KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (4207)
Budapest, Margit krt. 85.
Ikt. sz.: D.104/16/2000
Tárgy: Piepenbrock Szolgáltató Kft. jogorvoslati kérelme a Honvédelmi Minisztérium Beszerzési Hivatala közbeszerzési eljárása ellen
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
a Piepenbrock Szolgáltató Kft. (1025 Budapest, Kapy út 49/B, a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmének, amelyet a Honvédelmi Minisztérium Beszerzési Hivatala (1457 Budapest, Salgótarjáni út 18., a továbbiakban: ajánlatkérő) a "Központi Honvédkórház pesti és budai részlegének területén végzendő takarítási szolgáltatás biztosítása" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, részben helyt ad.
A Döntőbizottság megállapítja, hogy ajánlatkérő a közbeszerzésekről szóló, 1999. évi LX. törvénnyel módosított 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 33. § (1) bekezdésére figyelemmel megsértette a 37. § (1) bekezdésében foglaltakat, ezért az ajánlati dokumentáció alapvető információk című fejezetének 4. pontját megsemmisíti.
Egyebekben a jogorvoslati kérelmet elutasítja.
A Döntőbizottság kötelezi az ajánlatkérőt, hogy kérelmező részére a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül 30 000 Ft, azaz harmincezer forint igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a rendelkezésre álló iratok, illetve a felek nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapította meg.
Ajánlatkérő a K. É. 2000. március 16-án megjelent 11. számában ajánlati felhívást tett közzé nyílt közbeszerzési eljárás megindítására. A beszerzés tárgyát a Központi Honvédkórház pesti és budai részlegének (összesen 33 941 m2) területén végzendő takarítási szolgáltatás biztosításában jelölte meg.
A megkötendő szolgáltatási szerződés időtartamát a szerződéskötéstől 2000. december 31-ig terjedően határozta meg. A beszerzés tárgyára vonatkozóan a rész-, illetve többváltozatú ajánlat tételére lehetőség nem volt.
Ajánlatkérő a felhívás 11. a) pontjában meghatározta az ajánlattevők pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasságának igazolására kért adatokat, a 11. b) pontban pedig a szerződés teljesítésére alkalmatlanná minősítés szempontjait rögzítette az alábbiak szerint:
– az utóbbi 1 évben jelen közbeszerzés tárgyára vonatkozó referenciát bemutatni nem tud;
– az 1997–1998. években eredménye negatív volt, és mindkét évben meghaladta a tízmillió forintot és/vagy vesztesége mindkét évben meghaladta a nettó árbevétel 10%-át;
– az ajánlatkérő a Kbt. 44. § (2) bekezdésének a) pontja szerint megjelölt referenciahelyek bármelyikétől nem megfelelő teljesítésről kap visszajelzést.
Ajánlatkérő ajánlati dokumentációt is rendelkezésre bocsátott, amelyben meghatározásra kerültek a részletes szerződéses feltételek, a takarítástechnológia területenkénti bontásban, illetve a technológiára vonatkozó előírások, a szolgáltatás tárgyát képező területekről szóló kimutatás és ún. alapvető információk is, amelyeket az ajánlatok kidolgozásakor az ajánlattevőknek feltétlenül figyelembe kellett venni. Ezek között szerepelt a 4. pontban a teljesítés határidejére vonatkozóan az alábbi meghatározás: "a teljesítés határideje: 2000. április 1-jétől 2000. december 31-ig, azonban az ajánlatkérő kétszer 1 évre az opció lehetőségét biztosítja a nyertes ajánlattevőnek, amennyiben a szolgáltatásával kapcsolatban a szerződés időtartama alatt kifogás nem merül fel".
A Közbeszerzési Értesítő Szerkesztőbizottságánál rendelkezésre álló iratokból megállapíthatóan ajánlatkérő már az ajánlati felhívásának 4. pontjában is rögzíteni akarta az opció lehetőségét a dokumentációból idézettek szerint. Ezen kitételt azonban a Szerkesztőbizottság kifogásolta, így ajánlatkérő 2000. március 1-jén kelt kísérőlevelével olyan tartalmú ajánlati felhívás közzétételét kérte, amelyben a szerződés időtartamaként "a szerződéskötéstől 2000. december 31-ig" történő megjelölés szerepel.
