KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (4269)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Telefon: 356-1337
Fax: 355-5082
Ikt. sz.: D.181/8/2000
Tárgy: az Alterra-Bau Mérnökiroda Kft. jogorvoslati kérelme Budapest Főváros XVII. Kerület Önkormányzata közbeszerzési eljárása ellen
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság az Alterra-Bau Mérnöki Iroda Kft. (1105 Budapest, Ihász u. 21/A, képviseli dr. Árva Katalin ügyvéd, 1062 Budapest, Andrássy út 113., a továbbiakban kérelmező) jogorvoslati kérelmét, amelyet a Budapest Főváros XVII. Kerületi Önkormányzata képviseletében eljárva a Polgármesteri Hivatal Városigazgatási Iroda (1173 Budapest, Pesti út 165., a továbbiakban ajánlatkérő) "a Főmterv Rt. tervei és a H–32346/1998. sz. vízjogi engedély alapján TÁT rendszerű szennyvízátemelő telep 28 liter/sec teljesítménnyel a Kísérő utcában" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, az ügyfélképesség hiánya, illetve a Döntőbizottság hatáskörének hiánya miatt elutasítja.
Az eljárásban felmerült költségeket a felek maguk viselik.
A határozat ellen jogorvoslatnak helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő a K. É. 41. számában, 1999. október 13-án részvételi felhívást tett közzé előminősítési eljárás lefolytatására a FŐMTERV Rt. tervei alapján egy TÁT rendszerű szennyvízátemelő telep megépítésére a Kísérő utcában, és szennyvízelvezető csatornák kivitelezésére a környékező utcákban.
A részletes műszaki előírásokat a Főmterv Rt. tervei és a H. 32346/1998. sz. vízjogi engedély tartalmazta. A részvételi felhívás szerint részajánlatot nem lehetett tenni.
A részvételi felhívásra 16 cég nyújtotta be jelentkezését, köztük az Alterra Kft. is. Az eljárás első szakaszát lezáró döntést ajánlatkérő 1999. december 21-én hirdette ki, majd arról 1999. december 29-én feladott hirdetménye 2000. február 9-én jelent meg a K. É.-ben. Döntése szerint 13 jelentkezőt alkalmasnak talált, köztük az Alterra Kft.-t is.
A beszerzés tárgyaként a részvételi felhívásban a csatolt műszaki dokumentáció TÁT rendszerű átemelő telep létesítését követelte meg, a vonatkozó műszaki leírás 11/1. oldalán közölve, hogy a TÁT, tömbösített átemelő telep a kérelmező és a Fővárosi Csatornázási Művek szolgálati szabadalma. Az iratok között elfekvő szabadalmi okirat szerint a szabadalom jogosultjai a fenti két cég 60-40%-os megosztási arányban, az oltalmi idő kezdete 1990. szeptember 13.
Ajánlatkérő a kiválasztott ajánlattevőknek 1999. november 27-én küldte meg az ajánlati felhívást. A közbeszerzési eljárás feltételei között nem követelte meg a szabadalom felhasználási jogosultsága igazolását. Ajánlatkérő 2000. február 7-én módosította ajánlati felhívását, az ajánlattételi határidőt 2000. március 23-ában határozta meg. Ezen időpontban a következő 11 ajánlattevő ajánlata érkezett a közbeszerzési eljárásban:
Alterra Kft., Hajdú és Társai Kft., Contur Bau Rt., Mélyépítő Budapest Kft., Csőszer Rt., Penta Kft., Magyar Aszfalt Kft., Pest Megyei Víz- és Csatornamű Kft., Strabag Rt., Betonút Rt., Rok-La Kft.
Az ajánlatoknak a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás szempontja szerinti értékelését követően ajánlatkérő az Alterra Kft. ajánlatát hirdette ki nyertesnek. Döntését 2000. május 2-án nyilvánosan is kihirdette, az összegzést másnap az érdekelteknek megküldte, és a K. É.-ben való közzétételéről május 5-én intézkedett.
A nyertes Alterra Kft. 2000. május 16-án írásban nyilatkozott arról, hogy az átemelő megvalósításának részéről nincs jogszabályi akadálya. Ezt követően került sor az ajánlatkérő és a nyertes ajánlattevő között a szerződés megkötésére, 2000. május 18-án.
Kérelmező jogorvoslati kérelmében kifogásolta, hogy az ajánlatkérő olyan ajánlattevőt hirdetett ki az eljárás nyertesének, aki nem rendelkezik a szabadalom által védett műtárgy, illetve műszaki megoldási módra vonatkozóan hasznosítási szerződéssel, nem kapott a szabadalom jogosultjaitól felhasználási engedélyt.
