KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (4380)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt. sz.: D.196/11/2000
Tárgy: a Pécsi Geodéziai és Térképészeti Kft. jogorvoslati kérelme a Nemzeti Kataszteri Kht. közbeszerzési eljárása ellen
A Közbeszerzési Döntőbizottság (továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Pécsi Geodéziai és Térképészeti Kft. (7601 Pécs, Pf. 34, továbbiakban: kérelmező) kérelmére a Nemzeti Kataszteri Kht. (1131 Budapest, Rokolya u. 1–13., továbbiakban: ajánlatkérő) "Zalaegerszeg megyei jogú város digitális állami földmérési alaptérképének elkészítése az MSZ 7772-1 szabvány és a DAT szabályzatok, valamint az ajánlati dokumentáció előírásának betartásával" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen indult jogorvoslati eljárásban megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény 24. § (2) bekezdését, a 61. § (1) bekezdését és a 62. § (1) bekezdését, ezért 7 000 000 Ft, azaz hétmillió forint bírság megfizetésére kötelezi ajánlatkérőt.
Ajánlatkérő a bírság összegét a Közbeszerzések Tanácsa MNB 10032000-01720361-00000000 számú számlájára köteles befizetni a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül.
Kötelezi ajánlatkérőt, hogy a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül térítsen meg kérelmező részére 30 000 Ft, azaz harmincezer forint igazgatási szolgáltatási díjat.
Ezt meghaladó részében a jogorvoslati kérelmet elutasítja.
A határozat ellen fellebbezésnek nincs helye. A határozat bírósági felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő előminősítési eljárás lefolytatására részvételi felhívást tett közzé a K. É. 2000. január 5-én megjelent számában, a rendelkező részben megjelölt beszerzésre. A felhívás 11. pontja alapján az ajánlattételi szakaszban nem lehetett többváltozatú ajánlatot tenni.
Az ajánlatok elbírálására ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlat elbírálási szempontot választotta, a bírálati részszempontok és súlyszámok a következők:
– műszaki terv színvonala súlyszám: 0,4
– vállalási ár súlyszám: 0,3
– a minőség-ellenőrzés és adatbiztonság súlyszám: 0,2
– az elkészült térkép megbízhatóságát és az ingatlan-nyilvántartásban történő felhasználását elősegítő, az ajánlati árba beszámított többletfelajánlások súlyszám: 0,1
A jelentkezési határidőig, február 1-jéig 10 jelentkezés érkezett ajánlatkérőhöz. Ajánlatkérő az érvényesség és alkalmasság szempontjából öt részvételi jelentkezést fogadott el: a kérelmező, az Alba Geotrade Rt.-t, a Hungarogeo Kft., a Geodéziai és Térképészeti Rt. és az Alba Geotrade Rt.-nek a Hungarogeo '90 Kft. alvállalkozókénti bevonásával benyújtott jelentkezését. Az előminősítési eljárás eredményét március 2-án kihirdette, és március 8-án az öt jelentkezőt ajánlattételre hívta fel. Ajánlatkérő az ajánlati felhívásban is kikötötte, hogy többváltozatú ajánlatot nem fogad el. Ajánlati dokumentációt bocsátott az ajánlattevők rendelkezésére, mely útmutatóból, részletes műszaki leírásból és "E" fejezetként a szerződéses feltételek meghatározásából állt. A szerződéses feltételek VII. 3. pontjának szövegezése a következő:
"A kapcsolattartásra kijelölt személyek:
Megrendelő részéről: Váczy Attila témafelelős,
Vállalkozó részéről: az ajánlatban megjelölt személy.
Az ajánlattételi határidőig, április 17-ig a felhívott ajánlattevők benyújtották ajánlatukat: a kérelmező 100 662 E Ft-os, az Alba Geotrade Rt. 129 779 E Ft-os, a Geodéziai és Térképészeti Rt. 189 815 E Ft-os, a Hungarogeo '90 Kft. 81 753 E Ft-os, az Alba Geotrade Rt. a Hungarogeo Kft. alvállalkozókénti bevonásával 138 691 E Ft-os nettó ajánlati árral.
