A Közbeszerzések Tanácsa Elnökének tájékoztatója

Az Orvostechnikai Hivatal főigazgatójának megkeresésére az Egészségügyi Minisztérium egyetértésével a Közbeszerzések Tanácsa a következőkre hívja fel a közbeszerzési eljárások résztvevőinek figyelmét.
Az orvostechnikai eszközök beszerzésére kiírt közbeszerzési eljárásokban a kórház- és orvostechnikai termékek egészségügyi alkalmassági vizsgálatáról és minősítéséről szóló 14/1990. (IV. 17.) SZEM rendelet szerinti Minősítő Határozat és az orvostechnikai eszközökről szóló 47/1999. (X. 6.) EüM rendelet 23. § (3) bekezdése szerinti Megfelelőségi Tanúsítvány egyenrangúnak tekinthető, továbbá a 47/1999. (X. 6.) EüM rendelet szerint I. osztályba sorolt eszközöknél az eszközökön lévő CE jelölés jelzi a rendelet előírásainak való megfelelőséget, amit a gyártónak nyilatkozatával tanúsítania kell.
A fentiekkel összefüggésben figyelemmel kell lenni az orvostechnikai eszközökről szóló 47/1999. (X. 6.) EüM rendelet 22. §-ának (3)(5) bekezdéseire, továbbá a 23. §-ára. Ezek szerint:
"22. § (3) bekezdés: A 14/1990. (IV. 17.) SZEM rendelet (a továbbiakban: R.) 1. §-ának a (2) bekezdéssel megállapított (5) bekezdéséből, valamint 3. §-ának (4) bekezdéséből a "Szociális és" szövegrész hatályát veszti.
(4) Az R. 1. §-ának a (2) bekezdéssel megállapított új (3)(4) bekezdéseiben, 3. §-ának (3)(4) bekezdéseiben, 4. §-ának (1) bekezdéseiben a "Határozat" szövegrész helyébe a "Tanúsítvány" szövegrész lép.
(5) Az R. 2. számú mellékletének II. és III. fejezetei hatályukat vesztik, valamint R.3. számú mellékletében az "orvostechnikai" szövegrész helyébe az "in vitro diagnosztikai" szövegrész kerül.
23. § (1) E rendelet hatálybalépésekor az R. szerinti minősítő határozattal rendelkező orvostechnikai eszközök a minősítő határozatban szereplő időpontig, a határidő nélkül kiadott minősítő határozat esetén legfeljebb a hatálybalépés napjától számított 3 évig hozhatók forgalomba.
(2) E rendelet hatálybalépésekor az R. szerint minősített és használatban lévő eszköz esetén a CE, illetve H jelölés feltüntetése nem szükséges.
(3) E rendelet hatálybalépésekor az R. szerint folyamatban lévő minősítéseknél legfeljebb a hatálybalépés napjától számítva 5 éves érvényességi idejű Megfelelőség Tanúsítvány adható ki.
(4) E rendelet hatálybalépésekor az R. szerint folyamatban lévő minősítéseket a hatálybalépés napjától számított 180 napon belül kell befejezni."

ÚTMUTATÓ
a Közbeszerzési Értesítő, a Közbeszerzések Tanácsának Hivatalos Lapjában megjelenő hirdetmények elkészítéséhez

A "Közbeszerzési Értesítő, a Közbeszerzések Tanácsának Hivatalos Lapjá"-ban történő közzététel rendjéről és térítési díjáról szóló 128/1995. (X. 20.) Korm. rendelet 3. § (3) bekezdése alapján a hirdetmények közzétételét kérelemmel kell kezdeményezni a Szerkesztőbizottságnál, melyhez mellékelni kell a hirdetményt két példányban, továbbá a térítési díj befizetését igazoló okiratot (feladóvevényt, átutalási megbízást) vagy annak másolatát. Egy ajánlatkérő egy alkalommal benyújtott, több különböző közbeszerzéssel kapcsolatos hirdetményének közzétételét hirdetményenként külön kísérőlevéllel kell kérni.

