KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (3891)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Telefon: 356-1337
Fax: 355-5082
Ikt. sz.: D.121/11/2000
Tárgy: Krico Kereskedelmi és Informatikai Kft. jogorvoslati kérelme a Petz Aladár Megyei Oktató Kórház közbeszerzési eljárása ellen
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
Dr. Dobozi Ferenc ügyvéd (1775 Budapest, Pf. 26.) által képviselt Krico Kereskedelmi és Informatikai Kft. (1105 Budapest, Mádi u. 61., a továbbiakban: kérelmező) kérelmezőnek a Petz Aladár Megyei Oktató Kórház (9024 Győr, Vasvári P. u. 2., a továbbiakban: ajánlatkérő) "egészségügyi műanyag áruk (vizeletgyűjtők, műtéti szívók, váladékszívók, váladékgyűjtők, speciális urológiai anyagok, általános urológiai anyagok) beszerzése az ajánlattevő szükségleteinek biztosítására 12 havi időtartamra" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen megindított jogorvoslati eljárásban megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló, az 1999. évi LX. törvénnyel módosított 1995. évi XL. törvény (továbbiakban: Kbt.) 52. § (2) bekezdés d) pontjára tekintettel a Kbt. 52. § (1) bekezdését, ezért az eljárást lezáró döntését megsemmisíti.
A Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt, hogy a kérelmező részére a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül 30 000 Ft, azaz harmincezer forint igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő a K. É. 2000. február 16-i számában jelentette meg nyílt eljárás megindítására szóló ajánlati felhívását részajánlattétel és többváltozatú ajánlattétel megengedése mellett.
Az ajánlati felhívás 11. a) pontjában meghatározta az ajánlattevők pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmassága igazolására kért adatokat és tényeket.
"A pénzügyi alkalmasság igazolására kért adatok:
aa) 30 napnál nem régebbi banki igazolás az ajánlattevő fizetőképességének megállapítására, mely tartalmazza:
– mióta vezeti bankszámláját az adott pénzintézet és
– az ajánlattevô fizetési kötelezettségei teljesítésének minôsítését.
ab) Két évre visszamenőleg a cég mérlege (egyszerűsített mérleg, beszámoló vagy konszolidált mérleg).
ac) A megajánlott termékre vonatkozóan az előző három év forgalma, elkülönítve ebből a közbeszerzési eljárás keretében bonyolított forgalmat. A gazdasági alkalmasság igazolására kért adatok:
ad) 60 napnál nem régebbi cégkivonat (egyéni vállalkozó esetén vállalkozói igazolvány másolata).
ae) Aláírási címpéldány (hitelesített másolata).
af) Az ajánlattevő írásbeli nyilatkozata arról, hogy vele szemben, illetve a 10%-nál nagyobb mértékben bevonni kívánt alvállalkozóival szemben nem állnak fenn a Kbt. 46. § (1) bekezdés a) és c) pontjában, valamint a (2) és (6) bekezdésben foglalt kizáró okok.
ag) Hatósági igazolás arról, hogy sem az ajánlattevő, sem a 10%-nál nagyobb mértékben bevonni kívánt alvállalkozói nem esnek a 46. § (1) bekezdés b) pontja hatálya alá.
A műszaki alkalmasság igazolására kért adatok:
ah) Az előző három év kórházi referenciái.
ai) A termék leírását és mintapéldány csatolását kérjük."
A 11. b) pont szerint az ajánlattevőnek a szerződés teljesítésére alkalmatlanná minősítésének szempontja a beszerzés tárgyával összefüggő referencia hiánya volt.
Az ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánta nyertessé nyilvánítani az alábbi részszempontok 1–10-ig történő pontozása mellett (zárójelben a súlyszámok):
1. A megajánlott termék műszaki színvonala (6)
2. A megajánlott termék ára, árstabilitás (5)
3. Az ajánlati dokumentációban meghatározott
szállítási és fizetési feltételeknél kedvezőbb
ajánlat (3)
Ajánlatkérő dokumentációt is kibocsátott, amelyben ismertette az ajánlatok benyújtásának tartalmi és formai kellékeit (megismételve az ajánlati felhívás 11. a), b) pontjaiban írtakat is), az értékelés és bírálat módszerét, a műszaki specifikációt és a részletes szerződési feltételeket.
