KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (3997)


1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt. sz.: D.119/11/2000.

Tárgy: Bócsi és Társai Egészségügyi és Kereskedelmi Kft. jogorvoslati kérelme a Tolna Megyei Önkormányzat Kórház Rendelőintézet közbeszerzési eljárása ellen

A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi

HATÁROZAT-ot:

Bócsi és Társai Egészségügyi és Kereskedelmi Kft. (1142 Budapest, Rákos tér 33., a továbbiakban: kérelmező) kérelmezőnek dr. Sándor Attila ügyvéd (7100 Szekszárd, Széchenyi u. 21.) által képviselt Tolna Megyei Önkormányzat Kórház-Rendelőintézet (7101 Szekszárd, Béri Balogh Ádám u. 5–7., továbbiakban: ajánlatkérő) "az intézet egyéves kötszerigényének biztosítása a dokumentációban közölt mennyiségek alapján" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen benyújtott jogorvoslati eljárásban a jogorvoslati kérelmet elutasítja.
Az eljárás során felmerült költségeket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.

INDOKOLÁS

Ajánlatkérő a K. É. 2000. március 1-jei számában tette közzé nyílt eljárás megindítására szóló ajánlati felhívását a rendelkező részben meghatározott beszerzésre, részajánlattétel és többváltozatú ajánlattétel megengedése mellett.
A felhívás 11. pontjában meghatározta a pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasság igazolására kért adatokat és tényeket, az alkalmatlanná minősítés szempontjait.
Az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánta nyertessé minősíteni az alábbi részszempontok 1–5-ig terjedő pontozása mellett (zárójelben a súlyszámok).
– ajánlott termék minősége, megbízhatósága (40)
– a termékek ára, az ár stabilitása, fix ár,
fizetési feltételek (35)
– év közbeni áremelés indoka, mértéke (10)
– szállítási rugalmasság (5)
– legkedvezőbb szavatossági feltételek (10)
Ajánlatkérő dokumentációt is kibocsátott, amelyben meghatározta az általános tudnivalókat, az ajánlatok benyújtásának formai feltételeit, a beszerzendő kötszerek specifikációját.
A dokumentáció II/C. 1. pontja szerint "Az ajánlatokat zárt borítékban, cégszerűen aláírva, 3 példányban, de egybecsomagolva (melyből egy eredeti, kettő másolat) kell benyújtani. A külső csomagoláson kérjük feltüntetni: »T.M.Ö.K. Kötszerek beszerzése«, és »Tilos felbontani a pályázat értékelésének hivatalos időpontja előtt!« A csomagok, borítékok lezárását úgy kell megoldani, hogy azokon az illetéktelen nyitás, vagy ennek megkísérlése felfedezhető legyen, és egyben nem tartalmazhatja az ajánlattevőre utaló adatokat."
A II/C. 2. pont alapján az ajánlatokat az ajánlattételi határidőn belül az "általános tudnivalók" 6. számú pontjában megjelölt (az ajánlatkérő székhelye szerinti) címre kellett megküldeni, vagy a helyszínen leadni.
A II/C. 3. pont pedig rögzítette, hogy ajánlatkérő minden olyan ajánlatot, amely késedelmesen érkezik, érvénytelennek nyilvánít, és felbontatlanul visszaküldi a feladónak.
A felhívásra 9 cég nyújtott be ajánlatot: a kérelmező, a Beiersdorf Kft., a Hartmann-Rico II. Kft., az Amido-Mátra Kft., a 3M Hungária Kft., a Hungaropharma Rt., a Nagév Kft. Kötszer Divízió, az Interimport Kft. és a Mölnlycke Helth C. Kft.
Ajánlatkérő az ajánlatok 2000. április 11-i bontásán érvénytelennek minősítette a kérelmező, a Beiersdorf Kft., a Hungaropharma Rt. és a Nagév Kft. ajánlatát, tekintettel arra, hogy a felsorolt cégek ajánlataikat a dokumentáció C. 1. pontjával ellentétesen úgy nyújtották be, hogy a csomagoláson feltüntették az ajánlattevő személyére utaló adatokat.
Ajánlatkérő 2000. április 21-én bírálóbizottsága javaslata alapján a hagyományos kötszerek vonatkozásában az Amidó-Mátra Kft.-t és az Interimport Kft.-t, míg a nem hagyományos kötszerek vonatkozásában a Mölnlycke Helth C. Kft.-t és a Hartmann-Rico II. Kft.-t hirdette ki nyertesnek.
Ajánlatkérő az eljárás eredményéről szóló tájékoztatót 2000. április 25-én minden ajánlattevőnek megküldte.
A kérelmező 2000. április 19-én benyújtott, majd később pontosított jogorvoslati kérelmében kifogásolta, hogy az ajánlatkérő érvénytelenné nyilvánította ajánlatát, kérte a döntés megsemmisítését.
Álláspontja szerint az ajánlatkérő felhívásában nem tette közzé, hogy az ajánlat postai tértivevényes feladása érvénytelen. Kérte továbbá a tenderfüzet árának megtérítését.
