KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (4091)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt. sz.: 110/11/2000
Tárgy: a Miskolc Lift Kft. jogorvoslati kérelme Karcag Város Önkormányzata közbeszerzési eljárása ellen
A Közbeszerzési Döntőbizottság (továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
Dr. Polgáry Gyula ügyvéd (3530 Miskolc, Arany J. u. 21.) által képviselt Miskolc Lift Kft. (3530 Miskolc, Király u. 27., továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmét – melyet dr. Abonyi Katalin jogtanácsos által képviselt Karcag Város Önkormányzata (5300 Karcag, Kossuth tér 1., továbbiakban: ajánlatkérő) a Kátay Gábor Kórház területén található liftek cseréje, javítása és új lift építése tárgyú közbeszerzési eljárása ellen indított – a Döntőbizottság elutasítja.
A jogorvoslati eljárásban felmerült költségeiket a felek saját maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétôl számított 15 napon belül keresettel a Fôvárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottságnál kell benyújtani.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő nyílt eljárás lefolytatására ajánlati felhívást tett közzé a K. É. 2000. február 9-én megjelent 6. számában, a rendelkező részben megjelölt beszerzés tárgyában.
A felhívás 3. d) pontja szerint részajánlatot, a 14. pont szerint pedig többváltozatú ajánlatot nem lehetett tenni. Az ajánlati dokumentáció részét képező "Karcag, Kátay Gábor Kórház részleges rekonstrukciós munkái I. liftek kiviteli tervdokumentáció"-ban ugyanakkor az "Új felvonó műszaki adatai"-ra A és B változat is szerepelt, az A változat szerint 500 kg/6 személyes teherbírású "személyszállító" fajtájú felvonót, a B változat szerint 1600 kg/20 személy teherbírású "betegszállító fajtájú felvonót kellett beépíteni.
Az ajánlati felhívás 11. a) pontjában ajánlatkérő előírta, hogy az ajánlattevőnek milyen iratok, nyilatkozatok csatolásával kell igazolnia a pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasságát.
A műszaki alkalmasság igazolására kérte a "megelőző 3 évben a beszerzés tárgyához hasonló rekonstrukciós munkák keretében a berendezések szállítása, beszerelése, beüzemelése terén teljesült vállalkozások" ismertetését, bemutatását.
A 11. b) pontban kikötötte, hogy alkalmatlannak minősíti az ajánlattevőt a szerződés teljesítésére, ha ajánlatában nem szerepel legalább egy befejezett, minimum 50 millió Ft értékű, liftek cseréjét, javítását vagy építését tartalmazó referencia.
Az ajánlattételi határidőig, március 21-ig 6 ajánlattevő – a kérelmező, az OTIS Felvonó Kft., a Thyssen Lift Kft., a Tiszalift Kft., a Nyírlift Kft. és a Schindler Hungária Kft. – nyújtott be ajánlatot, mindegyik két ajánlati ár változattal. Közöttük a kérelmező A változatú ajánlati ára 82 741 935 Ft, B változatú ára 92 627 307 Ft, a Schindler Hungária Kft. A változatú ajánlati ára 102 082 500 Ft, B változatú ajánlati ára 111 285 000 Ft, a Thyssen Lift Kft. A változatú ajánlati ára 95 786 084 Ft, B változatú ára 109 443 923 Ft volt. Ajánlatkérő közbeszerzési előkészítő munkacsoportja március 27-én ülést tartott az ajánlatok vizsgálata, értékelése tárgyában. Elôször döntést hozott, miszerint a B változatú ajánlatokat fogadja el. A munkacsoport az OTIS Felvonó Kft., a Tiszalift Kft. és a Nyírlift Kft. ajánlatát érvénytelennek nyilvánította., a kérelmezőt illetően pedig javasolta az eljárásból való kizárást, "mivel a referenciával kapcsolatban közölt adatai nem felelnek meg a valóságnak".
Kérelmező március 28-án levelet írt ajánlatkérőnek, melyben a felhívás 11. b) pontjában rögzített alkalmassági szempontot illetően kérte ajánlatkérőt, hogy írásban közölje, miszerint egyetért-e az 50 millió Ft értékű referencia indexálás útján történő képzésével kapcsolatos álláspontjával. Közölte, hogy amennyiben ajánlatkérő nem osztja az ő álláspontját, úgy ajánlatát visszavonja.
