KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (4094)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt. sz.: D.114/10/2000
Tárgy: az Excellence Rt. jogorvoslati kérelme a Csurgó és Térsége Területfejlesztési Önkormányzati Társulás közbeszerzési eljárása ellen
A Közbeszerzési Döntőbizottság (továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerezések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
Az Excellence Pénzügyi Tanácsadó és Szervezésfejlesztő Rt. (1137 Budapest, Újpesti rkp. 7. II. 5., továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmére a Csurgó és Térsége Településfejlesztési Önkormányzati Társulás (8840 Csurgó, Széchényi tér 2.) kistérségek és települések regionális együttműködése módszertanának és területének kidolgozása című programban az "Immateriális javak, stratégiai terv, PR- és marketingtanulmány, képzés, megvalósíthatósági tanulmány" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen indult eljárásban a Döntőbizottság megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (továbbiakban: Kbt.) 32. § (2) bekezdését, ezért ajánlatkérő döntését a részvételi felhívás közzétételéig visszamenő hatállyal megsemmisíti.
Kötelezi az ajánlatkérőt, hogy a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül térítsen meg kérelmező részére 30 000 Ft, azaz harmincezer forint igazgatási szolgáltatási díjat.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérô meghívásos gyorsított eljárás lefolytatására részvételi felhívást tett közzé a K. É. 2000. március 8-án megjelent 10. számában, a rendelkező részben megjelölt beszerzés tárgyában.
Ezen eljárási forma alkalmazását azzal indokolta, hogy a beszerzés tárgyát képező munkát az EU PHARE Kísérleti Program Alap által kiírt pályázat alapján 2000. augusztus 25-ig el kell végezni.
A felhívás 9. pontjában ajánlatkérő meghatározta a résztvevők pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmassága igazolására kért adatok és tények körét. A 10. a) pont szerint a jelentkezők alkalmasságának elbírálását ajánlatkérő a következő szempontok alapján végzi:
"– a részvételre jelentkező szakemberei és vezetői rendelkeznek a beszerzés tárgyára vonatkozó, hasonló tárgyú munkában való jártassággal,
– alkalmas az, aki rendelkezik a beszerzés tárgyára vonatkozó referenciával,
– a részvételre jelentkező pénzügyi és gazdasági helyzete, fizetési kötelezettségének teljesítése, gazdálkodás eredményessége."
A 10. b) pontban ajánlatkérő kikötötte, hogy alkalmatlannak minősíti a szerződés teljesítésére azt a jelentkezőt:
– aki nem rendelkezik legalább egy, felsőfokú szakirányú végzettségű, legalább 2 éves szakmai gyakorlattal rendelkező munkatárssal,
– akinek szakemberei és vezetői nem rendelkeznek a beszerzés tárgyára vonatkozó hasonló munkában való jártassággal,
– aki nem rendelkezik a beszerzés tárgyára vonatkozó referenciával,
– aki nem jogosult a beszerzés tárgyára vonatkozó tevékenység folytatására a cégkivonat alapján.
A részvételi jelentkezés benyújtásának határidejéig, március 20-ig négy jelentkezés érkezett ajánlatkérőhöz: a kérelmező, a DHV Mo. Kft., a Pannon Remark Kft. és a Vitolla Bt. jelentkezése.
Ajánlatkérő március 24-ével bezárólag elbírálta a jelentkezéseket, és elkészítette a "Tájékoztató az eljárás eredményéről" dokumentumot. A tájékoztató szerint ajánlatkérő csak a DHV Mo. Kft.-t minősítette alkalmasnak, a Pannon Remark Kft.-t és a Vitolla Bt.-t a felhívás 9.1., 9.2. és 10. pontjában foglaltakra alapítottan minősítette alkalmatlannak, kérelmezőt pedig a felhívás 10. a) pontjára hivatkozva azzal az indokkal, hogy "a gazdálkodása eredményességét nem mutatta be".
Kérelmező április 11-én jogorvoslati kérelmet terjesztett elő a Döntőbizottsághoz. Sérelmezte, hogy ajánlatkérô őt alkalmatlannak minősítette a szerződés teljesítésére, annak ellenére, hogy a felhívás 10. a) pontja szerinti valamennyi alkalmassági kritériumnak megfelel, ezt a felhívásban előírtak szerint a jelentkezésében dokumentumokkal tanúsította.
Kérelmező ezen túlmenően több vonatkozásban feltételezte az ajánlatkérő eljárásának jogszerűtlenségét. Kérte a Döntőbizottságot, vizsgálja meg a közbeszerzési eljárást a tekintetben, hogy ajánlatkérő rendelkezett-e pénzügyi fedezettel, az eljárásba bevont személyek rendelkeznek-e megfelelô szakértelemmel, az eljárás előkészítésében ajánlatkérő nevében nem járt-e el valamelyik jelentkező, valamint készített-e a beszerzés tárgyának meghatározására ajánlatkérô megfelelô műszaki leírást. Álláspontja szerint ajánlatkérő az eljárás első, részvételi szakaszát úgy kezelte, mintha az az ajánlati szakasz lett volna, ezen álláspontját igazolandó hivatkozott az ajánlatkérő március 29-én kelt, részére fax útján 14,59 órakor továbbított értesítésére, miszerint "az Önök pályázata a nyertes ajánlatot követő legkedvezőbb ajánlat volt".
Kérte ideiglenes intézkedésként a szerződéskötés megtiltását, és ajánlatkérő kötelezését arra, hogy őt az eljárásba vonja be, jogkövetkezményként pedig a jogsértés megállapítását, és ajánlatkérőnek a kérelmező alkalmatlanságát kimondó döntése megsemmisítését.
