KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (5016)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Telefon: 356-1337
Fax: 355-5082
Ikt. sz.: D.246/12/2000
Tárgy: Havacs Építőipari Vállalkozás Kft. jogorvoslati kérelme a Pátroha Község Önkormányzata közbeszerzési eljárása ellen
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a Havacs Építőipari Vállalkozási Kft. (4400 Nyíregyháza, Rákóczi út 18.) képviseli dr. Szitha Albert ügyvéd (4400 Nyíregyháza, Bocskai út 5. I. em. 11., a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmének amelyet Pátroha Község Önkormányzata (4523 Pátroha, Kossuth u. 82., a továbbiakban: ajánlatkérő) képviseletében és megbízásából eljárt a Szet-Ber Beruházó és Ingatlanfejlesztő Kft. (4400 Nyíregyháza, Fészek út 170., a továbbiakban megbízott) "életveszélyes tanterem kiváltása, négy tantermes iskolaépítése a meglévő épületszárnyhoz építve, hagyományos falazat szerkezetű, magas tetős, földszint + I. emelet üzemelésre kész állapotban, a tervben meghatározottak szerint" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, helyt ad.
Megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette az 1999. évi LX. törvénnyel módosított, a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban Kbt.) 55. § (6) bekezdését, és az 59. § (1) bekezdését, valamint a Kbt. 61. § (1) bekezdését, ezért ajánlatkérővel szemben 1 000 000 Ft (azaz egymillió forint) összegű pénzbírságot szab ki.
Ajánlatkérő a pénzbírság összegét a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül köteles befizetni a Közbeszerzések Tanácsa MNB 10032000-01720361-00000000 számú számlájára.
Kötelezi továbbá a Döntőbizottság ajánlatkérőt, hogy kérelmező részére 30 000 Ft igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg.
A határozat ellen jogorvoslatnak helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő a K. É. 2000. április 12-i számában jelentette meg nyílt eljárás megindítására vonatkozó ajánlati felhívását. Az ajánlati felhívásban a beszerzés tárgyát és mennyiségét a következőképpen határozta meg: "életveszélyes tanterem kiváltása, egy négy tantermes iskolaépítése a meglévő épületszárnyhoz, hagyományos falazatszerkezetű magas tetős, földszint + I. emelet üzemelésre kész állapotban, a tervben meghatározottak szerint".
Ajánlatkérő dokumentációt is készített, amelyben meghatározta az ajánlattétel tartalmi és formai követelményeit, valamint a beszerzés tárgyához kapcsolódó műszaki leírást is adott.
Ugyancsak meghatározta az ajánlatkérő, hogy a beszerzés tárgya és mennyisége vonatkozásában csak teljes körű ajánlatot fogad el, és többváltozatú ajánlattétel megengedett, mégpedig olyan formában, hogy igen korszerű költségtakarékos megoldásokat lehet tenni, de az alapajánlat adása kötelező.
Az ajánlati felhívás 13. pontjában került meghatározásra az ajánlatok elbírálásának szempontja, amely az összességében legelőnyösebb ajánlat volt a Kbt. 34. § (3) bekezdése szerint. Az összességében legelőnyösebb ajánlat részszempontja és a súlyszámai a következők voltak:
– ajánlati ár, 35-ös súlyszám
– az ajánlat műszaki tartalma 20-as súlyszám
– szerződéses feltételek elfogadása (kötbér, teljességi nyilatkozat, teljesítési és jóteljesítési garanciák, 18-as súlyszám
– határidő, 15-ös súlyszám
– az ajánlat kidolgozottsága 12-es súlyszám.
Az adható pontszám valamennyi részszempont esetében 1–10-ig terjedt.
Az ajánlattételi határidőig kérelmezőn kívül ajánlatot nyújtott be még a Nyírkomplex Kft., a Zombor és Társai Kft., a Sotter Építőipari Kft., a Nyírép Kft. és a Kalevala Építőipari Kereskedelmi Kft.
