A Közbeszerzések Tanácsa Elnökének tájékoztatója
I. A Kbt. 46. §-a szerinti hatósági igazolásokról
A közbeszerzésekről szóló 1999. évi LX. törvénnyel módosított 1995. évi XL. törvény 1999. szeptember 1-jén lép hatályba. Az egységes szerkezetbe foglalt jogszabály 46. §-a módosította az ajánlatokhoz, illetve a részvételi jelentkezésekhez csatolandó hatósági igazolások körét, valamint az erre vonatkozó részletszabályokat.
A módosított Kbt. 46. § (1) bekezdés b) pontja alapján a közbeszerzési eljárásban nem lehet ajánlattevő vagy alvállalkozó, aki egy évnél régebben lejárt vám-, társadalombiztosítási járulék- vagy a központi adóhatóság által nyilvántartott adófizetési kötelezettségének, továbbá elkülönített állami pénzalappal szemben fennálló fizetési kötelezettségének nem tett eleget, kivéve, ha a hatóság az adósság később időpontban történő megfizetéséhez írásban hozzájárult.
A Kbt. 46. § (3) bekezdésére tekintettel, amennyiben az ajánlatkérő helyi önkormányzat, kisebbségi települési önkormányzat, helyi kisebbségi önkormányzat, helyi önkormányzati vagy helyi kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv, az ajánlati, illetve részvételi felhívásban előírhatja, hogy az ajánlattevő, valamint az alvállalkozó csatoljon hatósági igazolást az önkormányzati adóhatóságtól is. Ebben az esetben azonban csak az ajánlatkérő székhelye szerinti önkormányzati adóhatóságtól kell hatósági igazolást beszerezni.
A Kbt. 46. § (5) bekezdésére tekintettel az ajánlattevőnek az ajánlathoz, illetve a részvételi jelentkezéshez legkésőbb az ajánlattételi, illetve részvételi jelentkezési határidő lejártáig csatolnia kell a 46. § (1) bekezdés b) pontjában és a (3) bekezdésében előírt igazolásokat.
Az elkülönített állami pénzalapok vonatkozásában a Kbt. 46. § (4) bekezdésére tekintettel az ajánlattevőnek, illetőleg az alvállalkozónak nyilatkoznia kell, hogy melyik alap irányában áll fenn jogszabály alapján fizetési kötelezettsége. A Kbt. 46. § (4) bekezdésére tekintettel ezen nyilatkozatot az ajánlathoz, illetve a részvételi jelentkezéshez kell csatolni. Ezzel egyidejűleg a Kbt. 46. § (6) bekezdésére tekintettel az ajánlattevőnek, illetve az alvállalkozónak azon alap kezelőjétől igazolást is kell csatolnia, amellyel szemben jogszabály alapján fizetési kötelezettsége áll fenn.
A Kbt. 43. § (2) bekezdésére tekintettel a Kbt. 46. §-át a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozókra kell alkalmazni.
Ezeknek megfelelően a csatolandó igazolások az 1999. szeptember 1-jét követően megkezdett közbeszerzési eljárásokban:
A) – a területileg illetékes APEH igazolása a központi adóhatóság által nyilvántartott adófizetési kötelezettség és a társadalombiztosítási járulék vonatkozásában,
– a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságának igazolása a VPOP mint központi adóhatóság által nyilvántartott adófizetési kötelezettség és a vámtartozások vonatkozásában.
B) 1. Ha az ajánlattevőnek, illetve az alvállalkozónak a Munkaerő-piaci Alappal szemben jogszabály alapján fizetési kötelezettsége áll fenn, a Kbt. 46. § (4) bekezdése szerinti nyilatkozat mellett az alábbi hatósági igazolásokat köteles csatolni,
– a területileg illetékes munkaügyi központ igazolása a Munkaerő-piaci Alaptól felvett támogatás visszafizetése és a szakképzési hozzájárulás teljesítése tekintetében és
– a területileg illetékes APEH-tól a Munkaerő-piaci Alaphoz tartozó munkaadói és munkavállalói járulék, a rehabilitációs és bérgarancia-hozzájárulás, valamint a gyakorlati képzést nem végzők szakképzési hozzájárulási kötelezettsége tekintetében.