Az értékelőbizottság értékelte az ajánlatokat, és a május 8-i ülésen döntési javaslatot hozott a kérelmező és a Hungarogeo '90 Kft. ajánlatának ugyanazon okból, a kapcsolattartó személye megjelölésének hiánya miatti érvénytelenné nyilvánítása és ezen ajánlattevőknek a közbeszerzési eljárásból való kizárása tárgyában. Az ajánlatok értékeléséről készült jegyzőkönyvben rögzítést nyert, hogy az Alba Geotrade Kft. alvállalkozó bevonása nélküli ajánlata 93 pontot, a Hungarogeo '90 Kft. alvállalkozókénti bevonásával benyújtott ajánlata 65 pontot, a Geodéziai és Térképészeti Rt. ajánlata pedig 61 pontot kapott.
Ajánlatkérő által a tárgyaláson becsatolt dokumentum szerint az ajánlatkérő egyszemélyi döntést hozó vezetője, Ponicsán Gábor igazgató úr május 17-én döntést hozott, miszerint az eljárás nyertese az Alba Geotrade Rt. 129 779 E Ft + áfa összegű ajánlata.
Ajánlatkérő összeállított egy "Összegzés az eljárásról" elnevezésű, de a Kbt. erre vonatkozó tartalmát szabályozó 5. sz. melléklet szerinti adatokat csak részben tartalmazó dokumentumot, és a május 17-i eredményhirdetésen ismertette ezen dokumentum tartalmát, majd az azt követő napon postázta azt ajánlattevők részére.
Kérelmező május 23-án jogorvoslati kérelmet terjesztett elő a Döntőbizottsághoz. Sérelmezte, hogy ajánlatkérő a 29 millió Ft-tal kedvezőbb vállalkozói díjú nyertességre esélyes ajánlatát egy alaptalan indokkal – a kapcsolattartó személye megnevezésének hiányára hivatkozva – érvénytelennek nyilvánította.
Utalt arra, hogy ajánlatkérő korábbi közbeszerzési eljárásaiban is nyújtott már be ajánlatot a kapcsolattartó személy megnevezése nélkül, és ezen ajánlatait ajánlatkérő érvényesnek tekintette, holott ezen eljárások közbeszerzési dokumentációi azonosak voltak a jelenlegiével.
Állította., hogy sem a felhívás, sem az április 11-én kiegészített ajánlati dokumentáció útmutatója nem írta elő kötelező jelleggel a kapcsolattartó kifejezett megnevezését, a szerződési feltételek VII. fejezet 3. pontjából sem következik a kapcsolattartó személy megjelölésének szükségessége, mert a vállalkozó részéről megjelölt név helye nincs szabadon hagyva, jelezvén, hogy ide ajánlatkérő adattal való kitöltést vár el. Álláspontja szerint a szerződéses feltételeknek annyiban van érdemi jelentősége, hogy azok elfogadására nyilatkozniuk kell az ajánlattevőknek, amit ő meg is tett. Kifogásolta kérelmező ajánlatkérő eljárását a következők miatt is:
– Ajánlatkérő a Kbt. 43. § (4) bekezdésében biztosított jogával élve nem adott számára lehetőséget a kapcsolattartó személy hiánypótlásként történő megjelölésére.
– A két ajánlat érvénytelenné nyilvánításáról ajánlatkérő nem küldött a Kbt. 61. § (7) bekezdésében meghatározott 5 napon belül értesítést. Ezt a következtetését az eredményhirdetési jegyzőkönyvben foglaltakból vonta le, miszerint ajánlatkérő a döntését május 8-án hozta meg, tehát legkésőbb a döntést követő 5 munkanapon belül, május 15-ig kellett volna közölni az érvénytelenné nyilvánítás tényét és annak indokát – ezzel szemben csak az eredményhirdetésen értesült ajánlata érvénytelenné nyilvánításáról.
– Ajánlatkérőnek a Kbt. 61. § (1) bekezdése alapján az eredményhirdetésen ismertetnie kellett volna az Összegzés az eljárásról dokumentum adatait, ez azonban nem történt meg.
Kérte a jogsértés megállapítását, ajánlatkérő döntéseinek megsemmisítését, valamint ideiglenes intézkedésként a szerződéskötés megtiltását.
A jogorvoslati eljárásban június 14-én tartott tárgyaláson kérte a Döntőbizottságot, vizsgálja meg, hogy ajánlatkérő hogyan fogadhatott el a nyertestől kétfajta ajánlatot annak ellenére, hogy a részvételi és ajánlati felhívásban kizárta a többváltozatú ajánlattétel lehetőségét.
