KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (4851)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt. sz.: D.165/11/2000
Tárgy: a Jánosik és Társai Kft. jogorvoslati kérelme az Ifjúsági és Sportminisztérium közbeszerzési eljárása ellen
A Közbeszerzési Döntőbizottság (továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerezések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
Dr. Karcagi Zoltán ügyvéd (3525 Miskolc, Széchényi u. 27.) által képviselt Jánosik és Társai Ipari Szolgáltató és Karbantartó Kft. (3531 Miskolc, Győri kapu 23., továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmének, melyet az Ifjúsági és Sportminisztérium (1054 Budapest, Hold u. 1., továbbiakban: ajánlatkérő) "LOT1: takarítási szolgáltatás" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen indított, a Döntőbizottság helyt ad.
Megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (továbbiakban: Kbt.) 24. § (2) bekezdését és az 52. § (2) bekezdés d) pontjára figyelemmel az 59. § (1) bekezdését, ezért 3 000 000 Ft, azaz hárommillió forint bírság megfizetésére kötelezi ajánlatkérőt. Ajánlatkérő a bírság összegét a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül a Közbeszerzések Tanácsa MNB 10032000-01720361-00000000 számú számlájára köteles befizetni.
Ajánlatkérő a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül köteles megtéríteni kérelmező részére 30 000 Ft, azaz harmincezer forint igazgatási szolgáltatási díjat.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő nyílt eljárás lefolytatására ajánlati felhívást tett közzé a K. É. 2000. február 23-án megjelent 8. számában "LOT1: takarítási szolgáltatás"-nak és "LOT2: személy- és vagyonvédelmi tevékenység"-nek a szerződés aláírásától határozatlan időtartamig történő ellátására.
Az ajánlati felhívás 11. a) pontjában ajánlatkérő – többek között – kérte az ajánlattevő előző 3 évi teljes forgalmáról és ugyanezen időszakban a beszerzés tárgya szerinti forgalmáról szóló nyilatkozatot és az előző 3 évi legjelentősebb szolgáltatásainak ismertetését, különös tekintettel az államigazgatási intézményekben szerzett referenciákra, az ellenszolgáltatás összege, a teljesítés ideje és a szerződést kötő másik fél megnevezésével. Ajánlatkérő dokumentációt is kibocsátott, mely előírásokat tartalmazott az ajánlat elkészítéséhez, meghatározta a takarítandó területet és ajánlatkérő elvárásait a takarítási technológiára nézve, valamint része volt a megkötendő szerződés tervezete is.
A felhívásra annak közzétételének napját követő naptól számított 41. napon 10.00 óráig lehetett ajánlatot benyújtani.
A felhívás 15. a) pontjában ajánlatkérő közölte, hogy az eredményhirdetés az ajánlatok felbontásától számított 20. munkanapon 10.00 órakor lesz, a szerződéskötés pedig az eredményhirdetés utáni 8. munkanapon.
Az ajánlattételi határidőre, április 4-re a takarítási szolgáltatásra kilenc ajánlattevő nyújtott be ajánlatot: a kérelmező, a Szabó Biztonsági Iroda, a Civil Kft., a Selec Trade Kft., a Defend Security Kft., a Védelem Kft., a P. Dussmann Kft., a Villám Takarító Kft. és a Gyulaépszolg Kft.
Ajánlatkérő megvizsgálta az ajánlatokat, és a takarítási szolgáltatás beszerzés tárgyában április 27-én készült jegyzőkönyvben azt a megállapítást tette, hogy 4 ajánlattevő – köztük a kérelmező ajánlata – nem felel meg "a pályázat tartalmi előírásainak". Kérelmező ajánlatára vonatkozóan ezt azzal indokolta, hogy egyrészt a referenciajegyzékben megjelölt személyek nem elérhetők, másrészt a csatolt referencialevelek közül nem mindegyiket referencia céljából adták ki. Ajánlatkérő az április 28-án kelt, kérelmező által május 4-én átvett levélben értesítette kérelmezőt, hogy hamis adat szolgáltatása miatt az eljárásból kizárta, a hamis adatszolgáltatásra példaként a Miniszterelnöki Hivatal levelére hivatkozott, mint nem referenciaigazolásként kiadott levélre.