Ezen ajánlati felhívást támadta meg kérelmező 2000. április 3-án kelt jogorvoslati kérelmében, amelyben kérte, hogy a Döntőbizottság állapítsa meg, hogy ajánlatkérő felhívása érvénytelen, és tiltsa el ajánlatkérőt az ajánlatok elbírálásától és a döntéshozataltól, illetve kötelezze ajánlatkérőt az eljárási díj és a költségek megfizetésére.
Kérelmének indoklásául előadta, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 32. § (2) bekezdésében foglaltakat, amikor ajánlati felhívását úgy tette közzé, hogy nem rendelkezett a szerződés fedezetét biztosító anyagi fedezettel. Ezen állítását arra alapozta, hogy ajánlatkérővel jelenleg is szerződéses viszonyban áll a jelen közbeszerzés tárgyát képező szolgáltatás vonatkozásában, amely jogviszonyból eredően 10 008 205 Ft tőke, valamint késedelmi kamattartozása áll fenn ajánlatkérőnek felé. Amíg ajánlatkérő ezen tartozását nem rendezi, nem rendelkezik a jelen közbeszerzés tárgyát képező szerződés teljesítésére fedezettel.
Ajánlatkérő az ajánlati felhívás 9. pontjában megjelölt 30 napos fizetési határidőben sem tud teljesíteni, alátámasztja ezen állításukat az, hogy fizetési kötelezettségének ajánlatkérő csak 90 napon túl tud eleget termi.
Kérelmező kifogásolta azt is, hogy az ajánlati felhívás szerint a megkötendő szerződés időtartama a szerződéskötéstől 2000. december 31-ig terjedően került megjelölésre, ugyanakkor a dokumentáció 4. pontja szerint a nyertes ajánlattevőnek kétszer 1 éves opciós lehetőséget biztosít ajánlatkérő, ha a szolgáltatásával kapcsolatosan nem merült fel kifogás. Az opciós lehetőség biztosításával az ajánlati felhívás és a dokumentáció rendelkezései eltérnek egymástól, így a felhívás nem felel meg a Kbt. 33. §-ában foglaltaknak, illetve sérti a 24. § (1) bekezdésében foglalt verseny tisztaságát biztosító alapelvet is.
Tudomásuk szerint a HM belső szabályzata szerint csak 1 éves időtartamú szerződések köthetők, annak eltelte után újabb pályázatot kell kiírni.
Kérelmező sérelmezte továbbá, hogy az ajánlati dokumentáció nem egyértelmű a takarítási technológia vonatkozásában, illetve, hogy az ajánlati felhívás 11. b) pontjában felsorolt feltételeket ajánlatkérő a szerződés teljesítésére alkalmatlanná minősítés szempontjaiként jelölte meg, azonban a Kbt. 46. §-ában meghatározottak szerint ezen szempontok csak elbírálási szempontként vehetők figyelembe.
Ajánlatkérő bejelentette, hogy a jogorvoslati eljárás megindításáig a dokumentációt az alábbi hét cég vásárolta meg: Glanc Kft., Hospital Hygiene Szerviz Kft., Snell Bt., Future Clean Rt., P. Dussmann Kft., B+N Referencia Kft. és a kérelmező.
Érdemi észrevételében a kérelem elutasítását kérte egyrészt joghatóság hiánya, másrészt alaptalanság miatt.
Álláspontja szerint a gazdálkodó szervezetek egymással szemben fennálló tartozásai tekintetében az értékhatárt figyelembe véve a megyei bíróságok jogosultak eljárni.