I. A kísérőlevél

A kísérőlevélen fel kell tüntetni az ajánlatkérő előadójának nevét és telefon-, valamint faxszámát. Amennyiben az ajánlatkérő nevében eljáró személy küldi meg a Szerkesztőbizottságnak a hirdetményt, akkor ezen személy adatait kell feltüntetni a kísérőlevélen. A Kbt. 1. § d) pontja szerinti ajánlatkérők szerepeltessék a kísérőlevélen azt a tényt is, hogy támogatást kaptak, illetve azt, hogy fizetési kötelezettségükért a kormány kötelezettséget vállalt és az erről szóló határozatban az így szerzett pénzforrásból történő beszerzésekre a Kbt. szabályait rendelte alkalmazni. Kérjük továbbá, hogy amennyiben a dokumentáció előállításával és az ajánlattevők rendelkezésre bocsátásával kapcsolatos költségek kiemelkedően magasak, ezt a tényt, valamint az ezt indokoló költségelemeket szintén szerepeltessék a kísérőlevélen annak érdekében, hogy kizárólag emiatt a Szerkesztőbizottság ne küldje vissza hiánypótlásra a hirdetményt a Kbt. 37. § (3) bekezdésére tekintettel.
A Kormányrendelet 6. § (6) bekezdésére tekintettel a hirdetményeket távirat, telex vagy telefax útján is meg lehet küldeni a Szerkesztőbizottságnak, de a közzétételre csak abban az esetben van lehetőség, ha a vizsgálat határidején belül a hirdetmény levél formájában is megérkezik. Felhívjuk figyelmüket arra, hogy a közbeszerzésekről szóló 1999. évi LX. törvénnyel módosított 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 29. § (2) bekezdése szerint, ha a Kbt. a hirdetmény közzétételére határidőt ír elő, akkor a hirdetményt a határidőn belül kell levél formájában megküldeni a Közbeszerzési Értesítő részére. (Így például az eljárás eredményéről készült tájékoztatót az ajánlatkérőnek legkésőbb annak kihirdetésétől, illetőleg eredménytelen eljárás esetén az eredményhirdetés határidejének lejártától számított öt munkanapon belül kell megküldenie levél formájában a Szerkesztőbizottságnak.) A Kormányrendelet 5. § (5) bekezdése alapján levél formájában való megküldésnek minősül a személyesen vagy kézbesítő útján történő kézbesítés is.

II. A hirdetmények közzétételéért fizetendő térítési díj

A hirdetmények közzétételéért térítési díjat kell fizetni. A közzétételi díj átutalható vagy postai csekken is befizethető. A Közbeszerzések Tanácsa bankszámlaszáma: MNB 10032000-01720361-00000000. Az átutalási megbízás közlemény rovatának három utolsó kockájában a 310-es tranzakciós kódot is fel kell tüntetni. Postai csekket a Szerkesztőbizottságon lehet felvenni. Az átutalási megbízáson és a csekken is fel kell tüntetni a beszerzés tárgyát röviden, valamint azt, hogy az átutalás, illetve a befizetés közzétételi díj megfizetését célozza. Amennyiben az ajánlatkérő nem a Közbeszerzések Tanácsa által rendelkezésre bocsátott postai csekken fizeti meg a közzétételi díjat, akkor azon a fent megadottakon kívül fel kell tüntetni a Tanács bankszámlaszámát és a 310-es tranzakciós kódot is. Amennyiben az ajánlatkérő a közzétételi díjat nem fizette meg, illetve nem elegendő közzétételi díjat fizetett meg, a Szerkesztőbizottság a Kormányrendelet 6. § (2) bekezdése alapján a kérelmet visszaküldi hiánypótlásra. Ebben az esetben kérjük, hogy az átutalási megbízáson, illetve a csekken tüntessék fel a hirdetmény "K. É." kezdetű iktatószámát, illetve amennyiben csak a közzétételi díj kiegészítéséről van szó, akkor ezt a tény (így pl. "pótbefizetés K. É. 7238.") A Kormányrendelet 9. § (2), illetve (3) bekezdésére tekintettel a közzétételi díjat kéziratolda-lanként kell megfizetni. Kéziratoldalnak kell tekintetni a gépírásos, legfeljebb huszonöt sort, soronként hatvan leütést tartalmazó lapot.
Egy kéziratoldal közzétételi díja jelenleg 7000 Ft+ áfa (azaz 8750 Ft).

