KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (4828)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Telefon: 356-1337
Fax: 355-5082
Ikt. sz.: D.133/14/2000
Tárgy: Észak-Magyarországi Vízgazdálkodási Társulatok Egyesülése Kft. és a Creal-Team Környezetvédelmi Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. jogorvoslati kérelme Poroszló Község Önkormányzata közbeszerzési eljárása ellen
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság az Észak-Magyarországi Vízgazdálkodási Társulatok Egyesülése Kft. (3502 Miskolc, Pf. 333, a továbbiakban: I. rendű kérelmező), a Creal-Team Környezetvédelmi Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. (1028 Budapest, Szegfű u. 8/A, képviseli Czifra Károly ügyvéd, 5000 Szolnok, Dózsa Gy. út 2. I/2., a továbbiakban: II. rendű kérelmező) jogorvoslati kérelmére indult eljárásban, amelyet Poroszló Község Önkormányzata (3388 Poroszló, Fô út 6., továbbiakban ajánlatkérő), "Poroszló község gravitációs szennyvízcsatorna-hálózata, átemelők, kül- és belterületi nyomóvezetékek építésének bonyolítói és műszaki ellenôri feladatainak ellátása" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, az I. rendű kérelmező kérelme körében helyt ad, és megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette az 1999. évi LX. törvénnyel módosított, a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban Kbt.) 47. § (2) bekezdésére tekintettel az 51. § (1) bekezdését, valamint az 52. § (1) bekezdését.
A II. rendű kérelmező kérelme körében ajánlatkérő megsértette a Kbt. 55. § (6) bekezdését és a 31. § (1) és (3) bekezdését. Ezt meghaladóan II. rendű kérelmező jogorvoslati kérelmét elutasítja.
A Döntőbizottság a megállapított jogsértésekre figyelemmel megsemmisíti ajánlatkérőnek az I. rendű kérelmezőre vonatkozó, az ajánlatok bontásakor hozott döntését, és a közbeszerzési eljárást lezáró döntését is teljes körűen megsemmisíti.
A Döntôbizottság felhívja az ajánlatkérőt a Kbt. szabályainak megfelelő eljárásra, azaz I. rendű kérelmező ajánlatát a közbeszerzési eljárásba vonja be, azt bontsa fel és bírálja el.
A Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt, hogy I. és II. rendű kérelmezőnek 30-30 000 Ft (azaz harminc-harmincezer forint) igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül.
A határozat ellen jogorvoslatnak helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő a K. É. 11. számában 2000. március 16-án tette közzé ajánlati felhívását nyílt eljárás lefolytatására Poroszló község területén gravitációs szennyvízcsatorna-hálózat, átemelők, kül- és belterületi nyomóvezetékek építésének lebonyolítói és műszaki ellenőri feladatainak ellátására. Az elvégzendő bonyolítói és műszaki ellenőri feladatokat a dokumentáció tartalmazta.
Az ajánlati felhívás 5. pontja a dokumentáció rendelkezésre bocsátásának helyét, határidejét és árát tartalmazta, a 16. "Egyéb információk" a) pontja pedig előírta a következőket: az ajánlat benyújtásának feltétele az ajánlatkérési dokumentáció átvétele, a dokumentáció másra nem ruházható át és nem publikálható.
A felhívás 6. a) pontja a következőket tartalmazta: az ajánlattételi határidő, mely azonos az ajánlatok felbontásának időpontjával: az ajánlati felhívás közzététele napját követő első naptól számított 41. nap 13.00 óra. Amennyiben a határidő nem munkanapra esik, akkor az azt követő első munkanap 13.00 óra. Az ajánlati felhívás szerint rész- és többváltozatú ajánlatot a közbeszerzési eljárásban nem lehetett tenni.
Az ajánlati felhívás 13. pontjában az összességében legelőnyösebb ajánlat elbírálására vonatkozó részszempontok az alábbi módon kerültek meghatározásra:
súlyszám
– vállalási ár 6,
– garanciális és szavatossági időtartamra vállalt közreműködési tevékenység, illetve ellenőrzési módszerek 5,
– az ajánlat műszaki tartalma, és kidolgozottsága, többletvállalások 4
Az egyes részszempontok alsó és felső ponthatára 1–100 pontig.
