KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (3999)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Telefon: 356-1337
Fax: 355-5082
Ikt. sz.: D.120/14/2000
Tárgy: Renovit Kft. jogorvoslati kérelme a Fővárosi Állat- és Növénykert közbeszerzési eljárása ellen
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Renovit Építőipari Kft. (1097 Budapest, Gubacsi út 10/B, a továbbiakban: kérelmező) kérelmének, melyet a Fővárosi Állat- és Növénykert (1146 Budapest, Állatkerti körút 6–12., a továbbiakban: ajánlatkérő) a "Pálmaház-rekonstrukció befejező munkái a tervdokumentáció alapján" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, a Döntőbizottság részben helyt ad, és megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette az 1999. évi LX. törvénnyel módosított, a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 55. § (6) bekezdését. Egyebekben a Döntőbizottság a kérelmet elutasítja.
A Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt, hogy a kérelmező részére a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül 30 000 Ft, azaz harmincezer forint igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő 2000. február 16-án ajánlati felhívást tett közzé a K. É. 7. számában nyílt eljárás megindítására (0146), a rendelkező részben írt tárgyban. A felhívás 3. c) pontja szerint részajánlat nem volt tehető. Az 5. c) pontban kötötte ki ajánlatkérő, hogy dokumentációt bocsát az ajánlattevők rendelkezésére 120 000 Ft + áfa összeg ellenében. A 8. a) pont szerint az ajánlati biztosíték összegszerűségét 1 000 000 Ft-ban állapította meg ajánlatkérő.
Ugyanezen hely b) pont második bekezdésében előírta, hogy az ajánlati biztosíték teljesíthető az ajánlatkérő nevére szóló, az ajánlati kötöttség idejéig érvényben maradó bankgarancia formájában, ez esetben az ajánlathoz csatolni kell az eredeti bankgaranciát. A 12. pontban azt is előírta ajánlatkérő, hogy az ajánlati kötöttség az ajánlattételi határidő lejártától kezdődően az eredményhirdetést követő 60 napig tart. A 13. pontban határozta meg az ajánlatkérő azt, hogy az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja kiválasztani, és egyben meghatározta az ezzel kapcsolatos szempontokat az alábbiak szerint:
Részszempont Súlyszám
Ajánlati ár 6 pont
Előírtnál magasabb teljesítési garancia
vállalása 5 pont
A jogszabályi előíráson felül vállalt jótállás 4 pont
Késedelmi kötbér vállalása 3 pont
Munkaszervezés ezen feladatra 2,5 pont
Hibás teljesítés esetére vállalt kötbér 1,5 pont
Meghiúsulás esetére vállalt kötbér 1 pont
Ugyanitt írta elő azt is ajánlatkérő, hogy az ajánlatok részszempontok szerinti tartalmi elemeinek értékelése során adható pontszám alsó határa 0 pont, felső határa pedig 100 pont. A felhívás szerint a többváltozatú ajánlat tétele megengedett volt. Az ajánlatkérő által elkészített dokumentáció is az ajánlattevők rendelkezésére állt. Ebben ajánlatkérő útmutatót, szerződési feltételeket, ajánlati típusoldalakat és műszaki dokumentációt biztosított. Feltételei között előírta a nettó vállalkozási összeg 3%-át elérő összegű jóteljesítési garancia vállalását legalább 12 hónap időtartamra szóló visszatartási lehetőséggel. Az ajánlatok elbírálásának részszempontjaira a dokumentáció 14–15. oldalán adott magyarázatot. E szerint az előírtnál nagyobb mértékű jóteljesítési garanciát, a jogszabályban előírtnál hosszabb jótállási és szavatossági idő vállalását kívánta értékelni. Ajánlattevők által ajánlott kötbért várt el késedelmes, hibás teljesítésre, illetve meghiúsulásra. A munkaszervezést a beadott műszaki ütemterv és munkaszervezési leírás alapján a kitűzött teljesítési határidő és technológiai követelményeknek való megfelelés vizsgálatával kívánta értékelni. Szerződéstervezet is része volt a dokumentációnak. A műszaki tervdokumentáció tartalmazta a szükséges munkarészeket, beleértve az árazatlan tételes költségvetési kiírást is. Az árajánlatot ez utóbbi alapján a járulékos költségek és műszaki-mennyiségi észrevételek figyelembevételével kellett meghatározni.
