KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (4003)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Telefon: 356-1337
Fax: 355-5082
Ikt. sz.: D.107/10/2000
Tárgy: a Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság elnökének hivatalból kezdeményezett jogorvoslati eljárása az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet közbeszerzési eljárása ellen
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság elnökének (1024 Budapest, Margit krt. 85., a továbbiakban: a Bizottság Elnöke) az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet (1024 Budapest, Keleti K. u. 24., a továbbiakban: ajánlatkérő, képviseli dr. Révy Márton ügyvéd, 1016 Budapest, Hegyalja út 23. VI. 98.) "a Szarvasmarha Információs Rendszer (SZIR) adatbázisának fenntartása, a rendszer üzemeltetése és karbantartása" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen indított jogorvoslati eljárás keretében a Döntőbizottság megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette az 1999. évi XL. törvénnyel módosított, a közbeszerzésekről szóló 1995. évi LX. törvény (a továbbiakban Kbt.) 62. § (2) és a 71/B § (1) bekezdéseit, ezért a Döntőbizottság ajánlatkérővel szemben 1 000 000 Ft, azaz egymillió forint bírságot szab ki.
A Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt, hogy a bírságot a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül a Közbeszerzések Tanácsa MNB 10032000-01720361-00000000 számlájára fizesse be.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs, a határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a rendelkezésre álló iratok, nyilatkozatok alapján az alábbi tényállást állapította meg:
Ajánlatkérő 2000. március 30-án a Kbt. 70. § (1) bekezdés b) pontjára figyelemmel hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárást indított a "a Szarvasmarha Információs Rendszer (a továbbiakban: SZIR) adatbázisának fenntartása, a rendszer üzemeltetése és karbantartása" tárgyában.
Ajánlattételre felhívta a Semper Idem Rendszerfejlesztő és Üzemeltető Kft.-t. Az eljárásfajta választásának indokaként előadta ajánlatkérő, hogy a felhívott ajánlattevő által eddig is üzemeltetett és fejlesztett rendszer szoftverei nagy részben az ajánlattevő kizárólagos tulajdonát képezik. Az eljárás tárgyát képező szolgáltatásba tartozik a szoftver karbantartása is, mely további fejlesztési feladatot jelent, amihez a felhívott ajánlattevő kizárólagos jogai szükségesek.
Ajánlatkérő a Döntőbizottság Elnöke részére a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárás megindítását tartalmazó ajánlati felhívást megküldte, azonban az eljárásfajta választását megalapozó körülményekről kellően indokolt tájékoztatást nem adott. A felhívás 11. pontjában azt közölte ajánlattevő, hogy az eredményhirdetést követő öt napon belül köti meg a szerződést.
A Döntőbizottság Elnöke 2000. április 6-án hivatalból jogorvoslati eljárást kezdeményezett ajánlatkérő fenti tárgyú közbeszerzési eljárása ellen, mivel a rendelkezésére bocsátott iratokból nem volt megállapítható egyértelműen az ajánlattételre felhívott kizárólagos felhasználói jogára vonatkozó adatok megalapozottsága.
A Döntőbizottság Elnöke indítványozta, hogy az ügyben eljáró tanács vizsgálja meg a kérdéses közbeszerzési eljárás jogalapját, illetve az ajánlati felhívás jogszerűségét.
Ajánlatkérő az eljárás megindítását követően írásban úgy nyilatkozott, hogy a Kbt. 70. § (1) bekezdés b) pontja szerint a szolgáltatáshoz fűződő kizárólagos jogok védelme alapján indítványozta a tárgyalásos eljárást hirdetmény közzététele nélkül. Ennek indokául azt adta elő, hogy az eljárás tárgyát képező szolgáltatásba tartozik a szoftverek karbantartása is, amihez a felhívott ajánlattevő kizárólagos jogai szükségesek. Előadta azt is, hogy ajánlattevőnek ezen jogáról nem áll módjában lemondani. Az ajánlattevő erre vonatkozó közlését beadványához csatolta. Észrevételében, illetve nyilatkozatában hivatkozott még a felhívás jogszerűségének bizonyítása kapcsán a 6/2000. (II. 26.) FVM sz. rendeletre, mely a 2000. évi agrárgazdasági célok költségvetési támogatását szabályozza, mivel e rendelet 2.80. című fejezet a szarvasmarha mesterséges termékenyítési felelősök és az általuk gyűjtött adatok feldolgozásának támogatásáról 57. §-a, valamint a rendelet 62. és 63. mellékletei tartalmazzák a SZIR alapjait jelentő forrást.
Előadta azt is nyilatkozatában, hogy a SZIR működtetése az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény 16. §-a szerint folyamatos és kötelező tevékenység a számukra.