III. A hiánypótlásra való felhívás

A Kormányrendelet 6. § (1) bekezdése alapján a Szerkesztőbizottság megvizsgálja, hogy a hirdetmény megfelel-e a közbeszerzésekkel kapcsolatos jogszabályoknak, és azt az arra jogosult nyújtotta-e be. A 6. § (2) bekezdése alapján, amennyiben a Szerkesztőbizottság megállapítja, hogy a hirdetmény nem tartalmaz minden, a közbeszerzésekkel kapcsolatos jogszabályokban előírt adatot, vagy az nyilvánvalóan ezekbe a jogszabályokba ütközik, a kérelmet hiánypótlásra visszaküldi a kérelmezőnek. A hiánypótlásra való felhívás alapján benyújtott hirdetményben a hiánypótlásválasz feladásának időpontját kell feltüntetni. A kézhezvétel időpontját minden esetben a Szerkesztőbizottság tölti ki. A Szerkesztőbizottság a hiánypótlásra való felhívásban a Kormányrendelet 6. § (3) bekezdésére tekintettel tájékoztatást ad arról, hogy ha a felhívás alapján benyújtott hirdetmény ismét nem felel meg a közbeszerzésekkel kapcsolatos jogszabályoknak, a hirdetmény a benyújtott formában fog megjelenni. Ezt a tényt a Szerkesztőbizottság a közzétett hirdetményben feltünteti.

IV. Hirdetmények

A hirdetményeket a Kbt. mellékleteiben szereplő mintáknak megfelelő szerkezetben kell elkészíteni, a pontok elé akkor is a mintában meghatározott számot kell írni, ha közben egy vagy több *-gal jelzett pont kimarad. A szám mellett fel kell tüntetni a mintában szereplő szövegrészeket.
Amennyiben az ajánlatkérő a hirdetmény elemeit nem vagy nem megfelelően számozza, ezt a Szerkesztőbizottság saját hatáskörében elvégzi, ha a hirdetmény egyébként megfelel a közbeszerzésekkel kapcsolatos jogszabályoknak.
Hiánypótlásra való visszaküldés esetén a Szerkesztőbizottság a minta szerinti számokra hivatkozik. A Közbeszerzési Értesítőben az ajánlatkérők a Kbt. következő mellékleteinek felhasználásával tehetnek közzé hirdetményeket:

1. Előzetes összesített tájékoztató (Kbt. 1. számú melléklet)

Az ajánlatkérő minden év március hó 31-ig előzetes összesített tájékoztatót készíthet az értékhatárokat elérő vagy maghaladó értékű, az adott évre tervezett közbeszerzéseiről. Az adott évre tervezett árubeszerzéseket, építési beruházásokat, valamint a szolgáltatások megrendelését külön kell feltüntetni. Az előzetes összesített tájékoztató közzététele nem vonja maga után az abban foglalt közbeszerzési eljárások lefolytatásának kötelezettségét, valamint az ajánlatkérő olyan közbeszerzési eljárások lefolytatására is jogosult, melyeket az előzetes összesített tájékoztatóban nem tett közzé.
Ha az ajánlatkérő az ajánlati felhívás, illetve a részvételi felhívás közzétételétől számított legalább negyven napnál korábban, de legfeljebb egy éven belül előzetes összesített tájékoztatót tett közzé és az tartalmazta legalább a közbeszerzésekre vonatkozó következő adatokat: a választani kívánt eljárás, a beszerzés tárgya és előrelátható mennyisége, a teljesítés helye és előrelátható határideje a nyílt eljárásban, illetve a két szakaszból álló eljárások ajánlati szakában (kivéve a tárgyalásos eljárást) negyven nap helyett huszonöt napot, a két szakaszból álló eljárások részvételi szakaszában a huszonöt helyett tizenöt napot lehet előírni. Ezen szabály alkalmazásának feltétele azonban, hogy az előzetes öszszesített tájékoztatóban közzétett adatoknak a felhívásban megjelölt adatok megfeleljenek.
2. Nyílt eljárás megindítása ajánlati felhívás (Kbt. 2. számú melléklete)
A nyílt eljárás a közbeszerzési eljárások általános, alapesete.
A Kbt. személyi hatálya alá tartozó ajánlatkérők, ha közbeszerzéseik értéke eléri vagy meghaladja az adott évre vonatkozó értékhatárt, nyílt eljárást kötelesek kiírni, feltéve, ha a tárgyalásos, illetve a meghívásos eljárást megalapozó körülmények nem állnak fenn.