Ajánlatkérő a szerződéskötés időpontját a felhívás 15. b) pontjában az eredményhirdetést követő 8. napban határozta meg. A beszerzés tárgyával kapcsolatos adatokat a dokumentáció tartalmazta. A dokumentációt kérelmezőkön kívül megvásárolta még a Darvas és Sipos Mélyépítő Szolgáltató Kft. mint a Tiszató Konzorcium képviselője, a Főber Rt., a Keviterv Aqua Kft., a Közúti Beruházó Kft.
Ajánlatkérő 2000. április 25-én kelt levéllel értesítette az ajánlattevőket arról, hogy meghívja őket 2000. április 26-án 14.00 órára, a községháza tanácstermében tartandó szennyvízberuházás bonyolítói és műszaki ellenőri pályázatok bontására. Az ajánlatok bontásáról közjegyző készített jegyzőkönyvet. E szerint a bontásra 14.00 órakor került sor. Ajánlatot tettek a felhívásban megjelölt határidőig Darvas és Sipos Mélyépítő Szolgáltató Kft., mint a Tiszató Konzorcium képviselője, a Főber Rt., a Keviterv Aqua Kft., a Közúti Beruházó Kft. és kérelmezők.
A jegyzőkönyv rögzíti, hogy az I. rendű kérelmező határidő után, 2000. április 26-án 13.20 órakor nyújtotta be ajánlatát. A bontóbizottság az ajánlatot már ekkor, a Kbt. 52. § (2) bekezdés a) pontja alapján érvénytelenné nyilvánította. A többi ajánlatot felbontották, a szükséges adatokat ismertették. Ajánlattevői kérdésre a jelenlevőket tájékoztatták, hogy a dokumentációt a Darvas és Sipos Kft. vette meg, az ajánlatot a Tiszató Konzorcium adta be, melynek tagja még az Éviber Kft. is. Az ajánlatok értékelését az önkormányzat képviselő-testülete végezte, amely 2000. április 28-i nyilvános ülésén a Darvas és Sipos Kft.-t, mint a Tiszató Konzorcium ügyvezető tagját nevezte meg az eljárás nyertesének, a második helyezett a II. rendű kérelmező lett.
I. rendű kérelmező jogorvoslati kérelmét 2000. május 4-én nyújtotta be a Döntőbizottsághoz, amelyben kérte ajánlatkérő felhívását a Kbt. szabályainak megfelelő eljárásra, a jogsértés megállapítását, és a jogorvoslati eljárással kapcsolatban felmerült költségek viselésére való kötelezését. Álláspontja szerint az ajánlatkérő megsértette saját ajánlati felhívásának az ajánlattételi és a bontási határidőre vonatkozó előírását azáltal, hogy a bontási határidőt megváltoztatta a felhívástól eltérően, faxlevél útján, 14.00 órára. Mivel ajánlatát 13.20 órakor adta le, ezért az ajánlatkérő érvénytelenné nyilvánította azt. Ajánlatkérő ajánlati felhívásában egyértelműen közölte az ajánlattevőkkel, hogy az ajánlattételi határidő azonos az ajánlatok felbontásának az időpontjával. Álláspontja szerint az ajánlatkérő az utóbb küldött pontatlan fogalmazású értesítésével megsértette a Kbt. vonatkozó rendelkezését, ezért ideiglenes intézkedésként indítványozta a közbeszerzési eljárás felfüggesztését, és amennyiben a közbeszerzés tisztasága így is biztosítható, ajánlatkérő felszólítását, hogy az eljárásba a kérelmezőt vonja be. A jogsértés időpontját az ajánlatok bontása időpontjára tette.
