KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (3964)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Telefon: 356-1337
Fax: 355-5082
Ikt. sz.: D.117/30/2000
Tárgy: Ivanov és Társa Kft. jogorvoslati kérelme a Honvédelmi Minisztérium Beszerzési Hivatala közbeszerzési eljárása ellen
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság az Ivanov és Társa Gépjárművezető-képző Kft. (1062 Budapest, Lehel út 1., a továbbiakban kérelmező) jogorvoslati kérelmét, amelyet a Honvédelmi Minisztérium Beszerzési Hivatala (1475 Budapest, Pf. 163, képviseli dr. Mezeiné dr. Nyitrai Beáta ügyvéd, 1054 Budapest, Steindl I. u. 9. fszt. 2., a továbbiakban ajánlatkérő) "C, B + CB + C1 kategóriákban hadkötelesek honvédelmi gépjármű-vezetői szakelőképzésének végrehajtása" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, elutasítja.
A jogorvoslati eljárásban felmerült költségeket a felek maguk viselik.
A határozat ellen jogorvoslatnak helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő a K. É. 13. számában, 2000. március 29-én tette közzé ajánlati felhívását nyílt eljárás lefolytatására, vállalkozási szerződés keretében "C, B + CB + C1 kategóriákban hadkötelesek honvédelmi gépjármű-vezetői szakelőképzésének végrehajtása" tárgyában. Ajánlatkérő az ajánlati felhívás 3. a) pontjában meghatározta a képzési helyek területi megoszlását a fővárosra és a 19 megyére, területegységenként megadta az évente kiképzendők létszámát 100-300 fő között, összesen 3000 főben.
A létszámkeretek kategóriánkénti megoszlását a következôk szerint jelölte meg az ajánlati felhívásában:
– C kategória a beiskolázandó létszám 40%-a,
– B + C kategória a beiskolázandó létszám 40%-a,
– B + C1 kategória a beiskolázandó létszám 20%-a.
Ajánlatkérő előírta továbbá képzési körzetenként a minimális képzési helyszínek számát is. Az ajánlatban ezek befogadóképességét is meg kellett adni. Az ajánlati felhívás 3. d) pont szerint részajánlatot képzési körzetekre, tehát a teljes megyére, Budapest fővárosra, a beiskolázandó létszám egészére lehetett tenni.
Ajánlatkérő a teljesítés határidejét, a szerződés időtartamát 2002. december 15-ben jelölte meg az ajánlati felhívás 4. pontja szerint. Ajánlatkérő a pénzügyi ellenszolgáltatás teljesítése feltételéül kikötötte, hogy előleget nem fizet. A szerződésben rögzített költségeket csak a vezetői engedélyt megszerzett sorkötelesek létszáma szerint térítik meg. Ezért, mivel a sorkötelesek tandíjért nem fizetnek, az ajánlattevőnek olyan pénzügyi forrással kell rendelkeznie, amely a képzés költségeit biztosítja.
Az ajánlati felhívás előírta az ajánlattevők pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmassága igazolására kért adatokat és tényeket, valamint a felhívás 11. b) pontja a szerződés teljesítésére alkalmatlanná minősítés szempontjait. Többek között alkalmatlan az ajánlattevő, amennyiben az ajánlattevő 1998. évi gazdasági beszámolója alapján a forgóeszközök és rövid lejáratú kötelezettségek különbözete nem éri el a 8 372 000 Ft-ot, továbbá amennyiben az előző három év legjelentősebb kiképzései közül nem sorolt fel évente hármat, illetve azok évenkénti összértéke nem éri el a 10 M Ft-ot. Ajánlatkérő a felhívás 16. pontjában meghatározta az érvénytelenségi szempontok között, hogy érvénytelen az az ajánlat, amelynek árai kategóriánként az alábbiakban megadottnál magasabbak:
– C kategória esetén 97 000 Ft/fő,
– B + C kategória esetén 146 000 Ft/fő,
– B + C1 kategória esetén 112 000 Ft/fő.
Ajánlatkérő az ajánlati felhívásban meghatározta, hogy az elbírálás szempontjául a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatást részesíti előnyben. Ajánlatkérő dokumentációt is készített, amelynek átvételi határideje 2000. április 14. volt. A dokumentációban meghatározta az ajánlat tartalmi és formai követelményeit, továbbá a dokumentáció tartalmazta a szerződéstervezetet is, amely konkrétan és részletesen meghatározta a szerződési feltételeket.
