KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTÔBIZOTTSÁG (3963)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Telefon: 356-1337
Fax: 355-5082
Ikt. sz.: D.124/8/2000
Tárgy: Strabag Hungária Építő Rt. jogorvoslati kérelme Mór Város Önkormányzata közbeszerzési eljárása ellen
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a Strabag Hungária Építő Rt. (9300 Csorna, Erzsébet királyné útja 1., a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmét, amelyet Mór Város Önkormányzata (8060 Mór, Szent István tér 6., a továbbiakban: ajánlatkérő) "Mór Városi Kórház-Rendelőintézet B épületének rekonstrukciója" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, elutasítja.
A jogorvoslati eljárásban felmerült költségeket a felek maguk viselik.
A határozat ellen jogorvoslatnak helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás lefolytatására, 2000. április 6-án ajánlat tételére felkérő levelet küldött meg kérelmezőnek, az Alba Regia Rt.-nek, a Fejérduna Építőipari Kft.-nek, a Tigonax Kft.-nek, az Alko-fal Kft.-nek és a NOX 2000. Rt.-nek.
A tárgyalásos eljárás alkalmazásának jogcímét a Kbt. 70. § (1) bekezdés c) pontjára alapította. A tárgyalásos eljárás alkalmazása előtt ajánlatkérő még 2000. február 2-án nyílt eljárásra szóló ajánlati felhívást tett közzé a K. É.-ben, részben a jelen eljárás tárgyában, és részben "napkollektorok szerelése és energetikai hasznosítása" tárgyában. A nyílt eljárásban részajánlat lehetőségét is biztosította. A nyílt eljárást a Kbt. 60. § (1) bekezdés d) pontja alapján eredménytelennek nyilvánította, mert az árajánlatra tekintettel egyik ajánlat sem volt számára megfelelő. A nyílt eljárásban egyébként a tárgyalásos eljárásban felkért ajánlattevők tettek ajánlatot.
Ajánlatkérő a tárgyalásos eljárásban az ajánlati felhívásban a beszerzés tárgyát a következőképpen határozta meg:
Építési beruházás kivitelezése – kórház B épület műtőblokk tetőtér hőszigetelése, valamint födém hőszigetelése, megerősítése, homlokzati nyílászárók cseréje a dokumentáció szerinti részletezésben és mennyiségben. A felhívást a Kbt. 71. § (4) bekezdése és a Kbt. 9. sz. melléklete alapján állította össze. Meghatározta, hogy írásban várja az ajánlattételt, az ajánlatok elbírálását a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás nyújtása szempontja szerint végzi, és előírta a résztvevők alkalmassága vizsgálatának módját is, valamint megadta az egyes eljárási cselekmények határidejét is.
Az ajánlati felhívás közelebbi útmutatást nem adott az eljárás lefolytatásának menetéről, és az ajánlatkérő által előírt különös szabályokat sem taglalta. Ajánlati dokumentációt a tárgyalásos eljárásban az ajánlattevők rendelkezésére bocsátottak. A 2000. április 14-i ajánlattételi határidőig az alábbi hat ajánlattevő tett ajánlatot:
kérelmező, az Alba Regia Rt., Fejérduna Építőipari Kft., Tigonax Kft., Alko-Fal Kft., Nox-2000. Rt.