II. rendű kérelmező 2000. május 5-én nyújtotta be jogorvoslati kérelmét a Döntőbizottsághoz, amelyben kérte a Döntőbizottságtól az ajánlatkérő felszólítását a Kbt. szabályainak megfelelő eljárásra, a jogsértés megállapítását, az ajánlatkérô eljárást lezáró döntésének a megsemmisítését és a jogorvoslati eljárásban felmerült költségeinek megtérítését. Ideiglenes intézkedésként indítványozta a közbeszerzési eljárás felfüggesztését és a szerződés megkötésének megtiltását. Álláspontja szerint ajánlatkérő megsértette saját ajánlati felhívását azáltal, hogy a Tiszató Konzorcium elnevezésű ajánlattevő nem vásárolta meg a dokumentációt, így érvényesen ajánlatot sem nyújthatott volna be a közbeszerzési eljárásban. Az ajánlatok bontásakor vagy azt követően, az eredményhirdetésen az ajánlatkérőnek a konzorcium ajánlatát érvénytelenné kellett volna nyilvánítania, illetve a konzorcium nevében eljáró Darvas és Sipos Kft.-t is ki kellett volna zárni a további eljárásból. Kérte a Kbt. 52. § (1) és (2) bekezdés b) pontja megsértésének a megállapítását. Előadta továbbá, hogy az ajánlatkérő pontozásos rendszere és metodikája nem felel meg az ajánlati felhívásban előírtaknak, mivel ajánlatkérő nem az ajánlati felhívásban meghatározott részszempontok tartalmi elemei szerint értékelte az ajánlatokat, ezért sérült a Kbt. 55. § (6) bekezdése is. Az egyes részszempontokra adott pontok meghatározása nem az ajánlatoknak megfelelően történt, és került meghatározásra. Nem lehet nyomon követni ajánlatkérőnek a pontozásos rendszerét és metodikáját. Nem ismert az a tény, hogy az ajánlatkérő az egyes részszempontoknál az egyes ajánlattevők tekintetében hány pontot adott. Az értékelés számszakilag követhetetlen és téves is. A jogsértő cselekmény elkövetésének időpontjáról és a tudomásszerzés időpontjáról 2000. május 4-én kézhez vett értékelésből szerzett tudomást, illetve az április 26-án megtartott bontás során jutott a tudomására.
A Döntőbizottság a jogorvoslati eljárásban a kérelmeket 2000. május 5-én egyesítette.
A Döntőbizottság a jogorvoslati eljárásban 2000. május 8-án kelt D.133/7/2000. sz. határozatában a szerződés megkötését megtiltotta. Ajánlatkérő érdemi ellenkérelmében mind a két jogorvoslati kérelem alaptalanság miatti elutasítását kérte. Előadta, hogy az ajánlattétel határidőt nem módosította, az továbbra is a felhívásnak megfelelően 2000. április 26-án 13.00 órakor járt le. Az ajánlatok bontását illetően került sor az ajánlattevők értesítésére, ennek oka pedig az volt, hogy 13.00 órakor a képviselő-testület nem tudott összeülni, 14.00 órára kellett a bontást kitűzni.
Előadta továbbá, hogy az I. rendű kérelmező ajánlata későbbi időpontban történő leadásának tényleges oka az volt, hogy a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei APEH-nél ezen a napon rendezte tartozását az igazolás kiadása érdekében, és ennek ügyintézése elhúzódott.
A Tiszató Konzorcium ajánlatával kapcsolatosan előadta, hogy a konzorcium nem önálló jogi személy, hanem két ajánlattevő közös ajánlatát kell érteni rajta, mégpedig a Darvas és Sipos Kft., valamint az Éviber Kft.-ét. Az ajánlat tartalmazta azt a megállapodást, amelyben a közös ajánlattevők felhatalmazták a Darvas és Sipos Kft.-t, hogy a közbeszerzési eljárásban a konzorcium nevében eljárjon és képviselje azt, így a konzorcium részére a Darvas és Sipos Kft. vásárolta meg a dokumentációt.
Ajánlatkérő eljárást lezáró döntését a felhívásban szereplő részszempontok alapján hozta meg. Az önkormányzat képviselő-testülete értékelte az ajánlatokat, illetve ő volt a döntéshozó testület is. A pontozásos metodika alapja pedig az volt, hogy valamennyi (összesen 12) képviselő-testületi tag 1–100 ponthatáron belül pontozta az ajánlatokat, majd ezeket a pontszámokat összesítették, a továbbiakban ezt a pontszámot szorozták meg a súlyszámmal. Ez a művelet eredményezte azt, hogy a nyertes ajánlattevőnek az eljárásról szóló összegzésben megjelent értékelőtáblázat szerint 11 599 pontja volt. A dokumentációban részletesen leírta, hogy mit vár el a beszerzés tárgyával kapcsolatos feladatok teljesítése érdekében az ajánlattevőktől, és a pontozásbeli különbségek abból adódnak, hogy milyen többletvállalások jelentek meg a dokumentációban megfogalmazott előírásokhoz képest az ajánlattevők ajánlataiban. Egyébként valamennyi benyújtott ajánlat érvényes volt és megfelelt a felhívás és a dokumentáció feltételeinek.