E folyamatos tevékenységi körbe illeszkedik az ajánlati felhívásban közölt szerződési tárgy. A pénzügyi forrás tényének és mértékének ismerete nélkül lehetetlen volt január 1-jei időponttal szerződést kötni. A tevékenység folyamatos jellegére tekintettel az ajánlattevő a szerződés megkötéséig terjedő időszakban feltehető akaratuk szerint járt el, ezért ténykedése jogszerű volt, és végső soron károsodás megelőzését szolgálta. Írásos észrevételéhez becsatolta a 2000. évre szóló szerződést, melyet a Semper Idem Rendszerfejlesztő és Üzemeltető Kft.-vel, azaz ajánlattevővel 2000. április 6-én írtak alá.
A hivatalból kitűzött tárgyaláson ajánlatkérő képviselője az írásos észrevételét változatlanul fenntartotta, azt kiegészíteni nem kívánta.
A tárgyaláson Döntőbizottság kérdésére ajánlatkérő azt az álláspontját is kifejtette, hogy ajánlattevő, nevezetesen a Semper Idem Kft. valójában megbízás nélküli ügyvitel keretében teljesített 2000. január 1-jétől a szerződéskötés időpontjáig, a korábbi szerződésre tekintettel. Véleményük szerint, mivel ez jogszerű volt, ennek a jogalapja nem vitatható. Szóbeli nyilatkozatában azt is megerősítette, hogy a Kbt. 70. § (1) bekezdés b) pontja alapján folytattak le közbeszerzési eljárást, ezért álláspontja szerint a Kbt.-ben kötelezően előírt 8 napos szerződéskötési határidő rájuk nem vonatkozik, nevezetesen, amit a Kbt. 62. § (2) bekezdésében kötelezően előír határidőként az ajánlatkérők részére. Erre tekintettel a felhívásuk 11. pontjában azt jelölték meg, hogy az eredményhirdetést követő 5 napon belül kötnek szerződést.
Döntőbizottsági kérdésre a tárgyaláson azt is elismerte, hogy valószínű elkerülte a figyelmüket a Kbt. azon rendelkezése, miszerint a 9. sz. mellékletének megfelelően kell az ajánlati felhívásukat elkészíteni a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás során.
Ajánlattevő Semper Idem Kft. a tárgyaláson úgy nyilatkozott, hogy az 1999. december 31-ig érvényes szerződésükre tekintettel változatlanul ellátták 2000. január 1-jétől a korábbi feladatokat, mivel jogszabályi kötelezettség van a rendszer üzemeltetésére, és ez társadalmi érdek is. Mivel ajánlatkérő részére a költségvetésből biztosított pénz megérkezéséig nem állt rendelkezésre fedezet, ezért quasi mintegy hiteleztek az ajánlatkérőnek addig, amíg a fedezet meg nem jelent és valójában rendelkezésre nem állt. Azt az álláspontját is kifejtette, hogy a szoftver több modulból áll, melyek összekapcsolt műként esnek szerzői jogvédelem alá.
A Döntőbizottság a jogorvoslati eljárás keretében, 2000. április 7-én a D.107/3/2000. számú határozatával a közbeszerzési eljárást lezáró szerződés megkötését megtiltotta.
A Döntőbizottság a jogorvoslati eljárás során elsődlegesen az indítványozó iratnak megfelelően azt vizsgálta, hogy a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárásnak a jogalapja fennáll-e, illetve hogy az ajánlati felhívását ajánlatkérő jogszerűen készítette-e el?
A Döntőbizottság a rendelkezésére álló iratok, dokumentumok, írásos és tárgyaláson szóban előterjesztett nyilatkozatok alapján megállapította, hogy a hivatkozás megfelelő volt a tárgyalásos eljárás lefolytatására, így az eljárási fajta választása nem volt jogsértő, tekintettel a Kbt. 70. § (1) bekezdés b) pontjára, mely szerint a szerződést műszaki-technikai sajátosságok, művészeti szempontok, vagy kizárólagos jogok védelme miatt kizárólag egy meghatározott személy képes teljesíteni.
Az eljárás során a becsatolt dokumentumokból megállapította azt a Döntőbizottság, hogy a Semper Idem Kft. mint ajánlattevő rendelkezik csak azon kizárólagos jogokkal; melyek a kérdéses információs rendszer működtetéséhez szükségesek.
