KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (4172)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt. sz.: D.102/9/2000
Tárgy: a Döntőbizottság elnöke által hivatalból kezdeményezett jogorvoslati eljárás a DEOEC közbeszerzési eljárása ellen
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság elnöke (1024 Budapest, Margit krt. 85., a továbbiakban: Bizottság Elnöke) által az Euromedic Kft. (1051 Budapest, Vörösmarty tér 1.) által képviselt DEOEC (a továbbiakban: ajánlatkérő) "intenzív osztály bővítése és rekonstrukciója, szeptikus műtőblokk átalakítása és rekonstrukciója, tetőtéri klímagépközpont kialakítása és légtechnikai szerelése" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen hivatalból kezdeményezett jogorvoslati eljárásban megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette az 1999. évi LX. törvénnyel módosított, a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 26. § (1) bekezdésére tekintettel a 70. § (2) bekezdés a) és b) pontját, ezért az ajánlatkérő közbeszerzési eljárás során hozott valamennyi döntését az ajánlati felhívásig visszamenőleg megsemmisít
Az eljárás során felmerült költségeket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a rendelkezésre álló iratok, ajánlatkérő nyilatkozatai, valamint a tárgyaláson előadottak alapján az alábbi tényállást állapította meg:
Ajánlatkérő 2000. március 29-én hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárást indított "intenzív osztály bővítése és rekonstrukciója, szeptikus műtőblokk átalakítása és rekonstrukciója, tetőtéri klímagépközpont kialakítása és légtechnikai szerelése" tárgyában.
Eljárásának jogalapjaként a Kbt. 70. § (2) bekezdés a), b) és c) pontját jelölte meg, majd a tárgyaláson ezt akként módosította, hogy a c) pontra való hivatkozását visszavonta.
Ezen eljárási fajta választásának indokaként előadta, 1999-ben fővállalkozói szerződést kötött a Hunép Rt.-vel az I. sz. Sebészeti Klinika bővítési és rekonstrukciós munkáinak elvégzésére. A szerződés szerint a rekonstrukció a meglévő intenzív osztályt és a földszinti műtőblokkokat is érintette.
Hivatkozott a 21/1998. sz. népjóléti miniszteri rendeletre, amely olyan minimálkövetelményeket ír elő a gyógyászati helyiségek vonatkozásában, melynek a rekonstrukció folyamán meg kell felelni.
Előadta azt is, hogy a fenti feltételek biztosításán túlmenően egy regionális feladatot ellátó új Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Tanszék felállítása is az eredeti rekonstrukciós munkálatok terjedelmének bővítését jelenti. A munkálatok egy épületen belül, egymásra ható ellátórendszerekkel készülnek, így a bővített feladatok nem elkülöníthetők, a jelen közbeszerzési eljárás értéke pedig a fővállalkozási szerződés értékének kb. 30%-át teszi ki.
A Döntőbizottság Elnöke a rendelkezésére bocsátott iratok alapján kétségesnek találta a tárgyalásos közbeszerzési eljárás megalapozottságát, ezért hivatalból jogorvoslati eljárást kezdeményezett az ügyben.
A Döntőbizottság a jogorvoslati eljárást megindította, és arról értesítette a feleket.
A D.102/4/2000. számú határozatával 2000. április 4-én ideiglenes intézkedésként a Döntőbizottság a közbeszerzési eljárást felfüggesztette, mert úgy találta, hogy a közbeszerzés tisztasága megsértésének veszélye fennáll. Ajánlatkérő a jogorvoslati eljárás során írásban, majd azt a tárgyaláson kiegészítve az alábbi nyilatkozatot tette: A jogorvoslati eljárás megszüntetését kérte, mert álláspontja szerint jelen közbeszerzési eljárásban új beszerzés nem történik az eredeti szerződés teljesítéséhez képest, továbbá a jogszabályi követelményeknek való megfeleléshez szükséges a kiegészítő építési beruházás.
Nyilatkozatában kifejtette, hogy az Egyetemi Tanács, tekintettel a felsőoktatási reform keretében végrehajtott egyetemi integrációra, 1999. április 22-én döntött az új tanszék felállításáról, a korábbi közbeszerzési eljárás ajánlati felhívását pedig 1999. április 27-én bocsátotta az ajánlattevők rendelkezésére.
Ehhez képest az eredeti ajánlati felhívásban azért nem szerepelt az új tanszéki követelményeknek megfelelően az intenzív osztály korszerűsítése, illetve kialakítása, mert a tanszékvezető kinevezésére csak augusztusban került sor, és tulajdonképpen az ő igényei, elképzelései voltak meghatározóak a tekintetben, hogy a 21/1998. NM rendelet által előírt normákon túlmenően milyen módon kerüljön kialakításra az osztály.