Rosszindulatú feltételezésnek minősítette kérelmező azon feltevését, hogy nem áll rendelkezésére a pénzügyi fedezet, illetve, hogy nem kíván fizetési kötelezettségének eleget tenni. A fedezet rendelkezésére állásának igazolására becsatolta az 1999. november 25-én kelt 383/1999. iktatószámú közbeszerzési engedélyezési kérelmet, amelyet elláttak a költségvetési előirányzat meglétét igazoló, és a jelen közbeszerzési eljárás megindítását engedélyező záradékkal.
Az opcióval kapcsolatosan kifejtette, hogy a közbeszerzési eljárás lezárásaként létrejövő szerződések vonatkozásában a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni, ami nem határoz meg formakényszert, ezért véleménye szerint opciós formában is létrejöhet a szerződés.
Kérte továbbá, hogy a Döntőbizottság nyilatkoztassa meg kérelmezőt, hogyan jutott a minisztérium belső szabályzatához.
A 2000. április 26-án megtartott tárgyaláson kérelmező bejelentette, hogy ajánlatkérő tőketartozását megfizette.
Kérelmét kiegészítette azzal, hogy ajánlatkérő a Kbt. 40. § (5) bekezdésében foglaltakat is megsértette, hiszen indokolatlan és hátrányos megkülönböztetést alkalmazott ajánlattevőkkel szemben az ajánlati felhívás 11. b) pontjában megfogalmazott feltételekkel.
Ajánlatkérő bejelentette, hogy az ajánlattételi határidő 2000. április 26-án jár le.
A dokumentációban megjelölt opciós feltétel kapcsán előadta, hogy a Ptk.-ban biztosított szerződési szabadság alapján lehetőségük nyílik arra, hogy ezen intézményt alkalmazzák. Nem áll ellentétben a Kbt. rendelkezéseivel, hiszen a szolgáltatási szerződést az ajánlati felhívásnak megfelelően, 2000. december 31-ig terjedő határozott időtartamra kötik meg, az opció alapján kerülne sor annak változatlan feltételekkel történő meghosszabbítására az ajánlatkérő egyoldalú nyilatkozata alapján, ha a nyertes ajánlattevő szolgáltatásával kapcsolatosan nem merül fel kifogás.
Álláspontja szerint az ajánlati felhívás és a dokumentáció egységet képez, azokat együttesen kell elbírálni, így az általuk megfogalmazottak szerint a kettő tartalma nem ellentétes egymással. Ajánlatkérő indítványozta, hogy a Döntőbizottság vizsgálja meg, hogy kérelmező mikor jutott hozzá a K. É. 11. számához, mert figyelembe véve annak 2000. március 16-i megjelenését, az ajánlati felhívás vonatkozásában 2000. április 4 én benyújtott jogorvoslati kérelme elkésett, hiszen a rendelkezésre álló 15 napos szubjektív határidő eltelt.
Kérelmező a jogorvoslati kérelmének elkésettségével kapcsolatosan előadta, hogy a Kbt. 79. § (8) bekezdésének a) pontjában rögzítettek alapján, tekintettel a 2000. április 26-i ajánlattételi határidőre, kérelmüket a szubjektív határidőn belül nyújtották be.
A Döntőbizottság 2000. április 26-án meghozott D.104/13/2000. számú határozatával ideiglenes intézkedésként hivatalból elrendelte a közbeszerzési eljárás felfüggesztését.
Ajánlatkérő 2000. április 28-án kelt észrevételében bejelentette, hogy kérelmező az ajánlattételi határidő lejártáig ajánlatot nem nyújtott be, ennek alapján álláspontjuk szerint a jogorvoslati eljárást arra nem jogosult személy indította, hiszen kérelmező nem minősíthető sem ajánlattevőnek, illetve egyéb érdekelt félnek sem. Bejelentése alapján kérte a jogorvoslati eljárás megszüntetését és az eljárást felfüggesztő ideiglenes intézkedés visszavonását.