Kérelmező 2000. április 14-én benyújtott jogorvoslati kérelmében támadta az ajánlati felhívás azon előírását, amelyben az ajánlatkérő az alkalmatlanná minősítés szempontjait meghatározta. Így álláspontja szerint az ajánlati felhívás 11. b) pontjában az ajánlatkérő azon alkalmatlanná minősítési szempontja, mely a forgóeszközök és a rövid lejáratú kötelezettségek különbözetét 8 372 000 Ft-ban állapította meg az 1998. gazdasági évre vetítve, valamint az előző 3 év legjelentősebb kiképzései közül évente hármat, illetve azok évenkénti összértékének a 10 M Ft-ot meg kell haladnia. Álláspontja szerint ezek az alkalmatlanná minősítési szempontok sértik a közbeszerzési eljárásban a Kbt. 24. § (2) bekezdésében előírt esélyegyenlőség elvét.
A jogorvoslati kérelemben kérelmező megjelölte a jogsértő esemény tudomására jutásának időpontját 2000. április 3-ában. Kérte a Döntőbizottságtól, hogy a közbeszerzési eljárást függessze fel, és a Kbt. szabályainak megfelelően új ajánlati felhívás közzétételére kötelezze az ajánlatkérőt.
A Döntőbizottság ideiglenes intézkedést nem alkalmazott, mert annak törvényi feltételei nem álltak fenn.
Ajánlatkérő 2000. május 3-án benyújtott érdemi ellenkérelmében megalapozatlannak tartotta a jogorvoslati kérelmet, egyrészt az írásban benyújtott ellenkérelmében elkésettség miatt, másrészt alaptalanság miatt kérte annak elutasítását. A tárgyaláson a jogorvoslati kérelmét akként módosította, hogy az elkésettségre vonatkozó álláspontját, illetve indítványát visszavonta, így csak alaptalanság miatt kérte a továbbiakban a kérelem elutasítását. Álláspontja szerint az alkalmatlanná minôsítés szempontjaként megjelölt előírások nem sértik a közbeszerzési törvény esélyegyenlőségre vonatkozó alapelvét. Ezek a szempontok nem támasztanak túlzott követelményeket az ajánlatkérőkkel szemben, tekintettel a beszerzés tárgyára, mennyiségére és az ajánlati árra. Amikor ezt az alkalmassági kritériumot meghatározták az ajánlati felhívásban, akkor a minimális képzési létszámból – mely 100 fő volt – indultak ki. Az általuk megadott százalékos kategóriabontás alapján 100 fő mint alapegység kiképzésére az ajánlatkérőnek a számítások alapján maximum 11 960 000 Ft áll rendelkezésre. Figyelembe vették a kiképzés során felmerülő általuk becsült kiadásokat, és ezekből a számításokból arra az álláspontra helyezkedtek, hogy az ajánlattevőknek mintegy 8 372 000 Ft-ot kell saját forrásukból finanszírozni. Budapest főváros esetében, mivel ez 250 fős képzési létszámot jelent, ez a költség 20 930 000 Ft-ot jelent a képzés befejezéséig.
Ugyancsak nem támasztott azzal túlzott követelményeket, amikor az előző 3 év legjelentősebb kiképzései közül hármat követeltek meg, és annak az évenkénti összértékét 10 M Ft-ban jelölték meg, mivel olyan ajánlattevők ajánlatát várták a közbeszerzési eljárásban, akik a képzés általuk prognosztizált költségeit a szerződés teljesítésének határidejéig, azaz 2002. december 15-ig biztosítani tudják. Ugyancsak előírták az ajánlati felhívásban azt, hogy ezt a költséget azért kell biztosítania az ajánlattevőknek, mivel az ajánlatkérő előleget nem fizet, így az árbevétel az ajánlattevőknél csak 5-6 hónap múlva, a teljesítéstől függően jelenik meg. Az alkalmatlanná minősítés szempontjainak ezen meghatározásánál elsősorban abból indultak ki, hogy olyan garanciát és biztosítékot kérnek, amely körülmények megléte a szerződés biztonságos teljesítését követeli meg a nyertes ajánlattevőktől.
A dokumentációt megvásárló cégek közül az ajánlati felhívás és a dokumentáció előírásait tizennyolcan elfogadhatónak, szükségesnek és teljesíthetőnek tartották. A jogorvoslati kérelemben foglaltakkal a Volán Oktató Szervező és Gépjárművezető-képző Kft. valamint a Körút Oktató és Szolgáltató Kft. értett egyet. A Volán Oktató Szervező és Gépjárművezető-képző Kft. annyiban értett egyet a jogorvoslati kérelemben foglaltakkal, hogy amennyiben olyan gazdasági társaság kíván ajánlatot benyújtani, akinek korábban szerződéses kapcsolata nem állt fenn az ajánlatkérővel, a felhívásban megjelölt feltételeket pénzügyi szempontból valószínűleg nehezen tudná teljesíteni. Egyebekben őt magát alkalmasnak találja a vállalkozási szerződés teljesítésére, arra figyelemmel is, hogy az éves árbevétele a 40 M Ft-ot eléri.