Az első tárgyalásra 2000. április 17-én került sor, valamennyi ajánlattevő részvételével. Ajánlatkérő a felhívás szerinti műszaki tartalomra vonatkozóan – a beszerzés tárgyát nem érintô – módosítást indítványozott, és mindenkitôl új ajánlatot kért. Az erről felvett jegyzőkönyv tanúsága szerint ekkor közölte az ajánlattevőkkel azt is, hogy a további tárgyaláson már csak a három legjobb ajánlatot benyújtóval fog tárgyalni, tőlük új árajánlatot kért. Kérelmező fenntartotta az utolsó árajánlatát, mely 61 500 000 Ft + áfa volt. A Tigonax Kft. is 61 500 000 Ft-ot, a Nox-2000. Rt. 60 450 000 Ft-ot jelölt meg végleges árként. További árcsökkentést az ajánlatkérő, bár megpróbálta, nem tudott elérni a közbeszerzési eljárásban. A nyilvános eredményhirdetés időpontját 2000. április 18-ában jelölte meg. Ajánlatkérő úgynevezett tanácsnoki bizottsága 2000. április 17-én hozta meg eljárást lezáró döntését, mely szerint megállapította, hogy a Tigonax Kft. és az Alko-Fal Kft. ajánlata érvénytelen, mert a teljesítési határidőt az ajánlati felhívásban előírt 2000. július 30. helyett 2000. július 31-ében jelölték meg. Nyertesként a Nox-2000. Rt. ajánlatát választotta ki. A döntést 2000. április 18-án kihirdette a fenti tartalommal. Az összegzést elkészítette, az ajánlattevőknek megküldte, és a K. É.-ben való közzétételéről intézkedett. Ajánlatkérő a nyertes ajánlattevővel a vállalkozási szerződést 2000. április 19-én megkötötte, és a munkaterületet 2000. április 25-én a nyertes ajánlattevő részére átadta.
Kérelmező 2000. április 21-én benyújtott jogorvoslati kérelmében annak vizsgálatát kérte a Döntőbizottságtól, hogy az ajánlatkérő jogszerűen folytatta-e le a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás, illetve annak jogalapját megfelelően választotta-e ki, illetve annak megválasztása megalapozott volt-e. Kérte megvizsgálni azt is, hogy az ajánlati felhívás tartalma megfelel-e a Kbt. előírásainak, illetve mivel az eljárás menetét az ajánlati felhívás nem tartalmazta, az a Kbt. szabályainak megfelelt-e, illetve a közbeszerzési eljárásban a tárgyalásos eljárás menetében az árlicit módja nem sérti-e a Kbt. alapelveit. Ideiglenes intézkedésként kérte, hogy a szerződéskötés időpontjáig a Döntőbizottság függessze fel a közbeszerzési eljárást. Álláspontja szerint az ajánlatkérő által lefolytatott tárgyalásos eljárásnak az általa megválasztott jogalapja, a rendkívüli sürgősség nem volt megalapozott, továbbá a tárgyalásos eljárás menetében az ajánlati felhívásban nem határozta meg az ajánlatkérő annak a tárgyalásos eljárás lefolytatásának különös előírt szabályait, és egy jogszerűtlenül lefolytatott tárgyalásos eljárása eredményeként hirdette ki a közbeszerzési eljárás nyertesét. Továbbá az árajánlatok megtételének módja, azaz az árlicit sérti a Kbt. alapelvi követelményeit. Jogorvoslati kérelmét 2000. április 27-én kiegészítette, és kérte annak megállapítását is, hogy ajánlatkérő jogsértően járt-e el akkor, amikor a Tigonax Kft. és az Alko-Fal Kft.-vel is tárgyalásokba bocsátkozott, holott már az ajánlatok bontásakor megállapítható volt, hogy nem a felhívás szerinti teljesítési határidő-vállalások miatt ajánlatukat érvénytelenné kellett volna nyilvánítania az ajánlatkérőnek. Előadta továbbá, hogy a jogsértő esemény a 2000. április 17-én megtartott tárgyaláson jutott a tudomására.
A Döntőbizottság a jogorvoslati eljárásban ideiglenes intézkedést nem alkalmazott, mert annak törvényi feltételei nem álltak fenn.