Az ajánlattételi határidőre 8 cég nyújtott be ajánlatot: a kérelmező, a Micromedical Kft., a Novomed Kft., az Omker Rt., a Sarstedt Kft., a B. Braun Medical Kft., a CPP Budapest Kft. és a Medlines Kft.
Az ajánlatok 2000. március 28-i bontását követően – amelyen az eredményhirdetés időpontját 2000. április 13-án 10.00 órában jelölte meg – ajánlatkérő a Novomed Kft. kivételével az összes ajánlattevőt hiánypótlásra hívta fel 2000. április 14-én 8.00 óráig adva határidőt a válaszok postai úton, míg 2000. április 11-én 14.00 óráig faxon való megérkezésére.
Ajánlatkérő a kérelmezőt a hiánypótlás során felszólította, hogy – tekintettel arra, hogy csak cégbejegyzési kérelmet csatolt – nyilatkozzon arról, miért nem került sor a cég bejegyzésére.
Kérelmező 2000. április 10-i válasza szerint a cég jogelődje a Datagent Gmk., az átalakulásra 1995. július 1-jén került sor. A szükséges dokumentumok hiányos benyújtása miatt azonban a cégbejegyzési eljárás elhúzódott, a bejegyzés néhány napon belül várható.
Ajánlatkérő az ajánlatok elbírálását követően 2000. április 13-án 10.00 órakor tartotta meg az eredményhirdetést. Ezen a kérelmező kivételével minden ajánlattevőt alkalmassá minősített, az eljárás nyerteseiként a Medlines Kft.-t, a CPP Budapest Kft.-t, a B. Braun Medical Kft.-t, az Omker Rt.-t és a Sarstedt Kft.-t jelölte meg.
Az elkészült jegyzőkönyvet ajánlatkérő még aznap megküldte faxon a meg nem jelent ajánlattevőknek, így kérelmezőnek is. A postán megküldött, az eljárásról szóló összegzés szerint kérelmező alkalmatlan a szerződés teljesítésére a Kbt. 44. § (4) bekezdés alapján, miután nem az előírt cégkivonatot csatolta, hanem cégbejegyzési kérelmének cégbírósági átvételét igazoló dokumentumot.
Ugyanezen a napon 19 óra 21 perckor kérelmező faxon tájékoztatta arról ajánlatkérôt, hogy a cég bejegyzése megtörtént, a bejegyzô végzés másolatát is megküldte.
A végzés szerint a létesítő okirat 1995. június 29-én kelt, a bejegyzésre pedig 2000. április 4-én került sor. Jogelődként a Datagent Számítástechnikai Gmk. került feltüntetésre.
Ajánlatkérő 2000. április 26-án faxon értesítette arról az ajánlattevőket, hogy az eredményhirdetési jegyzőkönyv mellékleteként megküldött összegzés számítási hibát tartalmaz.
Kérelmező 2000. április 20-án benyújtott jogorvoslati kérelmében kérte, hogy a Döntőbizottság kötelezze ajánlatkérőt a törvény szabályainak megfelelő eljárásra, azaz arra, hogy vonja be eljárásába kérelmezőt, ideiglenes intézkedésként pedig kérte az eljárás felfüggesztése mellett a szerződéskötés megtiltását, illetve ajánlatkérő felszólítását kérelmezőnek az eljárásba történő bevonására.