Előadta továbbá, hogy az ajánlattételi szakaszban a közbeszerzési eljárásban ajánlatkérőként is fellépő több cég kérte a szabadalom jogosultjaitól a felhatalmazást a műtárgy és annak a műszaki megoldási javaslatának a felhasználására, amelyet a szabadalom jogosultja meg is adott. Még a közbeszerzési eljárás ajánlattételi időszakában külön levélben felhívta az ajánlatkérő figyelmét arra, hogy a TÁT rendszerű szennyvízátemelő műszaki megoldási javaslata szabadalom által védett, és nem minden cég rendelkezik a szabadalom jogosultjaitól hasznosítási engedéllyel. Egyben megküldte azon cégek nevét és székhelyét, akik hasznosítási engedéllyel rendelkeznek a beszerzés tárgyának megvalósítása terén. Álláspontja szerint ez a körülmény egyrészt semmissé teszi az ajánlatkérő és a nyertes ajánlattevő között a szerződés létrejöttét, a már megkötött szerződést, illetve az ajánlatkérőnek már a közbeszerzési eljárás szakaszában az Alterra Kft. ajánlatát érvénytelennek kellett volna nyilvánítania, mivel az nem felelt meg a dokumentáció, illetve a felhívás feltételeinek. Hivatkozott a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 19. §-ára a részükre biztosított kizárólagos hasznosítási jog tekintetében.
Álláspontja szerint az ajánlatkérő és a nyertes ajánlattevő ezzel a magatartásával a Kbt. 24. § (1) bekezdésében foglalt verseny tisztaságát megsértette, ezért indítványozta a nyertes ajánlattevőnek a közbeszerzési eljárásból történő eltiltását 5 évre, továbbá, hogy a Döntőbizottság állapítsa meg a jogsértés megtörténtét a Kbt. 24. § (1) bekezdése és az 52. § (2) bekezdése alapján, valamint a jogsértést elkövetővel szemben bírságot szabjon ki, kötelezze a jogorvoslati eljárással felmerült költségének a megtérítésére.
Ideiglenes intézkedésként indítványozta a még meg nem kötött szerződés megkötésének a megtiltását.
A Döntőbizottság a beszerzett iratok alapján ideiglenes intézkedést nem alkalmazott, mert annak törvényi feltételei nem álltak fenn.
Ajánlatkérő érdemi ellenkérelmében a jogorvoslati kérelem elutasítását kérte. Álláspontja szerint a közbeszerzési eljárásban nem követett el jogsértést, mivel a szabadalombitorlás a kérelmező és az Alterra Kft. jogviszonyában állhat fenn, és emiatt a kérelmező polgári peres úton felléphet a szabadalom bitorlójával szemben. Álláspontja szerint a szabadalombitorlás az átemelő megépítésével, illetve a szabadalmazott termék létrehozásával valósulhat csak meg, nem pedig a szerződéskötéssel.
A kérelmező nem jelezte a közbeszerzési eljárásban a részvételi jelentkezők kizárásával kapcsolatos észrevételét, és a kihirdetett eredményt sem kifogásolta.
Az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban nem követelte meg olyan nyilatkozat megtételét az ajánlattevőktől, amely szerint a szabadalommal kapcsolatos hasznosítási engedéllyel rendelkeznek-e.
Az egyéb érdekelt Alterra Kft. észrevételében alaptalannak minősítette a kérelmező jogorvoslati kérelmét, egyrészt a Döntőbizottság hatáskörének hiánya miatt, másrészt a kérelmező ügyfélképességének hiánya miatt, harmadrészt pedig arra hivatkozott, hogy ő nem a szabadalommal védett műszaki megoldási javaslatot és műtárgyat fogja a szerződés alapján megépíteni és nem is arra tett ajánlatot. Az ajánlati felhívás megfogalmazása megfelel a Kbt. előírásainak, mivel mindenki számára lehetőséget ad az ajánlattételre.
Az ajánlatkérőnek az ajánlatokkal kapcsolatos szabadalmi jogokat nem kell vizsgálnia, mivel az ajánlat megvalósításának biztosítása kizárólag az ajánlattevő feladata. Amennyiben az ajánlatkérő a szabadalommal védett műtárgyra vonatkozóan kért volna ajánlatot a Kbt. 40. § (5) bekezdésében foglaltakkal ellentétesen, akkor egyes ajánlattevőket az ajánlattétel lehetőségéből kizárt volna.
A Döntőbizottság a beszerzett iratok alapján és a tárgyaláson elhangzottakra tekintettel megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem alaptalan.
A Döntőbizottságnak elsődlegesen abban az eljárásjogi kérdésben kellett állást foglalnia, hogy a fenti jogvita elbírálására a bizottságnak van-e hatásköre, illetve a kérelmet benyújtó szervezet ügyfélképességgel rendelkezik-e a jogorvoslati eljárásban.
Az 1999. évi LX. törvénnyel módosított, a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban Kbt.) 76. § (1) bekezdése szerint a közbeszerzésekkel kapcsolatos jogorvoslat körében a bizottság hatáskörébe tartozik
a) a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzése miatt indult eljárás lefolytatása,
b) az 5. §-ban foglaltak, valamint a közbeszerzési eljárás alapelvei, illetőleg szabályai megsértésével kapcsolatos eljárás lefolytatása,
c) az ajánlatkérő döntésével szemben bármely érdekelt által benyújtott kérelem elbírálása.
