KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (4656)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt. sz.: D.215/2000
Tárgy: Alterra Építőipari Kft. jogorvoslati kérelme Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata közbeszerzési eljárása ellen
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság az Alterra Építőipari Kft. (1103 Budapest, Sibrik M. út 30., képviseli: dr. Németh László jogtanácsos továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmének, melyet a Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata (2800 Tatabánya, Fő tér 6., továbbiakban: ajánlatkérő) "hulladéklerakó rekultivációja" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, helyt ad. A Döntőbizottság megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette az 1999. évi LX. törvénnyel módosított, a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 55. § (6) bekezdésére tekintettel az 59. § (1) bekezdését, ezért ajánlatkérőnek a közbeszerzési eljárást lezáró döntését megsemmisíti.
A Döntőbizottság kötelezi továbbá ajánlatkérőt, hogy a kérelmező részére a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül 30 000 Ft, azaz harmincezer forint igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő a K. É. 2000. március 22-én megjelent 12. számában tett közzé ajánlati felhívást nyílt eljárás megindítására a rendelkező részben megjelölt beszerzés tárgyában.
Az ajánlati felhívás 3. a) pontja a beszerzés tárgyát és mennyiségét az alábbiak szerint részletezte: a Tatabányán megszűnt hulladéklerakó rekultivációja az elkészült 97-647-02 sz. tervek alapján. A rekultiválandó terület nagysága: 9,0 hektár 4640 m2. A részletes mennyiségeket a kiviteli tervhez csatolt költségvetési kiírás tartalmazza.
Az ajánlati felhívás szerint részajánlatot nem lehet tenni, többváltozatú ajánlat benyújtása megengedett volt.
Az ajánlati felhívás szerint a teljesítés határideje 2000. november 30.
Az ajánlatkérő az ajánlati felhívás 11. pontjában határozta meg az ajánlattevőktől a pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasságuk igazolására kért adatokat és tényeket, valamint az ajánlattevőknek a szerződés teljesítésére alkalmatlanná minősítésének szempontjait is.
Az ajánlati felhívás 13. pontjában került meghatározásra az ajánlatok elbírálásának szempontja. Az ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánta kiválasztani. Ehhez megadta ajánlatkérő a részszempontokat, a részszempontok súlyát meghatározó szorzószámokat, valamint a részszempontok szerinti tartalmi elemeinek értékelése során adható pontszám alsó és felső határát az alábbiak szerint: súlyszám
– vállalási ár 60
– az előírtnál magasabb vállalt jótállás 20
– az előírtnál magasabb kötbérvállalás 15
– pénzügyi ütemezés 5
A részszempontok tartalmi elemeihez rendelt pontszám alsó határa 0, felső határa 100 pont.
Ajánlatkérő az egyéb információk között előírta, hogy a nyertes ajánlattevő visszalépése esetén fenntartja a jogot, hogy a következő legkedvezőbb ajánlatot benyújtóval köt szerződést.
Egyéb információk között előírta továbbá, hogy ajánlattevőnek a bruttó vállalási ár 10%-ának megfelelő összegben jóteljesítési garanciaként bankgaranciát kell nyújtani, legkésőbb az eredményhirdetést követő 8. napig. A szerződéskötés feltétele a jóteljesítési garancia benyújtása.
Ajánlatkérő dokumentációt is készített, ami tartalmazta az ajánlattételhez kapcsolódó fontosabb tudnivalókat, a tervezett létesítmény ismertetését, a kivitelezésre kerülő munkákat és az általános tudnivalókat.
Az ajánlattételhez kapcsolódó fontosabb tudnivalók között ajánlatkérő előírta, hogy a részszámlázás az ajánlatban a pályázó által megadott pénzügyi ütemtervnek megfelelő, műszakilag jól elhatárolandó módon történhet az ajánlati ár 80%-áig.
A kötbérrel kapcsolatos előírása ajánlatkérőnek az volt, hogy átadás, illetve átvételi késedelem esetén a késedelemhez tartozó műszaki tartalom teljes számlaérték 5‰-e naponta, de nem több 15%-nál.
A garanciális időre a műszaki átadás-átvételtől számított 5 év volt az ajánlatkérői kívánalom.
