KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTÔBIZOTTSÁG (4827)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt. sz.: D.184/14/2000
Tárgy: Mendikás Mérnöki Vállalkozás Kft. jogorvoslati kérelme a Hajdú Bihar Megyei Állami Közútkezelő Kht. közbeszerzési eljárása ellen
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a Mendikás Mérnöki Vállalkozás Kft. (3525 Miskolc, Kazinczy u. 28., a továbbiakban: kérelmező ) jogorvoslati kérelmét, amelyet az Útgazdálkodási és Koordinációs Igazgatóság (1024 Budapest, Fényes Elek u. 7–13.) megbízása alapján a Hajdú-Bihar Megyei Állami Közútkezelő Kht. (4025 Debrecen, Barna u. 15., képviseli: dr. Horváth Éva ügyvéd, 4025 Debrecen, Barna u. 15., a továbbiakban: ajánlatkérő) "a 4. számú főút Hajdúszoboszló–Debrecen közötti négynyomúsítás előzetes környezetvédelmi hatásvizsgálat (205,5–223,5 km között)" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, elutasítja.
A jogorvoslati eljárás során felmerült költségeket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő az Útgazdálkodási és Koordinációs Igazgatóság megbízása alapján részvételi felhívást tett közzé tárgyalásos eljárás lefolytatására a K. É. 12. számában, 2000. március 22-én, az alábbi beszerzési tárgyakra vonatkozóan: "a 4. számú főút Hajdúszoboszló–Debrecen közötti négynyomúsítás előzetes környezetvédelmi hatásvizsgálatára, a 471-es főút Hajdúsámson tehermentesítő (elkerülő) előzetes környezetvédelmi hatásvizsgálatára, a 4. számú főút Debrecent elkerülő szakasz és a Kishegyesi úti csomópont engedélyezési tervének elkészítésére, a 4. számú főút Hajdúszoboszlót elkerülő szakasz kiviteli tervére, és a 33. számú főút Debrecen, Nyíl utcai szakasz korszerűsítési tervének készítése tárgyában.
A részvételi felhívás 3. c) pontja szerint részajánlatot a közbeszerzési eljárásban lehetett tenni. A részajánlat tételének módját a részvételi felhívás 3. d) pontja határozta meg, mely szerint létesítményenként lehetett részajánlatot tenni.
Ajánlatkérő a tárgyalásos eljárás feltételeként a Kbt. 70. § (1) bekezdés e) pontját határozta meg, mely szerint a tervezési dokumentáció készítése sokrétűsége miatt a feladat meghatározása nem lehetséges teljes egyértelműséggel, ezért az ajánlatkérő a tárgyalásos eljárást választja.
A részvételi felhívás 4. pontja tartalmazta a teljesítés határidejét, a szerződés időtartamát, amely a 4. számú főút Hajdúszoboszló–Debrecen közötti négynyomúsítás előzetes környezetvédelmi hatásvizsgálata tárgyában 2000. november 30. volt.
Az ajánlatkérő még az ajánlattételi időszakban a beszerzés tárgyát olyképpen módosította, hogy a 471. számú főút Hajdúsámson tehermentesítő elkerülő szakasz előzetes környezetvédelmi hatásvizsgálatát törölte, arra ajánlatot az ajánlattevőktől nem kért.
Ajánlatkérő dokumentációt is rendelkezésre bocsátott a közbeszerzési eljárásban az ajánlattevőknek, amely a tervezői diszpozíciót tartalmazta. A tervezői diszpozíció tartalmazta a feladat meghatározását, a tartalmi követelményeket, a beruházási adatszolgáltatást, az 1992-es forgalmi adatokat, az 1999-es aktualizált forgalmi adatokat, a Tónus Kft. 1993-ban készített engedélyezési tervét, kivonatot a kapcsolódó tervezés érintett szakaszaiból, valamint a 4. számú főút Hajdúszoboszló–Debrecen közötti szakaszának a nyomvonal-kiépítési tervét.
A 4. számú főút Hajdúszoboszló–Debrecen közötti négynyomosítás környezetvédelmi hatásvizsgálata tárgyában kérelmezőn kívül ajánlatot nyújtott be az UVATERV Rt., a Közlekedéstudományi Intézet, a Tetthely Kft., RODEN Mérnöki Iroda Kft., valamint a Molnár Bt.
A részvételi felhívásban előírt részvételi jelentkezési határidőig benyújtott jelentkezéseket az ajánlatkérő megvizsgálta pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasság szempontjából, majd a Molnár Bt. kivételével az érintett jelentkezőket ajánlattételre hívta fel.
