KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (4839)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt. sz.: D.168/12/2000
Tárgy: a Sodexho Magyarország Kft. és a Junior Vendéglátó Rt. jogorvoslati kérelme a Budavári Önkormányzat Polgármesteri Hivatala közbeszerzési eljárása ellen
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a Sodexho Magyarország Kft. (1115 Budapest, Etele út 68., a továbbiakban: I. r. kérelmező) és a Junior Vendéglátó Rt. (1095 Budapest, Mester u. 29–31., a továbbiakban: II. r. kérelmező) jogorvoslati kérelmének, amelyet a Budavári Önkormányzat Polgármesteri Hivatala (1014 Budapest, Kapisztrán tér 1., képviseli: dr. Vízváry Vendel ügyvéd, 1087 Budapest, Kerepesi út 3., a továbbiakban: ajánlatkérő) nevében és megbízásából eljárt a FŐBER Rt. (1075 Budapest, Rumbach S. u. 14., képviseli: dr. Hajnal László ügyvéd, 1075 Budapest, Rumbach S. u. 14., a továbbiakban: megbízott) "a Budavári Önkormányzat által fenntartott 15 oktatási intézményben a gyermekétkeztetés biztosítása szállítással együtt" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, I. r. kérelmező kérelmének helyt ad, II. r. kérelmező kérelmének részben helyt ad.
A Döntőbizottság megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette az 1999. évi LX. törvénnyel módosított, a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 52. § (2) bekezdés d) pontjára tekintettel az 52. § (1) bekezdését, az 55. § (6) bekezdését, és ezekre figyelemmel az 59. § (1) bekezdés első fordulatát. Ezért megsemmisíti ajánlatkérő 2000. május 11-én nyilvánosan kihirdetett teljes eljárást lezáró döntését, ezt meghaladóan a kérelmet elutasítja.
A Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt, hogy az I. és II. r. kérelmező részére a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül 30 000-30 000 Ft, azaz harmincezer-harmincezer forint igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő a K. É. 7. számában, 2000. február 16-án tette közzé ajánlati felhívását nyílt eljárás lefolytatására, melynek tárgya a Budavári Önkormányzat illetékességi területén és általa fenntartott 15 oktatási intézményben a gyermekétkeztetés biztosítása volt, szállítással együtt, figyelemmel a dokumentációban foglalt követelményekre.
A közbeszerzési eljárás lebonyolításában megbízási szerződés alapján a FŐBER Rt. is közreműködött. Ajánlatkérő a teljesítés helyét Budapest I. kerület közigazgatási határán belül jelölte meg. Az ajánlati felhívás nem tette lehetővé sem részajánlat-, sem többváltozatú ajánlattétel lehetőségét.
A teljesítés határidejét az ajánlati felhívás 4. pontja következőképpen szabályozta: 2000. május 1-jétől 2003. december 31-ig 12 intézmény esetén, és 2000. szeptember 1-jétől 2003. december 31-ig 3 intézmény esetén.
A megbízott dokumentációt bocsátott rendelkezésre a közbeszerzési eljárásban az ajánlattevők részére. A dokumentáció öt fejezete tartalmazta az ajánlati felhívást, az ajánlatadás módját, a feladat műszaki ismertetését, az ajánlattételi előírásokat és formanyomtatványokat, amelyek A, B, C, D, E jelű formanyomtatványból álltak, továbbá külön fejezet tartalmazta a szolgáltatási szerződéstervezetet.
Ajánlatkérő meghatározta az ajánlattevők pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmassága igazolására kért adatokat és tényeket, továbbá a felhívás 11. b) pontja a szerződés teljesítésére alkalmatlanná minősítés szempontját, mely a következő volt: legalább egy hasonló tárgyú és nagyságrendű leellenőrizhető referencia hiánya.
Ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontja szerint kívánta az ajánlatokat elbírálni. A részszempontok a következők voltak:
súlyszám:
– műszaki ajánlat tartalma 40
– ajánlati ár 35
– a teljesítés biztonsága 25
Mindhárom tartami elemre vonatkozóan a ponthatár 1–100 pontig terjedt.
Ajánlatkérő a dokumentációnak a "Feladat műszaki ismertetése" című III. fejezetében határozta meg, hogy a szállítandó ételek táp- és élelmiszeranyag mennyiségét a 24/1991. (II. 9.) sz. Kormányrendelet alapján kell biztosítani, valamint oktatási intézménycsoportonként (óvoda, általános iskola, nyári napközis tábor, gimnázium) részletezte, hogy melyik intézményfajtában hányszori étkezést, összesen hány adagban kell szállítani.