Az óvadékra vonatkozóan ajánlatkérő előírta, hogy a szerződéskötés esetén az ajánlattevő a szerződéses összeg 10%-áról köteles bankgaranciát adni, mely a megbízó számára biztosítékul szolgál a vállalkozói hibára visszavezethető szerződéses viszony ellehetetlenülése esetére. A megbízónak indoklás nélkül közvetlen joga kell hogy legyen a bankgarancia összegének lehívása. A bankgarancia futamideje a szerződés teljesítéséig tart. A garanciális idő lejártáig a szerződéses összeg 3%-ának megfelelő bankgaranciát kell biztosítani az előzőek szerint.
Az ajánlatok benyújtására 2000. május 2-án került sor. Ajánlatot nyújtottak be az Egri Útépítő Rt., ÉDUVIZ Kft., Hoffmann Rt., Swietelsky Út-Vasút Kft., KEM Parképítő és Kertészeti Rt., Betonút Szolgáltató és Építő Rt., Strabag Hungária Rt., Magyar Aszfalt Kft. és kérelmező.
Az ajánlatok bontásáról készült jegyzőkönyv tartalmazza, hogy az Egri Útépítő Rt. ajánlata érvénytelen, mert az ajánlat a beárazott mennyiségi kimutatás aláíratlan példányát tartalmazza. Az ajánlatkérő ennek alapján a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja szerint az ajánlatot érvénytelennek minősítette.
Az ajánlatkérő az ajánlatokat elbírálta, és a bírálóbizottság a Swietelsky Út-Vasút Kft. ajánlatát minősítette az összességében legelőnyösebbnek.
A 2000. május 30-án tartott eredményhirdetésen ennek megfelelően a Swietelsky Út-Vasút Kft. ajánlatát hirdették ki nyertesnek.
Ajánlatkérő döntése ellen kérelmező nyújtott be jogorvoslati kérelmet 2000. június 6-án.
A jogorvoslati kérelmében kérte az ajánlatkérő döntésének megsemmisítését, ideiglenes intézkedésként a még meg nem kötött szerződés megkötésének megtiltását, ajánlatkérő kötelezését az eljárási díj és költségek megfizetésére. Indoklásként előadta, hogy ajánlati ára a nyertes ajánlatánál 5 M Ft-tal kedvezőbb volt, erre maximális pontszámot is kapott.
A jótállás és kötbérvállalás elbírálási szempontoknál az ajánlatkérő a két ajánlatot azonos értékűnek minősítette. A legkisebb súlyszámmal rendelkező ütemezés bírálati szempontra viszont a nyertes 100, míg kérelmező csak 30 pontot kapott. Ez az eltérés okozta azt, hogy az ajánlatkérő az ajánlatát kedvezőtlenebbnek minősítette a nyertesnél. Álláspontja szerint az ajánlatkérő ezen elbírálási szempontot szubjektíven értékelte.
Ajánlatkérő érdemi észrevételében a jogorvoslati kérelmet mint megalapozatlant kérte elutasítani.
Indoklásként előadta, hogy a szempontok közül a jótállás vonatkozásában a nyertes kedvezőbb ajánlatot tett a kérelmezőnél, annak ellenére, hogy egyenlő pontszámot adott részükre. A pénzügyi ütemezéssel kapcsolatosan ajánlatkérő előadta, hogy a kérelmező pénzügyi ütemezése burkolt előlegezést jelent, az első két hónapban az ajánlott összeg 55%-át kívánja leszámlázni.
A Döntőbizottság a 215/3/2000. számú határozatában ideiglenes intézkedésként a szerződéskötést megtiltotta.
A Döntőbizottság a rendelkezésre álló iratok, a felek tárgyaláson tett nyilatkozatai alapján megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem megalapozott.
A Döntőbizottság az ajánlatkérő által megadott pontszámok és súlyszámok alkalmazásával megvizsgálta a nyertes és kérelmezői ajánlatot, amelyek alapján a következőket állapította meg:
Az l. elbírálási szempont a vállalási ár:
Nyertes ajánlati ára 179 355 054 Ft
Kérelmező 174 075 000 Ft
A beérkezett ajánlatok közül a kérelmező ára volt a legkedvezőbb. Ajánlatkérő ezen elbírálási szempontot úgy értékelte, hogy a legkedvezőbb ár maximális pontszámot kapott, és a legkedvezőbb ártól való eltérés arányában állapította meg a többi ajánlattevő pontszámát. A nyertes 97 pontot kapott, a súlyozás (60) eredményeként a pontszáma 5820.
A kérelmező 100 pontot ért el, a súlyozásra tekintettel 6000 pontot kapott.
Az adott pontszámok kifejezték az árak különbözőségének arányát, az ajánlatkérő pontozása helyes volt, ennek alapján az értékelése is.
