KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (4846)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt. sz.: D.176/12/2000
Tárgy: a HAJTA-FOOD Kft. jogorvoslati kérelme az MH Budapesti Katonai Szakképző Iskola és Kollégium közbeszerzési eljárása ellen
A Közbeszerzési Döntőbizottság (továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
Dr. Vancsura Anita ügyvéd (1054 Budapest, Steindl I. u. 9.) által képviselt HAJTA-FOOD Húsipari és Sütőipari Termékeket Előállító és Forgalmazó Kft. (2115 Vácszentlászló, Fő út 13., továbbiakban: kérelmező) kérelmét – melyet az MH Budapesti Szakképző Iskola és Kollégium (1091 Budapest, Üllői út 133–135., továbbiakban: ajánlatkérő) különböző húsipari termékek szállítása tárgyú közbeszerzési eljárása ellen indított – a Döntőbizottság elutasítja.
Az eljárásban felmerült költségeiket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő nyílt eljárás lefolytatására ajánlati felhívást tett közzé a K. É. 2000. február 2-án megjelent 5. számában, különböző húsipari termékek – marhahús 5000 kg, sertéshús 16 000 kg, hentesáru 20 000 kg – beszerzésére. A beszerzési igényét nem határozta meg árucikkenként.
A részajánlat és többváltozatú ajánlat tételét kizárta.
Az ajánlatok elbírálására ajánlatkérő a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás elbírálási szempontot választotta.
Az ajánlattevők pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmassága igazolására előírta:
– a számlavezető pénzintézet nyilatkozatának,
– az 1998. évi cégformára előírt gazdasági beszámolónak,
– a Kbt. 46. § (4)–(6) bekezdése szerinti hatósági igazolásoknak és ajánlattevői nyilatkozatoknak,
– a Kbt. 46. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjának hatálya alá nem tartozásra vonatkozó ajánlattevői nyilatkozatnak,
– a Kbt. 46. § (1) bekezdés b) pontjára vonatkozó hatósági igazolásoknak,
– az ajánlattevő cég cégbírósági bejegyzéséről szóló okiratnak
a csatolását. E pontban ajánlatkérő előírta még a megelőző három év referenciáinak ismertetését és annak bizonyítását, hogy ajánlattevő a tevékenységét elismert – bármely nemzeti rendszerben akkreditált – minőségtanúsító intézménytől származó tanúsítvány alapján végzi. Ezen igazolásokon és nyilatkozatokon kívül ajánlatkérő sem a felhívásban, sem a dokumentációban nem írta elő más adatok, tények igazolására szolgáló dokumentum csatolását.
Az ajánlattételi határidőre, március 14-ére 10 ajánlat érkezett ajánlatkérőhöz: a kérelmező, a Pápai Hús Rt., a Pick Szeged Szalámigyártó és Húsüzem Rt., a Halmschlager Trade Rt., a Budapesti Hús és Nagykereskedelmi Közös Vállalat, a Zalahús Rt., a Rózsavölgyi Kft., az Adroner Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., a Gyulai Húskombinát Rt. és a Budapesti Húspiac Kft. ajánlata. Az ajánlatok bontásáról március 20-án elkészített jegyzőkönyvben ajánlatkérő rögzítette, hogy "a kiértékelés az általa leggyakrabban megrendelt termékszegmens (kb. 15-20 termék) alapján történik átlagár, illetve besorolási mátrix alapján".
Ajánlatkérő az ajánlatok vizsgálata során magyarázatot kért kérelmezőtől a kirívóan alacsony ajánlati árra nézve. Kérelmező az április 11-i válaszlevelében közölte, hogy miután a felhívás szerint az ajánlatok elbírálási szempontjaként a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás szerepel, törekedett arra, hogy kedvező árakat tudjon biztosítani. Ennek érdekében új húsüzemekkel vette fel a kapcsolatot, és biztosította kedvező ajánlati árának szerződéses hátterét.
Május 2-án kelt levelével ajánlatkérő értesítette kérelmezőt, hogy az eljárásból kizárta, mivel:
1. magyarázatában a felajánlott termék árát nem indokolta,
2. a forgalmazott termékek származási helye teljes mértékben ismeretlen,
3. magyarázatában nem nevezte meg a termékek gyártóját, illetve a teljesítésben még érintettek nevét,
4. nem bizonyította, hogy a forgalmazott termékek minőségbiztosító tanúsítvánnyal rendelkező helyekről származnak.
Kizárásra került még az eljárásból a Halmschlager Trade Rt. is, miután a hiányok pótlását nem megfelelően teljesítette.
