KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTÔBIZOTTSÁG (4772)
Budapest, Margit krt. 85.
Ikt. sz.: D.225/10/2000
Tárgy: a Révai Nyomda Kft. jogorvoslati kérelme a Magyar Rádió Rt. közbeszerzési eljárása ellen
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A dr. Kristóf Tibor ügyvéd (1139 Budapest, Váci út 85.) által képviselt Révai Nyomda Kft. (1037 Budapest, Kunigunda útja 68., a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmét, melyet a dr. Gibicsár Adrienne ügyvéd (1023 Budapest, Vérhalom u. 12/C) által képviselt Magyar Rádió Rt. (1800 Budapest, Bródy Sándor u. 5–7., a továbbiakban: ajánlatkérő) megbízásából eljáró Tender-Co Rt. (1119 Budapest, Petzvál J. u. 56.) "RTV Részletes magazin nyomtatási és kötészeti munkáinak elvégzése" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, a Döntőbizottság elutasítja, ugyanakkor a jogorvoslati eljárás során megállapította, hogy ajánlatkérő megsértette az 1999. évi LX. törvénnyel módosított, közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 52. § (2) bekezdés d) pontjára tekintettel az 52. § (1) bekezdését, valamint az 53. § (1) bekezdés a) pontjára tekintettel az 53. § (2) bekezdését.
Az eljárás során felmerült költségeket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a rendelkezésére bocsátott iratok, a felek nyilatkozatai, valamint a tárgyaláson előadottak alapján az alábbi tényállást állapította meg.
Ajánlatkérő a K. É. 2000. április 12-én megjelent 15. számában tette közzé nyílt közbeszerzési eljárás lefolytatására szóló felhívását a fenti tárgyban.
Ajánlatkérô az ajánlati felhívásban elôírta az ajánlattevôk pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmassága igazolására kért adatokat és tényeket, valamint meghatározta a szerződés teljesítésére alkalmatlanná minősítés pénzügyi és műszaki szempontjait.
A felhívás 13. pontja szerint ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánta kiválasztani a következő részszempontok alapján:
súlyszám
– ajánlati ár 60
– az ajánlat műszaki tartalma 50
– a bemutatott műszaki felszereltség mellett a határidőre való ellátás és a kiszállítás biztonsága 40
– minél magasabb saját (egy ajánlattevô részérôl történô teljesítési arány 20
Az adható pontszám valamennyi szempont esetében 1–10.
Az ajánlatkérő dokumentációt is készített, amely az ajánlat benyújtásához szükséges részletes információkat, a szerződési feltételeket, műszaki leírást, valamint az ajánlathoz becsatolandó nyilatkozatokat tartalmazta. Így az 5. számú melléklet aláírásával, annak tartalma szerinti jóteljesítési biztosítékot kellett vállalnia a nyertes ajánlattevőnek bankgarancia formájában. A dokumentáció 7. oldalának utolsó bekezdése szerint ezt a nyomtatványt aláírva az ajánlathoz kellett csatolni.
Ajánlatkérő előírta azt is; hogy az ajánlati árakat úgy kell megadni, hogy azok a 2000. évi teljesítés során rögzítettek, a 2001. és 2002. évekre pedig az ajánlatkérô által érvényesíteni kívánt árképzési módszert kell az ajánlatban megadni.
Az ajánlattételi határidőre, 2000. május 23-ra a kérelmező, az Egri Nyomda Kft. és a Szikra Lapnyomda Rt. nyújtotta be ajánlatát.
Az ajánlatkérő a Kbt. 57. § (1) bekezdésére való hivatkozással, 2000. május 24-én kelt levelében kérdést intézett a kérelmezőhöz és az Egri Nyomda Kft.-hez a papírárak induló árfolyamértékére és a 2001. január 1-jétôl várható árképzésre vonatkozóan.
Ugyanezen levelében felszólította mindhárom ajánlattevőt arra is, hogy pótlólag csatolják be aláírva az ajánlataikból hiányzó 5. számú melléklet szerinti jóteljesítési garancialevelet.
Ajánlattevôk a papírárak induló árfolyamait levélben közölték, a Szikra Lapnyomda Rt. és az Egri Nyomda Kft. a dokumentáció szerinti tartalommal az aláírt jóteljesítési garancialevelet is elküldte az ajánlattevőnek.