A 2. elbírálási szempont: az előírtnál magasabb vállalt jótállás.
Az ajánlatkérő az 1. elbírálási szempontnál leírt arányosítási módszerrel alakította ki a pontszámokat.
A nyertes 7 év jótállást vállalt, a kérelmező 6 év jótállást vállalt. A legmagasabb jótállási időt, 10 évet a Hofmann Rt. vállalta, így ő kapta a maximális pontszámot, 100-at, mely a súlyszámmal (20) felszorozva 2000 pontot eredményezett.
A nyertes a vállalt 7 évére 70 pontot kapott, mely a súlyszámmal felszorozva 1400 pontnak felelt meg. A kérelmező a 6 évre vállalt jótállásával szintén 70 pontot kapott, mely a súlyozás eredményeként 1400 pontot jelentett a számára.
Az ajánlatkérő érdemi észrevételében és a tárgyaláson tett nyilatkozatában elismerte, hogy ezen elbírálási szempontból téves eredményre jutott, a kérelmezőt 60 pont illeti meg, mely súlyozva 1200 pontnak felel meg.
Ajánlatkérő kérelmezőre vonatkozó pontozása ezen elbírálási szempontból tehát helytelen volt.
A 3. elbírálási szempont: az előírtnál magasabb vállalt kötbér.
A nyertes a kötelezően előírtaknak megfelelő vállalást tette, míg kérelmező az előírt 5‰ helyett 1,5%-ot vállalt.
Ajánlatkérő ezen elbírálási szempontból is az arányosítási módszer alkalmazásával pontozta az ajánlatokat.
A Döntőbizottság azonban megállapította, hogy ajánlatkérő helytelenül értékelte az ajánlatokat, és ennek eredményeként a pontozása is helytelen eredményre vezetett.
A legjobbnak a Magyar Aszfalt Kft. ajánlatát minősítette, ugyanis a Magyar Aszfalt Kft. a szerződött összeg 20%-ának visszatartási lehetőségét biztosította a műszaki átadás-átvételig. Ez azonban nem kötbérvállalás, így ezt ajánlatkérő kötbérvállalásnak nem minősíthette és nem is értékelhette. A Magyar Aszfalt Kft. e vállalásával annak az ajánlatkérői előírásnak felelt meg, mely szerint részszámlázás a pénzügyi ütemtervnek megfelelő, műszakilag jól elhatárolható módon történhet az ajánlati ár 80%-ig. A kérelmező az előírt 5‰ helyett 1,5%-ot vállalt, azonban ugyanannyi pontot kapott, mint a nyertes az előírt 5‰ vállalásával. (50 pont, súlyozva 750)
A Döntőbizottság álláspontja szerint a helyes pontozás az alábbi: A legkedvezőbb ajánlatot a kérelmező tett-e, így megilleti a 100 pont, mely súlyozással 1500 pontnak felel meg.
A nyertes – követve az 1. és 2. elbírálási szempontnál alkalmazott számítási metodikát – 33 pontot kap, mely súlyozva 495 pontnak felel meg.
Ajánlatkérő értékelése e részszempontból helytelen volt, nem tükrözi objektíven az ajánlatok közötti különbségeket.
A Döntőbizottság ajánlatkérőnek azon védekezését elfogadni nem tudta, hogy ezen részszempont értékelésénél a 15% feletti vállalást kívánta értékelni és nem az alsó értéknél magasabb vállalásokat.
Ajánlatkérő a dokumentációban a kötbérre vonatkozóan ugyanis azt írta elő: átadási, illetve átvételi késedelem esetén a késedelemhez tartozó műszaki tartalom teljes számlaérték 5 ‰-e naponta, de nem több 15%-nál. Ajánlatkérő ezen előírásából következik, hogy a vállalás felső határát 15%-ban maximálta, így az ajánlattevők csak az alsó értéket elfogadva, vagy az alsó értéktől magasabb vállalást tehettek, és az ajánlatok értékelésénél ez vehető figyelembe.
A Döntőbizottság számítása szerint az első részszempont alapján a pontozás helyesen.
Nyertes Kérelmező
l. 5820 6000
2. 1400 1200
3. 495 1500
7715 8700
A 4. elbírálási szempont: pénzügyi ütemezés.
A nyertes vállalása:
június 9 492 000 Ft
július 19 187 000 Ft
augusztus 30 352 000 Ft
szeptember 32 879 000 Ft
október 22 157 000 Ft
november 29 417 000 Ft
A kérelmező vállalása:
június 41 000 000 Ft
július 35 000 000 Ft
október 32 000 000 Ft
november 31 260 000 Ft
A nyertes 100 pontot, súlyozva 500, míg kérelmező 30 pontot, súlyozva 150 pontot kapott.
