KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (4848)


1024 Budapest, Margit krt. 85.
Telefon: 356-1337
Fax: 355-5082
Ikt. sz.: D.144/15/2000.

Tárgy: T-Bau Rt. jogorvoslati kérelme a Tolna Megyei Önkormányzat közbeszerzési eljárása ellen

A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi

HATÁROZAT-ot:

A Döntőbizottság a T-Bau Építőipari Rt. (7100 Szekszárd, Tinódi u. 8., képviseli dr. Szegesdi Judit ügyvéd, 7100 Szekszárd, Tinódi u. 9., a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmét, amelyet a Tolna Megyei Önkormányzat (7100 Szekszárd, Mártírok tere 11–13., a továbbiakban: ajánlatkérő) "Szekszárd, Ady E. Középiskola, Szakképző Iskola és Kollégium rekonstrukciója és bővítése tantermekkel" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, elutasítja.
Az eljárás során felmerült költségeket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.

INDOKOLÁS

Ajánlatkérő a K. É. 2000. február 23-án megjelent 8. számában részvételi felhívást tett közzé előminősítési eljárás megindítására.
A beszerzés tárgyát az alábbiak szerint jelölte meg: Szekszárd, Ady Endre Középiskola, Szakképző Iskola és Kollégium rekonstrukciója és bővítése tantermekkel.
Az intézményi rekonstrukciós bővítés a Széchenyi utcában az A és B épületet, valamint a 14. sz. épületet, az Auguszt Imre utcában az otthonépületet, a tanműhelyt, a konyhaéttermet, és a bővítésként készülő új szakképző iskolát foglalja magába.
Ajánlatkérő részvételi felhívásának 9. pontjában meghatározta a résztvevők pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmassága igazolására kért adatokat és tényeket. A műszaki alkalmasság vonatkozásában az alábbiakat kérte ajánlatkérő:
– Az előző 5 év legjelentősebb építési beruházásainak ismertetése (legalább az ellenszolgáltatás összege, a teljesítés ideje és a szerződést kötő másik fél megnevezésével).
– Saját szakembereinek (szervezeti egységeknek), illetve vezetőknek a megnevezése, képzettségük ismertetése.
– Minőségbiztosítási tanúsítvány csatolása.
A 10. a) pontban meghatározásra kerültek a részvételre jelentkezők alkalmassága elbírálásának szempontjai is, illetve a b) pontban a részvételre jelentkezőknek a szerződés teljesítésére alkalmatlanná minősítésének szempontjai is. Ezek az alábbiak voltak:
– Az 1997. és 1998. évi mérleg, illetve eredménykimutatás szerinti nettó árbevétele nem éri el az 50 M Ft-ot.
– A részvételre jelentkező pénzügyi és gazdasági helyzete nem megfelelő: a beruházáshoz szükséges hitelképességét bank nem igazolja.
– Fővállalkozási tevékenységben legalább 2 fő felsőfokú végzettségű szakemberrel nem rendelkezik.
– Minőségbiztosítási tanúsítvánnyal nem rendelkezik.
Ajánlatkérő a részvételi szakban dokumentációt nem készített.
A részvételi jelentkezések beadási határideje 2000. március 20. volt, amely időpontig 14 jelentkezés érkezett ajánlatkérőhöz, amelyek az alábbi voltak: Maszer Rt., Strabag Rt., Középület-építő Rt., Mirold Rt., Genép Rt., BAU System Kft., Dunaépszer Rt., Csőszer Rt., Délépítő Rt., Wiedeman Rt., Kész Kft., Fürman Kft., Timpanon Kft. és a kérelmező.
A részvételi jelentkezések bontását követően ajánlatkérő megbízottja, az Óbuda-Újlak Beruházás Szervező és Fővállalkozó Rt. megvizsgálta a beadott jelentkezések tartalmát, és hiánypótlásra adott lehetőséget a Mirold Rt. és Fürman Rt. részére.
A hiánypótlások beérkezését követően került sor a részvételre jelentkezők pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasságának értékelésére.