A közbeszerzési eljárásban 2000. április 27-én helyszíni konzultációt is tartott az ajánlatkérő, ahol ajánlattevők kérdéseket intézhettek a dokumentációval, illetve a felhívással összefüggésben. A környezetvédelmi hatásvizsgálattal kapcsolatban egy kérdés hangzott el a konzultáción, amely arra irányult, hogy az ajánlatkérő részéről milyen személyekkel kell egyeztetni. További kérdés a hatásvizsgálattal és a dokumentáció, a felhívás előírásaival kapcsolatosan nem hangzott el.
Részvételi felhívásban az ajánlatkérő meghatározta az első tárgyalás időpontját is, a közbeszerzési eljárás tárgyalásos formájában további tárgyalásra nem került sor, hanem az első tárgyalást követően kellett az ajánlattevőknek lezárt borítékban utolsó árajánlataikat megtenniük. Az ajánlatkérő által létrehozott szakértői bizottság az utolsó árajánlat megtétele után elkészítette szakvéleményét az eljárás nyertesének kiválasztása körében, és javasolta, hogy az UVATERV Rt. ajánlatát hirdesse ki nyertesnek a döntéshozó személy, azaz a kht. ügyvezető igazgatója.
Ajánlatkérő eljárást lezáró döntése értelmében a Hajdúszoboszló–Debrecen közötti előzetes környezetvédelmi hatásvizsgálat beszerzési tárgya keretében az eljárás nyertese az UVATERV Rt. lett bruttó 1 680 000 Ft összegű árajánlatával.
Az eredményhirdetésről készült értesítést 2000. május 12-én küldte meg levél útján az érdekelt ajánlattevőknek az ajánlatkérő.
Kérelmező jogorvoslati kérelmét 2000. május 18-án nyújtotta be a Döntőbizottsághoz, amelyben kérte a Döntőbizottság ideiglenes intézkedését, a még meg nem kötött szerződés megtiltását, továbbá kérte, hogy a Döntőbizottság állapítsa meg a jogsértés megtörténtét, és semmisítse meg az ajánlatkérő eljárást lezáró döntését.
Kötelezze az ajánlatkérőt a Kbt. szabályainak megfelelő eljárásra, és az eljárási díj, valamint a jogorvoslati költségek viselésére. Amennyiben a szerződés megkötése megtörtént, úgy bírság kiszabását indítványozza az ajánlatkérővel szemben. Álláspontja szerint a lefolytatott tárgyalásos eljárásban ajánlatkérő megsértette a Kbt. 24. § (1)–(2) bekezdésében előírt verseny tisztasága, valamint az esélyegyenlőség követelményét azáltal, hogy a tervezői diszpozícióban egy 1993–1994-ben elkészült korábbi környezetvédelmi hatástanulmány tényét elhallgatta, azt nem közölte, mint olyan információt, amely kihatással lehet a hatásvizsgálat ajánlati árára. Előadta továbbá, hogy e hatástanulmány alapján az illetékes Környezetvédelmi Felügyelőség környezetvédelmi engedélyt is kiadott az ajánlatkérőnek, és ez az engedély még – tudomása szerint – jelenleg is hatályban van. Erről 2000. május 3-án szerzett tudomást az illetékes Környezetvédelmi Felügyelőségtől.
Álláspontja szerint amennyiben ezen információval az ajánlat készítésének időszakában rendelkezett volna, sokkal kedvezőbb ajánlati árat tudott volna a tárgyalásos eljárás során megajánlani. Ajánlati ára bruttó 4 345 000 Ft volt. Megítélése szerint a jóval alacsonyabb összegű ajánlatot tevők tudomással bírhattak a korábbi hatásvizsgálat és engedély létéről, illetve az sem kizárt, hogy azt valamelyikük készítette.
A Döntőbizottság a jogorvoslati eljárásban ideiglenes intézkedést nem alkalmazott, mert annak törvényi feltételei nem álltak fenn.
Ajánlatkérő 2000. május 26-án benyújtott érdemi ellenkérelmében a jogorvoslati kérelem alaptalanság miatti elutasítását kérte. Egyben értesítette a Döntőbizottságot arról, hogy a tervezői szerződést még nem kötötte meg a nyertes ajánlattevővel, és ennek a megkötését a Közbeszerzési Döntőbizottság döntéséig felfüggeszti.