Ajánlatkérő 2000. május 4-én megküldött érdemi ellenkérelmében a jogorvoslati kérelem alaptalanság miatti elutasítását kérte. Előadta, hogy a bontásról készült jegyzőkönyvet a jelenléti ívvel együtt 2000. április 19-i levélben valamennyi ajánlattevőnek megküldte. Előadta továbbá, hogy a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás jogalapjaként megjelölt rendkívüli sürgősség okát megjelölte az ajánlati felhívásában, továbbá időben megküldte a Közbeszerzési Döntőbizottság elnökének. Előadta ezzel összefüggésben, hogy a Kbt. 70. § (1) bekezdésének c) pontja szerinti eljárást megalapozó körülmények a következők voltak: a német "szénsegélyből", amely a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítványon keresztül fut, és kedvezményes kamatozású kölcsön, az ajánlatkérő is forráshoz jutott, mégpedig a magyar ABN Amro Bank Rt. kölcsön-igénybevételi lehetősége folytán, amely 1999. november 30-tól 2000. július 30-ig szól. Ugyancsak előadta, hogy a nyílt közbeszerzési eljárást a fenti kölcsönből is finanszírozott beruházással lefolytatta, azonban ez az eljárás eredménytelen lett. Az építési beruházás esetén megengedi a Kbt. a 70. § (1) bekezdés c) pontja szerinti, hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárást, továbbá, hogy a tárgyalásos eljárásban valamennyi ajánlattevővel ugyanazon eljárási szabályok szerint tárgyalt. Az eljárási szabályokat a tárgyalásos eljárás során közölte valamennyi ajánlattevővel, és valamennyi ajánlattevővel azonos adatokat közölt. Biztosította valamennyi ajánlattevőnek az esélyegyenlőséget az árajánlat megtételekor. Írásban megtett ajánlattevői árajánlatok minden esetben felolvasásra kerültek. Előadta továbbá, hogy téves kérelmező azon állítása, mely szerint az ajánlatkérő csak az első három céggel kívánt tárgyalni, ha ez így igaz lett volna, akkor a kérelmezővel a továbbiakban nem is tárgyalt volna az ajánlatkérő. Az ajánlatkérő nevében eljáró bizottság azt közölte, hogy a három legjobb árat tevővel folytatja a tárgyalást. Előadta, hogy egyetlen ajánlattevő sem kapott több tájékoztatást a tö
bbi ajánlattevőhöz képest, ami az eljárás tisztaságát vagy az ajánlattevők esélyegyenlőségét sértette vagy veszélyeztette volna. A közbeszerzési eljárás nyertese a Nox 2000 Rt. lett, mely a legalacsonyabb ajánlati árat vállalta a tárgyalásos eljárás utolsó ajánlati áraként, a nyilvános eredményhirdetésen ez közlésre került, továbbá közlésre került az is, hogy mely ajánlattevők ajánlata volt érvényes, és mely ajánlattevők ajánlata volt érvénytelen.
Egyéb érdekelt ajánlattevők közül a Tigonax Kft. írásban tett észrevételében egyetértett a jogorvoslati kérelemben foglaltakkal, míg az Alko-Fal Kft. érdemben nem tudott nyilatkozni a tárgyalásos eljárás menetével kapcsolatosan, mivel az zártkörűen folytatódott le; és az eredményhirdetésen sem vett részt.
A Döntőbizottság a jogorvoslati eljárás során beszerzett iratok alapján tárgyalás tartása nélkül megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem – bár az a jogorvoslatra nyitva álló határidőn belül érkezett – alaptalan.
A Döntőbizottság a beszerzett iratok alapján megvizsgálta, hogy az ajánlatkérő által választott hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás, illetve az annak jogalapjaként megválasztott, a közbeszerzésekről szóló, az 1999. évi LX. törvénnyel módosított 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban Kbt.) 70. § (1) bekezdés c) pontja alkalmazása megalapozott volt-e, illetve megfelelt-e a Kbt. előírásainak, továbbá a tárgyalásos eljárás menete nem sértette-e a Kbt. tételes, illetve alapelvi előírásait, és az ajánlatkérő által az ajánlati felhívásában előírtaknak az érvényes ajánlatot tett ajánlattevők ajánlatai megfelelnek-e.