Az értékelés szerint a szerződés teljesítésére műszaki szempontból alkalmatlannak minősítette ajánlatkérő a Mirold Rt.-t, illetve a kérelmezőt. A Mirold Rt. alkalmatlanná minősítésének oka az auditált minőségbiztosítási rendszer hiánya, illetve a cégkivonat tanúsága szerint a tevékenységi körök alapján a jelen kivitelezéshez szükséges jogosítvány hiánya volt.
Kérelmező alkalmatlanná minősítésének okaként ajánlatkérő az alábbiakat jelölte meg: a minőségbiztosítási tanúsítvány meglétére vonatkozó követelmények alapján a kérelmező műszaki szempontból alkalmatlannak minősül.
Ezen ajánlatkérői döntés ellen nyújtott be kérelmező 2000. május 4-én jogorvoslati kérelmet, amelyben kérte, hogy a Döntőbizottság semmisítse meg ajánlatkérőnek a részvételi szakaszt lezáró döntését, állapítsa meg a jogsértést, illetve kötelezze ajánlatkérőt új döntés meghozatalára és a költségek viselésére. Kérelmének indoklásaképpen az alábbiakat adta elő:
Ajánlatkérő a kiírástól eltérő szempontok alapján választotta ki az alkalmasnak minősített jelentkezők csoportját. Álláspontja szerint a részvételi felhívás 10. b) pontja tartalmazta azokat a bírálati szempontokat, melyek alapján a pályázót alkalmatlanná lehetett minősíteni, ezek között azonban olyan, hogy műszaki szempontból alkalmatlan, nem szerepel.
A részvételi felhívás 10. b) pontjában foglaltaknak eleget tettek, tekintettel arra, hogy pályázatukhoz csatolták a cégük vezetőit bemutató leírást, ebből megállapítható volt, hogy kettőnél több felsőfokú végzettségű szakemberük van, illetve becsatolták a részvénytársaságuk rendelkezésére álló minőségbiztosítási tanúsítványt is. Nem lehet kizárási jogcím az, hogy nem rendelkeznek ISO 9000-es minőségi biztosítási rendszerrel, tekintettel arra, hogy az nem is volt pályázati feltétel. Az ISO 9000-es rendszeren kívül léteznek más érvényes jogszabály alapján működő minőségbiztosítási rendszerek is. Amennyiben ajánlatkérő ezeket figyelmen kívül hagyja, úgy a versenysemlegesség elve sérül.
Ajánlatkérő érdemi észrevételében kérte a megalapozatlan jogorvoslati kérelem elutasítását.
Álláspontja szerint a részvételi felhívás 9. pontja (összhangban a Kbt. vonatkozó szabályaival) tartalmazta a jelentkezők pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasságának igazolására kért adatok és tények felsorolását. Azok értékelését követően tett azon megállapítás, hogy kérelmező műszakilag alkalmatlan a szerződés teljesítésére, nem jelenti a kiírástól eltérő értékelést. Ajánlatkérő a részvételi felhívásban egyértelműen meghatározta, hogy a műszaki alkalmasság igazolására csatolni kell a Kbt. 44. § (2) bekezdés g) pontja szerinti minőségbiztosítási tanúsítványt. Ennek hiányát ajánlatkérő alkalmatlansági feltételként írta elő.
Kérelmező a betonfeldolgozásra és betonacél szerelésére vonatkozó ÉMI-tanúsítványt csatolt be, mely tevékenység nem fedi le a jelen közbeszerzés tárgyát képező beruházás összes munkafolyamatát, hanem annak csak egy kis szeletét. Megítélésük szerint a kérelmező által becsatolt ÉMI-tanúsítvány egy termék minőségét tanúsítja, és így a Kbt. 44. § (2) bekezdés e) pontja szerinti követelményt elégíti ki.
Ajánlatkérő valóban nem írta elő és nem is követeli meg ISO 9000 minőségbiztosítási rendszer meglétének igazolását, azt viszont előírta, hogy a becsatolt tanúsítvány a pályázó cég minőségbiztosítási rendszerének meglétét, alkalmasságát, alkalmazását igazolja.
