélyeket 2000. január, illetőleg február hó folyamán kiadták. A Pest Megyei Közlekedési Felügyelethez a PEMÁK engedélyét is meg kellett kérni, amelyet 2000. február 16-án adtak ki a tervező részére. Így a Pest Megyei Közlekedési Felügyelet szakhatósági állásfoglalását a tervező 2000. február 23-án kelt kérelmére 2000. március 28-án kapta kézhez.
Az elkészült tervdokumentáció és szakhatósági engedélyek alapján a TMB Engedélyezési Felügyelet a villamos vezeték jogi engedélyét 2000. április 11-én adta ki.
Ajánlatkérő 2000. április 3-án indított hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárást a Kbt. 70. § (1) bekezdés c) pontja alapján. A beszerzés tárgyát az alábbiak szerint határozta meg: Páty, Zsámbéki úti lakópark villamosenergia-ellátása 0,4 kV-os szabadvezeték-hálózat létesítése, valamint 1 kV-os kábelfektetés és szerelés.
Az ajánlati felhívásában ajánlatkérő megjelölte a meghívni kívánt szervezeteket: Észak-budai Kft., KÖZMŰ Rt., Prímavill Kft., EL-MŰ Szolgáltató Kft., PVV Kft., Kábel-Team Kft., ÉDÁSZ V. Sz. Kft., VILL-KOR Bt., Bata-Villany-Ász Kft., Technovill Kft., KOVSZOLG Rt., Dialkont Kft., Elektro-Szolg '98 Kft.
A hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárásfajta választásának indokaként ajánlatkérő azt közölte, hogy a villamos energia termeléséről, szállításáról és szolgáltatásáról szóló 1994. évi XLVIII. törvény 2. §-a alapelvi szinten kimondja, hogy a villamos energia szolgáltatását gazdaságosan, a nemzetgazdasági és a fogyasztói érdekeknek megfelelően kell végezni. E rendelkezés alapján kötelezettségük a fogyasztói érdekek maximális figyelembevétele. A jelen beszerzés esetén a fogyasztó kifejezett kívánsága a szolgáltatás 2000. május 31. napján történő megkezdése. Ajánlatkérő álláspontja szerint ez nemcsak fogyasztói, hanem nemzetgazdasági érdek is, mivel a fogyasztó vállalkozása megkezdéséhez igényli az energiát. A rendkívüli sürgősséget indokoló körülmények nem társaságuk mulasztásából erednek, hanem a fogyasztó általuk nem befolyásolható igényéből.
Ajánlatkérő azt is megjegyezte, hogy a hálózatfejlesztési hozzájárulásról szóló 26/1995. (VII. 25.) IKM rendelet 3. § (3) bekezdése alapján a beruházás költségeinek 70%-át a fogyasztó viseli, így ajánlatkérô lényegében – nagyobb részben – a fogyasztó pénzével gazdálkodik.
Ajánlatkérő az ajánlati felhívásában megjelölte a beszerzés tárgyát és mennyiségét, teljesítés határidejeként a 2000. május 31-ét közölte. Ajánlatkérő dokumentációt is biztosított ajánlattevők részére. Az ajánlattevők részére előírta a pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasságuk igazolására kért adatokat és tényeket. Megjelölte az ajánlattevő alkalmassága, illetőleg alkalmatlanná minősítésének szempontjait is, valamint az ajánlat elbírálásának szempontjaként a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatást kérő ajánlatot kívánta ajánlatkérő kiválasztani.
Az első tárgyalás időpontja az ajánlati felhívás szerint 2000. április 20. Ajánlatkérő a Döntőbizottság Elnöke részére becsatolta a villamosenergia-szolgáltatás biztosításáról szóló, 1999. december 3-án kelt szerződést, valamint ennek alapjául szolgáló, 1999. december 3-án kelt előzetes műszaki gazdasági tájékoztatót a villamosenergia-igény kielégítéséről.
A Döntőbizottság Elnöke 2000. április 11-én kezdeményezett jogorvoslati eljárást ajánlatkérő közbeszerzési eljárása ellen. A kezdeményező irat indoklása szerint a becsatolt iratokból nem állapítható meg az ajánlatkérő érdekkörén kívüli okból fakadó és váratlan sürgősség, mely megalapozhatja ezen eljárásfajta választását.
Ajánlatkérő érdemi észrevételében kérte a jogorvoslati eljárás megszüntetését.