Ajánlatkérő megvizsgálta a fennmaradó 8 ajánlatot, az ajánlatok kiértékeléséről április 25-én jegyzőkönyvet készített. A jegyzőkönyv mellékletében rögzítette, hogy az értékelés során az ajánlattevők által felajánlott termékféleségek közül mely termékféleségek árát, milyen módon hasonlította össze. Miután az ajánlatok nem tartalmaztak egyösszegű árajánlatot, ajánlatkérő maga határozta meg azokat a következő módon:
Az ajánlatokban megadott marhahús- és sertéshús-féleségekből az általa kiválasztott termék árát beszorozta az igényelt mennyiséggel (5000 kg, illetve 16 000 kg), ehhez hozzáadta az általa az egyes ajánlattevők által a 10 fajta árucikket jóval meghaladó számú termékcikkre adott választékból kiválasztott 10 fajta hentesáru átlagárának és az igényelt mennyiségnek (20 000 kg) a szorzatát.
A május 11-én tartott eredményhirdetésen a Pápa Hús Rt.-nek a fenti módon 19 171 000 Ft-ban kialakított árat tartalmazó ajánlatát hirdette ki nyertesnek.
Kérelmező május 16-án jogorvoslati kérelmet terjesztett elő a Döntőbizottsághoz. Sérelmezte, hogy ajánlatkérő őt kizárta a közbeszerzési eljárásból, álláspontja szerint a kizárás indokai nem helytállók.
Az első kizárási okot illetően előadta, hogy a válasza a Kbt. vonatkozó rendelkezése alapulvétele mellett kielégítő volt, egyébként is joga van ajánlattevőnek, hogy akár veszteséggel is szállítson, a további kizárási okra nézve pedig arra hivatkozott, hogy nem írta elő ajánlatkérő a kizárást közlő levélben igényelt adatok közlését.
Kérte a jogsértés megállapítását, a kizárást kimondó ajánlatkérői döntés megsemmisítését, ajánlatkérővel szemben bírság kiszabását és ajánlatkérő kötelezését a költségei megtérítésére.
Ajánlatkérő a május 22-én kelt észrevételében kérte a jogorvoslati kérelem elutasítását, döntése indokait fenntartotta.
A Döntőbizottság a felek írásos és a tárgyaláson szóban előadott észrevételei, nyilatkozatai, valamint a közbeszerzési eljárásban keletkezett dokumentumok tartalma alapján megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem nem megalapozott, mert a kizárási indokok egy része helytálló.
Az első kizárási indok helytállóságára vonatkozóan a Kbt. vonatkozó, 57. §-ából kell kiindulni, miszerint: "(l) Az ajánlatok elbírálása során az ajánlatkérő írásban és a többi ajánlattevő egyidejű értesítése mellett felvilágosítást kérhet az ajánlattevőtől az ajánlattal kapcsolatos nem egyértelmű kijelentések tartalmának tisztázása végett.
(2) Ha az ajánlat kirívóan alacsony ellenszolgáltatást tartalmaz, az ajánlatkérőnek írásban kell magyarázatot kérnie."
A törvény nem írja elő, hogy a magyarázatnak milyen mélységben kell indokolni a kirívóan alacsony ellenszolgáltatást, a két bekezdés összevetéséből az következik, hogy a magyarázattal szembeni törvényi elvárás mindösszesen az, hogy az ajánlat kérdéses tartalmi elemét kell abban egyértelművé tenni. Kérelmező a válaszlevelében adott magyarázatban nem tette egyértelművé, hogy az általa megajánlott alacsony áron jó minőségben tud szállítani, mert az ajánlatában egyedüli beszállítóként a Surjánhús Kft.-t jelölte meg, ehhez képest a magyarázatban ismeretlen beszállítókkal való kapcsolatfelvételre utalt. Így ajánlatkérő bizonytalanságban maradt a szállítandó termékek árát illetően, ugyanis az ár alapvetően a minőség függvénye. Az első kizárási indoka helytálló.
A második kizárási indokot illetően a Döntőbizottság rámutat arra, hogy ajánlatkérő csak azon adatok, tények igazolását kérheti számon az ajánlattevőtől, melyekre nézve az ajánlati felhívás, illetve a dokumentáció előírást tartalmazott. Ajánlatkérő sem az ajánlati felhívásban, sem a dokumentációban nem kötötte ki az ajánlat érvényességi feltételeként a forgalmazott termékek származási helyének ismertetését; ezért ezen adat hiánya nem adott jogalapot a kérelmező kizárására.
