KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (4306)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Telefon: 356-1337
Fax: 355-5082
Ikt. sz.: D.150/12/2000
Tárgy: Elamen Kereskedelmi és Vendéglátó Rt. jogorvoslati kérelme az Ádám Jenő Fenntartói Gyakorló Általános Iskola közbeszerzési eljárása ellen
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
Az Elamen Kereskedelmi és Vendéglátó Rt. (1095 Budapest, Soroksári út 98., a továbbiakban: kérelmező) kérelmezőnek dr. Tóth László ügyvéd (1117 Budapest, Karinthy F. u. 5. fszt. 4.) által képviselt Ádám Jenő Fenntartói Gyakorló Általános Iskola (1118 Budapest, Köbölkút u. 27., a továbbiakban ajánlatkérő) "a napi közétkeztetés szorgalmi időben történő biztosítása az alábbi részletezés szerint: háromszori étkezést alapul véve napi 140-150 adag; egyszeri étkezést alapul véve napi 180-200 adag, összesen 320-350 adag" közbeszerzési eljárása ellen indított eljárásban megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 33. § (1) bekezdését, 34. § (3) bekezdés a) és c) pontját, az 51. § (3) bekezdésére tekintettel az 54. §-t, valamint az 55. § (6) bekezdésére tekintettel az 59. § (1) bekezdés első fordulatát. Ezért az ajánlatkérő ajánlati felhívására vonatkozó döntését, valamint az ezt követően meghozott valamennyi döntését megsemmisíti.
A Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt, hogy a kérelmező részére a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül 30 000 Ft, azaz harmincezer Ft. igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve; de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő a K. É. 2000. március 22-i számában tette közzé nyílt eljárás megindítására szóló ajánlati felhívását.
Az ajánlati felhívás 3. a) pontja szerint a beszerzés tárgya napi közétkeztetés szorgalmi időben történő biztosítása:
– háromszori étkezést alapul véve napi 140-150 adag;
– egyszeri étkezést alapul véve napi 180-200 adag,
összesen: 320-350 adag:
Az adagszámokban 10% eltérés lehetséges.
A 4. pont szerint "A teljesítés határideje vagy a szerződés időtartama: a szerződést követő 5 év."
Ajánlatkérő a részajánlattételt kizárta, többváltozatú ajánlattételre lehetőséget adott.
A felhívás 11. a) pontja meghatározta a pénzügyi, gazdasági, műszaki alkalmasság igazolására kért adatokat és tényeket; a b) pont pedig rögzítette az alkalmatlanná minősítés szempontjait.
Ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánta nyertessé minősíteni, az alábbi bírálati részszempontok alapján (zárójelben a súlyszámok):
– "az ételek energia- és tápanyagtartalmára vonatkozó nyilatkozata 2/1994. (I. 30.) NM rendelet szerint (10)
– a szolgáltatás ellenértéke (9)
– heti ételajánlatsor elkészítése (7)"
Ajánlatkérő a 13. b) pontban arról is nyilatkozott, hogy a ponthatár minden részszempont esetén ugyanaz.
Ajánlatkérő dokumentációt is rendelkezésre bocsátott. Ebben a beszerzés tárgyát a következők szerint határozta meg: az ajánlattevő feladata heti 5 napon – az ajánlati felhívásban megjelölt mennyiségben – tízórait, ebédet és uzsonnát tartalmazó napi háromszori, illetve csak ebédet tartalmazó egyszeri ellátás biztosítása.
Előírta azt is, hogy az ajánlattevőnek vállalnia kell a személyes gondoskodást nyújtó intézmények szakmai feladatairól és működési feltételeiről szóló 2/1994. (I. 30.) NM rendeletnek az 5. sz. mellékletében részletezett élelmiszer-felhasználási minimum biztosítását. Kérte – az elbírálás szempontjából jelentőséggel bíró – a különleges szolgáltatások feltüntetését (pl.: reformétkeztetés, kedvezmények stb.).
Az ajánlatokhoz 3 hétre vonatkozó étlapkínálat csatolását írta elő.
2000. április 18-án a kérelmező levélben kereste meg ajánlatkérőt, felhívta a figyelmét arra, hogy a hivatkozott rendelet már hatályát vesztette, és megjelölte a hatályos rendeletet is.
Ajánlatkérő az összes ajánlattevő részére kiküldött válasza szerint arról kért nyilatkozatot, hogy az ételek nyersanyag-felhasználása fedezi az alapvető napi tápanyagszükségletet. A válaszadásban kitért továbbá arra is, hogy az étlapok összeállítása bírálati szempontnál figyelembe fogja venni a reform- és a diétás étlapokat is. A szolgáltatás árán belül értékelhető feltételes bírálati (al)szempontnak megjelölte az ajánlattevők által biztosított kedvezmények figyelembevételét is. Az étlapok bemutatását a dokumentációban meghatározott 3 heti helyett 2 hetiben jelölte meg.