Az egyéb érdekelt Darvas és Sipos Kft. észrevételében közölte, hogy az ajánlatkérő a konzorcium mint ajánlattevővel kapcsolatos eljárása szabályos volt. Az ajánlat részét képező megállapodásból megállapítható, hogy a konzorcium nevében a Darvas és Sipos Kft. megfelelő felhatalmazással rendelkezett, hogy eljárjon, és kiváltsa ennek megfelelően a dokumentációt az ajánlatkérőtől, és hogy ajánlatot nyújtson be, ezt meg lehet állapítani, hogy mindkét ajánlattevő konzorciumi tag becsatolta mindazon igazolásokat, dokumentumokat, amely az ajánlattevők alkalmassága megítélésére alkalmas.
A Döntőbizottság a beszerzett iratok alapján és a tárgyaláson elhangzottakból megállapította, hogy I. rendű kérelmező jogorvoslati kérelme alapos, míg II. rendű kérelmező jogorvoslati kérelme részben alapos.
A Kbt. 25. §-a kimondja, hogy a közbeszerzési eljárás e törvényben meghatározott szabályaitól csak annyiban lehet eltérni, amennyiben azt e törvény kifejezetten megengedi.
A Kbt. 51. § (1) bekezdése az ajánlatok felbontását az alábbiakban szabályozza: az ajánlatokat tartalmazó zárt iratokat az ajánlattételi határidő lejárta időpontjában kell felbontani.
A Kbt. 47. § (2) bekezdése szerint az ajánlatkérő az ajánlattételi határidőt – indokolt esetben – egy alkalommal meghosszabbíthatja. A határidő meghosszabbítását az ajánlatkérő az eredeti határidő lejárta előtt hirdetményben teszi közzé, melyben a határidő meghosszabbításának indokát is meg kell jelölnie.
A Kbt. 52. § (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő az ajánlatok felbontásakor, illetőleg azt követően megállapítja, hogy mely ajánlatok érvénytelenek. Ajánlatkérő az ajánlati felhívásában az ajánlattételi határidőt az ajánlati felhívás közzététele napját követő első naptól számított 41. nap 13.00 órában határozta meg. Ez naptár szerint 2000. április 26. 13.00 óra volt. Ajánlatkérő hirdetményi úton az ajánlattételi határidőt nem módosította a K. É.-ben. Egy nappal az ajánlattételi határidő lejárta előtt fax útján közölte az ajánlattevőkkel, hogy az ajánlatok bontását 14.00 órakor fogja elvégezni. Ekkor sor is került az ajánlatok bontására. Az I. rendű kérelmező fenti módon 2000. április 26-án 14.00 órában megjelölt határidőt tekintette ajánlattételi határidőnek, annak lejárta előtt benyújtotta ajánlatát.
A már idézett törvényhelyek egyértelműen rögzítik, hogy az ajánlattételi határidő és az ajánlatok bontásának az időpontja egybeesik, a két időpontot nem lehet különválasztani. Az ajánlatok bontásának időpontját a Kbt. szabályai szerint egyáltalán nem lehet módosítani, csak az ajánlattételi határidőt lehet meghosszabbítani, azt is hirdetmény útján, amit a K. É.-ben kell megjelentetni az eredeti ajánlattételi határidő lejárta előtt. Ajánlatkérő a Kbt. 25. § kogens rendelkezése ellenére az ajánlatok bontási időpontját és az ajánlattételi határidőt különválasztotta. Ez a magatartása vezetett ahhoz a döntéséhez, hogy az I. rendű kérelmező ajánlatát érvénytelenné nyilvánította, mivel az ajánlatát 13.20 órakor adta át az ajánlatkérő képviselőjének.