Ajánlatkérő álláspontja szerint a tervezői diszpozícióban megfogalmazták mindazon tartalmi követelményeket és beruházói adatszolgáltatásokat, amelyek a beszerzés tárgyával kapcsolatosan az előzetes hatásvizsgálat elkészítéséhez felhasználhatók voltak. Elismerte, hogy 1994–1995-ben valóban készült környezetvédelmi hatásvizsgálat, és az 1996. március 12-i keltezéssel környezetvédelmi engedélyt is kapott, de azt alábbi okokból nem jelölték meg mint beruházói adatszolgáltatást.
A környezetvédelmi engedélyt a 210+000–217+179 km közötti szakaszra kapta, a jelen beszerzés tárgya pedig a 205,5-223,5 km-szelvények közötti szakaszra vonatkozik,
– a korábbi vizsgálathoz képest alapvetően megváltoztak a peremfeltételek, így a nyomvonal eleje Hajdúszoboszló vége Debrecen belterületén halad, az út mentén újabb nagy volumenű kereskedelmi és ipari létesítmények jöttek létre, átalakultak a birtokviszonyok és következésképpen változott az agrártermelési struktúra, valamint az élővilág összetétele és mozgása, megváltozott a forgalom összetétele és nagyságrendje, környezeti terhelési színvonala,
– új jogszabályok vonatkoznak az azóta kijelölt, illetve kijelölés alatt álló felszín alatti vízbázis védelmére.
Alapvető változást jelentett továbbá a 4. számú főút Hajdúszoboszlót és Debrecent elkerülő szakaszainak a 2000-ben induló építése és későbbi üzemeltetése.
Előadta továbbá, hogy az 1996. március 12-én kiadott környezetvédelmi engedély érvényességi ideje lejárt, az engedély érvénytelen a beruházás 3 éven belüli megkezdésének elmaradása miatt. Álláspontja szerint az előbb említett okok alapján, függetlenül attól, hogy készült-e korábban hatásvizsgálat, tudott-e róla az ajánlattevő, vagy nem új peremfeltételekkel, teljesen új, mindenre kiterjedő felderítés, vizsgálat és értékelés szükséges a terv jó színvonalú elkészítéséhez.
Előadta továbbá, hogy a megtartott konzultáción ilyen irányú kérdést egyetlen ajánlattevő képviselője sem tett fel, holott erre lehetőségük lett volna. Továbbá jelentősen befolyásolja az új környezetvédelmi hatásvizsgálat elkészítését, hogy a megépítendő út mellett mind a magyar állam, mind az ajánlatkérő kezelésében, illetve tulajdonában olyan területek vannak, amelyeknek kisajátítása jelentősen növelné a költségeket, ezért szükséges, hogy minél kevesebb idegen tulajdonban lévő terület igénybevétele váljon szükségessé. A tervezői feladat kiírásában a felkért ajánlatadók közül senki sem működött közre. Valamennyi meghívott ajánlattevőnek azonos információkat biztosított a tárgyalásos eljárás keretében az ajánlatkérő.
Az egyéb érdekelt ajánlattevők benyújtott észrevételükben korrektnek tartották az ajánlatkérő eljárását, és a tárgyalásos eljárás során álláspontjuk szerint a Kbt. előírásait betartotta.
A Döntőbizottság a beszerzett iratok alapján és a tárgyaláson elhangzottakra figyelemmel megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem alaptalan.
Ajánlatkérő a tervezői diszpozícióban, amely az ajánlattételnek a formai és tartalmi követelményeit tartalmazta, meghatározta: a környezetvédelmi hatástanulmánynak a 4. számú főút mely szelvények közötti szakaszára vonatkozóan kell elkészülnie. Leírta a feladatokat, azok tartalmi követelményeit, a diszpozíció 4. pontjában a beruházói adatszolgáltatásokat közölte, mely az 1992-es forgalmi adatokból, az 1999-es aktualizált forgalmi adatokból, a Tónus Kft. 1993-ban készült engedélyezési tervéből, valamint kivonat a kapcsolódó tervek érintett szakaszaiból álltak. Meghatározásra került az 5. pontban a tervező feladata, a 6. pontban az ajánlatkészítés és beadási időpontja, 7. pontban az ajánlatok bontásának az időpontja, 8. pontban pedig az értékelés és az eredményközlés módja.