A Döntőbizottság a rendelkezésre álló iratokból, valamint a tárgyaláson elhangzottakból megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem alaptalan.
A Döntőbizottságnak abban a kérdésben kellett döntenie, hogy a kérelmező által támasztott ajánlati felhívási előírás, amely az ajánlattevők alkalmatlanságát határozta meg, a Kbt. alapelvi rendelkezésével ütközik-e, illetve túlzott követelményeket állít-e az ajánlattevőkkel szemben, figyelemmel a beszerzés tárgyára és mennyiségére, valamint a pénzügyi ellenszolgáltatás teljesítésének az ajánlati felhívásban meghatározott módjára. Ajánlatkérő az ajánlati felhívásban részletesen meghatározta az ellenszolgáltatás feltételeit. Az ajánlati felhívás 9. pontjában a pénzügyi ellenszolgáltatás teljesítésének feltételei között meghatározta az ellenszolgáltatás feltételeit, amely szerint az ajánlatkérő kijelentette, hogy előleget nem fizet.
Ajánlattevőnek kell rendelkeznie olyan pénzügyi erőforrással, amely biztosítja a képzési költségek finanszírozását úgy, hogy a sorkötelesek tandíjat nem fizetnek, ajánlatkérő pedig csak a szerződésben rögzített létszámnak megfelelően, a C, B + C és a B + C1 vezetői engedély megszerzése után fizeti ki a közbeszerzési eljárás eredményeként kölcsönösen elfogadott és a szerződésben rögzített képzési költségeket.
A közbeszerzésekről szóló, 1999. évi LX. törvénnyel módosított 1995. évi XL. törvény 33. § (1) bekezdése szerint az ajánlati felhívás tartalmát – a 2. sz. mellékletben meghatározott minta szerint – úgy kell meghatározni, hogy annak alapján az ajánlattevők egyenlő eséllyel megfelelő ajánlatot tehessenek. A Kbt. 33. § (5) bekezdése szerint az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban kizárólag az e törvényben meghatározott módon írhatja elő az ajánlattevő pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasságának igazolását.
A Döntőbizottság e törvényhelyeket figyelembe véve vizsgálta meg az ajánlati felhívásnak azon részeit, melyet kérelmező jogorvoslati kérelmében sérelmezett. A Döntőbizottság ezzel összefüggésben az alábbiakat állapította meg:
A Kbt. 44. § (4) bekezdése szerint az ajánlati felhívásban meg kell határozni, hogy a pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmassággal összefüggő mely körülmények megléte, illetőleg hiánya, vagy azok milyen mértékű fogyatékossága miatt minősíti az ajánlatkérő az ajánlattevőt alkalmatlannak a szerződés teljesítésére.
Ajánlatkérő felhívása szerint sorkötelestandíjat a képzést végző ajánlattevőnek nem fizetnek, ezért a képzés teljes költségét az ajánlattevőnek kell megelőlegeznie a sikeres képzés végéig.
A felhívás tartalmazta képzési körzetenként az oktatandó létszámot, a képzési helyszínek számát, vezetőiengedély-kategóriánként a képzendők létszáma százalékos megoszlását, valamint kategóriánként a legmagasabb képzési költségeket.
Ezen adatok alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő a legkisebb létszámú, 100 fős képzési körzetében is legfeljebb 11 960 000 Ft ellenszolgáltatást fog teljesíteni.
Ajánlattevőt a 100 fő kiképzése során felmerülő költségek terhelik, amelyek értékét ajánlatkérő 8 372 000 Ft-ra becsülte.
A Döntôbizottság álláspontja szerint a féléves gépjárművezetô-képzési rezsiköltségek 80-85 000 Ft/fő értékének prognosztizálása reális, amelynek a 8-8,5 M Ft-os kiadását a legkisebb, 100 fős létszámot legalább két képzési helyen képző ajánlattevőnek is a sikeres képzés befejezéséig, azaz a vezetői engedély kiadásáig saját pénzügyi forrásából kell finanszíroznia.
A Döntőbizottság megvizsgálta a 100 fős képzési körzetre vonatkozóan, hogy az ajánlatkérő által prognosztizált 70%-os költséghányad, melyet az ajánlattevő pénzügyi forrásából kell biztosítania a képzés befejezéséig, milyen költségtényezőből és százalékból tevődött össze.