A munkacsoport elkészítette az ajánlatok értékelését, miszerint a Schindler Lift Kft. 910 pontot, a Thyssen Lift Kft. 840 pontot, a kérelmező 895 pontot ért el.
Március 31-én a közbeszerzési bírálóbizottság ülésén döntés született, miszerint az eljárás nyertese a Schindler Lift Kft., a második legkedvezőbb ajánlatot tevő a Thyssen Lift Kft., az április 5-én tartott eredményhirdetésen az ajánlatkérô eljárást lezáró döntése ennek megfelelően került kihirdetésre. Ugyanekkor ajánlatkérő közölte azt is, hogy kérelmező az ajánlatát visszavonta. Az eredményhirdetésre ajánlatkérő elkészítette az "összegzés az eljárásról" dokumentumot, azt az április 10-i levéllel az ajánlattevőknek megküldte.
Kérelmező április 10-én jogorvoslati kérelmet terjesztett elő a Döntőbizottsághoz. Sérelmezte, hogy ajánlatkérő ahelyett, hogy válaszolt volna a referenciamunka értékének indexálással történő meghatározásával kapcsolatos értelmezést kérő levelére, visszavontnak minősítette az ajánlatát. Kifogásolta az alkalmatlansági klauzula meghatározását is, álláspontja szerint az 50 millió Ft-os referencia túl nagy értékű, nem áll arányban a beszerzés értékével, azaz nem a közbeszerzés tárgyára korlátozódik. Az alkalmatlansági kritérium ráadásul nem lett konkrétan meghatározva, nem állapítható meg, hogy az 50 millió Ft áfával, vagy anélkül értendő.
Kifogásolta továbbá, hogy az összegzés az eljárásról dokumentumot ajánlatkérő határidőben nem küldte meg részére.
Kérte ideiglenes intézkedésként a szerződéskötés megtiltását, jogkövetkezményként a jogsértés megállapítását és ajánlatkérô döntésének megsemmisítését.
A Döntőbizottság a D.110/3/2000. számú, április 12-i határozatával a szerződéskötést megtiltotta.
Ajánlatkérő az április 17-én kelt észrevételében kérte a jogorvoslati kérelem elutasítását. Előadta, hogy jogszerűen minősítette a kérelmező ajánlatát visszavontnak, mert a kérelmező március 28-án kelt levelét csak úgy lehet értelmezni, hogy ha ő nem ért egyet a referenciaösszegre vonatkozó kérelmezői állásponttal, akkor kérelmező az ajánlatát visszavonja.
Közölte, hogy a március 27-i döntését megelőzően ellenőrizte a referenciákat, és amennyiben nem vette volna figyelembe az ajánlat visszavonását, úgy a kérelmező kizárásáról kellett volna döntenie, mert kérelmező nem valós adatokat szolgáltatott. Pl.: az ajánlatban megadott érték a Gazdasági Minisztériumnak 1998. évben végzett munkára vonatkozóan 68 240 000 Ft volt, ezzel szemben a munka tényleges értéke áfával együtt csak 44 361 000 Ft volt. Indítványozta kérelmezővel szemben a közbeszerzési eljárásban való részvételtől való eltiltás jogkövetkezmény alkalmazását.
Előadta továbbá, hogy a felhívásban közölt referenciaérték-meghatározással kapcsolatos kérelmezői kifogás elkésett, de egyébként sem megalapozott, mert a beszerzés értéke 100 ezer Ft-os nagyságrendű, így az 50 millió Ft-os referenciaelvárás arányban áll a beszerzés értékével.
Az összegzés az eljárásról megnevezésű dokumentummal kapcsolatos kérelmezői kifogást sem tartja helytállónak, azt a Kbt.-ben előírt határidőben megküldte kérelmező részére.
Kérelmező az április 27-én kelt beadványában vitatta az ajánlatkérő észrevételében foglaltakat.
Álláspontja szerint ajánlatkérőnek figyelmen kívül kellett volna hagynia a visszavonásra vonatkozó, március 28-i levélben foglalt, egyébként sem egyértelmű nyilatkozatot, mert az az ajánlattételi határidő lejárta után érkezett ajánlatkérőhöz. Ajánlatkérő legfeljebb az alkalmatlanságát állapíthatta volna meg, amennyiben nem osztja azt az álláspontot, hogy pl. az 1992–93-as referenciaértéket indexálni kell a jelen beszerzés időpontja szerinti értékre. Közölte, hogy nem tévesztette meg az ajánlatkérőt, ő a szerződések szerinti vállalkozói díjat közölte, és nem a tényleges kivitelezési értéket.
