KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (3962)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt. sz.: D.132/8/2000
Tárgy: Máté és Társa Vagyonvédelmi és Szolgáltató Bt. jogorvoslati kérelme a BKV Rt. közbeszerzési eljárása ellen
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a Máté és Társa Vagyonvédelmi és Szolgáltató Bt. (1048 Budapest, Sárpatak út 4., a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmét, amelyet a Budapesti Közlekedési Rt. Gazdasági Igazgatósága (1072 Budapest, Akácfa u. 15., a továbbiakban: ajánlatkérő) a "Budapesti Közlekedési Rt. Metró Üzemigazgatóság három telephelyének és két irodaházának teljes körű vagyonvédelmi ellátása" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, elutasítja.
A jogorvoslati eljárás során felmerült költségeket a felek maguk viselik.
A határozat ellen jogorvoslatnak helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő a K. É. 1. számában, 2000. január 5-én nyílt eljárás lefolytatására ajánlati felhívást tett közzé.
Az ajánlati felhívásban a beszerzés tárgyát és mennyiségét a következőképpen határozta meg: "A Budapesti Közlekedési Rt. Metró Üzemigazgatóságának közigazgatási területén lévő Fehér úti járműtelep, Kőér utcai járműtelep, Mexikói úti járműtelep, Stadion irodaház, Forgalomirányító Központ teljes körű vagyonvédelmi ellátása".
Az ajánlati felhívásban meghatározásra került a porta- és járőrszolgálat üzemóraideje, illetve az, hogy ezt hány fővel kell majd a nyertes ajánlattevőnek teljesítenie.
Ajánlatkérő az ajánlati felhívásban részajánlat és többváltozatú ajánlattétel lehetőségét biztosította.
Ajánlatkérő dokumentációt is készített, melyben meghatározta az ajánlatok tartalmi és formai követelményét. Ajánlatkérő az ajánlati felhívás 16. pontja Egyéb információk negyedik francia bekezdésében közölte az ajánlattevőkkel, hogy az ajánlathoz kéri csatolni minimum 10 M Ft értékhatárig kötött, szerződés tárgyára vonatkozó őrző-védő felelősségbiztosítási kötvény másolatát. Ugyanezen pontban tájékoztatta az ajánlattevőket, hogy ezen igazolások hiánya esetén ajánlatuk érvénytelen.
Ajánlatkérő a dokumentáció V. fejezet 1. pontjának utolsó bekezdésében is előírta a biztosítási kötvény csatolását, és annak hiánya esetén az ajánlat érvénytelenségét.
Az ajánlattételi határidőig, azaz 2000. február 15-ig kérelmezőn kívül a B2 Biztonsági Szolgálat Kft., az Armada Security Kft., a Reálvéd Kft., a Sector Hungary 1992. Rt., a Top-Secret Kft., a Discrate Security '97. Kft., a Tutor Kft., a P-Dussmann Kft., valamint a Kötter Security Hungary Kft. nyújtott be ajánlatot.
Ajánlatkérő az ajánlatokat közjegyző jelenlétében bontotta föl, ahol is alakilag vizsgálta meg az ajánlatokat, az ajánlatok tartalmi vizsgálatára az értékelés időszakában került sor. A bontási eljáráson a Kötter Security Hungary Kft. ajánlatát érvénytelennek nyilvánította, mivel az ajánlattevő által benyújtott cégkivonat nem felelt meg az ajánlati felhívás 11. a) pont első francia bekezdésének.
Ajánlatkérő képviselője az ajánlatok bontásakor szintén közölte az ajánlattevők képviselőjével, hogy az alaki elbírálás során a cégkivonat hiánya nem pótolható.
A közbeszerzésekről szóló, 1999. évi LX. törvénnyel módosított 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 55. § (2) bekezdése szerint ajánlatkérő az eredményhirdetés időpontját harminc nappal elhalasztotta, erről valamennyi ajánlattevőt írásban értesítette.
Ajánlatkérő a 2000. április 14-én tartott nyilvános eredményhirdetésen kérelmező ajánlatát érvénytelenné nyilvánította, mivel nem csatolta be az őrző-védő felelősségbiztosítási kötvény másolatát, hanem csak egy 1995. évi keltezésű biztosítási ajánlatot tartalmazott az ajánlata.
A közbeszerzési eljárás nyertes ajánlattevőjeként – a részajánlattétel lehetőségét is figyelembe véve – a Top Secret Kft. és a Disctrate Security '97. Kft.-t hirdette ki.