E fejezet 3. pontja tartalmazta az intézmények megnevezését és címét.
A dokumentáció IV. fejezetében írta elő ajánlatkérő az ajánlattétel formai és tartalmi követelményeit, valamint formanyomtatványokat adott a nyilatkozatok megtételéhez: az elmúlt 3 év referenciáinak bemutatásához, az ajánlati biztosíték, bankgarancia nyilatkozatához. A dokumentáció része volt a szerződéstervezet, amelyet aláírva az ajánlathoz kellett csatolni.
I. és II. rendű kérelmező, valamint az Elamen Rt. még az ajánlattételi időszakban a felhívással, illetve a dokumentációval összefüggésben kérdéseket intézett az ajánlatkérőhöz, illetve annak megbízottjához. Ajánlatkérő, illetve megbízottja 2000. március 16-án kelt, valamennyi ajánlattevőnek megküldött válaszában többek között az alábbiakat jelezte:
Az akkreditált minőségbiztosítás hiánya nem kizáró ok, de megléte esetén az egyenlő pontszámot elért ajánlattevők közül előnyben részesíti a tanúsítvánnyal rendelkezőt.
– az ajánlat műszaki tartalmi követelményként térjen ki, hogy saját konyhában kívánják az ételeket előállítani, vagy béreltben,
– hol van a konyha, vagyis honnan és hogyan szállítják,
– milyen eszközökkel történik a szállítás, az ételek melegen tartása stb.
Az ajánlati árat intézménytípusonként részletezve, a tízórai, az ebéd és az uzsonna, összesítve a norma (adag/Ft) és a bruttó eladási árat (adag/Ft) értékeit kellett megadni.
Az ajánlattételi és bontási határidőre, 2000. március 28-án I. és II. r. kérelmezőn kívül a Süllős és Süllős Bt., valamint az Elamen Rt. nyújtott be ajánlatot. Ajánlatkérő 30 nappal meghosszabbította és 2000. május 11-ére módosította az eredményhirdetési határidőt. A nyilvános eredményhirdetésen ajánlatkérő a Süllős és Süllős Bt. ajánlatát fogadta el nyertes ajánlatnak. Az ezt követő legelőnyösebbnek II. r. kérelmező ajánlatát hirdette ki.
I. r. kérelmező ajánlata a pontszámok alapján negyedik lett.
I. és II. r. kérelmező 2000. május 12-én nyújtotta be jogorvoslati kérelmét a Döntőbizottsághoz, amelyben kérték, hogy a Döntőbizottság a jogsértés megállapítása mellett semmisítse meg ajánlatkérő eljárást lezáró döntését. Továbbá ideiglenes intézkedésként tiltsa meg a szerződés megkötését. Kötelezze az ajánlatkérőt a jogorvoslati eljárásban felmerült költségeik megtérítésére.
II. r. kérelmező jogorvoslati kérelmét 2000. május 16-án kiegészítette, és kérte a Döntőbizottságot, hogy a kiegészítésre tekintettel is vonja vizsgálat alá a nyertes ajánlattevő ajánlatának az érvényességét, illetve érvénytelenségét, mivel álláspontja szerint olyan tárgyú és nagyságrendű referenciával nem rendelkezik, mint amit az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban előírt. Továbbá kiegészítésben utalt arra, hogy a nyertes ajánlattevő által az ajánlatában megjelölt referenciák nemcsak a Süllős és Süllős Bt. referenciáit, hanem a Pensio 17 Kft. referenciáit is, mint önálló személyiségű szolgáltató cég referenciáit is szerepeltette a nyertes ajánlattevő.