Az ajánlati felhívást megvizsgálva a Döntőbizottság megállapította azt, hogy az nem felel meg a Kbt. 71/B § (1) bekezdésnek, mely úgy rendelkezik, hogy a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás – a (3) bekezdés szerinti eset kivételével – ajánlati felhívás kiküldésével kezdődik. Az ajánlati felhívásnak a 71. §-ának (4) bekezdésében foglaltakon kívül tartalmaznia kell a tárgyalásos eljárás 70. § szerinti jogcímét, azt, hogy az ajánlatkérő igényli-e az írásbeli ajánlattételt, valamint a 9. számú melléklet 2. d), 3., 4., 8., 9. a)–c) és 11. pontjaiban foglaltakat, továbbá a 34. § (3) bekezdésében foglaltakat, ha az ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja választani. E kogens szabály alapján kétséget kizáróan megállapítható, hogy ajánlatkérő e törvényhelyet megsértette akkor, amikor a felhívását nem ennek megfelelően készítette el.
Ezt maga ajánlatkérő a tárgyaláson is elismerte, hivatkozva arra, hogy e rendelkezés valószínűleg elkerülte a figyelmét a felhívás készítésekor.
A Kbt. 62. § (2) bekezdése szerint a szerződés megkötésének időpontját az ajánlati felhívásban kell megállapítani azzal, hogy az – a 71/B § (3)–(4) bekezdése szerinti eset kivételével – nem határozható meg az eredményhirdetést követő naptól számított nyolcadik napnál korábbi és a harmincadik (építési beruházás esetén a hatvanadik) napnál későbbi időpontban.
E szabály alapján ajánlatkérő köteles lett volna az ajánlati felhívásában a szerződéskötés időpontját úgy megjelölni, hogy az nem határozható meg az eredményhirdetést követő naptól számított 8 napnál korábbi időpontban. Ajánlatkérő ezt elmulasztotta, és felhívásában a szerződéskötést követő öt napon belül állapította meg a szerződéskötés időpontját.
A Döntőbizottság nem tudta elfogadni ajánlatkérő azon védekezését, hogy a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás során minden esetben alkalmazható az a szabály, hogy 8 napon belül is megköthető a szerződés, mivel a Kbt. 71/B (3) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a 70. § (1) bekezdésének c) pontja szerinti, hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárásban azzal az ajánlattevővel kell tárgyalni és a tárgyalás befejezésekor írásban szerződést kötni, aki a szerződést a rendkívüli helyzet által megkívánt idő alatt képes teljesíteni. Ebben az esetben a köztartozások hiányáról [46. § (1) bekezdésének b) pontja, (3) bekezdése] az ajánlattevőnek nyilatkoznia kell, és az ezekkel kapcsolatos igazolásokat legkésőbb a szerződéskötést követő tizenöt napon belül kell csatolni. Az eljárás megkezdéséről telefaxon tájékoztatni kell a bizottságot, megjelölve a 71. § (4) bekezdésében és az (1)–(2) bekezdésben foglalt adatokat.
E szabályra tekintettel megállapítható, hogy ajánlatkérő nem volt jogosult 8 napnál rövidebb határidőben megkötni a szerződést, mert arra csak abban az esetben lett volna lehetősége, amennyiben a Kbt. 70. § (1) bekezdésének c) pontja szerinti hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárást folytatott volna. Erre az eljárás során ajánlatkérő nem hivatkozott, sőt nyilatkozatában megerősítette, hogy a 70. § (1) bekezdés b) pontja szerint folytatta az eljárást.
Fenti törvényhelyeket összevetve a megállapított tényállással a Döntőbizottság kétséget kizáróan megállapította, hogy ajánlatkérő megsértette a rendelkező részben írtakat, ezért ajánlatkérővel szemben bírságot alkalmazott.
A bírság mértékének megállapításánál a Döntőbizottság figyelembe vette azt, hogy az eljárásfajta megválasztásánál ajánlatkérő helyesen járt el, így a közbeszerzési eljárás jogalapjára hivatkozás megfelelő volt a felhívásban.
Azt is megállapította a Döntőbizottság, hogy a felhívás elkészítésénél nem kellő körültekintéssel járt el ajánlatkérő, így az ajánlati felhívását nem a törvényben előírt kogens szabályoknak megfelelően készítette el, és ezen túlmenően a szerződéskötés időpontját az eredményhirdetést követő öt napon belülre tűzte ki.
E két jogsértés súlyát figyelembe véve a mérlegelés keretében a Döntőbizottság arra az álláspontja jutott, hogy elegendőnek tartja az ajánlatkérő szervezettel szemben a törvényben meghatározott minimális bírság, azaz 1 000 000 Ft kiszabását.
A Döntőbizottság által hozott ideiglenes intézkedésről szóló határozat nem érte el célját, mert annak meghozatalakor ajánlatkérő már a szerződést az ajánlattevővel megkötötte.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdésének b), f) pontjai szerinti jogkövetkezményeket alkalmazta, tekintettel a Kbt. 88. § (4) és (5) bekezdéseire.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2000. május 15.
Dr. Bíró László s. k. Hámori András s. k.
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Németh István s. k.
közbeszerzési biztos