Kérelmező ezt a nyilatkozatot nem küldte el arra hivatkozással, hogy az előírt feltételeket nem vállalja, azonban igény esetén elkülönített számlát nyit a szükséges összeggel.
Ajánlatkérő bírálóbizottsága ezt követően értékelte az ajánlatokat, és 2000. június 7-én nyertesként a Szikra Lapnyomda Rt.-t hirdette ki.
Kérelmező 2000. június 9-én terjesztette elő jogorvoslati kérelmét, melyben sérelmezte, hogy az ajánlatkérő nem az ajánlati felhívásban meghatározott szempontok és számítási módok szerint értékelte az ajánlatokat. Kifogásolta, hogy az ajánlatkérő a kérelmező műszaki-technikai felszereltségét annak tényleges ismerete nélkül pontozta, továbbá kifogásolta azt is, hogy ajánlatkérő a papírárak meghatározásánál egy fiktív papírárral kalkulálva költségszámításokat végzett, és ez feltételes alapokon nyugvó, indokolatlan többletpontokat nyújtott a nyertes pályázónak. Álláspontja szerint ajánlata több ponton is kedvezőbb volt a nyertes ajánlatánál. Mindezek alapján kérte az ajánlatkérő közbeszerzési eljárást lezáró döntésének megsemmisítését, valamint ideiglenes intézkedésként a szerződéskötés megtiltását.
A Döntőbizottság a kérelem ezen részének helyt adva, 2000. június 21-én D.225/8/2000. számú határozatával a szerződéskötést megtiltotta.
Ajánlatkérő érdemi észrevételében a jogorvoslati kérelem elutasítását kérte. Álláspontja szerint az ajánlati árak értékelését helyesen végezte el azzal a módszerrel, hogy a 2000. évi rögzített egységárakat alapul véve a 2001. és 2002. évekre prognosztizált árakat az ajánlattevők által a műveleti árakra vonatkozóan megadott inflációs tényező segítségével számította ki, mivel az ajánlattevők ajánlataikban a papírár változására a világpiaci árak változását jelölték meg, ez pedig nem prognosztizálható.
Ajánlatkérő előadta azt is, hogy a kérelmező ajánlata két ponton – a bankgarancia és a 2001. és 2002. években érvényesíteni kívánt papírárak vonatkozásában – sem felelt meg az ajánlati felhívásban foglaltaknak, mely körülmény tulajdonképpen az ajánlat érvénytelenségét vonja maga után. Ennek ellenére azonban az ajánlatkérő jóhiszeműen és a versenyt biztosítva járt el akkor, amikor az ajánlatot befogadta és értékelte.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem alaptalan az alábbiak miatt.
1.
A Kbt. 46. § (1) bekezdés b) pontja szerint a közbeszerzési eljárásban nem lehet ajánlattevő vagy alvállalkozó, aki egy évnél régebben lejárt vám-, társadalombiztosítási járulék-, vagy a központi adóhatóság által nyilvántartott adófizetési kötelezettségének, továbbá elkülönített állami pénzalappal szemben fennálló fizetési kötelezettségének nem tett eleget, kivéve, ha a hitelező az adósság késôbbi idôpontban történô megfizetéséhez írásban hozzájárult.
Ugyanezen szakasz (6) bekezdése kimondja, hogy az elkülönített állami pénzalapok tekintetében csak azon alap kezelőjétől kell igazolást csatolni, amellyel szemben az ajánlattevőnek vagy az alvállalkozónak jogszabály alapján fizetési kötelezettsége áll fenn.
Az 53. § (1) bekezdés a) pontja alapján az ajánlatkérőnek ki kell zárnia az eljárásból azt az ajánlattevőt, aki a 46. §-ban foglaltak ellenére nyújtotta be ajánlatát.
Ajánlatkérő az ajánlati felhívás 11. a) pontjának harmadik francia bekezdésében előírta a Kbt. 46. § (1)–(6) bekezdéseiben meghatározott nyilatkozatok és igazolások csatolását.
Kérelmező, az ajánlatában úgy nyilatkozott, hogy a Kbt. 46. § (4) bekezdése értelmében a Munkaerő-piaci Alappal szemben jogszabály alapján fizetési kötelezettsége nem áll fenn. Az alap igazolását arról, hogy kérelmezőnek egy éven túli tartozása nincs, nem csatolta.