A Döntőbizottság álláspontja szerint – a felhívott jogszabályhelyekre is figyelemmel – ajánlatkérő jogszabálysértő döntést hozott I. rendű kérelmező ajánlata érvénytelensége körében, és megsértette a Kbt. 47. § (2) bekezdésére tekintettel az 51. § (1) bekezdését, továbbá azáltal, hogy az I. rendű kérelmező ajánlatát érvénytelennek nyilvánította az ajánlatok bontása időpontjában, megsértette a Kbt. 52. § (1) bekezdését is.
Ajánlatkérő a törvény szabályainak megfelelően járt el viszont akkor, amikor az általa elkésettség miatt érvénytelennek tekintett ajánlatot bontatlanul megőrizte. Ily módon az ajánlat érvénytelenségére vonatkozó döntés megsemmisítése mellett a Döntőbizottság felhívhatja ajánlatkérőt a törvény szerinti eljárásra, amellyel hibás döntését korrigálhatja. A határozat rendelkező részében előírtaknak megfelelően a Döntőbizottság a Kbt. szabályainak megfelelő eljárás körében utasítja ajánlatkérőt arra, hogy az ajánlatot szabályszerűen bontsa fel, bírálja el, azaz állapítsa meg, hogy az ajánlattevő megfelelően igazolta-e alkalmasságát, ajánlata érvényes-e, majd e vizsgálatok eredményétől függően az érdemi értékelésbe vonja be.
A II. rendű kérelmező jogorvoslati kérelme az alábbiakat tekintve megalapozott.
A II. rendű kérelmező kérelmére a Döntőbizottság megvizsgálta ajánlatkérő értékelési és pontozási módszerét, és az alábbi megállapításokat tette: Ajánlatkérő az 1. részszempont, a vállalási ár vonatkozásában lineáris, az ajánlati árakra tekintettel kialakított pontszámítási módszert alkalmazott, amely biztosította az objektív összehasonlítást. E szempontból a kérelmező kapta az árra a maximális pontszámot, azaz 100 pontot, azonban 20 pont csökkenést alkalmazott ajánlatkérő az ajánlat szerződéstervezetének IV. pontjában előírt feltétel miatt, mely szerint a versenytárgyalási dokumentációk értékesítéséből származó bevétel a megbízottat illeti meg.
E döntését ajánlatkérő arra alapította, hogy a lefolytatandó közbeszerzési eljárásban ô maga biztosítja az ajánlattevôk számára a szükséges dokumentációt, tehát annak bekerülési költsége is őt terheli, melynek átengedése a lebonyolító részére lényegében a szerződéses vállalási árat növelő tényező, ennek értékét figyelembe véve módosítja tehát a vállalási árra adott pontszámot.
A Döntőbizottság álláspontja szerint ajánlatkérő értékelése e részszempont tekintetében nem kifogásolható, figyelemmel a Kbt. 56. § (2) bekezdésében előírtakra, mely szerint az ajánlatok elbírálása során az ajánlatkérő az ajánlatokat úgy hasonlítja össze, hogy korrekcióként figyelembe kell vennie az őt terhelő, a közbeszerzéshez kapcsolódó valamennyi ráfordítást. Ajánlatkérő az ajánlati felhívás 2. részszempontjaként a garanciális és szavatossági időtartamra vállalt közreműködési tevékenységet, illetve ellenőrzési módszereket jelölte meg. Ajánlatkérő nyilatkozata szerint e szempontból azt vizsgálta, hogy a dokumentációban meghatározott feladatokat vállalták-e az ajánlattevők, ajánlottak-e ezen túlmenően kedvezőbb elemeket pl. az ajánlatkérő pénzügyi lehetőségeit növelő konstrukciót.