A Döntőbizottságnak a közbeszerzési eljárás megindításához szükséges pénzügyi fedezet rendelkezésre állása az ajánlati felhívás és a dokumentáció opció vonatkozásában fennálló ellentmondások, az ajánlattevők alkalmatlanná minősítésének szempontjai vonatkozásában kellett állást foglalnia a kérelem alapján, illetve ajánlatkérői észrevétel alapján a kérelem elkésettsége vonatkozásában, illetve abban, hogy a kérelmet arra nem jogosult személy nyújtotta be.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a kérelmező által kifogásoltak közül ajánlatkérő jogsértést az ajánlati dokumentációban meghatározott opciós feltétel kikötésével követett el.
A Kbt. 33. § (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az ajánlati felhívás tartalmát – a 2. számú mellékletben meghatározott minta szerint – úgy kell meghatározni, hogy annak alapján az ajánlattevők egyenlő eséllyel megfelelő ajánlatot tehessenek. A 2. számú melléklet 4. pontja szerint egyértelműen meg kell határozni a teljesítés határidejét vagy a szerződés időtartamát.
A Kbt. 37. § (1) bekezdése szerint, ha az ajánlatkérő a megfelelő ajánlattételhez szükséges dokumentációt készít, a részletes szerződési feltételeket a dokumentáció tartalmazza.
Ajánlatkérő az ajánlati felhívásban meghatározta a nyertes ajánlattevővel kötendő szolgáltatási szerződés időtartamát, a szerződéskötéstől 2000. december 31-ig terjedő határozott időtartamban. A részletes szerződési feltételeket tartalmazó dokumentációban azonban ezen határozott időtartamú szerződés vonatkozásában 1 vagy 2 évre opciós lehetőséget biztosít a nyertes ajánlattevőnek, amennyiben annak szolgáltatásával kapcsolatosan a szerződés időtartama alatt kifogás nem merül fel.
Az ajánlati felhívás 4. pontjában rögzített szerződéses időtartamhoz képest az ajánlati dokumentáció eltérő rendelkezéseket tartalmaz, hiszen az opciós jog kikötésével a szerződés további egy vagy két évre – az ajánlatkérő döntése alapján – meghosszabbítható lenne.
Az ajánlati felhívás és a dokumentáció ellentétes nem lehet egymással, hiszen a Kbt. 43. § (1) bekezdése szerint az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie. Amennyiben a felhívás és a dokumentáció lényeges tartalmi elemeiben – különös tekintettel a szolgáltatási szerződés nélkülözhetetlen, időtartamra vonatkozó rendelkezésére – eltérés van egymástól, ajánlattevő nem tud megfelelő ajánlatot tenni.
A Kbt. 33. § hivatkozott (1) bekezdése szerint úgy kell az ajánlati felhívás tartalmát – közöttük a szerződés időtartamát is – meghatározni, hogy az ajánlattevők megfelelő ajánlatot tudjanak tenni. A megfelelő ajánlattétel csak úgy lehetséges, ha az ajánlattevők meg tudják jelölni, hogy milyen szolgáltatás végzését vállalják, milyen időtartamra, és ehhez szorosan kapcsolódóan milyen ellenszolgáltatás fejében. Egyértelmű ajánlat nem tehető, ha az ajánlati felhívás és a dokumentáció szerződéses időtartamra vonatkozó része ellentétes meghatározásokat tartalmaz.
A Kbt. 63. § (1) bekezdése rögzíti, hogy eredményes közbeszerzési eljárás alapján a szerződést a nyertes ajánlattevővel kell a felhívás, a dokumentáció és az ajánlat tartalmának megfelelően írásban megkötni. Amennyiben a felhívás és a dokumentáció a megkötendő szerződés egyik alapvető tartalmi eleme vonatkozásában ellentétes egymással, a felek a szerződést nem tudják egyértelmű tartalommal, illetve a Kbt. 62. § (1) bekezdésében foglaltak szerint megkötni.
Azon tényt, hogy az ajánlati felhívás és a dokumentáció nem lehet ellentétes egymással, illetve, hogy azok egységet képeznek, maga az ajánlatkérő is elismerte a 2000. április 26-án tett nyilatkozatában.
A jogorvoslati kérelem további részét a Döntőbizottság megalapozatlannak találta az alábbiak szerint.