Ajánlatkérő illetve megbízottja valamennyi benyújtott ajánlatot érvényesnek fogadott el, és az ajánlatok értékelésekor a megbízott egy részletes szakvélemény készített és ezt a döntéselőkészítő szakvéleményét megküldte az önkormányzat, azaz az ajánlatkérő képviselő testületének. Az ajánlatok értékelésére létrehozott bizottságban részt vett az ajánlatkérő nevében a polgármester és a jegyző is. Az értékelő szakvélemény alapján az összességében legelőnyösebb ajánlatot a Havacs Kft. tette, a második legkedvezőbb ajánlattevő a Nyírép Kft. volt, majd a 2000. június 8-án megtartott képviselőtestületi ülésen, mint döntéshozó szerv, ezt a döntésjavaslatot nem fogadta el, hanem a Nyírép Kft. ajánlatát hirdette ki nyertesnek 968,15 ponttal, és a második helyezett a Havacs Kft. lett 952 ponttal. A nyilvános eredményhirdetésre 2000. június 13-án került sor. Ajánlatkérő és a nyertes ajánlattevő június 23-án a szerződést megkötötte. Kérelmező benyújtott jogorvoslati kérelmében támadta az ajánlatkérő értékelését, álláspontja szerint az ajánlatkérő nem az összességben legelőnyösebb ajánlatot hirdette ki az eljárás nyertesének. Kérte a jogorvoslati kérelmében, hogy a Döntőbizottság semmisítse meg ajánlatkérőnek az eljárást lezáró döntését a jogorvoslati eljárással kapcsolatban felmerült költségeiknek megtérítésére kötelezze ajánlatkérőt és ideiglenes intézkedésként indítványozta a még meg nem kötött szerződés megkötésének megtiltását. A Döntőbizottság ideiglenes intézkedést nem alkalmazott a jogorvoslati eljárásban, mivel ajánlatkérő értékelésének dokumentumaival a szerződéskötés napjáig nem rendelkezett.
Ajánlatkérő benyújtott érdemi ellenkérelmében a jogorvoslati kérelem elutasítását kérte. Álláspontja szerint értékeléséből is megállapíthatóan az összességében legelőnyösebb ajánlattevőt hirdette ki nyertesnek.
A Kbt. 55. § (7) bekezdésének alkalmazására azért nem volt szükség, mivel az ajánlatok azonossága nem állt fenn. Az értékelésből megállapíthatóan kérelmező vállalási díja kedvezőbb volt, ezért megkapta a maximális pontszámot. Ugyanúgy az ISO minősítés meglétére + 1 pontot adott minden ajánlattevőnek. A kötbérfeltételek vállalásában a nyertes ajánlattevő egységesen 200 000 Ft/nap kötbér megfizetését vállalta, a kérelmező napi 100 000 Ft-ot, 15 napon túl pedig további 30 000 Ft-tal többet. Mindezek alapján a kérelmező 3 pontot, a nyertes 4 pontot kapott. A határidők tekintetében is a nyertes által vállalt határidő volt kedvezőbb, mint a kérelmezőé, ezért 10 pontot kapott a nyertes, 8 pontot a kérelmező. A képviselőtestület többségi szavazással a Nyírép Kft. ajánlatát hirdette ki nyertesnek 968,15 ponttal, a kérelmező pontszáma 952 pont volt.
A megbízott benyújtott észrevételében közölte a Döntőbizottsággal, hogy a közbeszerzési eljárás lebonyolításában a közbeszerzési eljárás előkészítése, az iratanyagok értékelése, szakvélemények összeállítása volt a feladata, a döntés minden esetben az ajánlatkérő hatáskörében volt.
A Döntőbizottság tárgyalás tartása nélkül a beszerzett iratok alapján megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem alapos. Tárgyalás tartását a felek nem kérték.
A Döntőbizottság összehasonlította a kérelmező és a nyertes ajánlatát az ajánlati felhívásban meghatározott részszempontokra figyelemmel, majd ezt követően az alábbiakat állapította meg:
Kérelmező bruttó ajánlati ára 41 410 678 Ft volt, a nyertes ajánlattevő bruttó vállalási ára 41 602 770 Ft. A Döntőbizottság vállalási árban mutatkozó kismértékű eltérésre figyelemmel a kérelmezőnek maximális pontszámot adott, azaz 10 pontot, a nyertes ajánlattevőnek a matematikai arányosítást figyelembe véve 9,89 pontot adott. Ajánlatkérő képviselő testületi értékelésének a mellékletéből megállapíthatóan a vállalási árra vonatkozóan a kérelmezőnek a maximális pontszámot adta, a nyertes ajánlattevőnek pedig szintén ugyanazt a pontszámot adta, azaz 9,89 pontot adott, így a súlyszámmal megszorozva kérelmező esetében 350 pontot jelentett, a nyertes esetében 336,15 pontot, a vállalási árban lévő kismértékű eltérésre tekintettel. Az ajánlat műszaki tartalma, melynek súlyszáma 20-as volt, a Döntőbizottság mind a kérelmezőnek, mind a nyertes ajánlattevőnek azonos pontszámot a maximális 10 pontot adta. Ezt megszorozva a 20-as súlyszámmal a kérelmező e részszempontnál adott pontszáma tehát 200 pont és a nyertes ajánlata is 200 pontot jelentett e részszempont tartalmi elemére.
