KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTÔBIZOTTSÁG (4092)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt. sz.: D.112/11/2000
Tárgy: az Uni-Fortius Kft. jogorvoslati kérelme a Pénzügyminisztérium közbeszerzési eljárása ellen
A Közbeszerzési Döntőbizottság (továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
Az Uni-Fortius Hungary Kft. (2030 Érd, Estike u. 2., képviseli: dr. Fecskovics Erzsébet ügyvéd, 1138 Budapest, Esztergomi út 36., a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmét – melyet a Pénzügyminisztérium Üzemeltetési Igazgatósága (1051 Budapest, József nádor tér 2–4., továbbiakban: ajánlatkérő) az ajánlatkérő épületeinek takarítása az ajánlattevő eszközeivel és anyagaival; összesen 18 500 m2 területen, 2001. június 30-ig terjedő időtartamban tárgyú közbeszerzési eljárása ellen indított – a Döntôbizottság elutasítja.
A jogorvoslati eljárásban felmerült költségeiket a felek saját maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül a Fôvárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz lehet benyújtani.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő nyílt eljárás lefolytatására ajánlati felhívást tett közzé a K. É. 2000. február 9-én megjelent 6. számában, a rendelkező részben megjelölt beszerzés tárgyában.
Az ajánlati dokumentáció III. pontjában részletezte az igényelt szolgáltatás naponta, havonta és időszakos nagytakarításként végzendő feladatait. A 3.2. pont szerint az évente két alkalommal végzendő időszakos nagytakarítás körében – többek között – kérte elvégezni a szônyegpadló antisztatizáló vegyszerrel való tisztítását és a szônyegek helyszínen történô gépi tisztítását. E pontban előírta azt is, hogy a tervezhető éves nagytakarításokra külön árajánlatot kell adni. Az alkalmazandó technológiák leírásakor a 3.41. pontban közölte, hogy a nagytakarítási szolgáltatás nem tartalmazza a szőnyegek és padlószőnyeg tisztítását, csak a porszívózást, a tisztítási munkákat csak külön megrendelésre kell elvégezni. A március 1-jén tartott helyszíni konzultáción kérdésre ajánlatkérő e tárgyban azt válaszolta, hogy az évente kétszer tartandó nagytakarítás során csak a porszívózást kell elvégezni.
A felhívás 11. a) pontjában előírta, hogy az ajánlattevőnek a pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmassága tanúsításához mely igazolásokat, nyilatkozatokat kell ajánlatához becsatolnia. A 11. b) pontban kikötötte, hogy alkalmatlannak minôsíti a szerzôdés teljesítésére azt az ajánlattevôt, aki:
– nem rendelkezik legalább 3 referenciahely első számú vezetőjétől származó pozitív igazolással a takarítási tevékenység ellátására vonatkozóan,
– takarítói létszáma nem éri el a 45 fôt, a létszámot 3 hónapra visszamenőleges tb-bevallás másolatával kérte igazolni,
– az 1998. és 1999. évek mérlege szerint tevékenysége veszteséges volt.
Az ajánlati dokumentáció VI. pontjában ajánlatkérő kizárólagos jelleggel tételesen felsorolta a pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasság igazolásához becsatolandó dokumentumokat, ezek között csak az első és harmadik bekezdés szerinti alkalmassági szemponthoz szükséges dokumentáció szerepel, a takarítói létszámmal kapcsolatos 3 havi tb-igazolás nem.
Az ajánlati felhívás 13. a) pontjában ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlat elbírálási szempontot választotta, a b) pontban közölte a bírálati részszempontokat, az azokhoz rendelt súlyszámokat és az adható pontszámtartományt:
– ajánlati ár 45-ös súlyszám,
– a szolgáltatás műszaki, technikai színvonala 35-ös súlyszám,
– a megajánlott szolgáltatás folyamatosságát biztosító garanciák 25-ös súlyszám.
Adható pontszámok alsó határa 1, felső határa pedig 10.