Ajánlatkérő 2000. március 10-én helyszíni bejárást és konzultációt tartott, ahol a feltett – főleg műszaki jellegű – kérdésekre válaszolt, majd az erről szóló jegyzőkönyvet megküldte a résztvevőknek. A jegyzőkönyv tanúsága szerint e helyszíni bejáráson hangzott el, hogy a munkaterület két részletben kerül átadásra a vállalkozónak. Az ajánlatban elvárt munkaszervezési leírásban az ütemezést kell feldolgoznia ajánlattevőnek. A 2000. március 28-i ajánlattételi határidőig 3 db ajánlat érkezett az alábbi cégektől: kérelmező, Magyar Építő Rt. és közös ajánlat a Portimex Kft. és a Novoterm '96. Kft-től. Kérelmező az alapajánlata mellett alternatív ajánlatot is tett.
Az ajánlatok érdemi értékelését megelőzően 2000. április 4-én ajánlatkérő hiánypótlásra hívta fel egyes ajánlattevőket, majd az értékelést több szakértő is megkezdte. A tervező és ajánlatkérő főépítésze műszaki értékelést végzett, a Fővárosi Önkormányzat munkatársa és a külső szakértő közbeszerzési, valamint ajánlatkérő maga üzemeltetői szempontból is értékelt. Ezen értékelés során ajánlatkérő megállapította, hogy a Magyar Építő Rt. ajánlata érvénytelen a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja alapján, mert nem tartalmazta ajánlata az ajánlati felhívás, illetve a dokumentáció szerinti dokumentumokat, nevezetesen a vállalkozási szerződéstervezetet, valamint az ajánlati kötöttséget a törvényi előírás ellenére az eredményhirdetést követő 30 napban határozta meg a 60 nap helyett.
A döntés előkészítését úgynevezett bírálóbizottság végezte, majd javaslatát 2000. április 12-én a döntéshozó főigazgató jóváhagyta. Még ugyanezen a napon nyilvánosan a döntést ki is hirdették. E szerint az eljárás nyertese a Portimex Kft.–Novoterm '96. Kft. közös ajánlata lett. Szerződéskötésre nem került sor, mert időközben a Döntőbizottság a megindított jogorvoslati eljárást követően 2000. április 20-án a D.120/3/2000. számú határozatával ideiglenes intézkedés keretében a szerződés megkötését megtiltotta.
Kérelmező 2000. április 19-én jogorvoslati kérelemmel fordult a Döntőbizottsághoz. Ebben kérte, hogy a Döntőbizottság semmisítse meg ajánlatkérő eljárást lezáró döntését, és állapítsa meg a jogsértést, valamint marasztalja ajánlatkérőt a költségekben, és egyben alkalmazzon ideiglenes intézkedést. Kérte továbbá, hogy a Döntőbizottság az ügyben tartson tárgyalást.
Kérelmének indokául előadta, hogy a Kbt. 59. § (1) bekezdése szerinti összességében legkedvezőbb ajánlatot kérelmező tette. Sérelmezte azt is, hogy ajánlatkérő nem a Kbt. 55. § (6) bekezdésének megfelelően értékelt, az értékelési ponthatárokat megváltoztatta az egyes részszempontoknál. Kifogásolta azt is, hogy a munkaszervezés – mint részértékelési szempont – bírálatánál olyan szempontok szerint értékelt ajánlatkérő, amelyeket a felhívás nem tartalmazott.
Kérelmező, miután a tárgyaláson ismertetve lett vele a Portimex Kft. ajánlatából a munkaütemezési ütemterv, az alábbiakat nyilatkozta:
Elismeri, hogy a nyertes pályázó az ajánlatkérőnél korábban elnyert munkái alapján több információval rendelkezik a feladat végrehajtásához. Természetesen ez hozzájárult ahhoz, hogy részletesebben, pontosabban tudta megadni az ütemezést. Azt is nyilatkozta, hogy amennyiben kérelmező nyerte volna meg a közbeszerzési eljárást, akkor egy egyszeri egyeztetés után az ajánlatkérővel ők is megfelelően tudták volna ütemezni a feladatokat.
Az ügyben érdekelt Portimex Kft. képviselője a tárgyaláson úgy nyilatkozott, hogy a helyszíni bejáráson ők is részt vettek, ahol kimondottan kertész szakembert is vittek magukkal azért, hogy a speciális igényeknek megfelelően ezt a tevékenységet össze tudják hangolni a műszaki tevékenységgel. Megerősítette azt, hogy a konzultáció, illetve helyszíni bejárás során hangzott el ajánlatkérő részéről az az elvárás, hogy milyen ütemben kívánja a növények áttelepítését végrehajtani, és az is, hogy milyen akadályai vannak a Pálmaház áttelepítésének. Ezt az elvárást az ajánlatok elkészítésénél figyelembe vették, különös tekintettel arra, hogy már korábban is nyertek pályázatot, és dolgoztak az ajánlatkérőnél, így ismerik az ottani körülményeket. Ezen szakmai tapasztalatok alapján tudták ajánlatukat jelen közbeszerzési eljárásban elkészíteni.