Ezen túlmenően I. és II. r. kérelmező álláspontja szerint az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 55. § (6) bekezdését, mikor is az ajánlatok elbírálásakor a műszaki tartalom és a teljesítés biztonsága tartalmi elemek körében olyan tényeket, értékelési szempontokat, körülményeket is vizsgált, amelyeket korábban sem az ajánlati felhívásban, sem a dokumentációban nem közölt, illetve nem határozott meg az ajánlattevőknek. Továbbá sérelmezték az ajánlatkérő pontozásos metodikáját is. A minőségbiztosítási rendszer bevezetése vonatkozásában II. r. kérelmező sérelmezte azt, hogy mivel ő a közbeszerzési eljárás folyamán időközben megszerezte az ISO 9002 minőségbiztosítási tanúsítványt, és erről értesítette is az ajánlatkérőt, ennek ellenére az ajánlatkérő nem kellő mértékben vette ezt figyelembe az ajánlatok értékelésénél. Ugyancsak előadta II. r. kérelmező, hogy az ajánlati ára lényegesen kedvezőbb volt a nyertes ajánlati áránál, és erre figyelemmel is álláspontja szerint az ajánlatkérő nem az összességében legelőnyösebb ajánlatot hirdette ki nyertesnek a közbeszerzési eljárásban. II. r. kérelmező álláspontja szerint az ajánlatok elbírálása során ajánlatkérő olyan körülmények, tények hiányára hivatkozott, amelyek a pályázati kiírásnak nem voltak részei. A teljesítés biztonsága részajánlat tartalmi elemei körében pedig a referenciákat vizsgálta, illetve a differenciálásnak az alapvető alapja a referenciákat igazoló levelek voltak.
A Döntőbizottság a D.168/2000. és a D.170/2000. ügyiratszámú jogorvoslati kérelmeket egyesítette, és a D.168/2000. számú jogorvoslati eljárásban bírálta el.
A Döntőbizottság a jogorvoslati kérelmek alapján ideiglenes intézkedésként a szerződéskötést megtiltotta a 2000. május 24-én kelt, D.168/7/2000. számú határozatában.
Ajánlatkérő, illetve megbízottja 2000. május 23-án és 2000. május 25-én benyújtott írásbeli ellenkérelmükben a jogorvoslati kérelmek alaptalanság miatti elutasítását kérték. A megbízott érdemi ellenkérelmében előadta, hogy az ajánlatkérővel 1999. november 11-én megbízási szerződést kötött a Ptk. 474. §, 483. §-ban foglaltak szerint, és megbízotti minőségben látta el az üggyel kapcsolatos feladatokat. A megbízási szerződés 5.2. pontja tartalmazta a közbeszerzési eljárás lefolytatásához szükséges műszaki adatokat, valamint a megkívánt műszaki teljesítés megfogalmazását, amely szerint ô az ajánlatkérô instrukciója alapján járt el mind a dokumentáció összeállításakor, mind az eljárás lefolytatásában. Az ajánlatkérő által létrehozott testület hozta meg az eljárást lezáró döntést. Ugyanez a testület bírálta el az ajánlatokat. Tevékenysége az ajánlati felhívás, illetve a dokumentáció összeállítására korlátozódott, de ez mind az ajánlatkérő megbízó utasításai szerint történt.
2000. május 4-én az ajánlatkérő által jóváhagyott értékelési szempontrendszer alapján ő bontotta ki az ajánlatok műszaki tartalmát műszaki-technikai felszereltségre, adagmennyiségre és étlap-összeállításra. Ugyancsak szétbontásra került az áraknál a bruttó eladási ár és a nyersanyagárak értékelése. Előadta továbbá, hogy 2000. május 9-én az általuk készült szakmai döntés-előkészítő javaslatot az értékelőbizottság felülbírálta, és korábbinál szélesebb értékelési ponthatárokat határozott meg, amely szerint végül is a Süllős és Süllős Bt.-t jelölték a pályázat győztesének.
Ajánlatkérő a benyújtott érdemi észrevételében előadta, hogy mind az ő részéről, mind pedig megbízottja részéről a közbeszerzési törvény előírásai maradéktalanul betartásra kerültek. A szempontrendszer kidolgozásánál, illetve a tartalmi elemek meghatározásánál elsôsorban a jó minôségű, zavartalan szolgáltatás szempontjait vették figyelembe a közétkeztetés biztosítása körében.
Előadták továbbá, hogy a közbeszerzési eljárás során 5 fős testület vizsgálta meg az ajánlatokat. Testületi döntés született az ajánlatok értékeléséről és a nyertes ajánlattevő, valamint a második helyezett ajánlattevő személyének a kiválasztásáról.
A Döntőbizottság a beszerzett iratok alapján és a tárgyaláson elhangzottakat figyelembe véve megállapította, hogy a jogorvoslati kérelmek az alábbiak szerint alaposak.