(A Munkaerő-piaci Alappal kapcsolatosan mindkét igazolást csatolni kell.)
2. Ha az ajánlattevőnek, illetve az alvállalkozónak a Központi Nukleáris Pénzügyi Alappal szemben jogszabály alapján fizetési kötelezettsége áll fenn, a Kbt. 46. § (4) bekezdése szerinti nyilatkozat mellett a következő hatósági igazolást köteles csatolni: az Országos Atomenergia Hivatal igazolását.
C) Abban az esetben, ha az ajánlatkérő helyi önkormányzat, kisebbségi települési önkormányzat, helyi kisebbségi önkormányzat, helyi önkormányzati vagy helyi kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv, és ezt a felhívásban külön előírta, az ajánlattevőnek a következő hatósági igazolást is csatolni kell: az ajánlatkérő székhelye szerint illetékes helyi önkormányzati adóhatóság igazolását.
II. A hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárások megkezdésekor a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz eljuttatandó iratokról
A Kbt. 71/B. § (2) bekezdésére tekintettel az 1999. szeptember 1-jét követően megkezdett hirdetmény közzététele nélkül induló tárgyalásos eljárások megkezdésekor meg kell küldeni a Közbeszerzési Döntőbizottság elnöke részére – faxon is – az ajánlati felhívást, továbbá a meghívni kívánt szervezetek, személyek nevéről, székhelyéről, valamint a tárgyalásos eljárás alkalmazását megalapozó körülményekről szóló tájékoztatást.
A Közbeszerzési Döntőbizottság címe: 1024 Budapest, Margit krt. 85. Fax: (06-1)355-5082, (06-1)375-8091.
A Közbeszerzések Tanácsa elnökének tájékoztatója
A kis- és középvállalkozásokról szóló 1999. évi XCV. tv. (a továbbiakban: Kkvt.) módosította a közbeszerzésekről szóló 1999. évi LX. törvénnyel módosított 1999. évi XL. tv-t (a továbbiakban: Kbt.).
Így a Kbt. 61. §-ának módosított (4) bekezdése szerint az eredményhirdetésen az eljárás nyertesének nyilatkoznia kell arról, hogy a Kkvt. szerint mikro-, kis- vagy középvállalkozásnak minősül-e. Ennek megfelelően módosult a Kbt. 6. számú mellékletének 5. pontja is:
"5. a)** A nyertes ajánlattevő neve és címe:
b)* A nyertes ajánlattevőnek a Kkvt. szerinti minősítése:"
Azt, hogy a nyertes ajánlattevő a Kkvt. szerint mikor minősül mikro-, kis- vagy középvállalkozásnak, a Kkvt. 2–3. §-ai határozzák meg.
"2. § Kis- és középvállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amelynek
a) összes foglalkoztatotti létszáma 250 főnél kevesebb, és
b) éves nettó árbevétele legfeljebb 4000 millió Ft, vagy mérlegfőösszege legfeljebb 2700 millió Ft, továbbá
c) megfelel a 3. § (3) bekezdésében foglalt feltételeknek.
3. § (1) Kisvállalkozásnak minősül az olyan vállalkozás, amelynek
a) összes foglalkoztatotti létszáma 50 főnél kevesebb, és
b) éves nettó árbevétele legfeljebb 700 millió Ft, vagy mérlegfőösszege legfeljebb 500 millió Ft, továbbá
c) megfelel a (3) bekezdésben foglalt feltételeknek.
(2) Mikrovállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amelynek összes foglalkoztatotti létszáma 10 főnél kevesebb, és megfelel az (1) bekezdés b) és c) pontjaiban foglalt feltételeknek.
(3) Egy vállalkozás akkor minősül kis- és középvállalkozásnak, ha abban az állam, az önkormányzat vagy a 2. § szerinti vállalkozáson kívül eső vállalkozások tulajdoni részesedése – tőke vagy szavazati jog alapján – külön-külön és együttesen sem haladja meg a 25%-ot.
(4) Nem kell alkalmazni a (3) bekezdésben meghatározott korlátozást abban az esetben, ha a 2. § és az (1)–(2) bekezdés szerinti vállalkozás tulajdonosai olyan intézményi befektetők, amelyek nem rendelkeznek többségi irányítást biztosító befolyással.