3. Előminősítési eljárás részvételi felhívás (Kbt. 3. számú melléklete)

A nyílt eljárás előminősítési eljárással is indulhat. Az előminősítés minden esetben csak egy eljárásra vonatkozik, az előminősítési eljárás eredményének kihirdetését követően az ajánlatkérő az összes alkalmasnak talált részvételi jelentkezőt egyidejűleg, közvetlenül, írásban hívja fel az ajánlattételre.
Az előminősítési eljárás választásának kötelező esetei:
A) Az építési beruházás értéke eléri vagy meghaladja az éves költségvetési törvényben megadott értékhatárt (1999-ben 240 M Ft).
B) Ha az ajánlatkérő előírja, hogy az eljárásban csak belföldi székhelyű (lakóhelyű) ajánlattevők vehetnek részt. Erre azonban csak akkor van lehetőség, ha a belföldi székhelyű (lakóhelyű) ajánlattevők alkalmassága a Kbt. 59. § (2)(3) bekezdésében foglaltakra is figyelemmel valószínűsíthető.
Az előminősítési eljárás választásának lehetséges esete:
Az ajánlatkérő előminősítési eljárást folytathat le annak érdekében, hogy a közbeszerzési eljárás további szakaszában már csak a közbeszerzés teljesítésére pénzügyi, gazdasági és műszaki szempontból alkalmas ajánlattevők vegyenek részt.

4. Meghívásos eljárás részvételi felhívás (Kbt. 8. számú melléklet)

Az ajánlatkérő meghívásos eljárást két esetben alkalmazhat:
A) Csak korlátozott számú ajánlatkérő alkalmas a szerződés teljesítésére a közbeszerzés tárgyának sajátos természete miatt [Kbt. 65. § (1) bekezdés a) pontja].
B) A közbeszerzés tárgyára figyelemmel, a minősített ajánlattevők jegyzékében legalább öt ajánlattételre alkalmas minősített ajánlattevő van [Kbt. 65. § (1) bekezdés b) pontja].
A minősített ajánlattevők jegyzékét a Közbeszerzések Tanácsa minden évben összeállítja, és közzéteszi a Közbeszerzési Értesítőben a Kbt. 15. § (1) bekezdés d) pontjára tekintettel.

5. Tárgyalásos eljárás részvételi felhívás (Kbt. 9. számú melléklete)

A hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás esetei:
A) az árubeszerzésre, építési beruházásra, illetve a szolgáltatás megrendelésére kiírt nyílt vagy meghívásos eljárás a Kbt. 60. § (1) bekezdésének e) vagy f) pontjában foglaltak kivételével eredménytelen volt, feltéve, hogy a felhívásnak, illetve a dokumentációnak a közbeszerzés tárgyára vonatkozó feltételei nem változtak meg időközben [Kbt. 70. § (1) bekezdés a) pontja).
B) Az árubeszerzés, az építési beruházás, illetve a szolgáltatás megrendelése esetén az ellenszolgáltatás vagy az egyéb szerződéses feltételek meghatározása nem lehetséges olyan pontossággal, amely lehetővé teszi nyílt vagy meghívásos eljárásban a legkedvezőbb ajánlat kiválasztását [Kbt. 70. § (1) bekezdés e) pontja].
C) Árubeszerzés esetén, ha az érintett dolgot kizárólag kutatási, kísérleti, tanulmányozási vagy fejlesztési célból állítják elő (ez az eset azonban nem alkalmazható olyan mennyiség esetén, ami megalapozza a piacképességet, illetve a kutatás-fejlesztés költségeit fedezi) [Kbt. 70. § (3) bekezdés a) pontja].

6. Tájékoztató a két szakaszból álló eljárás részvételi szakaszának eredményéről (Kbt. 4. számú melléklet)

A nyílt előminősítési, a meghívásos és a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárások részvételi szakaszának eredményét az ajánlatkérő az eredményhirdetéstől számított öt munkanapon belül köteles levél formájában megküldeni a Szerkesztőbizottságnak.