A Döntőbizottság megvizsgálta a jogorvoslati eljárás keretében, hogy a benyújtott ajánlatok megfelelnek-e az ajánlati felhívás, a dokumentáció, illetve a dokumentáció kiegészítése körében a konzultáción elôírt ajánlatkérői követelményeknek. Az ajánlatok vizsgálatát követően megállapította, hogy a nyertes ajánlattevő kivételével valamennyi ajánlattevő ajánlata megfelelt az ajánlati felhívás, a dokumentáció és a konzultáción történt módosítási követelményeknek.
Ajánlatkérő az ajánlati felhívás 11. a) pontja szerint a pénzügyi, gazdasági alkalmasság igazolását a Kbt. 44. § (1) bekezdése a), b) és c) pontja szerint írta elő. A nyertes ajánlata nem tartalmazta az előző 3 évi teljes forgalomról és az ugyanezen időszakban közbeszerzés tárgyának forgalmáról szóló, a Kbt. 44. § (1) bekezdés c) pontja szerinti nyilatkozatot. Az ajánlati dokumentáció IV. fejezetének 6. pontja írta elő az ajánlat kötelező tartalmát, amelyek között a 4.1. alpont szerint az ajánlathoz csatolni kellett a C jelű formanyomtatvány tartalmának megfelelően az elmúlt 3 év hasonló munkáinak ismertetését. A nyomtatvány szerinti táblázatban a referenciákat a következő adatok szerint kellett bemutatni:
– a megbízó vagy megrendelő neve,
– a munka neve, helye és jellege,
– a szerződés értéke és időpontja,
– a referenciát adó személy neve és telefonszáma,
Az előírt C jelű táblázat a nyertes ajánlatában 102. és 103. oldalon található:
– megrendelőként a táblázat tartalmazza 6 óvoda, 6 általános iskola és 1 gimnázium felsorolását, ezen kívül 3 munkahelyi intézményt, a munka jellege szerinti közétkeztetést, a szerződés évszámát, valamint a referenciát adó személyek nevét és telefonszámát.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a referenciák felsorolásából hiányzik a szerződés értéke.
A Döntőbizottság álláspontja szerint az előző 3 évnek a közbeszerzés tárgyára vonatkozó forgalmáról, annak értékéről a nyertes ajánlata az előírt adatokat nem tartalmazta, ezért az nem felelt meg az ajánlati felhívás, illetve a dokumentációban foglalt – korábban jelzett – előírt követelményeknek. Ezen adatok hiányában nem teljesült ajánlatkérő azon elvárása sem, hogy megállapíthassa az ajánlatból, hogy ajánlattevő legalább egy hasonló tárgyú és nagyságrendű referenciával rendelkezik-e.
Ajánlatkérő 8 óvoda részére háromszori étkezéshez napi 595 adag, 5 általános iskolában háromszori étkezéshez napi 520 adag, kétszeri étkezéshez napi 200 adag, egyszeri étkezéshez napi 260 adag, a 3 gimnáziumban háromszori étkezéshez napi 50 adag, kétszeri étkezéshez napi 80 adag, egyszeri étkezéshez 900 adag szállítását igényelte.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a nyertes ajánlatában felsorolt referenciák – a 6 óvoda, a 6 általános iskola, 1 gimnázium – sem az ételadagokat, sem a szerződés értékét nem tartalmazták. A jelen beszerzés értékére az ajánlat 22. oldalán található ajánlati nyilatkozata szerint bruttó 601 646 990 Ft összegű ajánlatot tett. Az ajánlat 40. oldalán levő nyilatkozata szerint iskolai, óvodai és felnőtt ebédet napi 7800 adagban készítenek, de ennek megoszlását – hogy ebből hány adag az óvodai, az iskolai és a felnőtt – szintén nem tartalmazta az ajánlata.
Az ajánlat felsorolt tartalmi hiányaiból adódóan a Döntőbizottság megállapította, hogy a nyertes ajánlata a felsorolt hiányokra tekintettel nem felelt meg az ajánlati felhívás és a dokumentáció előírt követelményeinek, ezért a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja szerint érvénytelen volt.
A Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja szerint érvénytelen az ajánlat, ha az nem felel meg az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételeknek.
A Kbt. 52. § (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő az ajánlatok felbontásakor, illetőleg azt követően megállapítja, hogy mely ajánlatok érvénytelenek.