Az ajánlatkérő kérte a jogorvoslati kérelem elutasítását, a kérelmező eljárási költségben való marasztalását. Nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy az ajánlatok benyújtásának feltételei a dokumentációban pontosan nyertek rögzítést. Kérelmező a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja alapján érvénytelen ajánlatot tett, miután e követelményeknek ajánlata nem felelt meg. Előadta, hogy az ajánlatok tértivevényes postai kézbesítése nem volt követelmény, a postai kézbesítésnek pedig nem feltétele, hogy a feladó adatai szerepeljenek a csomag külzetén. A feladó személye a küldeményt kézbesítő szolgáltatónál is rögzítésre kerülhet, jelen közbeszerzési eljárásban is érkezett ajánlat ilyen módon.
Az egyéb érdekeltek közül a Hungaropharma Rt. egyetértett a kérelmezővel. Véleménye szerint az ajánlati dokumentáció nem megfelelő, a C. 1. és a C. 3. pont egymással ellentétes, miután a C. 3. pont egyértelműen magában foglalja a postai úton történő kézbesítés lehetőségét, amelynek elengedhetetlen formai eleme a feladó pontos megnevezése és postacímének megjelölése.
A Döntőbizottság a rendelkezésre álló iratokból megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem megalapozatlan.
A közbeszerzésekről szóló, 1999. évi LX. törvénnyel módosított 1995. évi XL. törvény (továbbiakban: Kbt.) 43. § (1) bekezdése szerint az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie.
Az ajánlatkérő az ajánlatok felbontásakor, illetve azt követően megállapítja, hogy mely ajánlatok érvénytelenek [Kbt. 52. § (1) bekezdése].
Érvénytelen az ajánlat, ha az nem felel meg az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban meghatározott feltételeknek [Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja].
A Döntőbizottság álláspontja szerint az ajánlatkérő a Kbt. 43. § (1) bekezdésében biztosított jogkörével élve írta elő a dokumentáció II/C. 1. pontjában az ajánlatok benyújtásának alaki feltételeit.
Ajánlatkérő nem azt határozta meg a dokumentációban, hogy milyen módon kell eljuttatni hozzá az ajánlatokat, előírása arra vonatkozott, hogy hogyan nem megengedett a pályázatok csomagolása.
Ebből következik, hogy nem lehetett olyan módszerrel eljuttatni az ajánlatot, amely azzal járt együtt, hogy a csomagoláson feltüntetésre kerültek az ajánlattevő adatai.
A postáról szóló 1992. évi XLV. törvény végrehajtására kiadott 133/1993. (IX. 29.) Korm. r. 5. §-a alapján egyébként megállapítható, hogy levelet, ill. versenytárgyalási ajánlatot a feladó adatai nélkül is kézbesít a posta.
Az ajánlattevőknek így választási lehetőségük volt, hogy ajánlatukat (nem ajánlott vagy tértivevényes) levélként, versenytárgyalási ajánlatként, avagy más módon (pl. futárszolgálattal, munkatársuk útján stb.) juttatják el ajánlatkérőhöz.
A Döntőbizottság álláspontja szerint továbbá a II/C. 1. és 3. pont szövege valóban nem áll teljes összhangban egymással, ellentétesnek azonban nem nevezhetők.
A II/C. 1. pont az ajánlattevők részére határoz meg kötelezettséget, míg a 3. pontban az ajánlatkérő saját magára szab feladatot. E feladat (a késedelmesen érkezett ajánlat felbontatlan visszaküldése a feladónak) teljesíthető abban az esetben, ha az ajánlatot természetes személy (futár, munkatárs stb.) kívánja átadni (az átadás azonnali visszautasításával, az ajánlat azonnali visszaadásával), vagy ha azt a posta kézbesíti úgy, hogy a feladó adatai szerepelnek a csomagoláson.
Ajánlatkérő azonban képtelen lett volna e kötelezettsége teljesítésére, ha az ajánlat a feladó adatait nem tartalmazó levélként érkezett volna. Ebben az esetben pedig sérült volna az ajánlatkérőnek a Kbt. 48. §-ában szabályozott ajánlati kötöttsége.
Jelen közbeszerzési eljárásban azonban ilyen eset nem fordult elő, így ajánlatkérő nem szegte meg a Kbt. szabályait.
Mindezekre figyelemmel megállapítható, hogy ajánlatkérő a Kbt. rendelkezéseinek megfelelően járt el, amikor az ajánlati dokumentációban meghatározott feltételeknek meg nem felelő kérelmezői, illetve egyéb ajánlattevői ajánlatokat érvénytelenné nyilvánította.
A Döntőbizottság így a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján a megalapozatlan jogorvoslati kérelmet elutasította. A költségviselésről szóló rendelkezés a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontján alapul, a jogorvoslat jogát a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.

Budapest, 2000. május 19.

Dr. Magasi Ildikó s. k. Németh István s. k.
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos

Ruthner Oszkár s. k.
közbeszerzési biztos


 

index.html Fel