Ajánlatkérő ezen elbírálási szempontból azt az ajánlatot értékelte kedvezőbbnek, ahol első hónapban nem vagy csak kis összegű számlák benyújtására kerül sor.
Ebből az elbírálási szempontból maximális pontszámot kapott a nyertes KEM Rt., Betonút Rt. és a Magyar Aszfalt Kft. A legkevesebb pontszámot a kérelmező kapta.
Ajánlatkérő ezen elbírálási szempontból nem matematikai képlet alapján értékelt, pontozása azonban az ajánlatok tartalmi elemeire figyelemmel nem objektív.
A maximális pontszámot kapta pl. a Betonút Rt., aki júliusban számláz ugyan először, de a benyújtott számla összege igen magas 130 492 000 Ft, és ugyanígy maximális pontszámot ért el a Magyar Aszfalt Kft. is, aki csak augusztusban számláz először és a beállított számla értéke 1 490 460 Ft.
Az adott pontszámok nem tükrözik objektíven az ajánlatok közötti különbségeket.
A Döntőbizottság álláspontja szerint a legjobb ajánlat ebből az elbírálási szempontból kétségkívül a Magyar Aszfalt Kft.-é, ezért őt illeti a 100 pont, súlyozva 500. Ezt követő legkedvezőbb a Strabag Rt. és a KEM Rt. ajánlata, majd a nyertes ajánlata következik. A kérelmező ajánlata ebből az elbírálási szempontból a Döntőbizottság álláspontja szerint az utolsó előtti, a legrosszabb ajánlat a Betonút Rt.-é.
A Döntőbizottság ebből az elbírálási szempontból számítást már nem végzett, tekintettel arra, hogy az a kérelmező és a nyertes eredményét már nem befolyásolja, ugyanis amennyiben a 4. elbírálási szempontból az adható ponthatárok szélső értékeként a nyertes maximális 500 pontot, míg a kérelmező a minimális 50 pontot kapná, ez a pontszám az elbírálás végső eredményét nem befolyásolná.
A Kbt. 55. § (6) bekezdése szerint az ajánlatkérő az ajánlatokat a felhívásban meghatározott értékelési szempont alapján bírálja el. Ha az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja választani, akkor az ajánlatoknak az elbírálás részszempontjai szerinti tartalmi elemeit a felhívásban meghatározott ponthatárok között értékeli, majd az így az egyes tartalmi elemekre adott értékelési pontszámot megszorozza a súlyszámmal, a szorzatokat pedig ajánlatonként összeadja.
A Kbt. 59. § (1) bekezdése szerint az eljárás nyertese az, aki az ajánlatkérő részére az ajánlati felhívásban és a dokumentációban meghatározott feltételek alapján a 34. § (1) bekezdésében meghatározott elbírálási szempontok egyike szerint a legkedvezőbb ajánlatot tette.
A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő csak az 1. elbírálási szempont értékelése során járt el a Kbt. 55. § (6) bekezdésben foglaltak szerint.
A 2. elbírálási szempontból pontozása a kérelmező vonatkozásában helytelen volt, a 3. és 4. elbírálási szempontok értékelése során nem az ajánlatok tényleges tartalmi elemeit értékelte, így a pontozása is helytelen eredményre vezetett, és a döntése alapján nem az összességében legelőnyösebb ajánlatot hirdette ki nyertesnek.
A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő eljárása során megsértette a Kbt. 55. § (6) bekezdésére tekintettel a Kbt. 59. § (1) bekezdését.
Az ideiglenes intézkedés alapján a szerződés megkötésére még nem került sor, így lehetővé vált a Döntőbizottság számára az eljárást lezáró döntés megsemmisítése.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdés c) pontjában biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdés c) pontja alapján ajánlatkérő eljárást lezáró döntését megsemmisítette, és a d) pont alapján a jogsértést megállapította. A jogsértés megállapítására tekintettel a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja alapján kötelezte ajánlatkérőt az igazgatási szolgáltatási díj megfizetésére.
A Döntőbizottság ajánlatkérővel szemben a megállapított jogsértés ellenére bírságot nem alkalmazott, mert a jogsértő állapot a határozata alapján megszűnt.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2000. június 30.
Dr. Engler Magdolna s. k. Bujdosó Gézáné s. k.
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Fábián Péter s. k.
közbeszerzési biztos