Ajánlatkérő azzal a magatartásával, hogy az ajánlatok értékelése időszakában, illetve legkésőbb a nyilvános eredményhirdetéskor nem állapította meg a nyertes ajánlattevő ajánlata érvénytelenségét, egyrészt megsértette a Kbt. 52. § (1) bekezdését, másrészt azáltal, hogy a nyertes ajánlat tartalmi érvénytelenségben szenvedett, nem tartalmazta azokat a nyilatkozatokat, illetve nem megfelelően tartalmazta azokat az adatokat, amelyeket az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban előírt, nem állapította meg az ajánlatkérő az ajánlat érvénytelenségét, megsértette a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontját.
A Döntőbizottság ezt követően vizsgálta, hogy az ajánlatkérő által az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentáció kiegészítése körében előírt bírálati követelmények részszempontok tartalmi elemeinek megfelelően értékelte-e az ajánlatokat.
A Döntőbizottság ebből a szempontból azt vizsgálta, hogy az ajánlatkérő értékelése megfelel-e az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban előírt részszempontok tartalmi követelményeinek, és hogy a pontozásos metodikája objektívnek tekinthető-e.
Az első bírálati szempont a műszaki ajánlat tartalma volt az ajánlati felhívás 13. pontja szerint. Az ajánlatkérő a dokumentáció III. fejezetében a feladat műszaki ismertetése 1. pontjában azt írta elő, hogy az ételek táp- és élelemanyag-mennyiségét a 24/1991. (II. 9.) sz. Kormányrendeletben előírtak szerint kell biztosítani.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a hivatkozott rendelet már nincsen hatályban, azt hatályon kívül helyezte a 126/1995. (X. 18.) sz. Kormányrendelet. A jelen beszerzés tárgyát képező gyermek- és diákétkeztetésre vonatkozó hatályos jogszabályok a 80/1999. (XII. 28.) sz. GM–EüM–FVM együttes rendelet, amely hatályba lépett 2000. március 27 én, valamint az 1/2000. (I. 7.) SZCSM rendelet, hatályba lépett 2000. január 22-én.
Ajánlatkérő az ajánlattételi szakaszban az ajánlattevők kérdésére azt írta elő, hogy az ajánlatnak tartalmaznia kell a következő adatokat:
– saját konyhában kívánják az ételeket előállítani, vagy béreltben,
– hol van a konyha, vagyis honnan és hogyan szállítják,
– milyen eszközökkel történik a szállítás, az ételek melegen tartása stb.
Ajánlatkérő által létrehozott 5 fős értékelőbizottság értékelte az ajánlatokat, meghatározta az ajánlattevők sorrendjét, pontozta az ajánlatokat, és az eljárást lezáró döntést is ugyanezen testületi szerv hozta meg.
Az ajánlatkérő az ajánlat műszaki tartalmát az ajánlatok értékelésekor műszaki, technikai felszereltségre, adagok mennyiségére és étlap-összeállítás alszempontokra bontotta tovább, és az adható maximális 100 pontot az előbbiek sorrendjében 25, 35 és 40 pontban határozta meg.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a műszaki ajánlat tartalma, mint első részszempont tartalmi elemei közül a műszaki, technikai felszereltséget az ajánlatkérő vizsgálhatta, mivel ezt követelményként az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban előírta. Az adagok mennyisége és étlap összeállítása, mint részszempont tartalmi elemet azonban sem a dokumentációban, sem a felhívásban nem jelölte meg a közbeszerzési eljárásban, erről az ajánlattevőknek tudomásuk nem volt, így két olyan szempontot is figyelembe vett az első bírálati szempontnál, amelyet nem jelölt meg követelményként és értékelési szempontként a felhívásában, illetve a dokumentációjában. Az adagok mennyiségét és étlap összeállítását ajánlatkérő nem kérte, azt utólag észlelte az ajánlatokban, és összesen a maximálisan 100 adható pontszámból 75 pontban határozták meg ezek értékét.
I. r. kérelmező ajánlata étlapokat, adagmennyiségeket nem tartalmazott, ennek ellenére az étlapok szempontra az adható 40 pontból 20-at, illetve az adagmennyiségre adható 35-ből 20 pontot kapott, amelyet az ajánlatkérő úgy határozott meg, hogy az étlap, illetve az adagmennyiség hiánya esetén az adható maximális pontok 50%-át adja.