7. Tájékoztató az eljárás eredményéről (Kbt. 6. számú melléklet)

Az ajánlatkérőnek az eljárás eredményéről szóló tájékoztatót legkésőbb annak kihirdetésétől, illetve eredménytelen eljárás esetén az eredményhirdetés határidejének lejártától számított öt munkanapon belül meg kell küldeni levél formájában a Szerkesztőbizottságnak.

8. Hirdetmény módosítása, visszavonása, a dokumentáció vagy a határidő módosítása (Kbt. 11. számú melléklet)

A módosítást az alább megadott esetekben kell megküldeni az eredeti határidő lejártáig levél formájában a Közbeszerzési Értesítő Szerkesztőbizottságának. Ezt a mellékletet kell alkalmazni a következő esetekben:
ajánlattételi határidő meghosszabbítása a Kbt. egy alkalommal ad erre lehetőséget, a határidő hosszabbítását indokolni kell; az eredeti határidő lejárta előtt hirdetményben kell közzétenni, azaz meg kell küldeni levél formájában a Közbeszerzési Értesítő Szerkesztőbizottságának. Ezek a szabályok érvényesek a két szakaszból álló eljárások esetében a részvételi jelentkezési határidő meghosszabbítására is.
az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban meghatározott feltételek módosítása a módosítani kívánt feltételek mellett az ajánlatkérő köteles új ajánlattételi határidőt meghatározni (amely ebben az esetben sem lehet 40 napnál rövidebb), illetve valamennyi határidőt ismételten meg kell határoznia (így: dokumentáció megkérésének határideje, eredményhirdetés időpontja, szerződéskötés időpontja stb.) Ezek a szabályok irányadók a két szakaszból álló eljárások részvételi felhívásának, illetve az ehhez a szakaszhoz készített dokumentáció módosítására is, azzal, hogy a részvételi szakaszra vonatkozó dokumentációnak és a részvételi felhívásnak a részvételi szakaszra vonatkozó részeit, valamint a beszerzés tárgyát és mennyiségét a részvételi határidő lejártáig lehet módosítani, ugyanakkor annak egyéb elemeit módosítani lehet még az ajánlattételi határidő lejártáig.
az ajánlati, illetve a részvételi felhívás visszavonása.

Az elbírálási határidő meghosszabbítását (valamint ennek indokát), illetve a két szakaszból álló eljárásokban közvetlenül megküldött ajánlati felhívás és az azzal kapcsolatosan kibocsátott dokumentáció módosítását nem kell közzétenni a Közbeszerzési Értesítőben, hanem egyidejűleg közvetlenül, írásban kell ezekről tájékoztatni az ajánlattevőket.

9. Tájékoztató a Kbt. 4. §-ának (7) bekezdése szerinti szerződéskötésről (Kbt. 10. számú melléklete)

Az ajánlatkérő az időszakonként visszatérő, egy évnél hosszabb vagy határozatlan ideig tartó beszerzés tárgyában kötött szerződésről a szerződéskötést követő öt munkanapon belül hirdetményt köteles közzétenni, ha annak értéke a szerződéskötéskor eléri vagy meghaladja az adott évre vonatkozó értékhatárok felét.

V. Értékhatárok

A 2000-re vonatkozó a költségvetési törvényben meghatározott értékhatárok:
árubeszerzés: 16,0 M Ft
szolgáltatás: 8 M Ft
építési beruházás: 32,0 M Ft
A fent megadott értékek nem tartalmazzák az általános forgalmi adót.

A közbeszerzések keretében megvalósuló
építési beruházásra vonatkozó
ajánlati felhívás dokumentációinak
részletes műszaki tartalma

A környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter az 1/1996. (II. 7.) KTM-rendeletében (Magyar Közlöny 1996. évi 9. száma) szabályozta a közbeszerzés keretében megvalósuló építési beruházásra vonatkozó ajánlati felhívás dokumentációjának részletes műszaki tartalmát. A közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény értelmében az építési beruházásokra vonatkozó ajánlati felhívások műszaki dokumentációinak elkészítésénél a hivatkozott jogszabály előírásai szerint kell eljárni.