A jogorvoslati eljárásban május 3-án tartott tárgyaláson, az iratismertetésből szerzett információ alapján kérelmező a jogorvoslati kérelmét kiegészítette. Kérte annak megállapítását, hogy valamennyi ajánlat érvénytelen, mert a felhívásban szereplő tilalom ellenére mindegyek ajánlattevő kétváltozatú ajánlatot tett.
Ajánlatkérő vitatta, hogy az ajánlatok kétváltozatúak lettek volna, közölte, hogy az ajánlatok csak a 9. számú lift tekintetében térnek el egymástól, mégpedig a kiviteli tervben foglalt két változat miatt. Azért terveztetett két változatot, mert az ajánlati árak alapján akarta eldönteni, hogy tudja-e finanszírozni a nyilvánvalóan drágább B változatú megoldást, az 1600 kg-os hidraulikus betegszállító lift építését.
A Döntőbizottság a felek írásos és a tárgyaláson szóban előadott észrevételei, nyilatkozatai alapján megállapította., hogy a jogorvoslati kérelem megalapozatlan.
A Kbt. 49. § (1) bekezdése alapján az ajánlattevő az ajánlattételi határidő lejártáig vonhatja vissza ajánlatát. Az ajánlattevőt terhelő ezen ajánlati kötöttséggel azonban a törvény szabályozása szerint nem jár együtt az ajánlatkérőnek olyan értelmű kötelezettsége, hogy az ajánlattételi határidő után érkezett visszavonó nyilatkozatot nem fogadhatja el. A törvény az ajánlatnak az ajánlattételi határidő utáni visszavonásához csak egyetlen jogkövetkezményt fűz, nevezetesen a 41. § (4) bekezdése értelmében az ajánlatát az ajánlattételi határidő után visszavonó ajánlattevő elveszti az ajánlati biztosítékot.
Ajánlatkérő jogszerűen minősítette visszavontnak a kérelmező ajánlatát.
A Ptk. 207. §-a a nyilatkozatok tartalmának értelmezésével kapcsolatban kimondja: "A szerződési nyilatkozatot vita esetén úgy kell értelmezni, ahogyan azt a másik félnek a nyilatkozó feltehető akaratára és az eset körülményeire tekintettel a szavak általánosságban elfogadott jelentése szerint értenie kellett." A Döntőbizottságnak tehát azt kellett eldönteni, hogy ajánlatkérőnek a március 28-i levél szövege, valamint a levél elküldésének időpontjában fennálló körülmények között hogyan kellett értenie a kérelmező nyilatkozatát.
1998. évben végzett munkára vonatkozóan 68 240 000 Ft-ot jelölt meg, holott a kérelmező által becsatolt szerződésből megállapíthatóan a szerződés szerinti vállalkozói díj csak 44 361 000 Ft volt. Mivel ajánlatkérő tételesen ellenőrizte a referenciákat, és mivel sem a felhívásban, sem a dokumentációban nem adott felhatalmazást ajánlattevőknek arra, hogy a korábban végzett munkáik jelenlegi értékét indexálással határozzák meg, jogosan tételezte fel azt, hogy kérelmező a hamis adatszolgáltatás jogkövetkezményeit szándékozik elkerülni az ajánlat visszavonásával. A nyilatkozatból a szavak általános jelentése szerint is az ajánlat visszavonására irányuló akarat olvasható ki. A levél ugyanis úgy szól, hogy ha ajánlatkérő nem ért egyet a korábbi években végzett referenciamunkák értékének az ajánlat benyújtásának időpontjára történt indexálása útján történő meghatározásával, úgy kérelmező visszavontnak tekinti az ajánlatát. Ajánlatkérő nem értett egyet a referenciaérték indexálással történő képzésével, tudomásul vette az ajánlat visszavonását. A Kbt. nem írja elő ajánlatkérő részére az ajánlat benyújtása után érkezett ajánlattevői kérdésre a válaszadási kötelezettséget, így a lemondás tudomásulvételét ajánlatkérőnek nem kellett közölnie kérelmezővel.
