K�ZBESZERZ�SEK TAN�CSA K�ZBESZERZ�SI D�NT�BIZOTTS�G (4306)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Telefon: 356-1337
Fax: 355-5082
Ikt. sz.: D.150/12/2000
T�rgy: Elamen Kereskedelmi �s Vend�gl�t� Rt. jogorvoslati k�relme az �d�m Jen� Fenntart�i Gyakorl� �ltal�nos Iskola k�zbeszerz�si elj�r�sa ellen
A K�zbeszerz�si D�nt�bizotts�g (a tov�bbiakban: D�nt�bizotts�g) a K�zbeszerz�sek Tan�csa nev�ben meghozta az al�bbi
HAT�ROZAT-ot:
Az Elamen Kereskedelmi �s Vend�gl�t� Rt. (1095 Budapest, Soroks�ri �t 98., a tov�bbiakban: k�relmez�) k�relmez�nek dr. T�th L�szl� �gyv�d (1117 Budapest, Karinthy F. u. 5. fszt. 4.) �ltal k�pviselt �d�m Jen� Fenntart�i Gyakorl� �ltal�nos Iskola (1118 Budapest, K�b�lk�t u. 27., a tov�bbiakban aj�nlatk�r�) "a napi k�z�tkeztet�s szorgalmi id�ben t�rt�n� biztos�t�sa az al�bbi r�szletez�s szerint: h�romszori �tkez�st alapul v�ve napi 140-150 adag; egyszeri �tkez�st alapul v�ve napi 180-200 adag, �sszesen 320-350 adag" k�zbeszerz�si elj�r�sa ellen ind�tott elj�r�sban meg�llap�tja, hogy aj�nlatk�r� megs�rtette a Kbt. 33. � (1) bekezd�s�t, 34. � (3) bekezd�s a) �s c) pontj�t, az 51. � (3) bekezd�s�re tekintettel az 54. �-t, valamint az 55. � (6) bekezd�s�re tekintettel az 59. � (1) bekezd�s els� fordulat�t. Ez�rt az aj�nlatk�r� aj�nlati felh�v�s�ra vonatkoz� d�nt�s�t, valamint az ezt k�vet�en meghozott valamennyi d�nt�s�t megsemmis�ti.
A D�nt�bizotts�g k�telezi aj�nlatk�r�t, hogy a k�relmez� r�sz�re a hat�rozat k�zhezv�tel�t�l sz�m�tott 15 napon bel�l 30 000 Ft, azaz harmincezer Ft. igazgat�si szolg�ltat�si d�jat fizessen meg.
A hat�rozat ellen fellebbez�snek helye nincs. A hat�rozat fel�lvizsg�lat�t, annak k�zhezv�tel�t�l sz�m�tott 15 napon bel�l keresettel a F�v�rosi B�r�s�gt�l lehet k�rni. A keresetlevelet a F�v�rosi B�r�s�ghoz c�mezve; de a D�nt�bizotts�ghoz kell beny�jtani. A keresetlev�l beny�jt�s�nak a hat�rozat v�grehajt�s�ra nincs halaszt� hat�lya.
INDOKOL�S
Aj�nlatk�r� a K. �. 2000. m�rcius 22-i sz�m�ban tette k�zz� ny�lt elj�r�s megind�t�s�ra sz�l� aj�nlati felh�v�s�t.
Az aj�nlati felh�v�s 3. a) pontja szerint a beszerz�s t�rgya napi k�z�tkeztet�s szorgalmi id�ben t�rt�n� biztos�t�sa:
� h�romszori �tkez�st alapul v�ve napi 140-150 adag;
� egyszeri �tkez�st alapul v�ve napi 180-200 adag,
�sszesen: 320-350 adag:
Az adagsz�mokban 10% elt�r�s lehets�ges.
A 4. pont szerint "A teljes�t�s hat�rideje vagy a szerz�d�s id�tartama: a szerz�d�st k�vet� 5 �v."
Aj�nlatk�r� a r�szaj�nlatt�telt kiz�rta, t�bbv�ltozat� aj�nlatt�telre lehet�s�get adott.