SZERKESZTŐBIZOTTSÁG
A Közbeszerzések Tanácsa Elnökének
tájékoztatója

I. A Kbt. 46. §-a szerinti hatósági igazolásokról

A közbeszerzésekről szóló 1999. évi LX. törvénynyel módosított 1995. évi XL. törvény 1999. szeptember 1-jén lép hatályba. Az egységes szerkezetbe foglalt jogszabály 46. §-a módosította az ajánlatokhoz, illetve a részvételi jelentkezésekhez csatolandó hatósági igazolások körét, valamint az erre vonatkozó részletszabályokat.
A módosított Kbt. 46. § (1) bekezdés b) pontja alapján a közbeszerzési eljárásban nem lehet ajánlattevő vagy alvállalkozó, aki egy évnél régebben lejárt vám-, társadalombiztosítási járulék- vagy a központi adóhatóság által nyilvántartott adófizetési kötelezettségének, továbbá elkülönített állami pénzalappal szemben fennálló fizetési kötelezettségének nem tett eleget, kivéve, ha a hatóság az adósság később időpontban történő megfizetéséhez írásban hozzájárult.
A Kbt. 46. § (3) bekezdésére tekintettel, amennyiben az ajánlatkérő helyi önkormányzat, kisebbségi települési önkormányzat, helyi kisebbségi önkormányzat, helyi önkormányzati vagy helyi kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv, az ajánlati, illetve részvételi felhívásban előírhatja, hogy az ajánlattevő, valamint az alvállalkozó csatoljon hatósági igazolást az önkormányzati adóhatóságtól is. Ebben az esetben azonban csak az ajánlatkérő székhelye szerinti önkormányzati adóhatóságtól kell hatósági igazolást beszerezni.
A Kbt. 46. § (5) bekezdésére tekintettel az ajánlattevőnek az ajánlathoz, illetve a részvételi jelentkezéshez legkésőbb az ajánlattételi, illetve részvételi jelentkezési határidő lejártáig csatolnia kell a 46. § (1) bekezdés b) pontjában és a (3) bekezdésében előírt igazolásokat.
Az elkülönített állami pénzalapok vonatkozásában a Kbt. 46. § (4) bekezdésére tekintettel az ajánlattevőnek, illetőleg az alvállalkozónak nyilatkoznia kell, hogy melyik alap irányában áll fenn jogszabály alapján fizetési kötelezettsége. A Kbt. 46. § (4) bekezdésére tekintettel ezen nyilatkozatot az ajánlathoz, illetve a részvételi jelentkezéshez kell csatolni. Ezzel egyidejűleg a Kbt. 46. § (6) bekezdésére tekintettel az ajánlattevőnek, illetve az alvállalkozónak azon alap kezelőjétől igazolást is kell csatolnia, amellyel szemben jogszabály alapján fizetési kötelezettsége áll fenn.
A Kbt. 43. § (2) bekezdésére tekintettel a Kbt. 46. §-át a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozókra kell alkalmazni.
Ezeknek megfelelően a csatolandó igazolások az 1999. szeptember 1-jét követően megkezdett közbeszerzési eljárásokban:
A) a területileg illetékes APEH igazolása a központi adóhatóság által nyilvántartott adófizetési kötelezettség és a társadalombiztosítási járulék vonatkozásában,
a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságának igazolása a VPOP mint központi adóhatóság által nyilvántartott adófizetési kötelezettség és a vámtartozások vonatkozásában.
B) 1. Ha az ajánlattevőnek, illetve az alvállalkozónak a Munkaerő-piaci Alappal szemben jogszabály alapján fizetési kötelezettsége áll fenn, a Kbt. 46. § (4) bekezdése szerinti nyilatkozat mellett az alábbi hatósági igazolásokat köteles csatolni,
a területileg illetékes munkaügyi központ igazolása a Munkaerő-piaci Alaptól felvett támogatás visszafizetése és a szakképzési hozzájárulás teljesítése tekintetében és
a területileg illetékes APEH-tól a Munkaerő-piaci Alaphoz tartozó munkaadói és munkavállalói járulék, a rehabilitációs és bérgarancia-hozzájárulás, valamint a gyakorlati képzést nem végzők szakképzési hozzájárulási kötelezettsége tekintetében.
(A Munkaerő-piaci Alappal kapcsolatosan mindkét igazolást csatolni kell.)
2. Ha az ajánlattevőnek, illetve az alvállalkozónak a Központi Nukleáris Pénzügyi Alappal szemben jogszabály alapján fizetési kötelezettsége áll fenn, a Kbt. 46. § (4) bekezdése szerinti nyilatkozat mellett a következő hatósági igazolást köteles csatolni: az Országos Atomenergia Hivatal igazolását.
C) Abban az esetben, ha az ajánlatkérő helyi önkormányzat, kisebbségi települési önkormányzat, helyi kisebbségi önkormányzat, helyi önkormányzati vagy helyi kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv, és ezt a felhívásban külön előírta, az ajánlattevőnek a következő hatósági igazolást is csatolni kell: az ajánlatkérő székhelye szerint illetékes helyi önkormányzati adóhatóság igazolását.