Ajánlatkérő előadta azt is, hogy tekintettel a fentiekre, amennyiben. az 1999-ben megkötött szerződés az ott megkötött formában teljesülne, az ajánlatkérő érdekei sérülnének, hiszen az ajánlatkérő jelenlegi igényei nem kerülnének kielégítésre, az OEP pedig nem finanszírozná meg a tanszék tevékenységét.
Ajánlatkérő kifejtette nyilatkozatában, hogy jelen beszerzést azért nem lehet műszakilag elválasztani a korábbi szerződés teljesítésétől, mert az ellátórendszerek egy egységet alkotnak, és azok egy része nem alakítható ki a korábbi munkáktól elkülönítetten.
A Kbt. 26. § (1) bekezdés kimondja, hogy a közbeszerzési eljárás nyílt, meghívásos, illetőleg tárgyalásos eljárás lehet. Meghívásos vagy tárgyalásos eljárásra csak akkor kerülhet sor, ha azt e törvény megengedi. A tárgyalásos eljárás eseteit a Kbt. 70. §-a tartalmazza.
A Kbt. 71. § (1) bekezdése alapján a tárgyalásos eljárás hirdetmény közzétételével vagy anélkül indul. Az ajánlatkérőnek a tárgyalásos eljárás megindításáról csak a 70. § (1) bekezdésének a) és e) pontja, valamint (3) bekezdésének a) pontja szerinti esetekben kell – a 9. számú mellékletben meghatározott minta szerinti – hirdetménnyel az ajánlattevőket részvételre felhívnia.
A Kbt. 70. § (2) bekezdés a) és b) pontja szerint az ajánlatkérő tárgyalásos eljárást alkalmazhat építési beruházás, illetőleg szolgáltatás megrendelése esetén, ha előre nem látható körülmények folytán az építési beruházás, illetve építési beruházási munkának, illetve szolgáltatásnak a korábbi nyertes ajánlattevővel való elvégzése vált szükségessé, feltéve, hogy a kiegészítő építési beruházási munka, illetve szolgáltatás értéke nem haladja meg a közbeszerzés értékének ötven százalékát, és a kiegészítő építési beruházási munkát, illetve szolgáltatást aránytalan nehézség nélkül nem lehet műszakilag vagy gazdaságilag elválasztani a korábban kötött szerződéstől.
A fent idézett törvényhely előírja, hogy akkor kerülhet sor a tárgyalásos eljárás alkalmazására, ha a kiegészítő építési beruházási munkának a korábbi nyertes ajánlattevővel való elvégzése előre nem látható körülmények folytán vált szükségessé.
A Kbt. 70. § (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti tárgyalásos eljárás alkalmazásának a törvény helyes értelmezése szerint csak akkor lehet helye, ha egy már lezárult közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződés teljesítése az eredeti feltételek szerint nem lehetséges, és a teljesítés csak akkor válik lehetővé, ha további munkát végeznek, illetve szolgáltatást nyújtanak. Ez a többletmunka vagy szolgáltatás olyan, hogy az eredetileg megajánlottól műszakilag szét nem választható, és olyan, amelynek a teljesítéshez való szükségessége a szerződés megkötésekor nem volt előre látható, nem volt előre tudható. Az előre nem látható körülménynek tehát szorosan a mű szerződés szerinti teljesítéséhez kell kapcsolódnia. Az a körülmény, hogy időközben egy magasabb színvonalú beruházásra keletkezik ajánlatkérői igény – függetlenül attól, hogy ez előre látható vagy sem – a korábban megrendelt, az eredeti feltételek szerinti teljesítést nem teszi lehetetlenné, mert attól egyáltalán nem függ.
A Döntőbizottság a rendelkezésre bocsátott ajánlatkérői dokumentumokból és ajánlatkérő nyilatkozatából kétséget kizáróan megállapította, hogy a tanszék és az annak megfelelő intenzív osztály felállításának ténye, illetőleg a hivatkozott NM rendelet előírásai már az alapeljárás ajánlati felhívásának kibocsátásakor adottak voltak. Az a körülmény, hogy a tanszékvezető csak később került kinevezésre, és személyes – nem jogszabályi – igényeit csak ekkor tudta meghatározni, semmiképp sem vonható az "előre nem látható körülmények" kategóriájába.
Mindezek alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 70. § (2) bekezdés a) és b) pontját, mivel a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárásnak nem volt jogalapja.
A Döntőbizottság a Kbt. 79. § (6) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva észlelte, külön jogsértés megállapítására azonban nem került sor, hogy ajánlatkérő az ajánlati felhívás és az ahhoz tartozó dokumentáció összeállításakor nem az építési beruházásokra vonatkozó előírásoknak megfelelően járt el.
Fentiekre tekintettel a Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdés c) pontban biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdés c) és d) pontja szerinti jogkövetkezményeket alkalmazta.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2000. április 26.
Dr. Bakonyi Dolli s. k. Bujdosó Gézáné s. k.
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Kalmárné Diósy Ildikó s. k.
közbeszerzési biztos