A 2000. június 1-jén megtartott tárgyaláson kérelmező annyiban egészítette ki jogorvoslati kérelmét, hogy sérelmezte azt is, hogy ajánlatkérő nem biztosított részére hiánypótlási lehetőséget, miután észlelte, hogy a kérelmező által benyújtott ÉMI-tanúsítvány nem felel meg a részvételi felhívás 10. b) pontja 4. francia bekezdésében foglalt feltételnek.
Kérelmező előadta, hogy álláspontja szerint az általa becsatolt ÉMI-tanúsítvány egyértelműen megfelel a Kbt. 44. § (2) bekezdésének g) pontjában rögzítetteknek, különös tekintettel arra, hogy ezen tanúsítvány a DOM Építőipari Vállalat csoporthoz tartozó cégek részére került kiállításra, amely cégek között megtalálhatók egyéb építőipari tevékenységet, illetve kivitelező tevékenységet (pl. villanyszerelést, állványozást) végző cégek is.
Ajánlatkérő a kérelmező által sérelmezett hiánypótlási lehetőség kapcsán előadta, hogy a Kbt. 43. § (4) bekezdése, a 44. és 46. §-ok szerinti igazolás vagy nyilatkozat utólagos csatolására, illetve formai hiányosságok pótlására biztosít hiánypótlási lehetőséget. Nem megfelelő igazolás becsatolása esetén ajánlatkérőnek nincs arra módja, hogy újabb és szélesebb körű igazolás csatolására adjon hiánypótlási lehetőséget ajánlattevőnek.
A Döntőbizottságnak abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy ajánlatkérő döntése, miszerint kérelmezőt műszaki szempontból alkalmatlannak találta, megalapozott volt-e, illetve, hogy a kérelmező által benyújtott ÉMI-tanúsítvány megfelel-e a Kbt. 44. § (2) bekezdés g) pontjában foglaltaknak.
A Kbt. 44. § (2) bekezdés g) pontja szerint az ajánlattevőnek, illetőleg az alvállalkozónak a szerződés teljesítéséhez szükséges műszaki alkalmassága igazolható a saját és teljesítésbe bevonandó műszaki vagy gazdasági egységek minőségbiztosítási rendszerének – bármely nemzeti rendszerben akkreditált – tanúsító általi tanúsításával.
Ajánlatkérő a részvételi felhívásának 9. pontjában a műszaki alkalmasság kritériumaként írta elő minőségbiztosítási tanúsítvány csatolását, illetve a 10. b) pontban a szerződés teljesítésére alkalmatlanná minősítés szempontjai között megjelölte, hogy alkalmatlan azon részvételre jelentkező, aki minőségbiztosítási tanúsítvánnyal nem rendelkezik. A Kbt. idézett szakaszának, illetve a részvételi felhívás 9. és 10. b) pontja 4. francia bekezdésének összevetéséből megállapítható, hogy ajánlatkérő a 44. § (2) bekezdés g) pontja szerinti minőségbiztosítási rendszerre vonatkozó tanúsítvány hiányát jelölte meg, mint műszaki alkalmatlanság, illetve mint a szerződés teljesítésére alkalmatlanná minősítés egyik szempontját. Ezen minőségbiztosítási tanúsítvány azt hivatott bizonyítani, hogy valamely szervezet felkészült bizonyos tevékenységek meghatározott feltételek szerinti végzésére.
Kérelmező jelentkezéséhez az Építésügyi Minőség-ellenőrző Intézet Pécsi Minőség-ellenőrző Állomása által 1994. december 15-én T-894 számon kiadott tanúsítványt csatolta, amely igazolja, hogy az ÉMI által lefolytatott ellenőrzések alapján a DOM Építőipari Vállalatcsoporthoz tartozó T-Bau Építőipari Részvénytársaság Építési Üzemág Magasépítési Építésvezetőség alkalmas beton bedolgozásának végzésére és betonacél szerkezet szerelésére nukleáris létesítmények építés-kivitelezése során az MSZ–04-802-2/1190. és az MSZ–04-803-5/1989. ágazati szabványok szerint. Az alkalmazási terület a tanúsítvány szerint az ország területén kivitelezett, illetve kivitelezésre kerülő nukleáris létesítményekre terjed ki, amelyeknek tárgya "síkalapozások készítése, betonacél-szerelés, betonbedolgozás, helyszíni felmenő beton- és vasbeton szerkezetek készítése, betonacél-szerelés és betonbedolgozás".