Ajánlatkérő a május 4-i eredményhirdetésen a Szabó Biztonsági Iroda 596 750 Ft/hónap összegű ajánlatát hirdette ki nyertesnek.
Kérelmező a május 9-én kelt, a Döntőbizottsághoz május 15-én érkezett jogorvoslati kérelmében sérelmezte a közbeszerzési eljárásból való kizárását. Álláspontja szerint kizárása nem volt jogszerű, mert az annak indokául példaként hivatkozott, Miniszterelnöki Hivatal által írt levél valódi tényt tartalmazott, és bár megnevezése nem "referencialevél", de a jó munkavégzésük igazolása folytán tartalmilag referenciának minősül.
Vitatta, hogy a referencialevelekben megadott személyek egy részének telefonon való elérhetetlensége megalapozná a hamis adatszolgáltatást, illetve az ezen a címen történő kizárását.
Kérte annak vizsgálatát, hogy ajánlatkérő miért nem nyilvánította érvénytelennek azokat az ajánlatokat, melyekben az ajánlattevő nem a kiírásnak megfelelően jelölte meg a takarítási összeget.
Kérte a jogsértés megállapítását, a kizárását kimondó és az eljárást lezáró ajánlatkérői döntés megsemmisítését, ajánlatkérővel szemben bírság kiszabását, valamint ajánlatkérő kötelezését a jogorvoslati eljárásban felmerült költségei megtérítésére.
Ajánlatkérő a május 17-én kelt észrevételében kérte a jogorvoslati kérelem elutasítását. Kérelmezőnek a közbeszerzési eljárásból való kizárását illetően lényegében megismételte a kérelmezővel közölteket, kiegészítve azzal, hogy szúrópróbaszerűen 6 referenciaszemélyt hívott fel telefonon, ebből 4 nem volt elérhető. Az egyes ajánlatok érvénytelenítésének elmulasztásával kapcsolatos kérelmezői kifogásra közölte, hogy az ajánlatok bontásakor az érvénytelenség kérdésében nem döntött, de az ajánlatok elbírálása során érvénytelenné nyilvánította azt az ajánlatot, melyben az ajánlati árak bontása nem felelt meg az ajánlati felhívásnak. A május 30-án kelt beadványában közölte, hogy a nyertessel a szerződést megkötötte.
A Döntőbizottság a felek írásos és a tárgyaláson szóban előadott észrevételei, nyilatkozatai, valamint a közbeszerzési eljárásban keletkezett dokumentumok tartalma alapján megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem megalapozott.
A Kbt. 43. § (1) bekezdése szerint ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie. Ebből következik, hogy ajánlatkérő csak az általa előírt tartalmi és formai követelményeknek való megfelelést kérheti számon az ajánlattevőtől.
Ajánlatkérő egyrészt azzal az indokkal zárta ki kérelmezőt az eljárásból, hogy a Miniszterelnöki Hivatal levele nem referencialevél szándékával íródott, így azt hamis adatszolgáltatásként csatolta be kérelmező referenciaként, másrészt pedig azzal, hogy a megadott referenciaszemélyek egy része telefonon nem volt elérhető, így ezen referenciahelyek megadása is valótlan adat szolgáltatása volt.
Ajánlatkérőnek a kérelmező kizárását kimondó döntése nem helytálló.
Ajánlatkérő sem a felhívásban, sem a dokumentációban nem határozta meg az ajánlattevő által csatolandó referencialevél tartalmi és formai követelményeit, így azt annak tartalma szerint kellett értelmeznie.
A kérelmező csatolta ajánlatához a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkár titkársága által 2000. március 20-án írt levelet, mely így szól: "Ezúton köszönjük az államtitkár úr szobájában és a titkárságon a legutóbbi két hétvégén elvégzett nagytakarítást, amellyel maximálisan meg vagyunk elégedve."