A felh�v�s 11. a) pontja meghat�rozta a p�nz�gyi, gazdas�gi, m�szaki alkalmass�g igazol�s�ra k�rt adatokat �s t�nyeket; a b) pont pedig r�gz�tette az alkalmatlann� min�s�t�s szempontjait.
Aj�nlatk�r� az �sszess�g�ben legel�ny�sebb aj�nlatot k�v�nta nyertess� min�s�teni, az al�bbi b�r�lati r�szszempontok alapj�n (z�r�jelben a s�lysz�mok):
� "az �telek energia- �s t�panyagtartalm�ra vonatkoz� nyilatkozata 2/1994. (I. 30.) NM rendelet szerint (10)
� a szolg�ltat�s ellen�rt�ke (9)
� heti �telaj�nlatsor elk�sz�t�se (7)"
Aj�nlatk�r� a 13. b) pontban arr�l is nyilatkozott, hogy a ponthat�r minden r�szszempont eset�n ugyanaz.
Aj�nlatk�r� dokument�ci�t is rendelkez�sre bocs�tott. Ebben a beszerz�s t�rgy�t a k�vetkez�k szerint hat�rozta meg: az aj�nlattev� feladata heti 5 napon � az aj�nlati felh�v�sban megjel�lt mennyis�gben � t�z�rait, eb�det �s uzsonn�t tartalmaz� napi h�romszori, illetve csak eb�det tartalmaz� egyszeri ell�t�s biztos�t�sa.
El��rta azt is, hogy az aj�nlattev�nek v�llalnia kell a szem�lyes gondoskod�st ny�jt� int�zm�nyek szakmai feladatair�l �s m�k�d�si felt�teleir�l sz�l� 2/1994. (I. 30.) NM rendeletnek az 5. sz. mell�klet�ben r�szletezett �lelmiszer-felhaszn�l�si minimum biztos�t�s�t. K�rte � az elb�r�l�s szempontj�b�l jelent�s�ggel b�r� � a k�l�nleges szolg�ltat�sok felt�ntet�s�t (pl.: reform�tkeztet�s, kedvezm�nyek stb.).
Az aj�nlatokhoz 3 h�tre vonatkoz� �tlapk�n�lat csatol�s�t �rta el�.
2000. �prilis 18-�n a k�relmez� lev�lben kereste meg aj�nlatk�r�t, felh�vta a figyelm�t arra, hogy a hivatkozott rendelet m�r hat�ly�t vesztette, �s megjel�lte a hat�lyos rendeletet is.
Aj�nlatk�r� az �sszes aj�nlattev� r�sz�re kik�ld�tt v�lasza szerint arr�l k�rt nyilatkozatot, hogy az �telek nyersanyag-felhaszn�l�sa fedezi az alapvet� napi t�panyagsz�ks�gletet. A v�laszad�sban kit�rt tov�bb� arra is, hogy az �tlapok �ssze�ll�t�sa b�r�lati szempontn�l figyelembe fogja venni a reform- �s a di�t�s �tlapokat is. A szolg�ltat�s �r�n bel�l �rt�kelhet� felt�teles b�r�lati (al)szempontnak megjel�lte az aj�nlattev�k �ltal biztos�tott kedvezm�nyek figyelembev�tel�t is. Az �tlapok bemutat�s�t a dokument�ci�ban meghat�rozott 3 heti helyett 2 hetiben jel�lte meg.
Az aj�nlatt�teli hat�rid�re 2000. m�jus 2-�n 10.00 �r�ra 5 aj�nlattev�, a Junior Rt., a S�ll�s Bt., a P. Dussmann Kft., a Sodexho Kft. �s k�relmez� ny�jtott be aj�nlatot. M�g ugyanezen a napon az aj�nlatk�r� �ltal felk�rt szak�rt� aj�nl�st k�sz�tett. 2000. m�jus 3-�n aj�nlatk�r� eredm�nyt is hirdetett, az elj�r�s nyertes��l a S�ll�s Bt.-t hirdette ki.
K�relmez� 2000. m�jus 4-�n jogorvoslati k�relmemmel fordult a D�nt�bizotts�g fel�. A t�rgyal�son pontos�tott k�relm�ben k�rte a jogs�rt�s meg�llap�t�s�t, aj�nlatk�r� k�telez�s�t �j eredm�ny kihirdet�s�re, ideiglenes int�zked�sk�nt pedig a szerz�d�s megk�t�s�nek felf�ggeszt�s�t.