Álláspontja szerint ajánlatkérő jogellenesen minősítette alkalmatlanná őt a szerződés teljesítésére, miután az alkalmatlanná minősítés indokául csak a referencia hiányát jelölte meg, a cégkivonat hiányát nem. Emellett ajánlatkérő hiánypótlási felhívásában csupán magyarázatot kért a cégkivonat hiányára, amelyet egyébként kérelmező az eljárás befejezése előtt becsatolt. A gazdasági társaságokról szóló törvény alapján továbbá az átalakuló cégek az átalakulás ideje alatt tevékenységüket minden korlátozás nélkül folytathatják. Ajánlatkérő kérte a megalapozatlan jogorvoslati kérelem elutasítását. Jogosan minősítette a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja alapján érvénytelennek a kérelmező ajánlatát, miután az ajánlattételnek feltétele volt a cégkivonat csatolása. A cégbejegyzés megtörténtéről kérelmező csak az eredményhirdetést követően értesítette őt. Az eljárásról szóló összegzésben tévesen szerepeltette azt, hogy kérelmező alkalmatlan a szerződés teljesítésére, valójában érvénytelen ajánlatot nyújtott be.
A Döntőbizottság 2000. április 28-án kelt, 5. alszámú ideiglenes intézkedésével – tekintettel arra, hogy a bírálati szakasz már lezárult, továbbá az ajánlatkérőnek az ajánlattevőket közvetlenül érintő eljárási kötelezettsége már nem volt – a szerződés megkötését megtiltotta. A jogorvoslati kérelem megalapozott.
A Döntőbizottság a tényállást a rendelkezésre álló iratok, dokumentumok és a tárgyaláson tett nyilatkozatok alapján állapította meg. Az iratokból (cégbejegyzési kérelem) megállapíthatóan a kérelmezői gazdasági társaság társasági szerződése – a kérelmezői nyilatkozattal szemben – 1995. június 29 én kelt.
A Döntőbizottságnak eljárása során abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy ajánlatkérő jogszerűen járt-e el akkor, amikor nem engedte meg, hogy az eljárás további szakaszában részt vegyen a kérelmező, tekintettel arra, hogy – az alkalmasság igazolása során – kérelmező cégbejegyzési kérelmét és nem cégkivonatát csatolta, miután bejegyzésére még nem került sor; továbbá ez utóbbi ténynek van-e jogi relevanciája.
A vizsgálat során szem előtt kellett tartani azt is, hogy ajánlatkérő az alkalmatlanná minősítés szempontjai között nem tüntette fel a cégkivonat hiányát. Kérdésként merült fel tehát, hogy az alkalmatlanná minősítési szempont hiányában is dönthet-e úgy az ajánlatkérő, hogy nem engedi meg a kérelmező további eljárásban való részvételét.
A jogi álláspont kialakítása során azt is vizsgálni kellett, hogy amennyiben kérelmező nem tett eleget az alkalmassági követelményeknek, ajánlatkérőnek őt a szerződés teljesítésére alkalmatlanná kellett nyilvánítania, avagy ajánlatát érvénytelenné minősíteni.
I. Tekintettel arra, hogy jelen közbeszerzési eljárás ajánlatkérője nyílt eljárást indított, a Kbt. 2. sz. mellékletét kellett kitöltenie az eljárás megindításáról.
Ajánlatkérő így a cégkivonat csatolásának szükségességét vagy a melléklet 11. a) pontjában követelhette meg – a Kbt. 44. § (1) bekezdés d) pontja alapján – a fizetőképesség megállapítására alkalmas dokumentumként a pénzügyi és gazdasági alkalmasság igazolása körében; avagy a melléklet 16. pontjában az egyéb információk között, érvényességi kellékként.
Miután ajánlatkérő ezen előírását az alkalmassági szempontok között szerepeltette, a kérelmezői magatartást az erre vonatkozó speciális, alkalmassági rendelkezések szerint kell megítélni.
A Kbt. 43. § (1) bekezdésének általános rendelkezései szerint az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie.
E szabály megsértéséhez azonban jogkövetkezményként fűződhet az ajánlat érvénytelenné nyilvánítása [Kbt. 52. §. (2) bekezdése], avagy az ajánlattevőnek a szerződés teljesítésére való alkalmatlanná nyilvánítása (Kbt. 44. §).
A jogalkotó az érvénytelenségi okok közül ugyanis kiemelte, és elkülönülten, speciálisan szabályozta a szerződésteljesítésre való alkalmasság/alkalmatlanság eseteit.