Ajánlatkérő írásos észrevételében és a tárgyaláson úgy nyilatkozott, hogy kéri a megalapozatlan kérelem elutasítását. Álláspontja szerint az ajánlatok értékelése a felhívásban megadott szempontok, pontszámok és súlyszámok alkalmazásával történt. Az ajánlatokat saját, előre felállított objektív követelményeivel is összehasonlította, ezért nem minden részszempontnál került kiosztásra a legmagasabb, illetve legalacsonyabb pontszám. A kihirdetett nyertes tette az összességében legkedvezőbb ajánlatot.
A kérelmező ajánlatát nem tudták volna elfogadni, mert az általa megjelölt ajánlati ár összege meghaladja a rendelkezésre álló fedezetet. Ha a kérelmező lett volna a pontszámai alapján az eljárás nyertese, akkor az eljárást eredménytelenné kellett volna nyilvánítaniuk. Azt az álláspontját is kifejtette, hogy a kérelmező alap- és alternatív ajánlatait – mivel két alternatívát adott be kérelmező – egységesnek, egy ajánlatnak tekintették. Ezt az egységes ajánlatot bírálták el. Külön-külön nem értékelték azokat, illetve egyiket sem minősítették érvénytelennek, mint önálló ajánlatot.
A Döntőbizottság a rendelkezésre álló iratok, dokumentumok, írásos és szóban előterjesztett nyilatkozatok alapján megállapította, hogy a kérelem részben alapos.
A Döntőbizottság álláspontja szerint a jogorvoslati kérelem azon része, mely az ajánlatok elbírálásánál alkalmazott módszerre vonatkozik, megalapozott. A Kbt. 55. § (6) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az ajánlatkérő az ajánlatokat a felhívásban meghatározott értékelési szempont alapján bírálja el. Ha az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja választani, akkor az ajánlatoknak az elbírálás részszempontjai szerinti tartalmi elemeit a felhívásban meghatározott ponthatárok között értékeli, majd az így az egyes tartalmi elemekre adott értékelési pontszámot megszorozza a súlyszámmal, a szorzatokat pedig ajánlatonként összeadja. Az értékelési folyamatban az 59. § (2)–(3) bekezdéseiben foglaltakat is érvényesíteni kell. Az az ajánlat az összességében legelőnyösebb, amelynek az összpontszáma a legnagyobb, vagy amelyet az egyenértékű (azonos összpontszámú) ajánlatok közül a 35. § (1) bekezdése vagy az 59. § (4)–(5) bekezdései alapján előnyben kell részesíteni.
A Döntőbizottság az ajánlatkérő tárgyaláson tett nyilatkozata, valamint az általa csatolt iratok alapján megállapította, hogy az ajánlatok elbírálása az értékesítési szakaszban felállított rendszer alapján történt, és az értékeléshez tartozó segédtáblázat címet viseli. Ezt az ajánlattevők nem ismerték.
A táblázatban megjelentő rendszert vizsgálva a Döntőbizottság az alábbiakat állapította meg:
Az első és ötödik szempont alapján helyes volt az értékelés, az adható pontszám 0–100-ig terjedt.
A második, negyedik és hatodik szempontnál ajánlatkérő alszempontokra bontotta a részszempontokat, de az alszempontok súlya nem azonos az értékelésnél. Ez alkalmas a pontozás tetszőleges eltérítésére.
A második, harmadik, negyedik, hatodik és hetedik alszempontnál sávos pontozást alkalmazott ajánlatkérő, ahol nem a beérkezett ajánlatok tartalmi elemeinek, hanem egy elméleti értéknek rendelték alá a sávokat. Így a legjobb ajánlat nem kaphat maximális pontszámot, sőt az egymástól lényegesen különböző tartalmi elemekre ugyanolyan pontszámot kaptak az ajánlattevők.
A sávos meghatározás miatt a pontszám nem arányos az ajánlott tartalmi elemek egymástól való különbségével a Döntőbizottság álláspontja szerint. E tényeket összevetve a fentebb hivatkozott rendelkezéssel Döntőbizottság kétséget kizáróan megállapította, hogy ajánlatkérő az értékelés során nem az 55. § (6) bekezdése szerint értékelt.
A Döntőbizottság az eljárás eredményét megvizsgálva azt is megállapította, hogy ajánlatkérő a fenti értékelési hiányosság ellenére az eljárást lezáró döntését helytállóan hozta meg, és az eljárás nyertese az ajánlatkérő szerint kihirdetett közös ajánlattevők voltak az alábbiak miatt.