Vizsgálta továbbá az ajánlatkérő az ellenőrzési módszer tekintetében az ajánlattevők referenciáit, azok számát és teljesítési színvonalát is. Az értékelő jegyzőkönyvből megállapítható, hogy átlagként kapott pontszám mögött a képviselők szélsőséges pontozása áll, ugyanarra az ajánlati elemre minimális és maximális pontszámot is adtak, bevallottan szubjektív megítélés alapján. A Döntőbizottság álláspontja szerint a részszempontoknak a felhívásban meghatározott tartalma szerint kellett volna értékelni az ajánlatokat, azaz a felhívási dokumentáció – részletes versenytárgyalási kiírás – 3. és 4. pontjait alapul véve az ajánlatok objektív összehasonlításánál. Ajánlatkérőnek döntenie kellett volna arról, hogy e szempontból melyik ajánlat a legkedvezőbb, ezt a pontszám adásának is tükröznie kellett volna. A részszempont értékelésénél nem lehet tekintettel lenni egyéb szempontokra, pl. a referenciákra. A referenciát az alkalmasság körében kell értékelni. A többletvállalásokra sem lehetett tekintettel, mert ezt az ajánlati felhívás 13. pontja szerint a 3. részszempontba építette be az ajánlatkérő. Az ajánlatok összehasonlítását megelőzően pedig tényszerűen meg kell állapítania az ajánlatok részszempont szerinti tartalmi elemeit, amelyet a Kbt. 5. sz. melléklete szerinti, az eljárásról szóló összegzés 2. pontjában is fel kell tüntetnie.
A Döntőbizottság álláspontja szerint a 2. részszempont tartalmi elemeinél az ajánlatkérő olyan szempontokat is vizsgált az ajánlatok értékelésekor, amelyeket nem értékelhetett volna, illetve nem e részszempontnál vehetett volna figyelembe, ezért értékelése e részszempontnál jogsértő.
Az ajánlati felhívás 13. pontja szerint a 3. részszempont "az ajánlat műszaki tartalma és kidolgozottsága, többletvállalások" volt.
Ajánlatkérő nyilatkozata szerint itt is a referenciákra tekintettel vizsgálta az ajánlatokat, illetőleg értékelte, ha az ajánlattevőnek saját szakemberei képesek a feladat teljes körű teljesítésére, azaz hátrányként jelentkezett, ha külső szakembereket, cégeket vonnak be a teljesítésbe.
A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő pontozása e szempontnál is szélsőséges és szubjektív volt. Az átlagpontszámok nem tükrözték, hogy e szempontból legjobb ajánlatnak melyiket és milyen tartalmi eleme alapján kell tekinteni. Ajánlatkérő a felhívás szerinti részszempontokra tekintettel azokat a műszaki tartalmi elemeket hasonlíthatta volna össze, melyeket az ajánlattevők kidolgoztak, és itt értékelni kellett volna a többletvállalásokat is. Az összehasonlítás érdekében meg kellett volna határozni az ajánlatok tartalmi elmeit, és azokat az összegzésben is fel kellett volna tüntetni.
A Döntőbizottság álláspontja szerint a fentiekben kifejtettekre tekintettel ajánlatkérő megsértette a Kbt. 55. § (6) bekezdését, amely előírja, hogy az ajánlatkérő az ajánlatokat a felhívásban meghatározott értékelési szempontok alapján bírálja el. Ha az összességében legjobb ajánlatot kívánja választani, akkor az ajánlatoknak az elbírálási részszempontjai szerinti tartalmi elemeit a felhívásban meghatározott ponthatárok között értékeli, majd az így az egyes tartalmi elemekre adott értékelési pontszámot megszorozza a súlyszámmal, a szorzatokat ajánlatonként összeadja. Az értékelési folyamatban az 59. § (2)–(3) bekezdésében foglaltakat is érvényesíteni kell. Az az ajánlat az összességében a legelőnyösebb, melynek az összpontszáma a legnagyobb, vagy amelyet az egyenértékű azonos összpontszámú ajánlatok közül a Kbt. 35. § (1) bekezdése vagy az 59. § (4)–(5) bekezdései alapján előnyben kell részesíteni.
Ajánlatkérő azzal sértette meg a Kbt. e törvényhelyét, hogy az általa megadott részszempontok tartalmi elemeinek nem megfelelően értékelte az ajánlatokat, pontozásos metodikája szélsőséges és szubjektív volt, nem tükrözte az ajánlatokban bennlévő tartalmi elemeket, illetve az ajánlati felhívásban és a dokumentációban meghatározott elvárásait.
Az egyes tartalmi elemeken belül olyan szempontokat vizsgált és értékelt, amelyek egyáltalán nem tartoztak a tartalmi elemhez, illetve, amelyet a dokumentációban követelményként nem állított fel.