II. A hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárások megkezdésekor a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz eljuttatandó iratokról

A Kbt. 71/B. § (2) bekezdésére tekintettel az 1999. szeptember 1-jét követően megkezdett hirdetmény közzététele nélkül induló tárgyalásos eljárások megkezdésekor meg kell küldeni a Közbeszerzési Döntőbizottság elnöke részére faxon is az ajánlati felhívást, továbbá a meghívni kívánt szervezetek, személyek nevéről, székhelyéről, valamint a tárgyalásos eljárás alkalmazását megalapozó körülményekről szóló tájékoztatást.
A Közbeszerzési Döntőbizottság címe: 1024 Budapest, Margit krt. 85. Fax: (06-1)355-5082, (06-1)375-8091.

A Közbeszerzések Tanácsa elnökének tájékoztatója

A kis- és középvállalkozásokról szóló 1999. évi XCV. tv. (a továbbiakban: Kkvt.) módosította a közbeszerzésekről szóló 1999. évi LX. törvénnyel módosított 1999. évi XL. tv-t (a továbbiakban: Kbt.).
Így a Kbt. 61. §-ának módosított (4) bekezdése szerint az eredményhirdetésen az eljárás nyertesének nyilatkoznia kell arról, hogy a Kkvt. szerint mikro-, kis- vagy középvállalkozásnak minősül-e. Ennek megfelelően módosult a Kbt. 6. számú mellékletének 5. pontja is:
"5. a)** A nyertes ajánlattevő neve és címe:
b)* A nyertes ajánlattevőnek a Kkvt. szerinti minősítése:"
Azt, hogy a nyertes ajánlattevő a Kkvt. szerint mikor minősül mikro-, kis- vagy középvállalkozásnak, a Kkvt. 23. §-ai határozzák meg.
"2. § Kis- és középvállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amelynek
a) összes foglalkoztatotti létszáma 250 főnél kevesebb, és
b) éves nettó árbevétele legfeljebb 4000 millió Ft, vagy mérlegfőösszege legfeljebb 2700 millió Ft, továbbá
c) megfelel a 3. § (3) bekezdésében foglalt feltételeknek.
3. § (1) Kisvállalkozásnak minősül az olyan vállalkozás, amelynek
a) összes foglalkoztatotti létszáma 50 főnél kevesebb, és
b) éves nettó árbevétele legfeljebb 700 millió Ft, vagy mérlegfőösszege legfeljebb 500 millió Ft, továbbá
c) megfelel a (3) bekezdésben foglalt feltételeknek.
(2) Mikrovállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amelynek összes foglalkoztatotti létszáma 10 főnél kevesebb, és megfelel az (1) bekezdés b) és c) pontjaiban foglalt feltételeknek.
(3) Egy vállalkozás akkor minősül kis- és középvállalkozásnak, ha abban az állam, az önkormányzat vagy a 2. § szerinti vállalkozáson kívül eső vállalkozások tulajdoni részesedése tőke vagy szavazati jog alapján külön-külön és együttesen sem haladja meg a 25%-ot.
(4) Nem kell alkalmazni a (3) bekezdésben meghatározott korlátozást abban az esetben, ha a 2. § és az (1)(2) bekezdés szerinti vállalkozás tulajdonosai olyan intézményi befektetők, amelyek nem rendelkeznek többségi irányítást biztosító befolyással.
(5) A 2. §-ban és az (1) bekezdésben megjelölt mutatókat az utolsó, éves beszámoló szerinti foglalkoztatotti létszám és nettó árbevétel vagy mérlegfőösszeg alapján kell meghatározni. Amennyiben a vállalkozás működési ideje 1 évnél rövidebb, az adatokat éves szintre kell vetíteni.
(6) Az egyéni vállalkozás minősítése az egyéni vállalkozó a személyi jövedelemadóról szóló törvényben előírt nyilatkozata alapján, a 2. § a) pontja, az (1) bekezdés a) pontja, valamint a (2) bekezdés rendelkezései szerint történik.
(7) Újonnan alapított vállalkozás esetében az (5) bekezdés rendelkezései helyett a tárgyévre vonatkozó üzleti tervet kell figyelembe venni."
A Kkvt. 2000. január 1-jén lép hatályba, ennek megfelelően a módosított 6. számú mellékletet a 2000. január 1-je után megkezdett közbeszerzési eljárások vonatkozásában kell alkalmazni.
A Közbeszerzések Tanácsa
elnökének tájékoztatója a közbeszerzés
2000. évi értékhatárairól