A Döntőbizottság is elvégezte az ajánlatok értékelésének felülvizsgálatát, melynek során az alábbi következtetésre jutott.
Az ajánlattevők közül a Magyar Építő Rt. valóban érvénytelen ajánlatot nyújtott be az összegzésben megjelölt indokok alapján. A fennmaradó két értékelt ajánlat érvényes, kizárást nem kellett alkalmazni az ajánlattevőkkel szemben, s alkalmasnak minősültek a pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasság szempontjából is. Érvényes ajánlatként értékelni kellett a kérelmező alternatív ajánlatát is, így három ajánlatot kellett összehasonlítani.
Elvégezve a felhívásban megjelölt pontozás szerinti értékelést az érvényes ajánlatoknál, a Döntőbizottság az alábbiakat állapította meg:
1. Ajánlati ár:
Csak az értékelő szakvéleményekből derül ki, hogy az engedélyokirat szerinti fedezet maximum 176,3 millió Ft + áfa, tehát ennél magasabb árajánlatot ajánlatkérő nem fogad el. Ezért kapta a kérelmező a minimális pontszámot, míg a nyertes ajánlat a maximumot, holott valójában az ajánlati árak között nem volt jelentős eltérés.
Kérelmező alapajánlata: 190 667 458 Ft + áfa,
alternatív ajánlata: 192 221 128 Ft + áfa,
nyertes ajánlat: 169 744 826 Ft + áfa.
A Döntőbizottság álláspontja szerint nem jogsértő, ha az ajánlatok a ponthatárok szélső értékeinek megfelelően kapnak megfelelő pontszámot, azonban jelen esetben 3 érvényes ajánlatot kell elbírálni – kérelmező alternatív ajánlata is érvényes –, tehát a legrosszabb pontszámot az alternatív ajánlat kaphatja, miután ez a legdrágább, az alapajánlat pedig a matematikában ismert egyenes arányosság számítási módszere alapján az alábbiak szerinti pontszámot kapja:
Kérelmező alternatív ajánlat = 0 pont
Kérelmező alapajánlat =
100x11553 670l = 6,9 ~ 7 pont,
22 476 302
ahol a tört számlálójában a vizsgált és a legrosszabb árajánlat különbsége, nevezőjében a legjobb és a legrosszabb árajánlat különbsége van.
Nyertes ajánlat = 100 pont
Miután az első részszempontnál ajánlatkérő már eldöntötte, hogy a teljes ponttartományt kihasználva fog értékelni, a további részszempontoknál is követnie kellett volna ezt a módszert. Ő nem így tett, ezzel eltorzította a felhívás szerinti értékelési alapadatokat.
2. Előírtnál magasabb jóteljesítési garancia (előírt 3% volt egy évre):
– Kérelmező: 4%, 2 évre (mindkét ajánlatban)
– Nyertes: 4%, 1 évre
A két tartalmi elem, azaz a garancia összege és időtartama értékelése 50-50 ponttal, 50-50 ponttal történhet, a garancia összegére egyformán 50-50 pont jár mindkettőjüknek, az időtartamra a nyertesnek 0 pont (mert nem vállalt az előírtnál hosszabb határidőt), a kérelmezőnek 50 pont jár (e tekintetben ő volt a jobb).
Tehát e részszempontból az adható összes pont:
– Kérelmező = 100
– Nyertes = 50
3. Jogszabályi előíráson túli jótállás vállalása:
– Kérelmező 24 hónap (mindkét ajánlatban)
– Nyertes 18 hónap
Jogszabály nem ír elő ezen építési beruházásra alkalmazható kötelező jótállási időt, tehát a vállalt jótállási idők egyaránt a "kötelező" felett vannak.
– Kérelmezőt megilleti a 100 pont.
– Nyertest, miután a maximumhoz képest a háromnegyedét vállalta, 75 pont illeti meg.
4. Késedelmi kötbér vállalása:
– Kérelmező: határidőre 300 E Ft/nap
részhatáridőre 100 E Ft/nap (mindkét ajánlatban)
(3 részszámlája és részhatárideje van)
– Nyertes: véghatáridőre 100 E Ft/nap
részhatáridőre 25 E Ft/nap
(3 részszámla és határidő)
Kérelmező 100 pontot kaphat a Döntőbizottság álláspontja szerint, míg a nyertes az egyharmados mértékű vállalásával 33 pontot érdemel.