A harmadik kizárási indok sem helytálló, mert ajánlatkérő a magyarázatot kérő, március 31-én kelt levélben nem kérte – az 57. § fent idézett rendelkezései értelmében nem is kérhette – a teljesítésben közreműködők (pl. gyártók) nevének megjelölését. Ajánlatkérő a teljesítésben közreműködők adatait csak az ajánlati felhívás 11. a) pont negyedik bekezdésében előírt szempontból ismerhette meg, nevezetesen a tekintetben, hogy a teljesítésbe 10%-ot meghaladóan bevonni kívánt alvállalkozó(k) ellen nem indult-e csőd-, illetve felszámolási eljárás, van-e köztartozásuk, nem lettek-e korában eltiltva a közbeszerzési eljárásban való részvételtől [l.: Kbt. 46. § (1) bekezdés a), c), d) pont]. A felhívás 11. a) pontjában előírt igazolásokat, nyilatkozatokat pedig kérelmező ajánlatához csatolta, a felhívás alapján az alvállalkozókkal kapcsolatos további adat szolgáltatására nem volt köteles, tehát ajánlatkérő által közölt harmadik kizárási indok sem helytálló.
A negyedik kizárási indok helytálló volt. Ajánlatkérő a felhívás 11. a) pont utolsó "–" bekezdésében az ajánlat érvényességi feltételeként előírta annak bizonyítását, hogy a szállító a tevékenységét bármely nemzeti rendszerben akkreditált minőségtanúsító intézménytől származó tanúsítvány alapján végzi. Kérelmező az ajánlatában nyilatkozott, hogy szállítója – a Surjánhús Kft. – HACCP minőségtanúsító rendszer követelményei alapján végzi a tevékenységét, kérelmező pedig "megkezdte az ágazatra 2001. január 1-jétől kötelező HACCP-tanúsítvány megszerzéséhez szükséges felkészülést". A nyilatkozattal kérelmező nem bizonyította, hogy akár ő, akár szállítója rendelkezne bármely nemzeti rendszerben akkreditált minőségtanúsító intézménytől származó tanúsítvánnyal, mert csak szállítójára nézve bizonyította, hogy a HACCP rendszer alapján végzi a tevékenységét, saját magára nézve közölte, hogy még csak a jövőben fogja megszerezni a HACCP-tanúsítványt.
A Döntőbizottság megállapítja, hogy a Kbt. 52. § (2) bekezdésére tekintettel az 53. § (2) bekezdés alapján ajánlatkérő az első és negyedik kizárási indok alapján helytállóan zárta ki kérelmezőt a közbeszerzési eljárásból, így a jogorvoslati kérelem nem megalapozott.
A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárásban keletkezett dokumentumok vizsgálata során észlelte, hogy ajánlatkérő a húsárufajtákat illetően általánosságban fogalmazta meg a beszerzés tárgyát, és nem adta meg a fajtánkénti mennyiséget, s miután az így megfogalmazott ajánlatkérésre egymással összehasonlíthatatlan ajánlatok érkeztek, az ajánlatok bontásakor közölte, hogy általa leggyakrabban használt 15-20 féle árucikket veszi alapul az összehasonlításkor. Észlelte a Döntőbizottság azt is, hogy a hentesáru-beszerzés tárgyának konkrét megadása hiányában az ajánlattevők nem tudtak egyösszegű árajánlatot tenni, ezért az ajánlatkérő lényegében saját maga kalkulálta ki az egyes ajánlati árakat.
A Döntőbizottság rámutat arra, hogy ajánlatkérő eljárása nem volt helytálló. Ajánlatkérőnek a Kbt. 40. § (1) bekezdése értelmében az ajánlati felhívásban konkrétan meg kell határozni, hogy a hentesáru beszerzési tárgyon belül milyen árucikkeket kíván beszerezni (pl. az összehasonlítás tárgyát képezőket), mert az ajánlattevők csak ezáltal tudnak egymással összehasonlítható ajánlatot tenni. Az ajánlatkérő által alkalmazott összehasonlítási mód szubjektív értékeléshez vezet, ha ajánlatkérő azon árucikkek árát hasonlítja össze, amelyek árai az általa preferálni kívánt ajánlattevőnél alacsonyabbak.
A Döntőbizottság ellenőrizte az ajánlatkérő értékelését, és megállapította, hogy a Pápai Hús Rt. ajánlata volt a legelőnyösebb bármelyik tíz árucikkre eszközölt összehasonlítás esetén. A Döntőbizottság ezért eltekintett a jogsértés megállapításától, egyrészről erre irányuló jogorvoslati kérelem, másrészről jogsérelem hiánya miatt.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a 88. § (1) bekezdés a) pontja szerint rendelkezett.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2000. június 15.
Dr. Csitkei Mária s. k. Németh István s. k.
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Ruthner Oszkár s. k.
közbeszerzési biztos