A műszaki alkalmasság igazolásához szükséges referenciaigazolás azt a célt szolgálja, hogy ajánlatkérőnek módja legyen az ajánlattevő korábbi munkáinak minőségéről információt szerezni. Az idézett levél tartalmából ajánlatkérő olyan információhoz jutott, hogy kérelmező a hivatal részére maximális megelégedésre szolgáló munkát végzett, még akkor is, ha annak aláírója állítólag nem referencialevélként írta azt meg.
Az ajánlatkérő által szúrópróbaszerűen kiválasztott referenciaszemélyek telefonon való elérhetőségének hiánya sem bizonyíték a kérelmező hamis adat szolgáltatására. Ajánlatkérő csak akkor állapíthatta volna meg ezen okból a hamis adatszolgáltatás tényét, ha arról győződött volna meg, hogy a kérelmező által megadott referenciahelyek a kérelmező által megjelölt időpontban nem léteztek, vagy részükre a kérelmező nem végzett munkát, tehát a levelek csak hamisítványok lehetnek. Azt hogy egy vagy több levél aláírója egy adott időpontban nem érhető el telefonon, okozhatja az aláíró betegség, szabadság stb. miatti távolléte, munkahelyének időközbeni megváltozása, nyugdíjba vonulása stb.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a kizárás egyik indoka sem helytálló.
A Kbt. 24. § (2) bekezdése kimondja: "Ajánlatkérőnek biztosítania kell az esélyegyenlőséget az ajánlattevők számára."
Ajánlatkérő a kérelmezőt jogszerűtlenül elzárta attól a lehetőségtől, hogy a közbeszerzési eljárásban ajánlata a többi ajánlattevő ajánlatához hasonlóan értékelésre kerüljön, és így esélye legyen a nyertességre. Ezáltal ajánlatkérő megsértette a Kbt. 24. § (2) bekezdését.
Az eljárás nyertese a Szabó Biztonsági Iroda lett. A Döntőbizottság a Kbt. 79. § (6) és (7) bekezdésében foglalt jogosultságánál fogva megvizsgálta a Szabó Biztonsági Iroda ajánlatát, és megállapította, hogy az érvénytelen, mert az ajánlati felhívásban foglalt kikötés ellenére nem tartalmazza a beszerzés tárgyával kapcsolatos előző 3 évi forgalomról szóló nyilatkozatot, és az ajánlatból hiányzik – a felhívás 16. pontjában előírt – az elkülönített állami pénzalapokkal szemben fennálló fizetési kötelezettségről szóló nyilatkozat, illetve fizetési kötelezettség esetére a tartozás fenn nem állásáról szóló igazolás. Ajánlatkérő a jogorvoslati eljárásban tartott tárgyaláson ezen hiányok fennállását elismerte.
A Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja alapján érvénytelen az ajánlat, ha az nem felel meg az ajánlati felhívásban meghatározott feltételeknek. Az 52. § (1) bekezdése értelmében ajánlatkérőnek az 52. § (2) bekezdésének a)–d) pontjában felsorolt érvénytelenségi okok valamelyikének fennállása esetén meg kell állapítania az érvénytelenséget, érvénytelen ajánlat nem vehet részt az elbírálásban és nem lehet az eljárás nyertese. Ajánlatkérő nem állapította meg a Szabó Biztonsági Iroda ajánlatának érvénytelenségét, sőt ezen ajánlatot hirdette ki nyertesnek. Ajánlatkérő ezáltal a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontjára figyelemmel megsértette az 59. § (1) bekezdését.
A Döntőbizottság a kérelmező indítványa ellenére eltekintett annak vizsgálatától, hogy mely ajánlatok tértek el a takarítás összegének megjelölését illetően az ajánlati felhívásban foglaltaktól, miután a közbeszerzési szerződés időközbeni megkötésére tekintettel ennek már nincs jelentősége.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a 88. § (1) bekezdés d), f) és h) pontja szerint rendelkezett. A bírság mértékének meghatározásánál figyelembe vette a jogsértés súlyát, nevezetesen azt, hogy a jogsértés a közbeszerzési eljárás meghatározó elemével, az eljárás nyertesének megállapításával összefüggésben következett be.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2000. június 13.
Dr. Csitkei Mária s. k. Hámori András s. k.
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Németh István s. k.
közbeszerzési biztos