A közbeszerzésekről szóló 1999. évi LX. törvénnyel módosított 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 2. § (3) bekezdésére és a Magyar Köztársaság 2000. évi költségvetéséről szóló 1999. évi CXXV. törvény 56. § (1) bekezdésére tekintettel a Kbt. személyi hatálya alá tartozó szervezetek tekintetében a közbeszerzés értékhatára 2000. január 1-jétől 2000. december 31-ig:
a) árubeszerzés esetén: 16 millió Ft,
b) építési beruházás esetén: 32 millió Ft,
c) szolgáltatás megrendelése esetén: 8 millió Ft,
d) építési beruházás esetén a Kbt. 42. § (3) bekezdése szerinti előminősítési kötelezettség tekintetében: 240 millió Ft.
Felhívjuk továbbá az ajánlatkérők figyelmét, hogy a Kbt. 28/A §-a alapján, ha az ajánlatkérő az ajánlati, illetve a részvételi felhívás közzétételétől számított legalább 40 napnál korábban, de legfeljebb egy éven belül a folyó év március 31-ig előzetes összesített tájékoztatót tett közzé, és az tartalmazza legalább a közbeszerzésre vonatkozó, a Kbt. 1. számú mellékletének 4. pontja szerinti adatokat, a nyílt eljárásban, illetve a két szakaszból álló eljárások ajánlati szakaszában (kivéve a tárgyalásos eljárást) negyven nap helyett huszonöt napot, a két szakaszból álló eljárások részvételi szakaszában a huszonöt nap helyett tizenöt napot lehet előírni. Ezen szabály alkalmazásának feltétele azonban az, hogy az előzetes összesített tájékoztatóban közzétett adatok megfeleljenek a későbbiekben megjelentetett felhívásban megjelölt adatoknak.
Az előzetes összesített tájékoztatóval kapcsolatosan további információk találhatók az Útmutatóban.

A Közbeszerzések Tanácsa elnökének tájékoztatója

A Magyar Mérnöki Kamara és a Magyar Tanácsadó Mérnökök és Építészek Szövetsége Ajánlást tett közzé a mérnöki és az építészeti szellemi szolgáltatások megrendelésére irányuló közbeszerzési eljárásokra.
Az Ajánlás tervezetét a Kamara megküldte ugyan a Közbeszerzések Tanácsának véleményezésre, de a Tanács észrevételei nem kerültek maradéktalanul átvezetésre, és ezt követően az Ajánlás további elemekkel is bővült.
Fentiekre tekintettel az Ajánlás nem tekinthető a Közbeszerzések Tanácsa álláspontjának, ezért a Tanács felhívja a közbeszerzési eljárásokban részt vevők figyelmét, hogy az Ajánlást kizárólag saját felelősségükre alkalmazhatják.
E körben a Közbeszerzések Tanácsa különösen felhívja az Ajánlatkérők figyelmét arra, hogy az Ajánlás 8.3. pontjában foglaltak, azaz a díjátlag alkalmazása az ajánlatok értékelése során, a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. tv. szabályaiba ütközik.