KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (4777)
Budapest, Margit krt. 85.
Ikt. sz.: D.136/22/2000
Tárgy: az Alterra Kft. jogorvoslati kérelme a Pannonhalmi Főapátság közbeszerzési eljárása ellen
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
Az Alterra Kft. (1103 Budapest, Sibrik Miklós út 30., a továbbiakban: kérelmező) által a Pannonhalmi Főapátság (9090 Pannonhalma, Vár 1., a továbbiakban: ajánlatkérő) "Bazilika előtti tér rendezése és újraburkolása, valamint a főkapuépület utólagos alap-megerősítése" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen benyújtott jogorvoslati kérelmet elutasítja.
Az eljárás során felmerült költségeket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a rendelkezésére bocsátott iratok, a felek nyilatkozatai, valamint a tárgyaláson előadottak alapján az alábbi tényállást állapította meg: Ajánlatkérő a K. É. 2000. február 9-i számában tette közzé nyílt közbeszerzési eljárás lefolytatására szóló felhívását a fenti tárgyban. Ajánlatkérő a felhívásban meghatározta, hogy a beszerzés tárgyának megjelölt 2 részére elkülönítve kell ajánlatot tenni, egyben részajánlattétel is megengedett volt.
Az ajánlati felhívás 11. pontja tartalmazta a pénzügyi, műszaki, gazdasági alkalmasság igazolásának módját, illetve a csatolandó dokumentumokat.
A 11. a) pont 6. francia bekezdése előírta, hogy csatolni kell 30 napnál nem régebbi cégkivonatot az esetleges módosítási kérelemmel együtt.
Ajánlatkérő meghatározta azt is, hogy az összességében legelőnyösebb ajánlatot fogja kiválasztani, az alábbi szempontok alapján:
Részszempont súlyszám
– Vállalási ár 0,40
– Kötelezettségeknél kedvezőbb garanciavállalás 0,20
– A kiírthoz képest kedvezőbb határidő-ajánlat 0,20
– A kiírtnál kedvezőbb fizetési feltételek 0,10
– Kötbér vállalt mértéke 0,10
Az adható pontszám részszempontonként: 70–100
Ajánlatkérő a felhívás 16. b) pontjában előírta, hogy az ajánlatokat cégszerűen aláírva kell benyújtani, továbbá azt is közölte, hogy a hiánypótlásról az ajánlatok felbontásakor dönt, és a Kbt 43. § (4) bekezdésében foglaltak pótlására 3 munkanapot biztosít.
Ajánlatkérő dokumentációt és konzultációs lehetőséget is biztosított az ajánlattevők részére.
Az ajánlatok bontására 2000. március 21-én került sor. Mindkét részfeladatra tett ajánlatot a kérelmező, a Betonút Rt., és a Rondella Kft.; csak az első részfeladatra a Mozaik Classik Kft., a Margraf Kft. és az Éduvíz Kft; míg kizárólag a második részfeladatra a Bohn Mélyépítő Kft., a H. B. M. Hídépítő Kft., a Keller Kft. és a Tengely Közmű Kft.
Az ajánlatok bontása során felvett jegyzőkönyv szerint az ajánlatok vizsgálata csak a Kbt.-ben előírt igazolásokra, nyilatkozatokra, a példányszámra, az ajánlati biztosítékra és a kötelezően ismertetésre kerülő adatokra terjedt ki. Az egyes ajánlatokra vonatkozó hiányokat a jegyzőkönyvben rögzítették. A kérelmező tekintetében a 3. oldalon "nincs hiányossága" megjegyzés szerepelt.
Ezt követően ajánlatkérő 2000. április 12-én közölte kérelmezővel, hogy ajánlatát a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja alapján érvénytelennek nyilvánította, mert a cégkivonat szerint a cégbíróság előtt el nem bírált kérelem van folyamatban, és ezt a módosítási kérelmet nem csatolták; továbbá a céget jegyző egyik aláíró, Szalay László aláírási jogosultsággal nem szerepel a becsatolt cégkivonatban.
Az ajánlatok elbírálására 2000. április 20-án került sor. Az első részfeladatra a Mozaik Classik Kft. ajánlata, míg a második részfeladatra a H. B. M. Hídépítő Kft. lett a nyertes. Ugyanezen a napon sor került az eredményhirdetésre, majd az első részfeladat vonatkozásában a szerződést 2000. április 28-án meg is kötötték.
Kérelmező 2000. április 28-án nyújtotta be jogorvoslati kérelmét, melyben kérte a Döntőbizottságtól a jogsértés megállapítását, az eljárást lezáró döntés megsemmisítését, bírság kiszabását, ideiglenes intézkedésként a szerződéskötés megtiltását és az ajánlatkérő költségek viselésére való kötelezését.
Indokolásul előadta, hogy álláspontja szerint ajánlatkérő jogsértően járt el, mert nem vizsgálta meg körültekintően az ajánlatokat, és hibás tartalmú hiánypótlási felhívást adott ki, amely alkalmas volt az ajánlattevők megtévesztésére, továbbá nem biztosította az ajánlattevők esélyegyenlőségét. Véleménye szerint az ajánlatában fellelt hiányosságok pótolhatók voltak, és így ajánlata érvényessé tehető lett volna.
Előadta azt is, hogy a hiányzó módosítási kérelem az ajánlatot aláíró Szalay László cégjegyzési jogosultságára vonatkozott, és amelynek elbírálásáról cégbírósági végzés 2000. március 23-án született.