A Kbt. 44. § (2) bekezdés e) pontja szerint az ajánlattevőnek, illetőleg az alvállalkozónak a szerződés teljesítéséhez szükséges műszaki alkalmassága igazolható a megkövetelt és egyértelműen megadott műszaki leírások tekintetében az elismert – bármely nemzeti rendszerben akkreditált – minőségtanúsító intézménytől származó tanúsítvánnyal.
Megvizsgálva a kérelmező által becsatolt és a fentiekben részletezett ÉMI-tanúsítványt, az a Döntőbizottság álláspontja szerint a Kbt. 44. § (2) bekezdés e) pontja szerinti minőségtanúsító intézménytől származó tanúsítványnak minősíthető, amely valamely termék vonatkozásában kiadott tanúsítvány.
A Döntőbizottság ezen álláspontját támasztja alá az Építésügyi Minőségellenőrző Rt.-nek a MIG–52/2000. számú 2000. június 5-én kelt levelében adott nyilatkozata, miszerint az ÉMI Rt. mint tanúsító szervezet nem akkreditált sem a magyar, sem más nemzeti akkreditáló minőségbiztosítási rendszerben. Az ÉMI akkreditációja laboratóriumi vizsgálatokra (NFEN 45 001) és terméktanúsítása (NFEN 45 011) vonatkozik.
A fenti ÉMI nyilatkozat alapján egyértelműen megállapítható, hogy az ÉMI kérelmező részére kiadott tanúsítványában terméktanúsításra vonatkozó igazolást adott ki.
Ajánlatkérő részvételi felhívásnak 9. és 10. b) pontjában viszont a Kbt. 44. § (2) bekezdés g) pontja szerint az ajánlattevő minőségbiztosítási rendszere tanúsításának igazolását kérte.
A Döntőbizottság ajánlatkérő álláspontjával megegyezően megállapította, hogy kérelmező nem az ajánlati felhívásnak megfelelő minőségbiztosítási tanúsítványt csatolta, így helytálló ajánlatkérő azon megállapítása, miszerint a szerződés teljesítésére a kérelmezőt – műszaki szempontból – alkalmatlannak minősítette.
A kérelmezőnek a hiánypótlási lehetőség biztosítására vonatkozó kérelmét sem találta megalapozottnak a Döntőbizottság.
A Kbt. 43. § (4) bekezdése szerint az ajánlatkérő egy ízben, az összes ajánlattevő számára azonos feltételekkel, legfeljebb tíznapos határidőt biztosíthat a 44. és 46. § szerinti igazolás vagy nyilatkozat utólagos csatolására, illetve az ajánlattal kapcsolatos formai hiányosságok pótlására, így különösen a nem megfelelő aláírással vagy példányszámban benyújtott ajánlat esetén.
A Kbt. idézett rendelkezése alapján ajánlatkérő hiánypótlásként jogszerűen csak a 44. és 46. §-ok szerinti igazolás vagy nyilatkozat utólagos pótlására biztosíthat lehetőséget. A részvételi jelentkezések érdemi vizsgálata során ajánlatkérő nem biztosíthat lehetőséget hiánypótlásra olyan már becsatolt tanúsítvány vonatkozásában, amely tartalmilag nem megfelelő, jelen esetben az nem az ajánlatkérő által műszaki alkalmassági feltételként megjelöltek igazolására szolgál.
Jelen esetben helytálló ajánlatkérő hivatkozása, miszerint kérelmezőnek nem adhatott lehetőséget másik tanúsítvány becsatolására, hiszen a részvételi jelentkezések bontásakor megállapíthatóan kérelmező eleget tett a részvételi felhívás 9. és 10. pontjaiban meghatározott nyilatkozatok és igazolások becsatolására vonatkozó előírásoknak.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésének c) pontjában biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján a megalapozatlan jogorvoslati kérelmet elutasította.
A bírósági jogorvoslat jogát a 89. § (1) bekezdése biztosítja.

Budapest, 2000. június 19.


Dr. Kozmáné dr. Gocs Éva s. k. Bujdosó Gézáné s. k.
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos

Kalmárné Diósy Ildikó s. k.
közbeszerzési biztos


 

index.html Fel