Az ajánlati dokumentáció V. pontjában ismertette az ajánlatok elbírálásának menetét, miszerint elôször az ajánlatok érvényességét és az ajánlattevôk alkalmasságát vizsgálja, másodszor azt, hogy az érvényes ajánlatot tevők közül nem áll-e fenn valamelyik ajánlattevő részéről kizárási ok. A vizsgálat harmadik fázisa az alkalmas ajánlattevők érvényes ajánlatainak értékelése. Meghatározta, hogy az első bírálati részszempont körében a legalacsonyabb ajánlati árat tekinti a legkedvezőbbnek, a második bírálati részszempontnál az ajánlattevő műszaki-technikai felszereltségével összhangban állóan az alapkövetelményt meghaladó színvonalú szolgáltatást és a felhasznált anyagok dokumentáltan környezetbarát védjeggyel való rendelkezését, a harmadik részszempontnál pedig a vállalt kötbért, teljesítési garanciát, az eseti megrendelések megkezdésének határidejét és más, az ajánlati árért elvégzendô hasonló többletszolgáltatást.
Az ajánlattételi határidôig, március 21-ig 6 ajánlat érkezett ajánlatkérôhöz: a kérelmezőé 29 995 600 Ft-os, a P. Dussmann Kft.-é 32 122 500 Ft-os, a Gastszolg Kft.-é 33 036 560 Ft-os, a Gyulaépszolg Kft.-é 29 888 600 Ft-os, a Sabina 2000. Kft.-é 31 320 500 Ft-os és a Tamax Kft. ajánlata 26 960 400 Ft-os ajánlati árral.
Ajánlatkérő mindegyik ajánlatot érvényesnek minősítette, és a szerződés teljesítésére mindegyik ajánlattevőt alkalmasnak tekintette. A március 27-i jegyzôkönyvben rögzítetten elvégezte az ajánlatok értékelését, és április 4-én nyilvánosan eredményt hirdetett, miszerint az eljárás nyertese a Tamax Kft., a második legkedvezőbb ajánlatot tevő pedig a Gyulaépszolg. Kft. Ajánlatkérő elkészítette és az eredményhirdetésen ajánlattevők rendelkezésére bocsátotta az összegzés az eljárásról dokumentumot, miszerint a nyertes ajánlat 7,67 pontot, a második legkedvezőbb ajánlat 6,71 pontot kapott. A kérelmező pontszáma 6,65.
Kérelmező 2000. április 11-én jogorvoslati kérelmet terjesztett elő a Döntôbizottsághoz. Sérelmezte, hogy ajánlatkérô az ô ajánlatára nem a megfelelő pontszámot adta. Indokként előadta, hogy a második bírálati részszempontot illetően információi szerint csak ő rendelkezik környezetbarát védjegyhasználati tanúsítvánnyal, mégis csak 7 pontot kapott. A harmadik bírálati részszempont tekintetében arra hivatkozott, hogy az általa ajánlott kötbér és teljesítési garancia a legmagasabb, az eseti megrendelésekre 1 nap rendelkezésre állási határidőt ajánlott, ennek ellenére nem kapta meg a max. 10 pontot. Nem vitatta, hogy az első bírálati részszempont, az ajánlati ár tekintetében nem az ő ajánlata volt a legkedvezőbb, de ezt arra vezette vissza, hogy az ő ajánlata az ajánlati dokumentáció III. fejezet 3.2. pontjában az időszakos nagytakarításra vonatkozó előírás alapján tartalmazta a "szőnyegpadló-tisztítás antisztatizáló vegyszerrel" és a "szőnyegek helyszínen történő gépi tisztítása" munkanemeket is, a többi ajánlat viszont nem, holott az ajánlati dokumentáció szerint a tervezhető éves nagytakarítások körében ezekre a munkanemekre is ajánlatot kellett tenni.
Kifogásolta, hogy ajánlatkérő olyan ajánlatot is érvényesnek minősített, amelyikből hiányzott a létszámot igazoló tb-bevallás. Kifogásolta továbbá, hogy a második és harmadik bírálati részszempontra adott pontszámok nem felelnek meg a felhívás szerinti pontszámtartománynak, azok 7–10, illetve 2,15–8,6 közöttiek.
Kérte ideiglenes intézkedésként a szerződéskötés megtiltását, jogkövetkezményként pedig a jogsértés megállapítását, a nyertesre vonatkozó döntés megsemmisítését, és ajánlatkérő kötelezését a szolgáltatási díj és költségek megtérítésére.