Kérelmező 2000. április 27-én benyújtott jogorvoslati kérelmében sérelmezte és jogsértőnek találta az ajánlatkérő döntését. Kérte a Döntőbizottságtól a jogsértés tényének megállapítását, valamint a döntésért felelős személlyel szemben bírság kiszabását, illetve a jogorvoslati eljárással felmerült költségeinek megtérítését.
Ideiglenes intézkedésként indítványozta a még meg nem kötött szerződés megkötésének megtiltását. Álláspontja szerint az ajánlatkérő jogsértő döntést hozott a közbeszerzési eljárásban, mivel az ajánlata tartalmazott másolatban egy biztosítási ajánlatot, amelyet a jogorvoslati kérelem mellékleteként a biztosítási kötvénnyel együtt megküldött, és ezt a biztosítási ajánlatot mind a kérelmező, mind pedig a biztosítótársaság aláírta, és 1995. évben a biztosítási szerződés létrejött. Továbbá álláspontja szerint az eredményhirdetéskor nem lehetett volna megállapítani az ajánlatának az érvénytelenségét, már arra való tekintettel is, hogy az ajánlatok bontásakor az ajánlatkérő megállapította, hogy az ajánlat alakilag érvényes volt.
Előadta, hogy a nyilvános eredményhirdetésen, 2000. április 14-én jutott tudomására a jogsértő esemény.
A Döntőbizottság a jogorvoslati eljárásban ideiglenes intézkedést nem alkalmazott, mert annak törvényi feltételei nem álltak fenn.
Ajánlatkérő 2000. május 8-án benyújtott érdemi ellenkérelmében a jogorvoslati kérelem alaptalanság miatti elutasítását kérte. Álláspontja szerint a kérelmező ajánlatának érvénytelenné nyilvánítása nem volt jogsértő, mivel az ajánlati felhívásban és a dokumentációban is biztosítási kötvény másolatának becsatolását kérte, minimum 10 M Ft értékhatárig kötött, szerzôdés tárgyára vonatkozó ôrzô-védô feladatokra.
Továbbá az ajánlati felhívásban tájékoztatta az ajánlattevőket, hogy ennek hiánya esetén az ajánlatukat érvénytelenné fogja nyilvánítani. Ezzel szemben a kérelmező ajánlatában egy 1995-ös keltezésű biztosítási ajánlat fénymásolati példánya lett becsatolva, amely nem helyettesíti a megkötött biztosítást igazoló biztosítási kötvényt.
Előadta továbbá, hogy az ajánlattételi időszakban az ajánlati felhívás és a dokumentáció ezen előírásával kapcsolatban sem a kérelmező, sem az egyéb ajánlattevők részéről pontosító kérdést nem kapott. Közölte az ajánlatok bontásakor az ajánlattevők képviselőjével, hogy az ajánlatok alaki érvényességét vizsgálja a bontás során, a tartalmi vizsgálat az ajánlatok értékelésének időszakában fog megtörténni.
Álláspontja szerint kérelmező téves jogi következtetésre jutott azon kérdés megítélésében, hogy az ajánlatkérő mikor nyilváníthatja valamely ajánlattevő ajánlatát érvénytelenné a Kbt. 52. § (1) bekezdése szerint. Ezt ajánlatkérő megteheti az eredményhirdetésig bezárólag. Az eredményhirdetéskor a Kbt. 5. sz. mellékletében foglaltak felolvasása alapján közölték az ajánlattevőkkel az eljárás eredményét, így a nyertes ajánlattevőket, illetve kérelmező ajánlata érvénytelenségének okát is.
A jogorvoslati eljárásban az egyéb érdekelt ajánlattevők érdemi észrevételt nem tettek.
A Döntőbizottság a beszerzett iratok alapján tárgyalás tartása nélkül megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem alaptalan.
A Kbt. 43. § (1) bekezdése szerint az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban, illetve dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie. Az ajánlatnak tartalmaznia kell az ajánlattevő kifejezett nyilatkozatát a felhívás feltételeire, a szerződés teljesítésére és a kért ellenszolgáltatás összegére.
A Kbt. 52. § (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő az ajánlatok felbontásakor, illetőleg azt követően megállapítja, hogy mely ajánlatok érvénytelenek.
A (2) bekezdés d) pont szerint érvénytelen az ajánlat, ha az nem felel meg az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételeknek. Ajánlatkérő az ajánlati felhívás 16. pontjának 4. francia bekezdésében előírta, hogy minimum 10 M Ft értékhatárig kötött, a szerződés tárgyára vonatkozó őrző-védő felelősségbiztosítási kötvény másolatát az ajánlathoz csatolni kell. Továbbá tájékoztatta az ajánlattevőket arról, hogy ennek hiánya esetén az ajánlatuk érvénytelen. Ugyancsak a dokumentáció V. fejezet 1. pontjának utolsó bekezdésében előírta, hogy a minimum 10 M Ft vagy azt meghaladó, a szerzôdés tárgyára vonatkozó ôrzô-védô felelôsségbiztosítási kötvény másolatát kell az ajánlatnak tartalmazni.