A Kbt. 26. § (5) bekezdése szerint a tárgyalásos eljárásban az ajánlatkérő az általa kiválasztottakkal szabadon tárgyal a szerződés feltételeiről.
A Kbt. 26. § (6) bekezdés szerint a meghívásos és a tárgyalásos eljárásra egyébként – ha e törvény másképp nem rendelkezik – a nyílt eljárás szabályait kell megfelelően alkalmazni.
A Kbt. 70. § (1) bekezdés c) pontja szerint az ajánlatkérő tárgyalásos eljárást alkalmazhat árubeszerzés, építési beruházás, illetve szolgáltatás megrendelése esetén, ha az ajánlatkérő által előre nem látható okból előállt rendkívüli sürgősség miatt e törvényben előírt határidők nem lennének betarthatók; a rendkívüli sürgősséget indokló körülmények azonban nem eredhetnek az ajánlatkérő mulasztásából.
A Kbt. 71. § (1) bekezdése szerint a tárgyalásos eljárás hirdetmény közzétételével vagy anélkül indul. Az ajánlatkérőnek a tárgyalásos eljárás megindításáról csak a Kbt. 70. § (1) bekezdésének a) és e) pontja, valamint (3) bekezdésének a) pontja szerinti esetekben kell – a 9. sz. mellékletben meghatározott minta szerinti – hirdetménnyel az ajánlattevőket részvételre felhívni.
A Kbt. 71. § (2) bekezdése szerint a tárgyalásos eljárás során nem áll fenn az ajánlatkérőnek, illetve az ajánlattevőnek a 48–50. § szerinti ajánlati kötöttsége, de ez nem járhat azzal, hogy az eljárás alapján megkötött szerződés tárgya olyan jellemzőjében, illetve körülményében tér el az eljárás megkezdésekor beszerezni kívánt beszerzési tárgytól, mely nem tette volna lehetővé tárgyalásos eljárás tartását. Ha az ajánlatkérő az eljárás eredményét kihirdette, a szerződést a felhívás (illetve a dokumentáció) és az ajánlat eredményhirdetés-kori tartalma szerint kell megkötni.
A Kbt. 71. § (4) bekezdése szerint a tárgyalásos eljárásban az ajánlattevők részére közvetlenül megküldött ajánlati felhívásnak legalább a következő adatokat kell tartalmaznia:
a) az ajánlatkérő nevét, címét, telefon- és telefaxszámát;
b) szükség esetén a dokumentáció beszerzési helyét, megkérésének határidejét és pénzügyi feltételeit;
c) a beadandó iratok megjelölését;
d) az ajánlatkérő pénzügyi ellenszolgáltatásának feltételeit;
e) a 34. § (3) bekezdésében foglaltakat, ha azok a részvételi felhívásban nem szerepeltek;
f) az eljárás lefolytatásának menetét és az ajánlatkérő által előírt különös szabályait;
g) az első tárgyalás időpontját.
A Kbt. 71/B § (1) bekezdése szerint a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás – a (3) bekezdés szerinti eset kivételével – ajánlati felhívás kiküldésével kezdődik. Az ajánlati felhívásnak a 71. § (4) bekezdésében foglaltakon kívül tartalmaznia kell a tárgyalásos eljárás 70. § szerinti jogcímét, azt, hogy az ajánlatkérő igényli-e az írásbeli ajánlattételt, valamint a 9. számú melléklet 2. d), 3., 4., 8., 9. a)–c) és 11. pontjaiban foglaltakat, továbbá a 34. § (3) bekezdésében foglaltakat, ha az ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja választani.