Ezen elkülönült szabályozás megjelenik, hangsúlyozódik is pl. az eljárásról szóló – a Kbt. 5. sz. melléklete szerinti – összegzésben:
Ennek 2. a) pontja szerint elkülönítetten kell felsorolni az érvényes ajánlatot tevő, a ki nem zárt és az alkalmasnak talált ajánlattevőket; 3. pontján belül pedig külön kell felsorolni az érvénytelen ajánlatot tevő, a kizárt, ill. az alkalmatlan ajánlattevők nevét és az érvénytelenség, a kizárás vagy az alkalmatlanság indokait.
Megállapítható tehát, hogy amennyiben egy ajánlattevő nem tesz eleget az alkalmassági követelményeknek, alkalmatlanná kell nyilvánítani, nem pedig ajánlatát érvénytelenné.
II. Az alkalmassá/alkalmatlanná nyilvánítással kapcsolatban a Kbt. a következő rendelkezéseket tartalmazza:
A Kbt. 44. § (1) bekezdés d) pontja szerint az ajánlattevőnek, illetve az alvállalkozónak a szerződés teljesítéséhez szükséges pénzügyi és gazdasági alkalmassága igazolható az ajánlatkérő által előírt tartalmú egyéb – fizetőképességének megállapítására alkalmas – nyilatkozattal vagy dokumentummal.
Az ajánlati felhívásban pedig meg kell határozni, hogy az (1), illetőleg (2) bekezdésben foglaltakkal összefüggő mely körülmények megléte, illetőleg hiánya vagy azok milyen mértékű fogyatékossága miatt minôsíti az ajánlatkérő az ajánlattevőt alkalmatlannak a szerződés teljesítésére. [Kbt. 44. § (4) bekezdése.]
Az ajánlatkérő az ajánlatok felbontását követően az (1), (2) és (4) bekezdés szerinti adatok, tények és körülmények alapján dönt az ajánlattevőnek a szerződés teljesítésére való alkalmasságáról vagy alkalmatlanságáról, ennek során az igazolások eredetiségét is ellenőrizheti. [Kbt. 44. § (6) bekezdése.]
III. A Döntőbizottság álláspontja szerint – a Kbt. fenti, 44. § (4) bekezdés rendelkezéseire tekintettel – ajánlatkérőnek érdemben kellett volna megvizsgálnia az alkalmasság körében a kérelmező – pénzügyi alkalmassága igazolására becsatolt – cégbejegyzési kérelmét, miután a cégkivonat hiányát nem tüntette fel alkalmatlansági körülményként.
A közbeszerzési eljárásban az ajánlattevők pénzügyi, gazdasági, műszaki alkalmassága igazolása során a nyilatkozatok, illetve dokumentumok benyújtásának célja, hogy azok tartalmának érdemi vizsgálatával, elemzésével megállapítható legyen az ajánlatkérő pénzügyi, gazdasági, műszaki teljesítőképessége, helyzete, eddigi tevékenységének minősége, adatai, és ez alapján megfelelő következtetéseket lehessen levonni arra vonatkozóan, hogy az egyes ajánlattevők képesek lesznek-e a szerződés feltételeinek teljesítésére. Az ajánlatkérőnek ezen eljárása során – ugyanúgy, mint a közbeszerzési eljárás egész folyamata alatt – természetesen biztosítania kell az ajánlattevők esélyegyenlőségét.
Tekintettel arra, hogy kérelmező objektív helyzete folytán, neki fel nem róható okból nem tudta csatolni cégkivonatát, csak cégbejegyzési kérelmét, ajánlatkérőnek a csatolt dokumentum alapján, az alkalmasság vizsgálata során azt kellett volna megvizsgálnia, hogy:
1. kérelmező cégbejegyzési kérelme alapján folytathat-e üzletszerű gazdasági tevékenységet, valamint
2. a cégbejegyzési kérelemben foglalt adatok alapján megállapítható-e az ajánlatkérő által megkövetelt, a Kbt. 44. § (1) bekezdés d) pontja szerinti kérelmezői fizetőképesség.
l. A gazdasági társaságokról szóló hatályos 1997. évi CXLIV. törvény 300. § (2) bekezdése szerint azok a gazdasági társaságok, amelyek más gazdasági társasággá történő átalakulásukat e törvény hatálybalépésekor már elhatározták, azt az 1998. évi VI. törvény rendelkezéseinek megfelelően fejezhetik be.