Ajánlatkérő érdemi észrevételében a jogorvoslati kérelem elutasítását kérte annak alaptalansága miatt, és közölte, hogy a második részfeladat tekintetében a szerződést nem kötötték meg, mert több ajánlattevő jelezte jogorvoslati szándékát.
Indokaként kifejtette, hogy az ajánlatok bontásakor csak az ajánlatok formai megfelelőségét vizsgálták, a becsatolt igazolások, nyilatkozatok tartalmi értékelésére csak később került sor. A kérelmező ajánlatában lévő cégkivonat részletes áttanulmányozása során észlelték, hogy "A cégügyben el nem bírált módosítás van folyamatban", és az ennek alapjául szolgáló módosítási kérelmet nem csatolták be. Ugyancsak ekkor derült ki, hogy a céget jegyző egyik aláírónak, Szalay Lászlónak a hatályos cégkivonat szerint nincs aláírási jogosultsága.
Mivel a Kbt. csak egy alkalommal ad lehetőséget hiánypótlásra, a fenti hiányosságok pótoltatását ajánlatkérő már nem tehette volna meg, és álláspontja szerint azok nem is tartoznak a pótolható formai hiányosságok körébe, hisz csak a cégkivonat tartalmi vizsgálatából voltak megállapíthatók.
Egyéb érdekeltként a Mozaik Classik Kft. közölte, hogy az első részfeladatra a szerződést megkötötte, és a munkaterületet át is vette.
A Keller Kft. észrevételében maga is kifogásolta ajánlatának érvénytelenségét, továbbá azt, hogy őt sem hívták fel hiánypótlásra.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem alaptalan.
A Kbt 43. § (1) bekezdése szerint az ajánlattevônek az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie. Az ajánlatnak tartalmaznia kell az ajánlattevő kifejezett nyilatkozatát a felhívás feltételeire, a szerzôdés teljesítésére és a kért ellenszolgáltatás összegére.
A (4) bekezdés kimondja, hogy az ajánlatkérő egy ízben, az összes ajánlattevô számára azonos feltételekkel, legfeljebb tíznapos határidőt biztosíthat a 44. és 46. § szerinti igazolás vagy nyilatkozat utólagos csatolására, illetve az ajánlattal kapcsolatos formai hiányosságok pótlására, így különösen a nem megfelelő aláírással vagy példányszámban benyújtott ajánlat esetén.
Az 52. § (1) alapján az ajánlatkérô az ajánlatok felbontásakor, illetôleg azt követően megállapítja, hogy mely ajánlatok érvénytelenek.
(2) Érvénytelen az ajánlat, ha az nem felel meg az ajánlati felhívásban, illetôleg a dokumentációban meghatározott feltételeknek.
Fenti jogszabályhelyekből megállapítható, hogy nem róható fel az ajánlatkérőnek azon magatartása, hogy a hiánypótláskor nem nevesítette a kérelmező ajánlatának később megállapított hiányait, illetve tartalmi hibáit, mert ezen hiányosságok csak a becsatolt dokumentumok tartalmi vizsgálata során voltak megállapíthatók. A Kbt. 52. § (1) bekezdése pedig az ajánlat érvénytelenségére ily módon okot adó körülmény észlelését egészen az eljárást lezáró döntés meghozataláig lehetővé teszi.
A Kbt. 43. § (4) bekezdése tekintetében pótolható "hiánynak" bizonyos, a felhívásban tételesen megkövetelt nyilatkozat vagy igazolás elmaradását kell tekinteni, ilyen hiány pedig a kérelmező ajánlatában nem volt.
A nem megfelelő aláírással kapcsolatos formai hiba is csak akkor tartozhat a hiánypótlás keretében pótolható feltételek közé, ha az a hiányzó aláírás vagy kézjegy pótlásával rendezhető. Kérelmező ajánlatában viszont ilyen jellegű hiány nem volt, az ajánlati nyilatkozatok aláírása megtörtént.
Az a tény már csak az ajánlat tartalmi vizsgálatánál derülhetett ki, hogy a cégkivonat mellett a módosítás iránti kérelmet is tartalmaznia kellett volna az ajánlatnak, illetve, hogy az érvényesség feltételeként megkövetelt cégszerű aláírás nem teljesült, mert az aláíró személy a cégkivonat alapján nem jogosult a cégjegyzésre. Ebből következően tehát az ajánlat hibái a Kbt. által biztosított hiánypótlás keretében nem is lettek volna pótolhatók.
Megállapította a Döntőbizottság azt is, hogy az ajánlattételi határidő időpontjában a cégjegyzésre vonatkozó módosítási kérelem még nem került elbírálásra, tehát Szalay Lászlónak ebben az időpontban nem is volt cégjegyzési jogosultsága, így az ajánlat érvénytelenné nyilvánítása ezen okból is – túl a módosítási kérelem hiányán –megalapozott volt.
Tekintettel a fentiekre, a Döntőbizottság a rendelkező részben foglaltak szerint határozott, és a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján a jogorvoslati kérelmet elutasította.
A költségek viseléséről a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja alapján döntött.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2000. június 8.
Dr. Bakonyi Dolli s. k. Kalmárné Diósy Ildikó s. k.
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Bujdosó Gézáné s. k.
közbeszerzési biztos