Ajánlatkérő az április 17-én kelt észrevételében kérte a jogorvoslati kérelem elutasítását. Előadta, hogy a második bírálati részszempontra kérelmező azért kapott 7 pontot, mert két alszempontra 10 pontot, a harmadik alszempontra – szakemberek felkészültségére – 1 pontot kapott, ezek átlaga teszi ki a 7 pontot. A harmadik bírálati részszempontot illetően közölte, hogy kérelmező három tartalmi elemre 10 pontot kapott, a negyedikre – felelősségbiztosítás – 4,42 pontot, így az átlag 8,6 pont lett. Az ajánlati árral kapcsolatos kérelmezői kifogásra közölte, hogy a konzultáción egyértelműsítette a szônyegtisztítással kapcsolatos elvárását, kérelmező azon nem jelent meg, de a jegyzőkönyvet megkapta. Az alkalmazott 45 fő takarítói létszámra vonatkozó tb-igazolás hiánya álláspontja szerint nem alkalmatlansági tényező, az igazolás becsatolása csak lehetőség, de nem feltétel volt az alkalmasság igazolására. Hivatkozott arra, hogy a jogszabályi változások folytán beadandó tb-bevallások nem is alkalmasak a takarítói létszám szempontjából az ajánlatok összehasonlítására.
A jogorvoslati eljárásban tartott tárgyalást követően a Döntőbizottság felhívására benyújtott beadványában ajánlatkérő cáfolta az kérelmező azon állítását is, miszerint a nyertes ajánlattevő és a II. helyezett nem rendelkezik környezetbarát védjegyhasználati joggal. Közölte, hogy a Környezetbarát Kht. által közzétett, nyilvánosan megtekinthető "környezetkímélő takarítás, takarítási textíliák" listában feltüntetett tételek közül a nyertes 39-et, a II. helyezett 16 db-ot, kérelmező 16 db-ot szerepeltetett ajánlatában, így erre az alszempontra mindhárman 10 pontot kaptak.
A Döntőbizottság a felek írásbeli és a tárgyaláson elhangzott észrevételi, nyilatkozatai, valamint a közbeszerzési eljárásban keletkezett dokumentumok tartalma alapján megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem megalapozatlan.
Kérelmező elsődlegesen az ajánlatkérő értékelésének helytállóságát vitatta.
A Döntőbizottság megvizsgálta az ajánlatkérő értékelését, és megállapította, hogy ajánlatkérő a kérelmező által vitatott bírálati részszempontok pontozásánál az ajánlati felhívásban és dokumentációban közöltek szerint járt el.
Az első bírálati részszempont az ajánlati ár volt. A kérelmező ajánlati ára kedvezőtlenebb volt, mint a nyertesé és a II. helyezetté. Kérelmező arra hivatkozott, hogy az ő ajánlata az időszakos nagytakarításokra tartalmazta a szőnyegpadlók antisztatizáló vegyszerrel történő tisztítását, a többi ajánlat viszont nem, azaz azért volt magasabb az ajánlati ára, mert több szolgáltatást tartalmazott, mint a többi ajánlat. Az ajánlatok tartalma közötti eltérés az időszakos nagytakarításon belüli feladatok tekintetében abból adódott, hogy a kérelmezô és a többi ajánlattevô másként értelmezte az ajánlati dokumentációban foglaltakat.
Kétségtelen, hogy e tekintetben ellentmondás van az ajánlati dokumentáció 3.2. pontja és a 3.41. pontja között, ugyanis a 3.2. pont értelmében el kell végezni a szônyegpadlók antisztatizáló vegyszerrel való tisztítását, a 3.41. pont szerint viszont nem. Ajánlatkérő azonban ezt az ellentmondást a március 1-jén tartott konzultáción feloldotta, miszerint közölte, hogy a vegyszeres tisztítás nem képezi a feladat tárgyát. Kérelmező ugyan nem volt jelen a konzultáción, de ajánlatkérő a jegyzőkönyvet március 6-án kérelmező részére megküldte, kérelmezőnek tehát nem kellett volna ajánlatot tennie ezen munkafázisra.
Az ajánlati dokumentációban fennálló ellentmondást kérelmező már nem kifogásolhatja, mert annak tartalmát legkésôbb március 21-én – az ajánlattételi határidő lejártakor – megismerte, ez időponttól a jogorvoslati kérelem április 11-én történt benyújtásáig a Kbt. 79. § (7) bekezdése szerinti 15 napos jogvesztő határidő letelt.