Ajánlatkérő az április 20-án kelt beadványában kérte a jogorvoslati kérelem elutasítását. Fenntartotta a kérelmező alkalmatlanságára vonatkozó döntését és annak indokát. Közölte, hogy kérelmezőt kizárólag a gazdálkodása eredményességének bemutatása hiánya miatt tekinti alkalmatlannak a szerződés teljesítésére.
Előadta, hogy a közbeszerzési eljárásba bevont személyek megfelelő szakértelemmel rendelkeznek, a "legalább 3 tagú bizottság tagjai között van szakvizsgával rendelkező, valamint a közbeszerzés tárgyára vonatkozó szakember is", a bizottság tagjai összeférhetetlenségi nyilatkozatot tettek. A jogorvoslati eljárásban kérdésre előadta, hogy azért indította meg a közbeszerzési eljárást, hogy a jelentkezések birtokában megállapítsa, kik alkalmasak a beszerzés tárgya szerinti feladat elvégzésére. Ezt követően biztosították volna a társulásban részt vevő városok és kistérségi települések a beszerzéshez szükséges pénzügyi fedezetet. Az eljárás továbbfolytatását attól tették függővé, hogy lesz-e elegendő pénzeszközük, jelenleg komoly fizetési problémáik vannak. Az eljárás második szakaszához szükséges dokumentumokat még nem készítette el, az alkalmasnak minősített jelentkezőt tárgyalásra még nem hívta meg.
A Döntőbizottság a felek írásos és a tárgyaláson előadott észrevételei, nyilatkozatai, valamint a közbeszerzési eljárásban keletkezett dokumentumok tartalma alapján megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem megalapozott.
A Kbt. 32. § (2) bekezdése előírja, hogy ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás lefolytatására irányuló ajánlati vagy részvételi felhívását csak akkor teheti közzé, ha rendelkezik a beszerzéshez szükséges pénzügyi fedezettel. Ez alatt azt kell érteni, hogy ajánlatkérőnek olyan mértékű pénzügyi fedezettel kell rendelkeznie a felhívás közzétételekor, amennyi elegendő a beszerzés tárgya szerinti szolgáltatásért járó ellenszolgáltatás megfizetéséhez. Ajánlatkérő által a tárgyaláson előadottakból megállapítható, hogy ajánlatkérő a felhívás közzétételekor csak az eljárás első, részvételi szakaszának közzétételéhez és e szakasz lefolytatásához elegendő pénzeszközzel rendelkezett.
A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérô a részvételi felhívását a Kbt.-ben előírt alapvető feltétel – a pénzügyi fedezet rendelkezésre állása – hiányában tette közzé, ezáltal ajánlatkérő megsértette a Kbt. 32. § (2) bekezdését. Ezen jogsértés csak a közbeszerzési eljárásnak a részvételi felhívás közzétételére visszamenő hatállyal történő megsemmisítése útján orvosolható.
A Kbt. 60. § (1) bekezdés e) pontja lehetőséget ad az ajánlatkérő részére, hogy a közbeszerzés realizálásához nem elegendő pénzügyi fedezet hiányában az eljárást eredménytelennek nyilvánítsa. Ajánlatkérő az eljárás első, részvételi szakaszának eredménye kihirdetése – egy jelentkezőnek a szerződés teljesítésére való alkalmassá minősítése – helyett akkor járt volna el jogszerűen, ha az eljárást a szerződés megkötésére való képtelenné válása címén eredménytelennek minősíti.
A kérelmező kérte annak vizsgálatát is, hogy ajánlatkérő készített-e a beszerzés tárgyának meghatározásához műszaki leírást, az eljárásba bevont személyek rendelkeztek-e megfelelő szakértelemmel, illetve a részvételi jelentkezők közül nem volt-e olyan, aki részt vett a közbeszerzési eljárás előkészítésében.
A Döntőbizottság eltekintett ezen kérdések vizsgálatától, mert a közbeszerzési eljárást a fenti indokok szerint annak megindítására visszamenő hatállyal kellett megsemmisítenie, ily módon nincs jelentősége annak, hogy ajánlatkérő a megsemmisített eljárásban esetlegesen még milyen jogsértéseket követett el.
A jogorvoslati kérelem elsődlegesen annak megállapítására irányult, hogy ajánlatkérőnek a kérelmező alkalmatlanságát kimondó döntése nem volt helytálló. A közbeszerzési eljárás megsemmisítésére tekintettel ez a kérelem okafogyottá vált, ugyanis egy megsemmisített eljárásba kérelmezőt már úgy sem lehetne bevonni.
A Döntőbizottság mindemellett az ajánlatkérő újabb eljárására vonatkozó iránymutatásként megjegyzi, hogy ajánlatkérô nem minôsíthette volna minden további vizsgálat nélkül kérelmezőt alkalmatlannak a szerződés teljesítésére, miután az alkalmatlanná minősítés indokaként hivatkozott 10. a) pont negyedik bekezdésében szereplô gazdálkodás eredményessége" szövegrész az alkalmasság és nem az alkalmatlanná minősítés szempontjai között van meghatározva. Ily módon azon a jogcímen, hogy kérelmező "a gazdálkodás eredményességét nem mutatta be", csak akkor állapítható meg az alkalmatlanság, ha ajánlatkérő előírja a gazdálkodás eredményessége bemutatásának módját is (pl. mérleg és/vagy eredménykimutatás), és ezen, konkrétan előírt ismertetési mód szerint benyújtott részvételi jelentkezésből kérelmező gazdálkodásának eredménytelensége lett volna megállapítható.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a 88. § c), d) és h) pontja szerint rendelkezett.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2000. május 12.
Dr. Csitkei Mária s. k. Székelyné Bihari Mária s. k.
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Hámori András s. k.
közbeszerzési biztos