Az ajánlattételi határidőre 2000. május 2-án 10.00 órára 5 ajánlattevő, a Junior Rt., a Süllős Bt., a P. Dussmann Kft., a Sodexho Kft. és kérelmező nyújtott be ajánlatot. Még ugyanezen a napon az ajánlatkérő által felkért szakértő ajánlást készített. 2000. május 3-án ajánlatkérő eredményt is hirdetett, az eljárás nyerteséül a Süllős Bt.-t hirdette ki.
Kérelmező 2000. május 4-én jogorvoslati kérelmemmel fordult a Döntőbizottság felé. A tárgyaláson pontosított kérelmében kérte a jogsértés megállapítását, ajánlatkérő kötelezését új eredmény kihirdetésére, ideiglenes intézkedésként pedig a szerződés megkötésének felfüggesztését.
Álláspontja szerint ajánlatkérő nem az összességében legelőnyösebb ajánlatot hirdette ki nyertesnek, továbbá az ajánlati felhívás nem tartalmazza a részszempontok tartalmi elemére adható pontszám alsó és felső határát, a teljesítés pontos kezdő időpontját, az ajánlatkérő által hivatkozott 2/1994. (I. 30.) NM rendelet pedig már hatályát vesztette.
Az ajánlatok törvényes és szakszerű elbírálásához nem lehetett elegendő az ajánlatkérő által meghatározott 24 óra, a szakértői vélemény nem tartalmaz értékelhető megállapításokat, az ajánlatok bontásáról készült jegyzőkönyv nem tartalmazza az ajánlatok árának ismertetését.
Ajánlatkérő észrevételében előadta, hogy álláspontja szerint a pályázati kiírás lényegileg megfelel a jogszabályi előírásoknak, és a kihirdetett eredmény megfelel a pályázati szempontoknak.
Az egyéb érdekeltek közül a Junior Rt. egyetértett a jogorvoslati kérelemmel, a Süllős Bt. szerint ajánlatkérő az ajánlatok felbontásánál a törvényben foglaltaknak megfelelően járt el. Azt, hogy a bontásról készített jegyzőkönyv nem tartalmazza az ajánlattevők árait, nem minősül a Kbt. 45. §-a megsértésének, mivel a hivatkozott rendelkezés csak a jegyzőkönyvkészítést írja elő, azt nem, hogy a jegyzőkönyvnek a bontáskor ismertetett adatokat is tartalmaznia kell.
A Döntőbizottság 2000. május 8-án kelt ideiglenes intézkedésével a szerződés megkötését megtiltotta.
A jogorvoslati kérelem nagyobb részben megalapozott.
1. A Döntőbizottságnak a jogorvoslati kérelem körében az ajánlatkérő értékelésének vizsgálata, az összességében legkedvezőbb ajánlat kiválasztása során – az ajánlatok összehasonlítása előtt – azt is kellett vizsgálnia, hogy ajánlatkérő a Kbt. rendelkezéseinek megfelelően választotta-e ki az értékelési részszempontokat, a hozzá kapcsolódó súlyszámokat és ponthatárokat.
Az értékelést, összehasonlítást ugyanis csak ezen 3 szempont együttes ismeretében lehet elvégezni.
Amennyiben ezek valamelyike nem vagy nem a Kbt. szabályai szerint került meghatározásra, az ajánlatok nem hasonlíthatók össze, miután hiányzik:
– az összehasonlításhoz szükséges viszonyítási alap (a részszempontok); vagy/és
– az összehasonlítás eredményeként az egyes ajánlatok közötti eltérés mértéke kifejezéséhez, meghatározásához szükséges mértékegység (a súlyszám és/vagy a ponthatárok).
A Kbt. fentiekkel kapcsolatban a következő – a Kbt. 25. §-a alapján – kötelezően alkalmazandó előírásokat tartalmazza:
Ha az ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja kiválasztani, a részvételi felhívásban jogosult, az ajánlati felhívásban köteles meghatározni
a) az összességében legelőnyösebb ajánlat megítélésére szolgáló – a közbeszerzés tárgyával szembeni követelményekre, az ellenszolgáltatás mértékére és a teljesítés egyéb körülményeire vonatkozó – részszempontokat,
b) részszempontonként az azok súlyát meghatározó – a részszempont tényleges jelentőségével arányban álló – szorzószámokat (a továbbiakban: súlyszám),
c) az ajánlatok részszempontok szerinti tartalmi elemeinek értékelése során adható pontszám alsó és felső határát, mely minden részszempont esetében azonos (Kbt. 34. § (3) bekezdése).