A második bírálati részszempontnál kérelmező azért kifogásolta a kapott pontszámot, mert állítása szerint csak ő rendelkezik környezetbarát védjegyhasználati tanúsítvánnyal, a többi ajánlattevő nem. Kérelmező ezen kifogása nem megalapozott. Ezen bírálati részszempontnál az ajánlati dokumentáció szerint ajánlatkérőnek két "alszempontot" kellett vizsgálnia: az ajánlattevő műszaki-technikai felszereltségét és a felhasznált anyagok környezetbarát védjeggyel való rendelkezését. Az első alszempontot illetően a kérelmező, a nyertes és a II. helyezett szorosan vett műszaki-technikai felszereltsége közel azonos volt, ajánlatkérő ezen alszemponton belül a felkészültség szempontjából meghatározó emberi tényezôt, a munkák irányítását végzô személyek szakképesítését is vizsgálta, miután a technika a munka megfelelő tervezése és szervezése nélkül nem tud hatékonyan működni. Kérelmező nem rendelkezik felsőfokú végzettséggel rendelkező irányítóval (vezetővel), így erre az alszempontra a minimális pontszámot (1) kapott. A nyertest és a második helyezettet ezen alszempont alapján is a maximális pontszám illeti meg, mivel vezetôjük felsôfokú végzettségű. A nyertes és a II. helyezett részére úgy az elsô, mint a második alszempont alapján 10 pont jár, a kérelmező részére pedig csak a második alszempont alapján, ebből következik, hogy a második részszempontból a kérelmező ajánlata kedvezőtlenebb volt.
A harmadik bírálati részszempontból a Döntőbizottság nem végezte el ajánlatok összehasonlítását, mert az első két részszempontból elérhető 75%-os előnyt az ezen részszempontból elérhető 25% már nem képes kompenzálni.
Kérelmező kifogásolta, hogy ajánlatkérő olyan ajánlatot is érvényesnek minősített, amelyből hiányzott a takarítói létszámot igazoló 3 havi tb-bevallás. Ez az ajánlat a Gyulaépszolg Kft. (II. helyezett) ajánlata. A Gyulaépszolg Kft. az ajánlata 21. oldalán nyilatkozik, hogy átlagosan 225 fős átlaglétszámmal dolgozik. Ennek túlnyomó része a takarítókból áll. Ajánlatkérőnek tehát módjában állt a második alkalmassági klauzula alapján dönteni a Gyulaépszolg Kft. alkalmasságáról, ez a döntése helytálló is.
A Döntőbizottság megvizsgálta a Gyulaépszolg Kft. ajánlatát érvényesség szempontjából is, mivel az ajánlat a tb-igazolás hiányában első közelítésre nem felel meg az ajánlati felhívásban foglalt előírásnak. Ajánlatkérő az ajánlatok vizsgálata során felismerte, hogy a második alkalmassági klauzula szempontjából a becsatolt tb-igazolások alapján nem lehet megállapítani az ajánlattevők alkalmasságát, mert azok nem tartalmaznak elegendő információt.
Ajánlatkérő ezért nem nyilvánította érvénytelennek a tb-igazolást nem tartalmazó Gyulaépszolg Kft. ajánlatát.
Ajánlatkérő döntése helytálló volt. Az adóigazgatás rendjéről szóló, többször módosított 1990. XCI. törvény tárgyidőszakban hatályos szövege 2. sz. mellékletének I.5.B pontja szerint most már az APEH Járulékigazgatóságához benyújtandó tb-bevallásnak csak a tb-járulék összegét kell tartalmaznia, a járulékfizetés alapját képező személyi állomány összetételét nem. Ajánlatkérő tehát a társadalombiztosítási jogszabály kellő ismeretének hiányában, tévedésen alapulva jelölte meg a felhívásban az alkalmazott takarítói létszám igazolásához a tb-bevallás becsatolását, azaz az alkalmasság tanúsítására alkalmatlan igazolási módot határozott meg. A Döntőbizottság az ajánlati felhívás e részének téves szövegezése miatt azonban eltekintett a jogsértés megállapításától, mert az ajánlati felhívás tartalmának kérelmező általi megismerésétôl a jogorvoslati kérelem benyújtásáig a 15 napos jogvesztô határidő letelt.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a 88. § (1) bekezdés a) pontja szerint rendelkezett.
Az alaptalan kérelmet előterjesztő kérelmező a jogorvoslati kérelem előterjesztésével járó költségeit saját maga viseli.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest 2000. május 10.
Dr. Csitkei Mária s. k. Németh István s. k.
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Székelyné Bihari Mária s. k.
közbeszerzési biztos