�ll�spontja szerint aj�nlatk�r� nem az �sszess�g�ben legel�ny�sebb aj�nlatot hirdette ki nyertesnek, tov�bb� az aj�nlati felh�v�s nem tartalmazza a r�szszempontok tartalmi elem�re adhat� pontsz�m als� �s fels� hat�r�t, a teljes�t�s pontos kezd� id�pontj�t, az aj�nlatk�r� �ltal hivatkozott 2/1994. (I. 30.) NM rendelet pedig m�r hat�ly�t vesztette.
Az aj�nlatok t�rv�nyes �s szakszer� elb�r�l�s�hoz nem lehetett elegend� az aj�nlatk�r� �ltal meghat�rozott 24 �ra, a szak�rt�i v�lem�ny nem tartalmaz �rt�kelhet� meg�llap�t�sokat, az aj�nlatok bont�s�r�l k�sz�lt jegyz�k�nyv nem tartalmazza az aj�nlatok �r�nak ismertet�s�t.
Aj�nlatk�r� �szrev�tel�ben el�adta, hogy �ll�spontja szerint a p�ly�zati ki�r�s l�nyegileg megfelel a jogszab�lyi el��r�soknak, �s a kihirdetett eredm�ny megfelel a p�ly�zati szempontoknak.
Az egy�b �rdekeltek k�z�l a Junior Rt. egyet�rtett a jogorvoslati k�relemmel, a S�ll�s Bt. szerint aj�nlatk�r� az aj�nlatok felbont�s�n�l a t�rv�nyben foglaltaknak megfelel�en j�rt el. Azt, hogy a bont�sr�l k�sz�tett jegyz�k�nyv nem tartalmazza az aj�nlattev�k �rait, nem min�s�l a Kbt. 45. �-a megs�rt�s�nek, mivel a hivatkozott rendelkez�s csak a jegyz�k�nyvk�sz�t�st �rja el�, azt nem, hogy a jegyz�k�nyvnek a bont�skor ismertetett adatokat is tartalmaznia kell.
A D�nt�bizotts�g 2000. m�jus 8-�n kelt ideiglenes int�zked�s�vel a szerz�d�s megk�t�s�t megtiltotta.
A jogorvoslati k�relem nagyobb r�szben megalapozott.
1. A D�nt�bizotts�gnak a jogorvoslati k�relem k�r�ben az aj�nlatk�r� �rt�kel�s�nek vizsg�lata, az �sszess�g�ben legkedvez�bb aj�nlat kiv�laszt�sa sor�n � az aj�nlatok �sszehasonl�t�sa el�tt � azt is kellett vizsg�lnia, hogy aj�nlatk�r� a Kbt. rendelkez�seinek megfelel�en v�lasztotta-e ki az �rt�kel�si r�szszempontokat, a hozz� kapcsol�d� s�lysz�mokat �s ponthat�rokat.
Az �rt�kel�st, �sszehasonl�t�st ugyanis csak ezen 3 szempont egy�ttes ismeret�ben lehet elv�gezni.
Amennyiben ezek valamelyike nem vagy nem a Kbt. szab�lyai szerint ker�lt meghat�roz�sra, az aj�nlatok nem hasonl�that�k �ssze, miut�n hi�nyzik:
� az �sszehasonl�t�shoz sz�ks�ges viszony�t�si alap (a r�szszempontok); vagy/�s
� az �sszehasonl�t�s eredm�nyek�nt az egyes aj�nlatok k�z�tti elt�r�s m�rt�ke kifejez�s�hez, meghat�roz�s�hoz sz�ks�ges m�rt�kegys�g (a s�lysz�m �s/vagy a ponthat�rok).