A (2) bekezdés szerint a bíróság hatáskörébe tartozik a közbeszerzésekkel kapcsolatos – az (1) bekezdésben nem említett – egyéb jogvita elbírálása.
A védjegyek és a földrajzi árujelezők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény módosította a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvényt.
A szabadalombitorlásra irányuló perek a Fővárosi Bíróság kizárólagos hatáskörébe és illetékességébe tartoznak a fenti jogszabályhely 104. §-a szerint.
A Döntőbizottság tehát hatáskörének hiányát azért állapította meg, mert annak a kérdésnek az eldöntése, hogy a szabadalmi jog jogosultja, illetve a nyertesként kihirdetett ajánlattevő Alterra Építőipari Kft. a beszerzés tárgyára vonatkozó, oltalom alatt álló műtárgy, illetve műszaki megoldási javaslat beépítésére megfelelő felhatalmazással rendelkezik-e a szabadalom jogosultjaitól, illetve amennyiben nem, szabadalombitorlást követett-e el, a fent idézett törvényhely szerint a rendes bíróság, ezen belül a Fővárosi Bíróság kizárólagos illetékességébe és hatáskörébe tartozik.
A Döntőbizottság álláspontja szerint abban a kérdésben, hogy a nyertes ajánlattevő szabadalombitorlást követett-e el, vagy fog elkövetni azáltal, hogy a szerződés teljesítése során a szabadalom által védett műtárgyat, illetve műszaki megoldási javaslatot fogja-e megépíteni, a Döntőbizottságnak a jogvita eldöntésére nincs hatásköre.
A Döntőbizottság megvizsgálta azt is, hogy a kérelmező ügyfélképessége a Kbt. 79. § (3) bekezdése szerint fennáll-e.
A Kbt. 79. § (2) bekezdése szerint a bizottság eljárása kérelemre vagy hivatalból indul, a (3) bekezdése szerint a kérelmet az ajánlatkérő, az ajánlattevő vagy az olyan egyéb érdekelt (a továbbiakban: kérelmező) nyújthatja be, akinek jogát vagy jogos érdekét az e törvénybe ütköző tevékenység vagy mulasztás sérti vagy veszélyezteti.
A közbeszerzési eljárás iratanyagából a Döntőbizottság megállapította, hogy kérelmező nem vásárolta meg a dokumentációt, és a közbeszerzési eljárásban ajánlattevő pozícióban nem lépett fel.
Ugyancsak megállapította a Döntőbizottság azt, hogy a jogorvoslati eljárásban a kérelmező ügyfélképességét nem tudta indokolni, már csak azért sem, mert azon ajánlattevők, akik hasznosítási engedéllyel rendelkeztek a kérelmezőtől, a jogorvoslati eljárásban kérelme támogatására egyáltalán semmilyen nyilatkozatot nem tettek. Ugyanúgy a jogorvoslati kérelemben foglaltakra sem nyilatkoztak, ebből pedig az következett, hogy jogos érdeksérelem a hasznosítási engedéllyel rendelkező társaságok vonatkozásában nem állt fenn az ajánlatkérő azon döntése által, hogy egy olyan társaságot hirdetett ki nyertesnek, amely a jogorvoslati eljárás jelen szakaszában nem rendelkezik hasznosítási engedéllyel. Kérelmező – mint az egyes ajánlattevők által esetlegesen igénybe vett közreműködő – érdekei csak közvetve jelentkeznek, érdekérvényesítése is csak az eljárásban közvetlenül érintett ajánlattevővel közösen volna lehetséges.
A Döntőbizottság álláspontja szerint a kérelmező jogos érdekét a jogorvoslati eljárásban hitelt érdemlő módon nem tudta bizonyítani, ezért ügyfélképessége a Kbt. 79. § (3) bekezdése szerint nem áll fenn.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított hatáskörénél fogva megállapította, hogy a jogorvoslati eljárásban a közbeszerzési eljárás érdemi vizsgálatának a kérelmező részéről kettős eljárásjogi akadálya van, egyrészt az ügyfélképességének hiánya – mely a jogorvoslati eljárásban a jogos érdek hiányával azonosítható –, másrészt a Döntőbizottságnak a kérelem érdemi elbírálása tekintetében hatásköre nem áll fenn.
Ezen kettős eljárásjogi akadály a közbeszerzési eljárás érdemi vizsgálatának akadályát jelentette, ezért a kérelmet a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja szerint elutasította.
A bírósági jogorvoslat jogát a 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2000. június 19.
Dr. Eke Pekács Tibor s. k. Kalmárné Diósy Ildikó s. k.
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Bujdosó Gézáné s. k.
közbeszerzési biztos