Ajánlatkérő is a Döntőbizottság pontozásos rendszerét alkalmazva szintén maximális pontszámot adott mind a két ajánlattevőnek.
A következő részszempont a szerződéses feltételek elfogadása, ezen belül a kötbér a teljességi nyilatkozat, a teljesítési és a jóteljesítési garanciák szempont volt, melynek súlyszáma 18.
E részszemponton belül került értékelésre a vállalt kötbér összege és annak naptári napja, a teljességi nyilatkozat, valamint itt kellett értékelni a teljesítési és jóteljesítési garanciát is. A kérelmező ajánlatában 100 000 Ft/nap kötbért ajánlott. Ezt az összeget a 15 naptól kezdődően 130 000 Ft/napban, de maximum 15%-ban fixálta a nyertes 200 000 Ft/nap kötbért ajánlott meg, maximum %-ot nem jelölt meg az ajánlatában.
A teljességi nyilatkozatot mindkét ajánlat tartalmazta. A teljesítés és a jóteljesítési garancia tekintetében a kérelmező további 2 évre és 5% garanciális biztosítékot ajánlott a 3 évre, a nyertes is további 2 évre vállalt garanciát de a vállalási díj 3% visszatartását ajánlotta fel garanciális biztosítékként 1 évi időtartamra. Ez utóbbi egyébként az ajánlatkérőnek a minimális követelménye is volt. A Döntőbizottság megállapította ajánlatkérő értékeléséből, hogy a teljesítési és jóteljesítési garanciát egyáltalán nem értékelte ezen szemponton belül, továbbá e szempontnál az adható ponthatár minimális és maximális pontszámot az ajánlatkérő nem osztotta ki az ajánlattevők ajánlataira, és a kötbér kétszer szerepel.
A Döntőbizottság álláspontja szerint azáltal, hogy ajánlatkérő a teljesítési és jóteljesítési garanciát egyáltalán nem értékelte az ajánlatok értékelésekor és nem is pontozta, ezért megsértette a Kbt. 55. § (6) bekezdését, mivel e részszemponton belül egyértelműen megállapítható volt, hogy a jóteljesítési és a teljesítési garancia értékelési alszempont volt az ajánlati felhívásban. A Döntőbizottság továbbá azt is megállapította, hogy a szerződéses feltételek részszemponton belül értékelve már a teljesítési és jóteljesítési garanciánál a kérelmező ajánlata kedvezőbbnek tekinthető, mint a nyertesé. Az e részszemponton belül az alszempontokat is figyelembe véve a Döntőbizottság ezért 9 pontot adott a kérelmezőnek és 8 pontot a nyertes ajánlatának e tartalmi részére. A Kbt. 55. § (6) bekezdése szerint az ajánlatkérő az ajánlatokat a felhívásban meghatározott értékelési szempont alapján bírálja el. Ha az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja választani, akkor az ajánlatoknak az elbírálás részszempontjai szerinti tartalmi elemeit a felhívásban meghatározott ponthatárok között kell értékelni, majd az így az egyes tartalmi elemekre adott értékelési pontszámot megszorozza a súlyszámmal, a szorzatokat pedig ajánlatonként összeadja. Az értékelési folyamatban az 59. § (2)–(3) bekezdéseiben foglaltakat is érvényesíteni kell. Az az ajánlat az összességében legelőnyösebb, amelynek az összpontszáma a legnagyobb, vagy amelyet az egyenértékű (azonos összpontszámú) ajánlatok közül a 35. § (1) bekezdése vagy az 59. § (4)–(5) bekezdései alapján előnyben kell részesíteni.
A Döntőbizottság pontozása tehát a következőképpen alakult e résszempontnál:
A kérelmező 9 pontot kapott, a 18 súlyszámmal megszorozva 162 pontot jelentett, a nyertes 8 pontot kapott, a 18 súlyszámmal megszorozva 144 pontot jelentett.
A következő részszempont a határidő volt. A határidőre vonatkozóan az ajánlati felhívás tartalmazott előírást, mégpedig 2000. december 15-ben jelölte meg a teljesítési határidőt az ajánlatkérő. Az ajánlatokból megállapítható, hogy kérelmező 2000. október 30-ai teljesítési határidőt vállalt, a nyertes 2000. október 15-ei határidőt.
A többi ajánlattevő esetében volt, aki november 15. és november 30-ai határidőt vállalt. E részszemponton belül az ajánlatok tartalmi elemeit figyelembe véve megállapítható, hogy a nyertes kedvezőbb teljesítési határidőt vállalt, mégpedig 60 nappal korábbi befejezési határidőt, mint az ajánlati felhívás szerinti határidő, míg a kérelmező 45 nappal korábbi határidőt ezért a pontozás a következőképpen alakult.