A 86/1993. (VI. 4.) Kormányrendelet értelmében az előzetes, majd a végleges környezetvédelmi hatástanulmányt kellett elkészíteni 1994-, illetve 1995-ben. Ezt a hatástanulmányt akkor az UVATERV Rt. készítette el. Időközben a 152/1995. (XII. 12.) Kormányrendelet hatályon kívül helyezte az 1986/1993. (VI. 4.) Kormányrendeletet, és az új kormányrendelet alapján azért vált szükségessé új környezetvédelmi hatástanulmány elkészítése, mivel a 4. számú főút nyomvonalát a Túra Kft. tervei alapján megváltoztatták. A nyomvonal-változtatás azt jelentette, hogy a 4. számú főút északról fogja elkerülni Debrecent, ezért szükséges volt az új nyomvonal áttervezése, illetve kiépítése. Mivel a nyomvonal áttervezésére, illetve irányának a megváltozására terv készült, ezért szükséges volt, hogy új hatástanulmányt is kell készíteni. Ennek elkészítését közbeszerzési eljárás keretében kell kérni az ajánlattevőktől. Ugyancsak hozzájárult az új hatástanulmány-kéréshez az, hogy időközben megváltoztak azok a környezeti tényezők, amelyek a korábban, 1994-ben elkészült környezeti hatástanulmány alapját képezték. Változott az út két oldalán lévő területek beépítettsége, a birtokviszonyok és az agrártermelési struktúra, az élővilág összetétele és mozgása. Mivel a feladat nagysága nem változott, és mivel új peremfeltételekkel, teljesen új, mindenre kiterjedő felderítés, felmérés, vizsgálat és értékelés szükséges a környezetvédelmi hatástanulmány tervszintű megvalósításához, ezért mindenképpen szükséges volt, hogy az ajánlattevők a tárgyalásos eljárás keretében új hatástanulmányt készítsenek. Tehát az, hogy korábban készült egy hatástanulmány, nem befolyásolta a közbeszerzési eljárás menetében az ajánlatkérő által megadott információk körét, az ajánlatadás módját, illetve az ajánlati árakat, amelyek esetlegesen kérelmező tervezői árajánlatát kedvezőbbé tehették volna.
A Döntőbizottság ugyancsak megállapította azt, hogy azok a feltételek és körülmények, amelyek korábban, az 1994-ben elkészült hatástanulmány alapját is képezték, olyan mértékben megváltoztak, hogy ezáltal mindenképpen szükségessé vált egy új környezeti hatástanulmány elkészítése az ajánlatkérő részére.
A Döntőbizottság azt is megállapította, hogy a Tiszántúli Környezetvédelmi Főfelügyelőség által a korábbi hatástanulmányra figyelemmel 1996. március 12-én kelt Ht 30/22/1996. számú környezetvédelmi engedély érvényességének vagy érvénytelenségének a jelen beszerzési eljárásban nincs relevanciája, mivel az új környezetvédelmi hatástanulmány következtében az ajánlatkérőnek újból környezetvédelmi engedélyt kell az illetékes Környezetvédelmi Főfelügyelőségtől megkérnie. Az új környezeti hatástanulmány lehet alapja az új környezetvédelmi engedély kiadásának.
A Döntőbizottság összességében tehát arra az álláspontra helyezkedett a fentiekre figyelemmel, hogy az ajánlatkérő a tárgyalásos eljárás keretében a tervezői diszpozícióban nem szerepeltette az 1994-ben elkészült korábbi környezetvédelmi hatástanulmányt, nem jelentett az ajánlattétel, illetve az ajánlattevők szempontjából olyan joghátrányt, amely esetlegesen a Kbt. versenytisztaságának, esélyegyenlőségének az elvét sértette volna. Ugyancsak megállapította a Döntőbizottság, hogy valamennyi ajánlattevő azonos információ birtokában volt az ajánlattételi időszakban, az ajánlatkérő egyetlen ajánlattevő részére sem nyújtott bármilyen külön információt, vagy adatszolgáltatással kapcsolatosan kedvezményeket, és valamennyi ajánlattevőnek egységesen biztosította a rendelkezésére álló tervekbe való betekintést.
Erre figyelemmel a Döntőbizottság nem látta megalapozottnak a kérelmező jogorvoslati kérelmét, ezért a Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a jogorvoslati kérelmet a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja alapján mint alaptalant elutasította.
A jogorvoslati eljárásban felmerült költségek viseléséről a rendelkező rész szerint döntött, figyelemmel a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontjára.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2000. június 28.
Dr. Eke Pekács Tibor s. k. Bujdosó Gézáné s. k.
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Székelyné Bihari Mária s. k.
közbeszerzési biztos