Ajánlatkérő megbízásából a Cetaso Kft. a május 29-én kelt észrevételében kérte a jogorvoslati kérelem elutasítását. Előadta, hogy "a dokumentáció egyértelműen tartalmazta azt a felhívást, hogy az ajánlatban meg kell jelölni a kapcsolattartó személyt". Ezt annál is inkább fontosnak tartja, mert a beszerzés tárgyát képező tevékenység végzésére vonatkozó, a részvételi felhívásban irányadóként megjelölt 7772-1:1997. számú szabvány is előírja a kapcsolattartó megnevezését.
Közölte, hogy a nyertessel a szerződést május 29-én megkötötte.
Elutasította a kérelmező azon érvelését, hogy hiánypótlást kellett volna elrendelnie a kapcsolattartó személy megjelölése céljából, mert erre a Kbt. vonatkozó 43. § (4) bekezdése nem ad lehetőséget.
Közölte, hogy a korábbi közbeszerzési eljárás gyakorlatára nem hivatkozhat kérelmező, mert ha azokban követtek is el hibát, a jogkövető magatartás biztosítására kell törekedniük.
Kérelmezőnek a tárgyaláson előadott kérelmére közölte, hogy a Geotrade Kft. két ajánlata nem minősül több változatban benyújtottnak, mert az előminősítési eljárás során a Geotrade Kft. mindkét jelentkezési formában minősítve lett, így quasi két önálló ajánlatot és nem többváltozatú ajánlatot tett ajánlattevőnek tekintendő. Azt pedig, hogy egy adott ajánlattevő egy, vagy többváltozatú ajánlatot tett-e, ajánlattevőként kell vizsgálni.
Az egyéb érdekeltek közül az Alba Geotrade Rt. nyújtott be észrevételt.
Álláspontja szerint ajánlatkérő jogszerűen nyilvánította a kérelmező ajánlatát érvénytelennek, mert az ajánlati dokumentáció részét képező részletes szerződési feltételek VII. 3. pontjában foglaltak értelmében az ajánlatban meg kellett adni a kapcsolattartó személy nevét is.
Közölte, hogy a részletes szerződési feltételek bevezető fejezete a Kbt. 62. § (1) bekezdésére hivatkozva, a szerződési feltételekben meghatározott feltételekkel tekinti létrejöttnek a szerződést, ugyan külön okiratba szerkesztetten aláírva, de azzal szó szerint egyező tartalommal.
Ajánlatkérőnek törvényes lehetősége van előírni, hogy milyen adat szerepeltetését kéri a szerződésben.
A Geodéziai és Térképészeti Rt. május 26-i beadványa érdemi észrevételt nem tartalmazott.
A Döntőbizottság a felek írásbeli és tárgyaláson szóban elhangzott észrevételei, nyilatkozatai, valamint a közbeszerzési eljárásban keletkezett dokumentumok tartalma alapján megállapította., hogy a jogorvoslati kérelem csak részben megalapozott.
A Kbt. 43. § (1) bekezdése előírja, hogy ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie. Ezzel összhangban rendelkezik úgy az 52. § (2) bekezdés d) pontja, hogy érvénytelen az ajánlat, ha az nem felel meg az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételeknek.
Az ajánlati dokumentáció szerves részét képező részletes szerződési feltételek VII. 3. pontjában ajánlatkérő kérte a kapcsolattartásra kijelölt személy nevének megjelölését. Kétségtelen, hogy ajánlatkérő nem határozta meg pontosan a kapcsolattartó személy neve megadásának helyét, csupán a szerződés szóban forgó pontjának "az ajánlatban megjelölt személy" szövegéből lehet következtetni arra, hogy az ajánlatban kell azt szerepeltetni. Miután ajánlatkérő nem alkalmazott kötelező alakiságot előíró formanyomtatványt a név megadásához, kérelmező szabadon dönthette el, hogy az ajánlata mely részében tesz eleget ezen ajánlatkérői kikötésnek. A Döntőbizottság részletesen megvizsgálta a kérelmező ajánlatát, és megállapította, hogy abban sehol nem szerepel a megrendelő és a vállalkozó közötti kapcsolattartásra kijelölt személy megnevezése. Kérelmező ajánlata nem felel meg az ajánlati dokumentációban foglaltaknak, ajánlatkérő jogszerűen minősítette kérelmező ajánlatát érvénytelennek. A Döntőbizottság ezért a jogorvoslati kérelmet e vonatkozásban elutasította.