A nyertes megkapta a maximális 10 pontot, ezt beszorozva a 15 súlyszámmal 150 pontot jelentett, a kérelmező 8,75 pontot, ezt megszorozva 15 súlyszámmal 131,25 pontot jelentett. Ajánlatkérő értékeléséből megállapítható, hogy a határidő vonatkozásában a nyertes megkapta a maximális pontszámot, azaz 10 pontot, a kérelmező 8 pontot kapott a teljesítési határidő részszempont vonatkozásában. Az utolsó részszempont az ajánlat kidolgozottsága volt.
A Döntőbizottság a két ajánlatból az ajánlatkérői követelményeket is figyelembe véve megállapította, hogy e szempontból az ajánlatok azonos értékűnek tekintendőek, ezért mind a kérelmező, mind a nyertes esetében a maximális pontszámot alkalmazta, ezt megszorozva 10-es súlyszámmal 120 pontot jelentett a kérelmező és a nyertes esetében is.
A súlyszámmal megszorzott pontszámok összeadásából megállapítható, hogy kismértékű eltérés van a pontszámok között, mégpedig a kérelmező javára, azaz a kérelmezőnek az összpontszáma 963,25, a nyertesé 950,15 pont. A Döntőbizottság álláspontja és pontozásos értékelési rendszere alapján a közbeszerzési eljárásban tehát összességében a legelőnyösebb ajánlatot a kérelmező tette. A Döntőbizottság megállapította azt, hogy ajánlatkérő nem az összességében legelőnyösebb ajánlatot hirdette ki nyertesnek, és megsértette a Kbt. 59. § (1) bekezdését is, mely szerint az eljárás nyertese az, aki az ajánlatkérő részére az ajánlati felhívásban és a dokumentációban meghatározott feltételek alapján a 34. § (1) bekezdésében meghatározott elbírálási szempontok egyike szerint a legkedvezőbb ajánlatot tette. Az ajánlatkérő csak az eljárás nyertesével vagy visszalépése esetén, ha azt az ajánlati felhívásban előírta - az eljárás eredményének kihirdetésekor a következő legkedvezőbb ajánlatot tevőnek minősített személlyel kötheti meg a szerződést.
A Döntőbizottság észlelte továbbá azt a beszerzett iratok alapján, hogy ajánlatkérő a Kbt. 5. sz. melléklet szerinti összegezést nem, az abban foglalt formának megfelelően állította össze, mivel az ajánlatok tartalmi elemeit nem rögzítette, ezzel az ajánlattevők nem ismerhették meg, hogy az ajánlatukból mit értékelt egyáltalán, és hogyan vizsgálta azt az ajánlatkérő, valamint, hogy a felhívásban megadott részszempontok szerint értékelte az ajánlatokat.
Ezért a Döntőbizottság a Kbt. 61. § (1) bekezdésének a megsértését is az ajánlatkérő terhére állapította meg, mely szerint az ajánlatkérő köteles az ajánlatok elbírálásának befejezésekor az 5. sz. mellékletben meghatározott minta szerint írásbeli összegezést készíteni az ajánlatokról, az ebben foglalt adatokat az eljárás eredményének vagy eredménytelenségének kihirdetése során ismertetni kell.
A Döntőbizottság a fenti értékeléséből kiindulva a Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított hatáskörében eljárva megállapította, hogy ajánlatkérő a rendelkező részben foglalt jogsértéseket elkövette ezért vele szemben a Kbt. 88. § (1) bekezdés d) és f) pontja szerinti Jogkövetkezményt alkalmazta.
A bírság alkalmazására azért került sor, mivel a jogorvoslati eljárás időtartamát az ajánlatkérő az ajánlati felhívásnak megfelelően a szerződést megkötötte a nyertes ajánlattevővel, másrészt olyan ajánlattevőt hirdetett ki nyertesnek, aki a Döntőbizottság álláspontja szerint nem az összességében legelőnyösebb ajánlatot tette a közbeszerzési eljárásban.
A Döntőbizottság a bírság összegének megállapításakor figyelembe vette a beszerzés értékét, valamint az elkövetett jogsértés súlyát tekintettel került megállapításra.
A Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja szerinti jogkövetkezményt pedig azért alkalmazta a Döntőbizottság, mivel az ajánlatkérő terhére jogsértést állapított meg. Ezért az igazgatási szolgáltatási díj viselésére is köteles. A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2000. július 20.
Dr. Eke Pekács Tibor s. k. Bujdosó Gézáné s. k.
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Székelyné Bihari Mária s. k.
közbeszerzési biztos
A határozatot a bíróság előtt keresettel támadták.