A Kbt. fentiekkel kapcsolatban a k�vetkez� � a Kbt. 25. �-a alapj�n � k�telez�en alkalmazand� el��r�sokat tartalmazza:
Ha az aj�nlatk�r� az �sszess�g�ben legel�ny�sebb aj�nlatot k�v�nja kiv�lasztani, a r�szv�teli felh�v�sban jogosult, az aj�nlati felh�v�sban k�teles meghat�rozni
a) az �sszess�g�ben legel�ny�sebb aj�nlat meg�t�l�s�re szolg�l� � a k�zbeszerz�s t�rgy�val szembeni k�vetelm�nyekre, az ellenszolg�ltat�s m�rt�k�re �s a teljes�t�s egy�b k�r�lm�nyeire vonatkoz� � r�szszempontokat,
b) r�szszempontonk�nt az azok s�ly�t meghat�roz� � a r�szszempont t�nyleges jelent�s�g�vel ar�nyban �ll� � szorz�sz�mokat (a tov�bbiakban: s�lysz�m),
c) az aj�nlatok r�szszempontok szerinti tartalmi elemeinek �rt�kel�se sor�n adhat� pontsz�m als� �s fels� hat�r�t, mely minden r�szszempont eset�ben azonos (Kbt. 34. � (3) bekezd�se).
A D�nt�bizotts�g meg�llap�totta, hogy aj�nlatk�r� � az aj�nlati felh�v�s k�telez� tartalm�val kapcsolatos � ezen k�telezetts�geinek tett eleget.
a) Nem tett eleget a r�szszempontok meghat�roz�s�val kapcsolatos el��r�soknak. Az els� b�r�lati r�szszempontk�nt ("az �telek energia- �s t�panyagtartalm�ra vonatkoz� nyilatkozata 2/1994. (I. 30.) NM rendelet szerint") ugyanis nem b�r�lati (r�sz)szempontot jel�lt meg, hanem a Kbt. 52. � (2) bekezd�s d) pontja szerinti � az aj�nlati felh�v�sban az aj�nlatk�r� �ltal meghat�rozott � �rv�nyess�gi felt�telt:
Aj�nlatk�r� azzal, hogy nyilatkozatt�telt k�vetelt meg, k�telez� elv�r�s�t fogalmazta meg. Az aj�nlatt�tel szabads�ga az aj�nlattev�k r�sz�re �gy nem volt biztos�tott.
Az aj�nlattev� el�tt ugyanis csak 2 lehet�s�g �llt: vagy v�llalja az energia- �s t�panyagnorma betart�s�t, vagy nem. Nem volt lehet�s�ge e t�rgyban aj�nlatot tenni, meghat�rozni pl. azt, hogy milyen t�pus� t�panyagot milyen m�rt�kben biztos�t.
Az ilyen t�pus� egyes aj�nlattev�i nyilatkozatok az aj�nlatk�r�k r�sz�r�l sem helyezhet�k el egy �rt�kel�si sk�l�n, a "v�llal�s" m�rt�k�re tekintettel az aj�nlatok nem �ll�that�k sorrendbe abb�l a szempontb�l, hogy melyik�k az el�ny�sebb.
Nem lehet ugyanis k�l�nbs�get tenni ezen aj�nlati nyilatkozatok k�z�tt a tekintetben, hogy egy aj�nlattev� "kev�sb�" vagy "nagyobb m�rt�kben" nem v�llalta a norm�k betart�s�t. Aki nyilatkozat�ban nem teljes m�rt�kben, ak�r 1%-os elt�r�ssel nem v�llalja a norm�k betart�s�t, annak nyilatkozata nem �rt�kelhet�.
Fentiekben kifejtettekre tekintettel a D�nt�bizotts�g nem tudta elfogadni az aj�nlatk�r� azon v�dekez�s�t, hogy amennyiben valamelyik aj�nlattev� nem teljes m�rt�kben v�llalja az �telek energia- �s t�panyagtartalm�ra vonatkoz� norm�k betart�s�t, annak "ar�nyosan" kevesebb pontot adott volna.
c) Aj�nlatk�r� nem hat�rozta meg az �rt�kel�s sor�n adhat� pontsz�m als� �s fels� hat�r�t.
Mindezekre tekintettel teh�t aj�nlatk�r� megszegte a Kbt. 34. � (3) bekezd�se a) �s c) pontj�ban foglaltakat.