A kérelmező kifogásolta, hogy az eredményhirdetésen ajánlatkérő nem ismertette azokat az adatokat, amelyeket a Kbt. 61. § (1) bekezdésének előírása értelmében ismertetnie kellett volna. A Kbt. 61. § (1) bekezdése így rendelkezik: "Az ajánlatkérő köteles az ajánlatok elbírálásának befejezésekor az 5. sz. mellékletben meghatározott minta szerinti összegzést készíteni az ajánlatokról, az ebben foglalt adatokat az eljárás eredményének kihirdetése során ismertetnie kell, és azt az eredményhirdetést követő öt munkanapon belül meg kell küldeni az összes ajánlattevőnek."
A Kbt. 5. sz. melléklete szerint az "Összegzés az eljárásról" dokumentumnak – többek között – tartalmaznia kell:
"2. a) Az érvényes ajánlatot tevő, ki nem zárt és alkalmasnak talált ajánlattevők neve, ajánlatuknak az elbírálás szempontja és – az összességében legelőnyösebb ajánlat választása esetén – annak részszempontjai szerinti tartalmi elemei"-t,
"2. c) A táblázatban szereplő pontszámok indokolásá"-t.
ad. 2. a) Ajánlatkérő az összeállított összegzésben nem rögzítette az egyes értékelt ajánlatok bírálati részszempontok szerinti tartalmi elemeit, azokat az eredményhirdetésen nem hozta az ajánlattevők tudomására, annak érdekében, hogy ők ennek ismeretében megítélhessék, hogy az ajánlatkérő valóban az ajánlati felhívásban meghatározott elbírálási szempontok alapján objektíven döntött az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztását illetően.
ad. 2. c) Ajánlatkérő indokolásként közölte, hogy: "Az ajánlatokat hat felkért szakértőből álló értékelőbizottság értékelte. Ennek során az ajánlatokat elbírálási szempontonként külön-külön értékelték, majd szavaztak az adandó pontszámokról. Az értékelőbizottság üléséről jegyzőkönyv készült, mely a b) táblázatba foglalt pontozási eredményeket is tartalmazza." A szöveg tartalmával ajánlatkérő nem tett eleget a törvény elvárásának, mert nem azt indokolta meg, hogy az egyes ajánlatokra miért a táblázatban megjelölt pontszámot adta, hanem az értékelés módját ismertette.
A Döntőbizottság megvizsgálta az értékelésbe bevont három ajánlatot, és azokat összevetette az adott pontszámokkal. Észlelte, hogy a pontozás nem tükrözi az ajánlatoknak az elbírálási részszempontokhoz viszonyított értékét. Az Alba Geotrade Rt. alvállalkozó nélküli és alvállalkozó bevonásával adott ajánlata – az ajánlati árra vonatkozó rész kivételével – teljes mértékben azonos, ennek ellenére a két ajánlat mindegyik bírálati részszempontból eltérő pontszámot kapott.
Tényként rögzíthető, hogy az ajánlatkérő az "összegzés az eljárásról" dokumentumot nem a Kbt. 61. § (1) bekezdésében előírtak szerint, azaz az 5. számú mellékletben meghatározott minta szerint készítette el, és ennek következtében nem az 5. sz. mellékletben meghatározott minta szerinti adatokat ismertette az eredményhirdetésen. A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 61. § (1) bekezdését.
A kérelmező kérte annak vizsgálatát, hogy a részvételi és ajánlati felhívásban foglalt tilalom miatt ajánlatkérő miért nem nyilvánította érvénytelennek az Alba Geotrade Kft. két változatban – alvállalkozó bevonása nélkül és alvállalkozó bevonásával – tett ajánlatát.