Kérelmező a jogorvoslati eljárásban május 3-án tartott tárgyaláson történt iratismertetést követôen kérelmét kiegészítve kérte annak megállapítását, hogy valamennyi ajánlattevő ajánlata érvénytelen, mert a felhívásban foglalt tilalom ellenére az ajánlatot két változatban nyújtották be.
Kétségtelen tény, hogy az ajánlati felhívás 14. pontja szerint többváltozatú ajánlatot nem lehetett tenni. Ajánlattevőket a két változat elkészítésére az ajánlati dokumentáció részét képezô kiviteli tervben a 9. sz. liftre vonatkozóan szereplő két változat indíttatta. Megállapítható tehát, hogy ellentmondás van az ajánlati felhívás 14. pontja és a kiviteli terv között. Az ajánlattevők az ellentmondást az ajánlati dokumentáció megvásárlásakor felismerték, ajánlatukat a kiviteli tervben foglaltaknak megfelelően két változatban nyújtották be, az ellentmondást nem kifogásolták. Kérelmező is csak a Kbt. 79. § (7) bekezdésében meghatározott 15 napos jogvesztő határidőn túl, május 3-án kifogásolta a többváltozatú ajánlattételt, így a kérelem elkésett.
Kérelmező kifogásolta azt is, hogy ajánlatkérő az összegzés az eljárásról dokumentumot késedelmesen küldte meg részére. A Kbt. 61. § (1) bekezdése szerint ajánlatkérőnek az összegzés az eljárásról dokumentumot az eredményhirdetéstől számított 5 napon belül meg kell küldenie az ajánlattevőknek.
Az ajánlatkérő által becsatolt dokumentumokból megállapítható, hogy ajánlatkérő az április 5-i eredményhirdetéstől számított 5 napon belül, április 10-én megküldte az összegzést az ajánlattevôk részére.
Miután a törvény nem a megküldött dokumentum 5 napon belüli kézhezvételének biztosítását, hanem a dokumentum 5 napon belüli elküldését teszi kötelezôvé ajánlatkérô részére, ajánlatkérô nem követett el jogsértést, így a jogorvoslati kérelem ebben a tekintetben megalapozatlan.
A Döntőbizottság elutasítja a kérelmezőnek a referenciaérték meghatározásával kapcsolatos kifogását is, mert a 100 millió Ft nagyságrendű beszerzési értékkel arányban állónak tartja az 50 millió Ft-os referencia megkövetelését.
Az ajánlatkérő észrevételében indítványozta kérelmező eltiltását a közbeszerzési eljárásban való részvételtől, tekintettel a referenciaértékre vonatkozó valótlan adatszolgáltatásra. A Döntőbizottság álláspontja szerint az ajánlattevő eltiltására önmagában a valótlan adatszolgáltatás nem ad jogalapot, ahhoz még az is szükséges, hogy bebizonyosodjon, miszerint a valótlan adatszolgáltatás azért történt, hogy ajánlattevő a valótlan adatot saját magának kedvezőbb színben való feltüntetése céljából, azaz hamis célzattal eszközölj e. Kérelmező terhére nem bizonyítható a hamis adatszolgáltatás szándéka, miután hivatkozása szerint az indexálást azért alkalmazta, mert – nem vitatható – véleménye szerint egy adott munka bekerülési költsége évről-évre nő, amelyik munkát kérelmező 1998-ban 44 361 000 Ft-ért végzett el, az 2000. éves viszonylatban kb. 20%-kal többet, azaz 50 millió Ft-on felüli összeget ér. Kérelmezőnek az indexálás lehetőségére vonatkozó feltételezése a fentiekben már kifejtettek szerint ugyan téves volt, de részéről a hamis adatszolgáltatási szándék nem bizonyítható. Ezért a Döntőbizottság nem látott jogalapot az ajánlatkérői indítvány alapján kérelmezőnek a közbeszerzési eljárásban részvételtől való eltiltására.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésében meghatározott jogkörében eljárva a 88. § (1) bekezdés a) pontja szerint rendelkezett.
A bírósági jogorvoslatot a 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2000. május 11.
Hámori András s. k. Dr. Csitkei Mária s. k.
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Németh István s. k.
közbeszerzési biztos