A Kbt. 71/B § (3) bekezdése szerint a 70. § (1) bekezdésének c) pontja szerinti, hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárásban azzal az ajánlattevővel kell tárgyalni és a tárgyalás befejezésekor írásban szerződést kötni, aki a szerződést a rendkívüli helyzet által megkívánt idő alatt képes teljesíteni. Ebben az esetben a köztartozások hiányáról [46. § (1) bekezdésének b) pontja, (3) bekezdése] az ajánlattevőnek nyilatkoznia kell, és az ezekkel kapcsolatos igazolásokat legkésőbb a szerződéskötést követő tizenöt napon belül kell csatolni. Az eljárás megkezdéséről telefaxon tájékoztatni kell a bizottságot, megjelölve a 71. § (4) bekezdésében és az (1)–(2) bekezdésben foglalt adatokat.
Ajánlatkérő a Döntőbizottság részére megküldött indokolásában arra hivatkozott, hogy a beruházás fedezetét kedvezményes kamattámogatású kölcsönszerződésből biztosítja, melynek hozzáférési határideje 2000. július 30. A kölcsönlehetőség 1999. november 30-hoz kötődik. Ajánlatkérő korábban nyílt eljárást folytatott, ami eredménytelenséggel zárult 2000. március 29-én. Ekkor már valóban nem állt rendelkezésére elegendő idő a nyílt vagy a meghívásos eljárás lefolytatásához. A Döntőbizottság elnöke ezen indokot megfelelőnek találta, és nem kezdeményezett eljárást. Döntőbizottság azt is megállapította, hogy kérelmező április 6-án kapott ajánlati felhívásból értesült a tárgyalásos eljárás indításáról, az eljárásfajta választásának indokáról, tehát a jogorvoslatra nyitva álló határidőn belül kérte a felülvizsgálatát. Kérelmének ezen része tehát nem késett el, azonban megalapozatlan. A Döntőbizottság álláspontja szerint a már megkötött kölcsönszerződés futamidejére tekintettel a nyílt vagy a meghívásos eljárás szabályaira vonatkozó Kbt. szerinti határidők nem voltak tarthatók, ezért a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárásnak a rendkívüli sürgősségre vonatkozó jogalapja megalapozott volt. A rendkívüli sürgősség nem az ajánlatkérő mulasztására vezethető vissza, tekintettel arra, hogy a korábbi nyílt eljárás éppen azért lett eredménytelen, mivel a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás mértéke volt megjelölve, mint bírálati szempont, és az ajánlattevők által megajánlott ajánlati árak egyike sem felelt meg az ajánlatkérői követelménynek, azaz a rendelkezésre álló fedezetnek.
A Döntőbizottságnak a tárgyalásos eljárásra vonatkozó különös eljárási szabályok betartására, illetve a kérelemnek e részére vonatkozó állításaira az álláspontja a következő:
A Kbt. 70. § (1) bekezdés c) pontja szerinti eljárásfajta szabályai a Kbt.-ben konkrétan, egyértelműen, tételesen nincsenek meghatározva, csak egyfajta keretet állít fel a Kbt. e tárgyalásos eljárási fajta lefolytatását illetően. Ezen eljárási típus esetében a Kbt. még írásbeli ajánlati felhívást sem tesz kötelezővé. Bár jelen ügyben volt írásbeli ajánlati felhívás, annak tartalmára nem vonatkoztak kötelező szabályok. Így nem volt kötelező a Kbt. 9. sz. mellékletének tartalma és a Kbt. 71. § (4) bekezdés szerintiek meghatározása sem, habár az ajánlati felhívásban az ajánlatkérő végül is meghatározta azokat a minimális adatokat, melyek az ajánlattétel szempontjából és az ajánlattevőkre nézve lényeges információkat szolgáltattak.
Döntőbizottság álláspontja szerint ajánlatkérő által megküldött ajánlati felhívás tartalma megfelelt a Kbt. 71/B § (1) bekezdésének, így jogsértés nem állapítható meg a tárgyalásos eljárás lefolytatása körében az ajánlatkérővel szemben.