A Döntőbizottság az ajánlatok értékelésével kapcsolatosan az értékelőbizottság, illetve a döntéshozó testület munkájával összefüggésben megállapította, hogy ajánlatkérő nem biztosította a Kbt. 31. § (1) bekezdésében és a (3) bekezdésében előírt követelményeket. A közbeszerzési eljárás irataiból megállapítható, hogy az ajánlatokat felbontó bizottság, az ajánlatokat értékelő bizottság, és a döntéshozó testület egyazon testület volt, azaz az önkormányzat képviselő-testülete. Ajánlatkérő által is elismerten részéről a beszerzés tárgyával kapcsolatos megfelelő szakértelem nem volt biztosítva az ajánlatok értékelésekor. Ajánlatkérőnek szüksége lett volna egy olyan bizottságra, amely számára az ajánlatok elbírálásáról meghozandó döntést megfelelően előkészíti. Ennek hiánya vezetett arra, hogy a testület tagjai szubjektív, az ajánlatok részszempontok szerint tartalmi elmeivel összefüggésbe nem hozható egyéni pontszámokat adtak az értékelés során. Ezért ajánlatkérő megsértette a Kbt. 31. § (1) bekezdését, mely szerint a közbeszerzési eljárásban az ajánlati felhívás, a részvételi felhívás, a dokumentáció előkészítése, valamint az ajánlatok értékelése során az ajánlatkérő nevében eljáró, illetőleg az eljárásba bevont személyeknek megfelelő szakértelemmel kell rendelkezniük, továbbá ugyanezen törvényhely (3) bekezdését is, mely szerint az ajánlatkérő az ajánlatok elbírálására legalább háromtagú bizottságot hoz létre, amely szakvélemény készítésével segíti az ajánlatkérő nevében a közbeszerzési eljárást lezáró határozatot meghozó személy döntését.
A II. rendű kérelmező kérelme a továbbiakat tekintve megalapozatlan.
A Döntőbizottság megvizsgálta a nyertes ajánlattevő Tiszató Konzorcium, illetve az annak nevében eljáró Darvas és Sipos Kft. közbeszerzési eljárásban való részvételének jogszabályi lehetőségét, és e körben az alábbiakat állapította meg:
Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban nem zárta ki azt, hogy közös ajánlattevők induljanak a közbeszerzési eljárásban és közös ajánlatot tegyenek: A Tiszató Konzorciumot két ajánlattevő, a Darvas és Sipos Kft., valamint az Éviber Kft. alkották, akik közös ajánlattevők voltak.
A konzorcium ajánlatából tartalmilag megállapítható, hogy a nevében eljáró Darvas és Sipos Kft. megfelelő felhatalmazással rendelkezett, hogy a konzorciumot képviselje a közbeszerzési eljárásban, mert a közös vállalkozási társasági egyezmény 4.1. pontja tartalmazta a képviselet ellátásának alapvető feltételét, illetve terjedelmét.
A Darvas és Sipos Kft. tehát jogosult volt a konzorcium nevében a dokumentáció kiváltására, a közösen benyújtott ajánlat tartalmából egyértelműen megállapítható, hogy azt a konzorcium tette. A konzorcium két tagja igazolta a pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmassága körében mindazon adatokat, amelyeket az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban előírt.
Az ajánlatból az is megállapítható, hogy a közös vállalkozási társasági egyezmény megkötésének időpontja 2000. március 20. volt, amely megelőzte az ajánlattételi határidő időpontját. Így ebből következőleg a közös ajánlatból, annak tartalmából egyértelműen megállapítható volt, hogy a közbeszerzési eljárásban közös ajánlattételre került sor, illetve a konzorcium lépett föl mint ajánlattevő.
Döntőbizottság erre figyelemmel II. rendű kérelmező kérelmének e körben tett megállapításait alaptalannak találta, és kérelmét e részében elutasította.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított hatáskörében eljárva a – fentiekre figyelemmel – a Kbt. 88. § (1) bekezdés a), b), c), d) és h) pontja szerinti jogkövetkezményt alkalmazta.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2000. június 8.
Dr. Eke Pekács Tibor s. k. Bujdosó Gézáné s. k.
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Kalmárné Diósy Ildikó s. k.
közbeszerzési biztos