A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő – az ajánlati felhívás kötelező tartalmával kapcsolatos – ezen kötelezettségeinek tett eleget.
a) Nem tett eleget a részszempontok meghatározásával kapcsolatos előírásoknak. Az első bírálati részszempontként ("az ételek energia- és tápanyagtartalmára vonatkozó nyilatkozata 2/1994. (I. 30.) NM rendelet szerint") ugyanis nem bírálati (rész)szempontot jelölt meg, hanem a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja szerinti – az ajánlati felhívásban az ajánlatkérő által meghatározott – érvényességi feltételt:
Ajánlatkérő azzal, hogy nyilatkozattételt követelt meg, kötelező elvárását fogalmazta meg. Az ajánlattétel szabadsága az ajánlattevők részére így nem volt biztosított.
Az ajánlattevő előtt ugyanis csak 2 lehetőség állt: vagy vállalja az energia- és tápanyagnorma betartását, vagy nem. Nem volt lehetősége e tárgyban ajánlatot tenni, meghatározni pl. azt, hogy milyen típusú tápanyagot milyen mértékben biztosít.
Az ilyen típusú egyes ajánlattevői nyilatkozatok az ajánlatkérők részéről sem helyezhetők el egy értékelési skálán, a "vállalás" mértékére tekintettel az ajánlatok nem állíthatók sorrendbe abból a szempontból, hogy melyikük az előnyösebb.
Nem lehet ugyanis különbséget tenni ezen ajánlati nyilatkozatok között a tekintetben, hogy egy ajánlattevő "kevésbé" vagy "nagyobb mértékben" nem vállalta a normák betartását. Aki nyilatkozatában nem teljes mértékben, akár 1%-os eltéréssel nem vállalja a normák betartását, annak nyilatkozata nem értékelhető.
Fentiekben kifejtettekre tekintettel a Döntőbizottság nem tudta elfogadni az ajánlatkérő azon védekezését, hogy amennyiben valamelyik ajánlattevő nem teljes mértékben vállalja az ételek energia- és tápanyagtartalmára vonatkozó normák betartását, annak "arányosan" kevesebb pontot adott volna.
c) Ajánlatkérő nem határozta meg az értékelés során adható pontszám alsó és felső határát.
Mindezekre tekintettel tehát ajánlatkérő megszegte a Kbt. 34. § (3) bekezdése a) és c) pontjában foglaltakat.
2. A Kbt. 55. § (6) bekezdése előírja, hogy az ajánlatkérő az ajánlatokat a felhívásban meghatározott értékelési szempont alapján bírálja el. Ha az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja választani, akkor az ajánlatoknak az elbírálás részszempontjai szerinti tartalmi elemeit a felhívásban meghatározott ponthatárok között értékeli, majd az így az egyes tartalmi elemekre adott értékelési pontszámot megszorozza a súlyszámmal, a szorzatokat pedig ajánlatonként összeadja. Az értékelési folyamatban az 59. § (2)–(3) bekezdéseiben foglaltakat is érvényesíteni kell. Az az ajánlat az összességében legelőnyösebb, amelynek az összpontszáma a legnagyobb, vagy amelyet az egyenértékű (azonos összpontszámú) ajánlatok közül a 35. § (1) bekezdése vagy az 59. § (4)–(5) bekezdései alapján előnyben kell részesíteni.
Az eljárás nyertese pedig az, aki az ajánlatkérő részére az ajánlati felhívásban (és a dokumentációban) meghatározott feltételek alapján a 34. § (1) bekezdésében meghatározott elbírálási szempontok egyike szerint a legkedvezőbb ajánlatot tette. [Kbt. 59. § (1) bekezdés l. fordulata.]
Tekintettel arra, hogy ajánlatkérő nem határozta meg az értékelési pontszám alsó és felső határát, valamint értékelési részszempontként fel nem tüntethető érvényességi követelményt határozott meg, olyan helyzetet teremtett, amelyben nem lehetett az ajánlatokat a Kbt. 55. § (6) bekezdésében foglalt előírásoknak megfelelően összehasonlítani és értékelni, és így nem lehetett az összességében legelőnyösebb ajánlatot sem kiválasztani a Kbt. 59. § (1) bekezdése alapján.
Ajánlatkérő azonban értékelte az ajánlatokat és nyertest is hirdetett, így megszegte a Kbt. 55. § (6) bekezdésére tekintettel az 59. § (1) bekezdés l. fordulatát is.