A Döntőbizottságnak állást kellett foglalnia abban a kérdésben is, hogy a tárgyalásos eljárás során a szabad áralku, árlicit, mint a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatásra irányuló ajánlatkérői elvárás "kiharcolásának" egyik módja, ellentétben áll a Kbt.-nek az alapelvi követelményeivel. Ajánlatkérő az ajánlati felhívásában a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás szempontjai alapján kívánta a nyertest kiválasztani. A tárgyalásos eljárásban nem érvényesül a szerződés feltételeit illetően az ajánlati kötöttség, az ajánlatok a végső ajánlat megtételéig módosíthatók. Az ajánlat módosításának joga minden résztvevőt megillet, kivéve azokat, akiket már valamilyen indokkal az eljárásból kizártak. Ajánlatkérő eljárása a kérelmező érdekeit nem sértette, az áralku lefolytatott formája biztosította a lehetőséget számára kedvezőbb ajánlat tételére.
A Döntőbizottság álláspontja szerint a Kbt. alapelvei nem sérültek azáltal, hogy a végső áralkuban nem az összes ajánlattevő vehetett részt, csak azok, akik az első fordulóban legjobbnak tekintett három árajánlatot tették. Jogsérelemről azért nem lehetett szó, mivel az ajánlatkérő a tárgyalásos eljárás menetében a tárgyalás során közölte az ajánlattevőkkel azt, hogy a továbbiakban már csak azokkal az ajánlattevőkkel fog tárgyalni, akik az első körben valamennyi ajánlati árhoz viszonyítva a legkedvezőbb ajánlati árat ajánlottak meg. A mellőzött három ajánlattevő érdeke nyilván nem sérült, kifogást, tiltakozást sem a tárgyalásos eljárás menetében, sem a Döntőbizottsághoz kérelem formájában nem nyújtottak be. Ez utóbbi körülményekre alapítottan a Döntőbizottság arra az álláspontra helyezkedett, hogy e vonatkozásban jogsérelem, illetve érdeksérelem őket nem érte a tárgyalásos eljárásban, kérelmező számára pedig lehetőséget biztosított ajánlatkérő új ajánlat tételére.
Alaptalan kérelmező jogorvoslati kérelmének kiegészítése tárgyában felvetett azon álláspontja, mely szerint az ajánlatkérőnek az ajánlatok bontásakor már meg kellett volna állapítania a Tigonax Kft. és az Alko-Fal Kft. ajánlatának érvénytelenségét a nem a felhívás szerinti teljesítésihatáridő-vállalások miatt. A Kbt 52. § (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő egy ajánlat érvénytelenségét az eredményhirdetésig bezárólag megállapíthatja. Nincs olyan kötelező érvényű szabály a Kbt.-ben, még a sokkal kötöttebb nyílt eljárási formában sem, amely az ajánlatok érvénytelenségének kimondását az ajánlatok bontásának időpontjához köti. Mivel jelen közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérô a fenti kát ajánlattevô ajánlatát az eljárást lezáró döntés meghozatalával egyidejűleg érvénytelennek nyilvánította, és ezt az érvénytelenséget a tárgyalásos eljárás lezárásaképpen az összegzés az eljárásról 5. számú melléklete szerint írásban is közölte az érdekelt ajánlattevőkkel, így a fentiekre tekintettel a Döntőbizottság álláspontja szerint ajánlatkérő ezen eljárása nem volt jogsértő.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított hatáskörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján az alaptalan jogorvoslati kérelmet elutasította. A jogorvoslati eljárásban felmerült költségek viseléséről a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontjára figyelemmel rendelkezett.
Budapest, 2000. május 5.
Dr. Eke Pekács Tibor s. k. Kalmárné Diósy Ildikó s. k.
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Székelyné Bihari Mária s. k.
közbeszerzési biztos