Ajánlatkérő becsatolta a "Közbeszerzési engedélykérelem" tárgyú iratát, amelyen szerepel a költségvetési előirányzat meglétét igazoló záradék, így a közbeszerzési eljárás megindításához szükséges pénzügyi fedezet rendelkezésre állt.
Ajánlatkérőnek kérelmező felé egy korábban megkötött szerződés alapján fennálló tartozása a jelen közbeszerzési eljárás lefolytatása szempontjából irreleváns, valóban nem tartozik a Döntőbizottság hatáskörébe a tartozás jogalapjának megítélése.
Szintén alaptalan a kérelemnek az ajánlati felhívás 11. b) pontjára, a szerződés teljesítésére alkalmatlanná minősítésre vonatkozó része is.
A Kbt. 44. § (4) bekezdése kötelezi ajánlatkérőt, határozza meg az ajánlati felhívásban, hogy mely körülmények megléte, illetőleg hiánya, vagy azok milyen mértékű fogyatékossága miatt minősíti az ajánlatkérő az ajánlattevőt alkalmatlannak a szerződés teljesítésére.
A Kbt. 44. § (6) bekezdése szerint az ajánlatkérő az ajánlatok felbontását követően dönt az ajánlattevőnek a szerződés teljesítésére való alkalmasságáról vagy alkalmatlanságáról.
Ezen hivatkozott rendelkezések alapján egyértelműen megállapítható, hogy a szerződés teljesítésére való alkalmasság vizsgálata, illetve az ajánlatok elbírálási szempont alapján történő értékelése időben elkülönül egymástól, az alkalmasság vizsgálatára az ajánlatok felbontását követően kerül sor. Ajánlatkérő az ajánlati felhívásának 11. b) pontjában rögzített feltételek meghatározásával a Kbt. idézett rendelkezésének megfelelően járt el.
Kérelmező a dokumentáció takarítási technológiára vonatkozó általános jellegű kifogását, miszerint az nem egyértelmű, sem írásbeli kérelmében, sem a tárgyaláson tett nyilatkozatában nem pontosította., így a Döntőbizottság ezen észrevételt érdemben vizsgálni nem tudta.
A Döntőbizottság megállapította, hogy kérelmező jogorvoslati kérelmét, amelyben, mint az ajánlati dokumentációt megvásárló egyéb érdekelt fél, az ajánlati felhívás, illetve a dokumentáció jogellenes tartalmát kifogásolta, határidőben nyújtotta be.
A Kbt. 79. § (8) bekezdésének d) pontja ugyanis kimondja, hogy a jogsértő esemény bekövetkezésének kell tekinteni a jogellenes tartalmú felhívás, illetőleg dokumentáció esetén az ajánlattételi, illetve részvételi jelentkezési határidő lejártát. Jelen esetben az ajánlattételi határidő 2000. április 26-án 10.00 órakor járt le, így kérelmező a rendelkezésére álló szubjektív határidőn belül nyújtotta be jogorvoslati kérelmét. Tekintettel arra, hogy az ajánlati felhívás, illetőleg a dokumentáció jogellenes tartalmát kifogásolta kérelmező, aki 2000. március 24-én a dokumentációt megvásárolta ajánlatkérőtől, így alaptalan ajánlatkérőnek azon állítása, miszerint a jogorvoslati eljárást arra nem jogosult személy indította.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésének c) pontjában biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdésének c) pontja alapján megsemmisítette ajánlatkérő ajánlati dokumentációjának jogellenes részét, a Kbt. 88. § (1) bekezdésének a) pontja alapján a jogorvoslati kérelem azon részét, amely megalapozatlan volt, elutasította.
A jogsértés tényére tekintettel a Döntőbizottság a Kbt. 88. § (1) bekezdésének b) pontja alapján kötelezte ajánlatkérőt az igazgatási szolgáltatási díj megfizetésére.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2000. május 15.
Dr. Kozmáné dr. Gocs Éva s. k. Hámori András s. k.
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Székelyné Bihari Mária s. k.
közbeszerzési biztos