Az az ajánlattevő, amelyik a gépjárművezető-képzési tevékenysége során a civil szférában viszonylag nagy létszámot oktat, nem kell, hogy kellő tartalékkal rendelkezzen, mivel az ilyen oktatandó körben a képzési költségek túlnyomó mennyiségét a tanulókkal előre megfizettetik, amely fedezetet biztosít a költségek előfinanszírozására.
Ajánlatkérő a képzési körzetekre megadott, legkevesebb 100 fős létszám költségeire irányzott elő 11 960 E Ft-ot. Az elmúlt évek sorköteles gépjármű-vezetôi képzésének költségelemzése alapján a Döntôbizottság az ajánlatkérővel egyezően megállapította, hogy az anyagi jellegű ráfordítások, a személyi jellegű kiadások, az értékcsökkenési leírás, valamint az egyéb költségek hányada az ajánlatkérő által előirányzott teljes ellentételezés 91-97%-át is elérheti.
Ajánlatkérő a legkisebb létszám képzési költségének, 11 960 E Ft-nak a 70% át, 8 372 E Ft nettó forgóeszközértéket írt elő ajánlattevő alkalmassági-alkalmatlansági határértékéül, amely a Döntőbizottság álláspontja szerint az ajánlattevők hátrányos megkülönböztetését nem okozta, és a beszerzés tárgyához képest nem minősült túlzó követelménynek.
A fenti tényekre figyelemmel a Döntőbizottság álláspontja szerint az ajánlatkérő által az ajánlati felhívás 11. b) pont második francia bekezdésében meghatározott alkalmatlanná minősítési szempont, mely az 1998. évi gazdasági beszámolójának forgóeszközök és a rövid lejáratú kötelezettségek különbözeteként 8 372 000 Ft-ot jelölt meg, nem sértette a Kbt. 24. § (2) bekezdésében biztosított esélyegyenlőséget, mivel nem támasztott olyan követelményeket az ajánlattevőkkel szemben, amelynek teljesítését ne vállalhatnák, és ezáltal a szerződés teljesítésére is képtelenek lennének.
A Kbt. 44. § (2) bekezdés a) pontja szerint az ajánlattevőnek, illetőleg az alvállalkozónak a szerződés teljesítéséhez szükséges műszaki alkalmassága igazolható az előző, legfeljebb 3 év legjelentősebb szállításainak, szolgáltatásainak, illetve az előző legfeljebb 5 év legjelentősebb építési beruházásainak ismertetésével (legalább az ellenszolgáltatás összege, a teljesítés helye és a szerződést kötő másik fél megnevezésével).
Az ajánlatkérô azon elôírása, mely szerint az elôzô 3 év legjelentôsebb kiképzései közül évente 3-at, illetve azok évenkénti összértékének el kell érni a 10 M Ft-ot, mint a műszaki alkalmasság kritériumaként meghatározott követelmény, a Kbt. 44. § (2) bekezdés a) pontjába nem ütközik, amennyiben ennek a követelménynek bármely ajánlattevő nem tudna megfelelni, akkor figyelemmel a 100 fős évenkénti létszámra és azoknak az előírt kategóriákra történő képzésével, az ajánlattevő alkalmasságát nem tudná bizonyítani.
A Kbt. 44. § (5) bekezdése szerint az ajánlatkérőnek a pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasság körében kért és meghatározott adatok és tények kérését – figyelemmel az ajánlattevő üzletéhez fűződő érdekére – a közbeszerzés tárgyára kell korlátoznia, a (4) bekezdés szerinti követelményeket pedig a beszerzés becsült értékére is tekintettel legfeljebb a szerződés teljesítéséhez ténylegesen szükséges feltételek mértékéig lehet előírni.
A Döntőbizottság álláspontja szerint az ajánlati felhívás támadott előírásai nem sértették a Kbt. esélyegyenlőség elvét, nem sértették a fentebb felsorolt jogszabályhelyeket, azok tartalmán belül olyan feltételeket írt elő az ajánlatkérő, amelyek szükséges és elégséges feltételek voltak a beszerzés tárgya és mennyisége körében meghatározott – figyelemmel a részajánlattétel lehetőségére is a képzési körzetekre tekintettel – a szerződés teljesítésére.
Erre figyelemmel a Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésében előírt hatáskörénél fogva a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja szerint az alaptalan kérelmet elutasította.
A jogorvoslati eljárásban felmerült költségek viseléséről a rendelkező rész szerint döntött, figyelemmel a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontjára.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2000. május 12.
Dr. Eke Pekács Tibor s. k. Ruthner Oszkár s. k.
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Németh István s. k.
közbeszerzési biztos