Álláspontja szerint jogszerűen alkalmazta a Kbt. 70. § (1) bekezdés c) pontja alapján a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárási formát. Indoklásként előadta, hogy a villamos energia termeléséről, szállításáról és szolgáltatásáról szóló 1994. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: VET) 2. § alapelvi szinten mondja ki, hogy a villamos energia szolgáltatását gazdaságosan, nemzetgazdasági és a fogyasztói érdekeknek megfelelően kell végezni. Ennek alapján a fogyasztói érdekeket maximálisan figyelembe kell ajánlatkérőnek venni.
Az ajánlatkérőt szerződéskötési kötelezettség terheli. A VET 44. §-a értelmében a villamos energiát vételezni kívánó új fogyasztó igénybejelentésére a szolgáltató köteles az igény kielégítésének műszaki, gazdasági feltételeiről tájékoztatást adni, és a legkedvezőbb vételezési mód meghatározásában az igénylővel együttműködni. A fogyasztó az egyedi megállapodás megkötése során jelezte, hogy a vételezés kezdő időpontjaként és a közüzemi szerződés megkötése időpontjaként 2000. május 31-éhez ragaszkodik. Ezért került ez az időpont meghatározásra az egyedi megállapodásban. A villamosenergia-szolgáltatás megkezdésének feltétele a szükséges beruházási munkák elvégzése. A villamoshálózat-fejlesztési hozzájárulás megfizetését az igénybejelentő vállalta. A tervezési tevékenység közbeszerzési értékhatár alatti volt, ezt ajánlatkérő egyszerű pályáztatás keretében bonyolította le. Az igénybejelentő szerződéskötési szándékát befolyásolni ajánlatkérő nem tudja, ezért a rendkívüli sürgősség kívül álló körülményként jelentkezett.
Az ajánlatkérő csak a jóváhagyott és az engedélyezett kiviteli tervdokumentáció, illetőleg a szakhatósági állásfoglalások, jóváhagyások birtokában volt abban a helyzetben, hogy a Kbt. 32. § (2) bekezdése alapján a közbeszerzési eljárást megindítsa.
Álláspontjuk szerint a Kbt. 70. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt feltételek jelen esetben fennállnak. A villamosenergia-törvényben foglalt legkisebb költség elvére, a közüzemi szerződéskötési kötelezettségre, valamint az igénybejelentő egyedi megállapodásban meghatározott, az ajánlatkérő által nem befolyásolható igényére tekintettel az e törvényben előírt határidők nem lennének más eljárásforma alkalmazásával betarthatók. A kivitelezési munkálatok elvégzéséhez minimum 3-4 hét szükséges.
A rendkívüli sürgősséget indokoló körülmények ajánlatkérő érdekkörén kívül esnek. A kivitelezési dokumentációhoz szükséges vezetékjogi engedélyezési folyamat ajánlatkérő által előre nem látható elhúzódása miatt az egyedi megállapodásban foglalt 2000. május 31-i határidő elmulasztása a szerződés IV. pont 2. bekezdésben foglalt jelentős mértékű kötbérfizetési kötelezettséget vonna magával, valamint az igénybejelentő beruházó részéről jelentős károsodással járna.
Ajánlatkérő tárgyaláson tett nyilatkozatában előadta, hogy az igénybejelentő által megjelölt 2000. május 31-i határidő miatt kellett a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárási formát alkalmaznia. A szerződés megkötésének időpontjában tudatában volt annak, hogy a fenti határidőig a beszerzése csak hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás lefolytatása alapján valósítható meg. Amennyiben az igénybejelentő más határidőt kért volna, úgy abban az esetben a nyílt eljárást alkalmazza. Tárgyaláson ajánlatkérő nyilatkozott, hogy a Döntőbizottság határozatának meghozataláig a benyújtott ajánlatokat érdemben nem bírálja el, szerződést nem köt.
A PVV Villanyszerelő-ipari és Acélszerkezet-gyártó Kft. a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárási forma alkalmazását nem ellenezte.
A Döntőbizottság a rendelkezésre álló iratok, ajánlatkérő nyilatkozata alapján megállapította, hogy a Döntőbizottság Elnöke által kezdeményezett indítvány megalapozott volt.
A Kbt. 26. § (1) bekezdése alapján a közbeszerzési eljárás nyílt, meghívásos, illetőleg tárgyalásos eljárás lehet, e törvényhely második mondata úgy rendelkezik, hogy meghívásos vagy tárgyalásos eljárásra csak akkor kerülhet sor, ha a törvény megengedi. A tárgyalásos eljárásra vonatkozó ezen megengedő szabályokat a Kbt. 70. §-a tartalmazza.