(5) A 2. §-ban és az (1) bekezdésben megjelölt mutatókat az utolsó, éves beszámoló szerinti foglalkoztatotti létszám és nettó árbevétel vagy mérlegfőösszeg alapján kell meghatározni. Amennyiben a vállalkozás működési ideje 1 évnél rövidebb, az adatokat éves szintre kell vetíteni.
(6) Az egyéni vállalkozás minősítése az egyéni vállalkozó – a személyi jövedelemadóról szóló törvényben előírt – nyilatkozata alapján, a 2. § a) pontja, az (1) bekezdés a) pontja, valamint a (2) bekezdés rendelkezései szerint történik.
(7) Újonnan alapított vállalkozás esetében az (5) bekezdés rendelkezései helyett a tárgyévre vonatkozó üzleti tervet kell figyelembe venni."
A Kkvt. 2000. január 1-jén lép hatályba, ennek megfelelően a módosított 6. számú mellékletet a 2000. január 1-je után megkezdett közbeszerzési eljárások vonatkozásában kell alkalmazni.
A Közbeszerzések Tanácsa elnökének tájékoztatója a közbeszerzés 2000. évi értékhatárairól
A közbeszerzésekről szóló 1999. évi LX. törvénnyel módosított 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 2. § (3) bekezdésére és a Magyar Köztársaság 2000. évi költségvetéséről szóló 1999. évi CXXV. törvény 56. § (1) bekezdésére tekintettel a Kbt. személyi hatálya alá tartozó szervezetek tekintetében a közbeszerzés értékhatára 2000. január 1-jétől 2000. december 31-ig:
a) árubeszerzés esetén: 16 millió Ft,
b) építési beruházás esetén: 32 millió Ft,
c) szolgáltatás megrendelése esetén: 8 millió Ft,
d) építési beruházás esetén a Kbt. 42. § (3) bekezdése szerinti előminősítési kötelezettség tekintetében: 240 millió Ft.
Felhívjuk továbbá az ajánlatkérők figyelmét, hogy a Kbt. 28/A §-a alapján, ha az ajánlatkérő az ajánlati, illetve a részvételi felhívás közzétételétől számított legalább 40 napnál korábban, de legfeljebb egy éven belül a folyó év március 31-ig előzetes összesített tájékoztatót tett közzé, és az tartalmazza legalább a közbeszerzésre vonatkozó, a Kbt. 1. számú mellékletének 4. pontja szerinti adatokat, a nyílt eljárásban, illetve a két szakaszból álló eljárások ajánlati szakaszában (kivéve a tárgyalásos eljárást) negyven nap helyett huszonöt napot, a két szakaszból álló eljárások részvételi szakaszában a huszonöt nap helyett tizenöt napot lehet előírni. Ezen szabály alkalmazásának feltétele azonban az, hogy az előzetes összesített tájékoztatóban közzétett adatok megfeleljenek a későbbiekben megjelentetett felhívásban megjelölt adatoknak.
Az előzetes összesített tájékoztatóval kapcsolatosan további információk találhatók az Útmutatóban.
A Közbeszerzések Tanácsa elnökének tájékoztatója
A Közbeszerzések Tanácsa 2000. május 4-én tartott ülésén az alábbi – a közbeszerzésekről szóló 1999. évi LX. törvénnyel módosított 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 15. § (1) bekezdésének c) pontja alapján kibocsátott – ajánlások visszavonásáról határozott.
1. 2/1996. (K. É. – 16/1996) számú ajánlás
Tárgy: Az azonos tárgyú közbeszerzések részekre bontásának tilalma
2. 4/1996. (K. É. – 31/1996) számú ajánlás
Tárgy: A Kbt. 46. §-ában meghatározott hatósági igazolások és ajánlattevői nyilatkozatok
3. 1/1997. (K. É. –35/1997 számú ajánlás
Tárgy: A közszolgáltató tevékenységgel közvetlenül összefüggő beszerzések
A fent meghatározott, a Közbeszerzések Tanácsa által kiadott ajánlások visszavonását az indokolja, hogy azok a Kbt. módosításánál a normaszövegbe jelentős mértékben beépítésre kerültek, illetve az ajánlásokban meghatározott kérdésköröket már a Kbt. szabályozza.