2. A Kbt. 55. � (6) bekezd�se el��rja, hogy az aj�nlatk�r� az aj�nlatokat a felh�v�sban meghat�rozott �rt�kel�si szempont alapj�n b�r�lja el. Ha az �sszess�g�ben legel�ny�sebb aj�nlatot k�v�nja v�lasztani, akkor az aj�nlatoknak az elb�r�l�s r�szszempontjai szerinti tartalmi elemeit a felh�v�sban meghat�rozott ponthat�rok k�z�tt �rt�keli, majd az �gy az egyes tartalmi elemekre adott �rt�kel�si pontsz�mot megszorozza a s�lysz�mmal, a szorzatokat pedig aj�nlatonk�nt �sszeadja. Az �rt�kel�si folyamatban az 59. � (2)�(3) bekezd�seiben foglaltakat is �rv�nyes�teni kell. Az az aj�nlat az �sszess�g�ben legel�ny�sebb, amelynek az �sszpontsz�ma a legnagyobb, vagy amelyet az egyen�rt�k� (azonos �sszpontsz�m�) aj�nlatok k�z�l a 35. � (1) bekezd�se vagy az 59. � (4)�(5) bekezd�sei alapj�n el�nyben kell r�szes�teni.
Az elj�r�s nyertese pedig az, aki az aj�nlatk�r� r�sz�re az aj�nlati felh�v�sban (�s a dokument�ci�ban) meghat�rozott felt�telek alapj�n a 34. � (1) bekezd�s�ben meghat�rozott elb�r�l�si szempontok egyike szerint a legkedvez�bb aj�nlatot tette. [Kbt. 59. � (1) bekezd�s l. fordulata.]
Tekintettel arra, hogy aj�nlatk�r� nem hat�rozta meg az �rt�kel�si pontsz�m als� �s fels� hat�r�t, valamint �rt�kel�si r�szszempontk�nt fel nem t�ntethet� �rv�nyess�gi k�vetelm�nyt hat�rozott meg, olyan helyzetet teremtett, amelyben nem lehetett az aj�nlatokat a Kbt. 55. � (6) bekezd�s�ben foglalt el��r�soknak megfelel�en �sszehasonl�tani �s �rt�kelni, �s �gy nem lehetett az �sszess�g�ben legel�ny�sebb aj�nlatot sem kiv�lasztani a Kbt. 59. � (1) bekezd�se alapj�n.
Aj�nlatk�r� azonban �rt�kelte az aj�nlatokat �s nyertest is hirdetett, �gy megszegte a Kbt. 55. � (6) bekezd�s�re tekintettel az 59. � (1) bekezd�s l. fordulat�t is.
3. Aj�nlatk�r� megs�rtette a Kbt. 51. � (3) bekezd�s�re tekintettel az 54. �-t is, miut�n az aj�nlatok felbont�s�r�l k�sz�lt jegyz�k�nyvben � az aj�nlattev�k nev�nek ismertet�s�n t�l � az aj�nlattev�k sz�khely�t, a k�rt ellenszolg�ltat�st �s a v�llalt teljes�t�si hat�rid�t nem t�ntette fel.
A Kbt. 51. � (3) bekezd�se ugyanis el��rja, hogy az aj�nlatok felbont�sakor ismertetni kell az aj�nlattev�k nev�t, sz�khely�t (lak�hely�t), az �ltala k�rt ellenszolg�ltat�st �s az �ltala v�llalt teljes�t�si hat�rid�t; az 54. � pedig ezzel kapcsolatban r�gz�ti, hogy az aj�nlatok felbont�s�r�l, ismertet�s�r�l, az �rv�nytelen aj�nlatokr�l �s a kiz�rt aj�nlattev�kr�l az aj�nlatk�r�nek jegyz�k�nyvet kell k�sz�tenie.
4. Aj�nlatk�r� megs�rtette a Kbt. 33. � (1) bekezd�s�t is. E szerint ugyanis az aj�nlati felh�v�s tartalm�t � a 2. sz�m� mell�kletben meghat�rozott minta szerint � �gy kell meghat�rozni, hogy annak alapj�n az aj�nlattev�k egyenl� es�llyel megfelel� aj�nlatot tehessenek.