A második bírálati szempont az ajánlati ár volt, amelynél ajánlatkérő intézménytípusonként külön-külön értékelte a nyersanyagnorma és a bruttó eladási árakat. Intézménytípusok az óvodai ellátás, az általános iskolai ellátás és a gimnáziumi ellátás volt. Értékelését a nyersanyagnormaárakra úgy végezte el, hogy a magasabb normaár több pontot kapott, abból a megfontolásból kiindulva, hogy a magasabb ár értékesebb nyersanyagból előállított ételeket jelent. Az adható pontokat 20 Ft/adag esetén 1 pont értékűnek számította. A bruttó eladási árak közötti különbségeket 30 Ft/adag egyenlő 1 pont értékkel számította. Ajánlatkérő utóbb tehát e bírálati részszempontra is olyan követelményt állított fel, és ennek megfelelően értékelte, illetve vette figyelembe az ajánlatokat, amelyet korábban a dokumentációban vagy az ajánlati felhívásban követelményként nem határozott meg.
A harmadik részszempont a teljesítés biztonsága volt. E körben a referenciákat, a szakemberek végzettségét és a szolgáltatási felelősségbiztosítás alszempontokat értékelte. A szakemberek végzettsége 25 pontot, a szolgáltatási felelősségbiztosítás 15 pontot, és a referenciák 60 pontot jelentettek értékelésében.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a teljesítés biztonsága mint részszempont tartalmi elemei körében az ajánlatkérő olyan alszempontú vizsgálatot is végzett az ajánlatok értékelésekor, így pl. a felelősségbiztosítás megléte, a referenciák vizsgálata, amelyet egyrészt nem közölt az ajánlattevőkkel, másrészt az ajánlati felhívásában és a dokumentációjában nem ismertetett, mint olyan értékelési követelményt, amelyre figyelemmel vizsgálni fogja az ajánlatokat. A Döntőbizottság megállapította, hogy felelősségbiztosítás megléte vagy annak a nyertes ajánlattevőtől való megkötési előírása nem volt követelmény. A felelősségbiztosítás alszempontra ajánlatkérő 9–15 pontig különféle pontokat adott az ajánlatokra. Azon ajánlattevők ajánlatát is pontozta, amelyek ajánlata nem tartalmazott felelősségbiztosítási kötvényt. Így pl. nem tartalmazta II. r. kérelmező ajánlata és a nyertes ajánlata sem, ettől függetlenül ezen ajánlattevőket is pontozta e szempontból.
A referenciákat ugyanakkor nem vizsgálhatta volna, mivel a referenciákat egyrészt már az alkalmasság értékelésekor vizsgálnia kellett, másrészt ez alapján sem tudhatta összehasonlítani az ajánlatokat, mivel volt olyan ajánlattevő, aki megfelelő vagy a beszerzés tárgyával hasonló nagyságrendű referenciával nem rendelkezett, illetve, hogy rendelkezett-e ilyen referenciával, az az ajánlatából nem volt megállapítható.
A teljesítés biztonsága részszemponton belül a szakemberek végzettsége mint alszempont, megalapozott követelmény volt, amelyet a Döntőbizottság álláspontja szerint az ajánlatkérő vizsgálhatott.
A Kbt. 55. § (6) bekezdése szerint az ajánlatkérő az ajánlatokat a felhívásban meghatározott értékelési szempont alapján bírálja el. Ha az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja kiválasztani, akkor az ajánlatoknak az elbírálás részszempontjai szerinti tartalmi elemeit a felhívásban meghatározott ponthatárok között értékeli, majd az így az egyes tartalmi elemekre adott értékelési pontszámot megszorozza a súlyszámmal, a szorzatokat pedig ajánlatonként összeadja. Az értékelési folyamatban az 59. § (2)–(3) bekezdéseiben foglaltakat is érvényesíteni kell. Az az ajánlat az összességében legelőnyösebb, amelynek az összpontszáma a legnagyobb, vagy amelyet az egyenértékű (azonos összpontszámú) ajánlatok közül a 35. § (1) bekezdése vagy az 59. § (4)–(5) bekezdései alapján előnyben kell részesíteni.
A Kbt. 59. § (1) bekezdése első fordulata szerint az eljárás nyertese az, aki az ajánlatkérő részére az ajánlati felhívásban (és a dokumentációban) meghatározott feltételek alapján a 34. § (1) bekezdésében meghatározott elbírálási szempontok egyike szerint a legkedvezőbb ajánlatot tette.