3. Ajánlatkérő megsértette a Kbt. 51. § (3) bekezdésére tekintettel az 54. §-t is, miután az ajánlatok felbontásáról készült jegyzőkönyvben – az ajánlattevők nevének ismertetésén túl – az ajánlattevők székhelyét, a kért ellenszolgáltatást és a vállalt teljesítési határidőt nem tüntette fel.
A Kbt. 51. § (3) bekezdése ugyanis előírja, hogy az ajánlatok felbontásakor ismertetni kell az ajánlattevők nevét, székhelyét (lakóhelyét), az általa kért ellenszolgáltatást és az általa vállalt teljesítési határidőt; az 54. § pedig ezzel kapcsolatban rögzíti, hogy az ajánlatok felbontásáról, ismertetéséről, az érvénytelen ajánlatokról és a kizárt ajánlattevőkről az ajánlatkérőnek jegyzőkönyvet kell készítenie.
4. Ajánlatkérő megsértette a Kbt. 33. § (1) bekezdését is. E szerint ugyanis az ajánlati felhívás tartalmát – a 2. számú mellékletben meghatározott minta szerint – úgy kell meghatározni, hogy annak alapján az ajánlattevők egyenlő eséllyel megfelelő ajánlatot tehessenek.
A 2. sz. melléklet 4. pontjában a teljesítés határidejét vagy a szerződés időtartamát kell megjelölni. Az ajánlatkérő által adott meghatározás ("4. A teljesítés határideje vagy a szerződés időtartama: a szerződést követő 5 év.") nem alkalmas a Kbt. 33. § (1) bekezdésében előírtak megvalósítására. Annak alapján nem lehet egyenlő eséllyel megfelelő ajánlatot tenni, miután nem dönthető el teljes bizonyossággal, hogy "a szerződést követő 5 év" a teljesítés határidejére, avagy a szerződés időtartamára vonatkozik.
5. Ajánlatkérő nem követett el azzal jogsértést, hogy az ajánlatokat a bontást követő 24 órán belül elbírálta. Ezzel kapcsolatban a Kbt. nem tartalmaz előírásokat, azaz nem határozza meg azt, hogy az ajánlatok bontása és az eredményhirdetés között minimálisan mennyi időnek kell eltelnie.
Ugyanígy nem állapít meg követelményeket a Kbt az ajánlatkérő által felkért szakértő szakvéleményének mélységével, színvonalával kapcsolatban sem. Így e kérdésekben a Döntőbizottság a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján a megalapozatlan jogorvoslati kérelmet elutasítja.
6. Tekintettel arra, hogy a Döntőbizottság fentebb megállapította, jogsértő volt az ajánlatkérő magatartása akkor, amikor a nyilatkozattételi kötelezettséget az értékelési részszempontok és nem az érvényességi feltételek között tüntette fel, a Döntőbizottság nem vizsgálta a megkívánt nyilatkozat tartalmát.
Fel kívánja azonban hívni a figyelmet arra, hogy amennyiben ajánlatkérő érvényességi feltételként kívánja meghatározni az ételek energia- és tápanyagtartalmára vonatkozó nyilatkozattételt, azt a szerződés időtartama alatt hatályos jogszabályok alapján kell előírnia.
Az ajánlatkérő által az ajánlati felhívás 13. b) pontjában közölt 2/1994. (I. 30.) NM sz. rendeletet az 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet 2000. január 22-én hatályon kívül helyezte.
A vendéglátás és közétkeztetés keretében történő élelmiszer-előállítás és forgalmazás feltételeiről 1999. december 28-án kihirdették a 80/1999. (XII. 28.) GM-EüM-FVM együttes rendeletet. E rendelet 2. § (1) bekezdés b) pontja alapján a gyermek- és diákétkeztetés is közétkeztetésnek minősül, így a rendelet hatálya alá tartozik.
A rendelet 2000. március 27-én lépett hatályba, így a szerződés időtartama alatt e jogszabály rendelkezéseit kell figyelembe venni. Amennyiben pedig – mint ahogyan ez a tárgyaláson elhangzott – ajánlatkérő maga vagy jogi képviselője sem rendelkezik megfelelő szakértelemmel a jogszabályok tárgyi, személyi és időbeli hatályának megállapítására, úgy egyéb szakértő közreműködését kell a Kbt. 31. § (1) bekezdése előírása szerint igénybe venni.
A költségek viseléséről a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja rendelkezik, a jogorvoslat jogát a 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2000. június 7.
Dr. Magasi Ildikó s.k. Ruthner Oszkár s. k.
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Székelyné Bihari Mária s.k.
közbeszerzési biztos