A Döntőbizottság kérelmező ajánlatából megállapította, hogy az ajánlatnak a személy- és vagyonőri tevékenység végzésére vonatkozó igazolványmásolatokat követő részében a Generali Budapest Biztosító Rt. biztosítási ajánlata került becsatolásra, melyen kérelmező aláírása és bélyegzője alatt 1995. szeptember 28-i dátum található. Az ajánlaton kötvényszám nincs feltüntetve .
A Döntőbizottság álláspontja szerint a biztosítási ajánlat a biztosításkötési szerződést megelőző eljárási cselekmény, amelyet a biztosítótársaság által megbízott brókerügynök bonyolít. Az ügyfél részéről az ajánlat ellenjegyzése nem jelenti azt, hogy az ajánlatban foglalt kondíció szerint azzal azonosan a szerződés létre is jön. A szerződéskötést a biztosító megtagadhatja, a feltételeket az ajánlattól eltérően is megállapíthatja, valamint az ügyfél is elállhat a szerződés megkötésétől. A biztosítási szerződés megkötését, annak meglétét, érvényességét a biztosító által kiállított biztosítási kötvény ügyfélpéldánya bizonyítja.
Döntőbizottság megállapította, hogy a kérelmező ajánlata a személy- és vagyonvédelemre vonatkozó felelősségbiztosítási kötvényt nem tartalmazott.
A Döntőbizottság álláspontja szerint a biztosítási ajánlat a fenti jogi okfejtésből levezetve nem helyettesíti a biztosítási kötvényt, amely a biztosítási szerződés létrejöttét igazolja. Ezért az ajánlatkérő azon döntése, amely a kérelmező ajánlatát a biztosítási kötvény másolata becsatolásának hiánya miatt érvénytelennek nyilvánította, nem volt jogsértő. A kötvénynek a Döntőbizottsághoz történt becsatolása az ajánlatban meglévő hiányt nem pótolhatta.
A Döntőbizottság álláspontja szerint egy ajánlat érvénytelenségét az ajánlatkérő már az ajánlatok bontása időpontjában is megállapíthatja, de a Kbt. 52. § (1) bekezdésére figyelemmel az ajánlatok bontását követően az eredményhirdetésig bezárólag, az eredményhirdetésen is közölheti bármely ajánlat érvénytelenségét.
A Döntőbizottság azt is megállapította, hogy kérelmező ajánlatának a biztosítási kötvény másolatára vonatkozó hiánya tartalmi érvénytelenségi oknak tekintendő, és nem tartozik az ajánlat alaki érvényességi feltételei közé. Tehát az ajánlatkérő helyesen járt el akkor, amikor az ajánlatok bontásakor az ajánlat alaki érvényességét vizsgálva megállapította, hogy kérelmező ajánlata alakilag érvényes, és az értékelés során az ajánlat tartalmi elemeinek vizsgálata alapján került megállapításra, hogy az ajánlat érvénytelen a biztosítási kötvény másolata becsatolásának hiánya miatt, és ez az eredményhirdetésen került ismertetésre.
A Kbt. 53. § (2) bekezdése szerint az eljárás további szakaszában nem vehet részt az, aki érvénytelen ajánlatot tett, illetve, akit az eljárásból kizártak. E törvényhelyre figyelemmel az ajánlatkérő a tartalmi érvénytelenség megállapításakor már nem volt köteles a bírálati részszempontok szerint kérelmező ajánlatát elbírálni, ezért nem járt el jogsértően akkor, amikor a kérelmező ajánlatát a korábbi értékelésből törölte.
Ajánlatkérő a nyilvános eredményhirdetésen az "Összegzés az eljárásról" Kbt. 5. sz. mellékletének tartalmát olvasta fel, és közölte az ajánlattevők képviselőivel, ezt az összegzést a Kbt. 61. § (1) bekezdésében meghatározott ötnapos határidőn belül valamennyi ajánlattevő részére megküldte. Ezzel eleget tett a fenti törvényi kötelezettségének.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított hatáskörénél fogva a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja szerint az alaptalan kérelmet a fentiekre figyelemmel elutasította.
A jogorvoslati eljárásban felmerült költségeket a rendelkező rész szerint állapította meg, figyelemmel a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontjára.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2000. május 12.
Dr. Eke Pekács Tibor s. k. Ruthner Oszkár s. k.
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Hámori András s. k.
közbeszerzési biztos