Elöljáróban tisztázandó, hogy az Alba Geotrade Kft. két ajánlata többváltozatú ajánlatnak minősül-e. A Kbt. 43. § (1) bekezdése szerint az ajánlatnak tartalmaznia kell az ajánlattevő kifejezett nyilatkozatát a felhívás feltételeire, a szerződés teljesítésére és a kért ellenszolgáltatás összegére. Az Alba Geotrade Kft. két ajánlata ezen ajánlati elemek közül csak az ellenszolgáltatás összegében különbözik egymástól, a tartalma egyébként szóról szóra azonos, tehát olyan, mintha egy ajánlat lenne kétféle ellenszolgáltatással. Ezért kétséget kizáróan megállapítható, hogy az Alba Geotrade Rt. többváltozatú ajánlatot nyújtott be.
A Kbt. 24. § (2) bekezdése a közbeszerzési eljárás egyik alapelveként rögzíti, hogy az ajánlatkérőnek biztosítania kell az esélyegyenlőséget az ajánlattevők számára. Az esélyegyenlőség azt jelenti, hogy minden egyes ajánlattevőnek egyenlő eséllyel kell indulnia a versenyben, a verseny kizárólag csak objektív szempont, az egyes ajánlatoknak a bírálati részszempontokhoz való viszonyítása körében dőlhet el. Amennyiben egy ajánlattevő több változatban nyújt be ajánlatot – anélkül, hogy a több változat benyújtásával járó előny mérlegelésére az ajánlati felhívás alapján a többi ajánlattevőnek is lehetősége lett volna –, nagyobb eséllyel indul a versenyben, mint a többi ajánlattevő.
A Döntőbizottság álláspontja szerint azonban a kialakult helyzetben a két ajánlat érvénytelenségét ajánlatkérő nem állapíthatta meg, mert az Alba Geotrade Rt. azokat az ajánlatkérő által külön-külön történt előminősítést követően az ajánlatkérő által külön-külön eszközölt ajánlati felhívásra tette meg. A Kbt. 24. § (2) bekezdése szerint az esélyegyenlőség biztosítása az ajánlatkérő – és nem az ajánlattevő – kötelezettsége, ezért ajánlatkérő a kötelezettség teljesítése elmulasztásának jogkövetkezményeit nem háríthatja át az ajánlattevőre.
Ajánlatkérő jogsértése abban áll, hogy a részvételi szakaszban befogadta az Alba Geotrade Rt. – mint potenciális ajánlattevő – mindkét részvételi jelentkezését, annak ellenére, hogy a részvételi felhívásban saját maga tiltotta meg a többváltozatú ajánlat tételét.
A Döntőbizottság megállapítja, hogy az ajánlattevők esélyegyenlősége biztosításának elmulasztásával ajánlatkérő megsértette a Kbt. 24. § (2) bekezdését.
A Döntőbizottság a Kbt. 79. § (6) és (7) bekezdésében biztosított jogosultságánál fogva megvizsgálta az ajánlatkérő és a nyertes által megkötött szerződést és észlelte, hogy a szerződés VIII. 3. pontja eltér az ajánlat 4.1. pontjától (55. oldal).
A nyertes ajánlatában késedelem esetére napi 0,5% késedelmi kötbér fizetését vállalta, ezzel szemben a szerződésben napi 0,15% késedelmi kötbér szerepel.
A Kbt. 62. § (1) bekezdése így rendelkezik: "Eredményes közbeszerzési eljárás alapján a szerződést az 59. § (1) bekezdése szerinti szervezettel (személlyel) kell a felhívás, a dokumentáció és az ajánlat tartalmának megfelelően írásban megkötni."
A Döntőbizottság megállapította., hogy ajánlatkérő nem a nyertes ajánlatban szereplő késedelmi kötbérrel kötötte meg a szerződést, ezáltal megsértette a Kbt. 62. § (1) bekezdését.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a 88. § (1) bekezdés a), d), f) és h) pontja szerint rendelkezett.
A 88. § (4) bekezdése alapján a kiszabható bírság legfeljebb a közbeszerzés értékének 30%-áig terjedhet. A közbeszerzés értéke – a nyertes ajánlati ára – 129 779 800 Ft, ennek 30%-a 38 933.940 Ft. A bírság azonban csak a közbeszerzés értékének 5,4%-ában került kiszabásra, mert a Döntőbizottság figyelembe vette azt a tényt, hogy ajánlatkérő – az egyéb jogsértései ellenére – az összességében legelőnyösebb ajánlatot hirdette ki nyertesnek.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest 2000. június 15.
Dr. Csitkei Mária s. k. Bujdosó Gézáné s. k.
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Németh István s. k.
közbeszerzési biztos