Tekintettel a kérelmezői társaság átalakulási időpontjára (1995. június 29.), a gazdasági társaságokról szóló, többször módosított 1988. évi VI. törvény (továbbiakban: GT) 1995. június 29-én hatályos rendelkezéseit szükséges alkalmazni.
Ennek 331. § (2) bekezdése szerint, ha a törvénynek a gazdasági társaságok átalakulásáról szóló fejezete másként nem rendelkezik, az átalakulás során az egyes gazdasági társaságok alapítására vonatkozó szabályait kell alkalmazni. Az átalakulás során létrejövő gazdasági társaság az átalakult gazdasági társaság általános jogutódja. [GT. 338. § (1) bekezdése].
A GT. 331. § (2) bekezdése alapján alkalmazandó GT. 24. § (1) bekezdése szerint a gazdasági társaság a cégjegyzékbe való bejegyzéssel – a társasági szerzôdés megkötésének idôpontjára visszamenôleg jön létre.
A GT. 25. §-a pedig megengedi, hogy a társaság tevékenységét a cégbejegyzés előtt megkezdje, akkor, amikor a cégbejegyzés megtörténte előtti gazdasági tevékenységért való felelősséget, a jogokat, kötelezettségeket szabályozza.
Megállapítható tehát, hogy a kérelmező cégbejegyzési kérelme alapján jogosult volt üzletszerű gazdasági tevékenység folytatására.
2. A cégbejegyzési kérelem adattartalma – a fizetőképesség megállapíthatósága szempontjából – nem tér el a cégkivonat tartalmától, tartalmazza a cég általános adatait, a létesítő okirat keltét, a tevékenységi kört, a cég vagyonát.
Tekintettel arra, hogy kérelmező ezen adatközlési kötelezettségének eleget tett, valamint ajánlatkérő – az ezen adattartalom alapján megállapítandó – fizetőképességgel kapcsolatban a Kbt. 44. § (4) bekezdése alapján nem állapított meg alkalmatlanná nyilvánítási feltételt, kérelmező alkalmas e szempontból a szerződés teljesítésére.
Kérelmező továbbá eleget tett a pénzügyi, gazdasági; műszaki alkalmasság igazolására kért egyéb nyilatkozat, ill. dokumentum benyújtási kötelezettségének is, így a szerződés megkötésére alkalmasnak minősül. Kérelmező az érvényességi követelményeknek is eleget tett, csatolta továbbá a Kbt. 46. §-a szerinti igazolásokat is, így az eljárás további szakaszában részt vehetett, ajánlatkérőnek ajánlatát a Kbt. 55. § (6) bekezdése alapján érdemben el kellett volna bírálnia.
Ajánlatkérő tehát megsértette a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontjára tekintettel a Kbt. 52. § (1) bekezdését, amikor megállapította, hogy kérelmező ajánlata nem felel meg az ajánlati felhívásban meghatározott feltételeknek, és ezért érvénytelenné nyilvánította, nem megengedve az eljárás további szakaszában való részvételt.
A Döntőbizottság fentiekre tekintettel a Kbt. 88. § (1) bekezdés d) pontja alapján megállapította a jogsértés tényét, c) pontja alapján pedig megsemmisítette az ajánlatkérô eljárást lezáró döntését.
Tekintettel arra, hogy ajánlatkérő az ajánlatokat már elbírálta, továbbá már nem folytatott olyan eljárási cselekményeket, amelybe a kérelmezőt be lehetett volna vonni, ezért a Döntőbizottságnak a Kbt. 88. § (1) bekezdés c) pontja szerinti jogkövetkezményt kellett alkalmaznia.
A költségek viseléséről a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja rendelkezik, a jogorvoslat jogát a 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2000. május 29.
Dr. Magasi Ildikó s. k. Németh István s. k.
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Székelyné Bihari Mária s. k.
közbeszerzési biztos
A határozatot a bíróság előtt keresettel támadták.