A Kbt. 26. § (2) bekezdés második fordulata előírja, hogy az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban, illetve a részletes szerződési feltételeket tartalmazó dokumentációban (a továbbiakban: dokumentáció) meghatározott feltételekhez, az ajánlattevő pedig az ajánlatához kötve van.
A Döntőbizottság megállapította ajánlatkérő értékeléséből, hogy az előírt jogszabályi követelményt nem tartotta be. Olyan részszempontokat, tartalmi elemeket is vizsgált az ajánlatok értékelésekor, amelyet az ajánlati felhívás és a dokumentáció korábban nem tartalmazott.
A Döntőbizottság álláspontja szerint erre figyelemmel az ajánlatkérőnek mind a pontozásos értékelése, mind pedig a tartalmi szempontok szerinti értékelése nem volt megalapozott és objektív. A Döntőbizottság figyelembe vette azt a tényt is, hogy a nyertes ajánlata a fentiekre figyelemmel érvénytelen volt, így nem voltak meg a törvényi feltételei, hogy a Döntőbizottság összehasonlítsa az érvényes és az érvénytelen ajánlatokat. Az ajánlatkérő értékelésének objektivitása viszont azon tények szempontjából is megkérdőjelezhető, amelyek az ajánlatok eltérő műszaki tartalmi elemeiből tevődtek össze. Így pl. nem minden ajánlat tartalmazott felelősségbiztosítást, amelyet az ajánlatkérő az utolsó bírálati szempont egyik alszempontjaként értékelt. Továbbá volt olyan ajánlat, amely étlap-összeállítást nem tartalmazott, de ajánlatkérő az első bírálati szempontnál az étlapokat is figyelembe véve értékelte az ajánlatokat. Továbbá az adagok mennyisége területén az ajánlattevők nem voltak azon információk birtokában, hogy az ajánlatkérő olyan követelmény szerint értékelni fogja az ajánlatokat, hogy az ételadagok mennyisége és a hozzá rendelt bruttó eladási ár milyen arányban áll egymással. Az ajánlati ár összehasonlítását a fentiekre figyelemmel a Döntőbizottság nem végezte el.
Ezért a Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő az ajánlatok értékelésekor egyrészt megsértette a Kbt. 55. § (6) bekezdését, erre figyelemmel a Kbt. 59. § (1) bekezdése is sérült, mely maga után vonta, hogy az ajánlatkérő teljes eljárást lezáró döntése ilyen formán nem volt megalapozott és jogszabálysértő volt.
A Döntőbizottság a II. r. kérelmező következőkben részletezett kérelmi részeit az alábbiak szerint nem tartotta megalapozottnak: a Döntőbizottság azon kérelmezői felvetést, mely szerint a nyertes ajánlattevő a Pensio 17 Kft. referenciáját is felsorolta az ajánlatában, a Döntőbizottság nem tartotta alaposnak. Az ajánlat részét tartalmazó referencialevelekből egyértelműen megállapítható, hogy az érintett intézményekben a közétkeztetési szolgáltatást a Süllős és Süllős Bt. végzi, és erre egyértelmű nyilatkozatot tettek az intézményvezetők.
A Döntőbizottság megállapította, hogy II. r. kérelmező az ajánlat benyújtásakor az ISO 9002 minőségbiztosítási tanúsítvánnyal még nem rendelkezett, ezért ennek az ajánlatok értékelése (bírálata) időszaka alatti megszerzését az ajánlatkérő nem vehette figyelembe. Erre figyelemmel a Döntőbizottság II. r. kérelmezônek a minôségtanúsításra vonatkozó álláspontját nem tartotta megalapozottnak a Kbt. 49. § (2) és 50. § (1) bekezdése alapján.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított hatáskörénél fogva a Kbt. 88. § (1) bekezdés c), d) és h) pontja szerinti jogkövetkezményt alkalmazta az ajánlatkérővel szemben. Az ajánlatkérő a jogorvoslati eljárásban már az ideiglenes intézkedés meghozatalát megelőzően bejelentette, hogy a jogorvoslati eljárás érdemi lezárásáig szerződést nem kíván kötni a nyertes ajánlattevővel. Erre is figyelemmel alkalmazta a Döntőbizottság a fentebb felsorolt intézkedéseket.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2000. június 22.
Dr. Eke Pekács Tibor s. k. Ruthner Oszkár s. k.
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Székelyné Bihari Mária s. k.
közbeszerzési biztos