5. Munkaszervezés:
Kérelmező a konzultációs jegyzőkönyvben előírtakra vonatkozóan készítette el a munkaszervezési leírást, tehát két szakaszban feltételezi a munkaterület biztosítását. A nyertes – valóban előnyösebb – ajánlata szerint több területegységet határoz meg, amelyeket teljes befejezés után elhagy, így ajánlatkérő a munkák teljes tartamában használhatja – pl. tárolásra – a terület nagyobb részét. E részszempontnál helyes az ajánlatkérő által a kérelmezőnek adott 30 pont és a nyertesnek adott 100 pont a Döntőbizottság álláspontja szerint.
6. Hibás teljesítés esetére vállalt kötbér:
– Kérelmező: javítás esetén 0,1 ezrelék a bruttóra vetítve, egyéb esetben 3% a bruttóra vetítve mindkét ajánlatában.
– Nyertes: javítás esetén 0,1 ezrelék a bruttóra vetítve, egyéb esetben 0,1% a bruttóra vetítve.
Az alszempontokat egyenlő mértékben értékelve a fenti tartalmi elemekre az alábbi pontszámok adhatók:
– Kérelmező 50+50 pont = 100 pont
– Nyertes 50+0 pont = 50 pont
5 Meghiúsulásra vállalt kötbér:
– Kérelmező 6% mindkét ajánlatban
– Nyertes 1%
Az elért pontszám:
– Kérelmező 100 pont
– Nyertes 17 pont (az előbbi hatoda)
A fenti értékelést táblázatba foglalva az alábbiakat kapjuk:
Nyertes ajánlata:
– szempont 1.
– súlyszám 6
– pont 100
– pont x súly 600
– szempont 2.
– súlyszám 5
– pont 50
– pont x súly 250
– szempont 3.
– súlyszám 4
– pont 75
– pont x súly 300
– szempont 4.
– súlyszám 3
– pont 33
– pont x súly 99
– szempont 4.
– súlyszám 2,5
– pont 100
– pont x súly 250
– szempont 6.
– súlyszám 1,5
– pont 50
– pont x súly 75
– szempont 7.
– súlyszám 1
– pont 17
– pont x súly 17
Összesen: 1591
Kérelmező alapajánlata:
– szempont 1.
– súlyszám 6
– pont 7
– pont x súly 42
– szempont 2.
– súlyszám 5
– pont 100
– pont x súly 500
– szempont 3.
– súlyszám 4
– pont 100
– pont x súly 400
– szempont 4.
– súlyszám 3
– pont 100
– pont x súly 300
– szempont 4.
– súlyszám 2,5
– pont 30
– pont x súly 75
– szempont 6.
– súlyszám 1,5
– pont 100
– pont x súly 150
– szempont 7.
– súlyszám 1
– pont 100
– pont x súly 100
Összesen: 1567
Kérelmező alternatív ajánlata:
– szempont 1.
– súlyszám 6
– pont 0
– pont x súly 0
– szempont 2.
– súlyszám 5
– pont 100
– pont x súly 500
– szempont 3.
– súlyszám 4
– pont 100
– pont x súly 400
– szempont 4.
– súlyszám 3
– pont 100
– pont x súly 300
– szempont 4.
– súlyszám 2,5
– pont 30
– pont x súly 75
– szempont 6.
– súlyszám 1,5
– pont 100
– pont x súly 150
– szempont 7.
– súlyszám 1
– pont 100
– pont x súly 100
Összesen: 1525
Tehát a nyertes kaphatta a legtöbb pontszámot, így nem sérült a Kbt. 59. § (1) bekezdése. Ugyanakkor az ajánlatkérő értékelésének hibája, hogy nem az összes érvényes ajánlatot bírálta, és a ponthatárok közötti értékelés módszere nem volt objektív, tehát nem felelt meg az 55. § (6) bekezdésében írt elvárásnak.
Fentiek alapján a Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja szerint a jogorvoslati kérelem alaptalan részét elutasította, és a megállapított jogsértésre tekintettel ugyanezen paragrafus (1) bekezdés d) és h) pontja szerinti jogkövetkezményeket alkalmazta ajánlatkérővel szemben.
A Döntőbizottság a mérlegelés során arra az álláspontra jutott, hogy bírságot azért nem szab ki ajánlatkérővel szemben, mert a hibásan folytatott értékelés ellenére ajánlatkérő nyertesre vonatkozó döntése helytálló volt, így a Döntőbizottság a Kbt. 88. § (5) bekezdésében biztosított lehetőséget is figyelembe véve mellőzte bírság alkalmazását ajánlatkérővel szemben. A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2000. május 18.
Dr. Bíró László s. k. Kalmárné Diósy Ildikó s. k.
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Németh István s. k.
közbeszerzési biztos