A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 40–42. §-ai írják elő a munkaadók és a munkavállalók részére az adók módjára beszedhető munkaadói és munkavállalói járulék, valamint a rehabilitációs hozzájárulás megfizetését, melyek a Munkaerő-piaci Alap bevételét képezik.
A szakképzési hozzájárulásról és a szakképzés fejlesztésének támogatásáról szóló 1996. évi LXXVII. törvény 2. §-a írja elő a szintén a Munkaerő-piaci Alap bevételét képező szakképzési hozzájárulás fizetésére kötelezettek körét.
A hivatkozott jogszabályok alapján megállapítható, hogy nem felel meg a valóságnak a kérelmező fenti nyilatkozata, mivel a Munkaerő-piaci Alappal szemben minden munkaadónak, így neki is jogszabályon alapuló fizetési kötelezettsége van. Ezt a tényt a kérelmező a tárgyaláson tett nyilatkozatában maga sem vitatta.
Mindezek alapján, figyelemmel a Kbt. fent idézett rendelkezéseire, a kérelmezőt a közbeszerzési eljárásból ki kellett volna zárni.
2.
A Döntőbizottság megvizsgálta az ajánlatokat azok érvényessége szempontjából is, és az alábbiakat állapította meg:
A Kbt. 43. § (1) bekezdés szerint az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie. Az ajánlatnak tartalmaznia kell az ajánlattevő kifejezett nyilatkozatát a felhívás feltételeire, a szerződés teljesítésére és a kért ellenszolgáltatás összegére.
Az 52. § (1) bekezdése kimondja, hogy az ajánlatkérő az ajánlatok felbontásakor, illetőleg azt követően megállapítja, hogy mely ajánlatok érvénytelenek.
A (2) bekezdés d) pontja alapján érvénytelen az ajánlat, ha az nem felel meg az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételeknek.
Az 53. § (2) bekezdése szerint az eljárás további szakaszában nem vehet részt az, aki érvénytelen ajánlatot tett, illetve, akit az eljárásból kizártak.
Az ajánlati dokumentációban az ajánlatkérő előírta, hogy az ajánlati árakat úgy kell megadni, hogy azok a 2000. évi teljesítés során rögzítettek, a 2001. és 2002. évekre vonatkozóan pedig az érvényesíteni kívánt árképzési módszert kell megadni.
Előírás volt az is, hogy az ajánlathoz csatolni kell a dokumentáció 5. számú melléklete szerinti tartalmú, bankagarancia-vállalásra vonatkozó nyilatkozatot. Kérelmező ajánlatában ezen kötelezettségeknek nem tett eleget, tehát ajánlata nem felelt meg az ajánlati felhívásnak, így ebből következően érvénytelen volt. Az Egri Nyomda Kft. ajánlatában nem található az ajánlatkérő által megkövetelt, a 2001. és 2002. években a papírárakra vonatkozóan érvényesíteni kívánt árképzési módszer, tehát ez az ajánlat sem felelt meg a felhívásban foglaltaknak, ebből következően érvénytelennek kellett volna nyilvánítani.
A nyertesként kihirdetett Szikra Lapnyomda Rt. ajánlata megfelelt az ajánlati felhívásban és a dokumentációban foglaltaknak, tehát az érvényes volt.
A Kbt. fent idézett rendelkezéseiből következik, hogy érvénytelen ajánlatot nem lehet értékelni, illetve érvényessel összehasonlítani, így a kérelmező érvénytelen ajánlata nem is lehet kedvezőbb a nyertes ajánlatánál.
A Döntőbizottság a Kbt. 79. § (2) és (6) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva fenti megállapítások alapján a rendelkező részben foglaltak szerint határozott, és a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) és d) pontja szerinti jogkövetkezményeket alkalmazta. Tekintettel arra, hogy bár az ajánlatkérő követett el jogsértést a közbeszerzési eljárása során, de végső soron az eljárást lezáró döntése helyes volt, ezért a Döntőbizottság a bírság kiszabását mellőzte.
A költségek viseléséről a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontjára tekintettel határozott.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2000. július 6.
Dr. Bakonyi Dolli s. k. Ruthner Oszkár s. k.
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Németh István s. k.
közbeszerzési biztos
A határozatot a bíróság előtt keresettel támadták.