A 2. sz. mell�klet 4. pontj�ban a teljes�t�s hat�ridej�t vagy a szerz�d�s id�tartam�t kell megjel�lni. Az aj�nlatk�r� �ltal adott meghat�roz�s ("4. A teljes�t�s hat�rideje vagy a szerz�d�s id�tartama: a szerz�d�st k�vet� 5 �v.") nem alkalmas a Kbt. 33. � (1) bekezd�s�ben el��rtak megval�s�t�s�ra. Annak alapj�n nem lehet egyenl� es�llyel megfelel� aj�nlatot tenni, miut�n nem d�nthet� el teljes bizonyoss�ggal, hogy "a szerz�d�st k�vet� 5 �v" a teljes�t�s hat�ridej�re, avagy a szerz�d�s id�tartam�ra vonatkozik.
5. Aj�nlatk�r� nem k�vetett el azzal jogs�rt�st, hogy az aj�nlatokat a bont�st k�vet� 24 �r�n bel�l elb�r�lta. Ezzel kapcsolatban a Kbt. nem tartalmaz el��r�sokat, azaz nem hat�rozza meg azt, hogy az aj�nlatok bont�sa �s az eredm�nyhirdet�s k�z�tt minim�lisan mennyi id�nek kell eltelnie.
Ugyan�gy nem �llap�t meg k�vetelm�nyeket a Kbt az aj�nlatk�r� �ltal felk�rt szak�rt� szakv�lem�ny�nek m�lys�g�vel, sz�nvonal�val kapcsolatban sem. �gy e k�rd�sekben a D�nt�bizotts�g a Kbt. 88. � (1) bekezd�s a) pontja alapj�n a megalapozatlan jogorvoslati k�relmet elutas�tja.
6. Tekintettel arra, hogy a D�nt�bizotts�g fentebb meg�llap�totta, jogs�rt� volt az aj�nlatk�r� magatart�sa akkor, amikor a nyilatkozatt�teli k�telezetts�get az �rt�kel�si r�szszempontok �s nem az �rv�nyess�gi felt�telek k�z�tt t�ntette fel, a D�nt�bizotts�g nem vizsg�lta a megk�v�nt nyilatkozat tartalm�t.
Fel k�v�nja azonban h�vni a figyelmet arra, hogy amennyiben aj�nlatk�r� �rv�nyess�gi felt�telk�nt k�v�nja meghat�rozni az �telek energia- �s t�panyagtartalm�ra vonatkoz� nyilatkozatt�telt, azt a szerz�d�s id�tartama alatt hat�lyos jogszab�lyok alapj�n kell el��rnia.
Az aj�nlatk�r� �ltal az aj�nlati felh�v�s 13. b) pontj�ban k�z�lt 2/1994. (I. 30.) NM sz. rendeletet az 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet 2000. janu�r 22-�n hat�lyon k�v�l helyezte.
A vend�gl�t�s �s k�z�tkeztet�s keret�ben t�rt�n� �lelmiszer-el��ll�t�s �s forgalmaz�s felt�teleir�l 1999. december 28-�n kihirdett�k a 80/1999. (XII. 28.) GM-E�M-FVM egy�ttes rendeletet. E rendelet 2. � (1) bekezd�s b) pontja alapj�n a gyermek- �s di�k�tkeztet�s is k�z�tkeztet�snek min�s�l, �gy a rendelet hat�lya al� tartozik.
A rendelet 2000. m�rcius 27-�n l�pett hat�lyba, �gy a szerz�d�s id�tartama alatt e jogszab�ly rendelkez�seit kell figyelembe venni. Amennyiben pedig � mint ahogyan ez a t�rgyal�son elhangzott � aj�nlatk�r� maga vagy jogi k�pvisel�je sem rendelkezik megfelel� szak�rtelemmel a jogszab�lyok t�rgyi, szem�lyi �s id�beli hat�ly�nak meg�llap�t�s�ra, �gy egy�b szak�rt� k�zrem�k�d�s�t kell a Kbt. 31. � (1) bekezd�se el��r�sa szerint ig�nybe venni.
A k�lts�gek visel�s�r�l a Kbt. 88. � (1) bekezd�s h) pontja rendelkezik, a jogorvoslat jog�t a 89. � (1) bekezd�se biztos�tja.
Budapest, 2000. j�nius 7.
Dr. Magasi Ildik� s.k. Ruthner Oszk�r s. k.
k�zbeszerz�si biztos k�zbeszerz�si biztos
Sz�kelyn� Bihari M�ria s.k.
k�zbeszerz�si biztos