Ajánlatkérő az ajánlati felhívásában a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárási fajta alkalmazásának jogalapjaként a Kbt. 70. § (1) bekezdés c) pontját jelölte meg.
E szakasz szerint ajánlatkérő tárgyalásos eljárást alkalmazhat árubeszerzés, építési beruházás, illetve szolgáltatás megrendelése esetén, ha az ajánlatkérő által előre nem látható okból előállt rendkívüli sürgősség miatt e törvényben előírt határidők nem lennének betarthatók; a rendkívüli sürgősséget indokoló körülmények azonban nem eredhetnek az ajánlatkérő mulasztásából.
Ennek alapján a rendkívüli sürgősségre alapított tárgyalásos eljárás esetén ajánlatkérőnek igazolnia kell, hogy az általa előre nem látható okból bekövetkezett körülmények miatt nem lennének tarthatók az egyéb típusú eljárás törvényben előírt határidői.
A Döntőbizottságnak azt kellett vizsgálnia, hogy az előre nem látható sürgősség fennáll-e, illetőleg ez az ajánlatkérő mulasztására vezethető-e vissza.
Ajánlatkérő az igénybejelentővel a szerződésben a teljesítés határidejét 2000. május 31-ben jelölte meg. Ajánlatkérő számára is nyilvánvaló volt, hogy erre az időpontra történő teljesítés csak abban az esetben valósulhat meg, amennyiben a nyílt, illetőleg meghívásos eljárás helyett hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárást folytat le.
Ajánlatkérő arra hivatkozott, hogy a szerződéskötésnél kötve van az igénybejelentő által kért határidőhöz. Ennek alátámasztásául hivatkozott az 1994. évi XLVIII. törvény 44. § és 45. §-aira.
Nem vitathatóan ajánlatkérőt a VET 45. § (1) bekezdése alapján a villamos energia szolgáltatására közüzemi szerződéskötési kötelezettség terheli. Ugyanakkor ajánlatkérő által hivatkozott fent idézett jogszabály 45. § (4) bekezdése kimondja, hogy a fogyasztók közüzemi szerződésére a felek megállapodása az irányadó.
Ennek alapján a szerződés tartalmi elemeit a felek közös megegyezéssel alakítják ki, így közös megegyezéssel döntenek a vételezés kezdő időpontjáról is. Ajánlatkérő a szerződéskötésnél tehát nem volt kötve az igénybejelentő által megjelölt határidőhöz, kötelezettség nem terhelte az igénybejelentő által megjelölt időpontban történő energiaszolgáltatás biztosítására. Ajánlatkérő a határidőt úgy fogadta el, hogy már a szerződéskötés időpontjában tudatában volt annak a körülménynek, hogy az ott megjelölt határidőig teljesíteni csak abban az esetben tud, ha nyílt, illetőleg meghívásos eljárás helyett a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárást alkalmaz.
Ennek alapján a rendkívüli sürgősséget indokoló körülmények ajánlatkérő mulasztásából következtek be, azaz abból, hogy ajánlatkérő a szerződéskötésnél nem járt el körültekintően, azaz a tőle elvárható gondossággal.
A fentiekből következően ajánlatkérő eljárása jogsértő volt, mert az ilyen esetben a Kbt. 70. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt feltételek nem állnak fenn.
A Döntőbizottság eljárása során észlelte, hogy ajánlatkérő 2000. április 3-án indította meg a közbeszerzési eljárását, holott a vezetékjogi engedély csak 2000. április 11-én került kiadásra.
A Kbt. 32. § (2) bekezdése szerint az ajánlatkérő az ajánlati felhívást, illetőleg az előminősítési eljárással összefüggő hirdetményt – a szerződés megkötéséhez szükséges engedélyek megléte esetén – akkor teheti közzé, ha rendelkezik a szerződés teljesítését biztosító anyagi fedezettel, vagy az arra vonatkozó biztosítékkal, hogy a teljesítés időpontjában az anyagi fedezet rendelkezésre áll.
Döntőbizottság e vonatkozásban külön jogsértés megállapítását nem tartotta indokoltnak, miután a választott eljárásfajta jogalapja vonatkozásában már a jogsértés kimondásáról határozott.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdés c) pontja alapján ajánlatkérő döntéseit az eljárás megindításáig visszamenően megsemmisítette.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2000. május 9.
Dr. Engler Magdolna s. k. Ruthner Oszkár s. k.
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Csitkei Mária s. k.
közbeszerzési biztos
A határozatot a bíróság előtt keresettel támadták.
