KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (5274)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt. sz.: D.230/10/2000
Tárgy: a HO-DA Rt. és a PAPÍR-ÁSZ Kft. közös jogorvoslati kérelme a Miniszterelnökség Közbeszerzési és Gazdasági Igazgatósága közbeszerzési eljárása ellen
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A HO-DA Irodaszer Kereskedelmi Rt. (1134 Budapest, Angyalföldi út 30–32.) és a PAPÍR ÁSZ Kereskedelmi Szolgáltató Kft. (1033 Budapest, Szőlőskert u. 15., a továbbiakban: kérelmező), mindkettőt képviseli dr. Tolnay Gyula ügyvéd (1034 Budapest, Szőlő u. 23.), közös kérelmének, melyet a Miniszterelnökség Közbeszerzési és Gazdasági Igazgatóság (1055 Budapest, Kossuth tér 2–4., képviseli: dr. Gerenday Zsuzsanna jogtanácsos, a továbbiakban: ajánlatkérő) "papír és papíráruk beszerzése 2200 millió forint értékben a 125/1996. (VII. 24.) Kormányrendelet hatálya alá tartozó intézmények részére" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, a Döntőbizottság helyt ad és megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette az 1999. évi LX. törvénnyel módosított, a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban Kbt.) 52. § (2) bekezdésének d) pontjára tekintettel az 52. § (1) bekezdését, és a 60. § (1) bekezdésének b) pontját, ezért a Döntőbizottság a kérelmezők közös ajánlatának érvénytelenné, és az eljárás eredménytelenné nyilvánítására vonatkozó ajánlatkérői döntést megsemmisíti.
A Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt, hogy a kérelmezők részére a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül külön-külön 30 000 Ft, azaz harmincezer Ft, összesen 60 000 Ft, azaz hatvanezer forint igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni: A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő 2000. február 22-én ajánlati felhívást tett közzé a K. É. 12. számában nyílt eljárás megindítására (1229) a rendelkező részben írt tárgyban.
A felhívás 10. pontjában közölte ajánlatkérő, hogy a közös ajánlatot tevő nyertesektől nem követeli meg gazdasági társaság létrehozását.
A 11. a) pontban jelölte meg az ajánlattevők pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmassága igazolására kért adatokat és tényeket, melyek között a 4. bekezdésben előírta az aktuális cégállapotot bemutató eredeti vagy közjegyző által hitelesített cégkivonat becsatolását. A felhívás 12. pontja szerint az ajánlattevő az eredményhirdetés időpontját követő 30 napig kötve van az ajánlatához.
A 14. pontban azt is kikötötte ajánlatkérő, hogy többváltozatú ajánlat nem tehető.
Az egyéb információk között a 16.3. pontban előírta többek között, hogy a közös ajánlatot tevőknek nyilatkozniuk kell arról, hogy a szerződés teljesítéséért egyetemleges felelősséget vállalnak. Ugyanitt a 16.4. pontban megkövetelte az ajánlatkérő, hogy az ajánlattevő jelölje meg a Kbt. 43. § (2) bekezdés a), b) és c) pontjaiban foglaltakat. Ajánlatkérő részletes dokumentációt is biztosított az ajánlattevők részére, melyet 100 000 Ft + áfa összeg ellenében biztosított a részükre. E dokumentáció III. fejezetében "az ajánlatot alkotó okmányok felsorolása" között előírta ajánlatkérő a 8. pontban, hogy a cégkivonatot az ajánlati felhívás 11. a) pontja szerint kéri becsatolni. A 14. pontban a "K" jelű nyomtatvány kitöltését kérte, mely nyilatkozat a teljesítésbe bevonni kívánt alvállalkozókról, míg a 15. pontban az "E" jelű adatlap az Országos Elosztóhálózat adatait tartalmazta. A dokumentáció 27. oldalán "termékleírás" címszó alatt a II. részben a műszaki követelményeknél előírta ajánlatkérő, hogy a hagyományos, standard borítékoknál a ragasztással szembeni követelmény az enyvezettnél 5 év, az öntapadósnál minimum 1 év, míg a szilikonosnál korlátlan ragasztási garancia szükséges. A felhívásban megjelölt ajánlattételi határidőig négy ajánlattevő nyújtott be ajánlatot, nevezetesen a BUDA-PIÉRT Kft., a Pátria Nyomda Rt., az EUROPAPIER Hungaria Kft. és kérelmező.
Ajánlatkérő 2000. június 2-án tartotta meg a nyilvános eredményhirdetést, melynek során azt ismertette, hogy az eljárás eredménytelen volt, mivel mind a négy ajánlat érvénytelen. Ajánlatkérő ezen a napon elkészítette az összegzést az eljárásról, melyben mind a négy ajánlatkérő ajánlata érvénytelenségének indokait is részletesen taglalta. Ezen összegzés a kérelmezőnél azt tartalmazta, hogy az ajánlat a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja alapján érvénytelen, mivel az az alábbiak alapján nem felelt meg az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételeknek: "az ajánlathoz kötelezően csatolandó nyilatkozat (L jelű melléklet) és az abban foglaltak alátámasztására csatolt okirat tartalma – az ajánlatkérő tájékoztatáskérésére adott válasz ismeretében is – ellentmondásos adatokat tartalmazott, ezért az az ajánlatkérő szempontjából értékelhetetlen". Ezen túlmenően ajánlatkérő minden egyes ajánlattevőt írásban értesített az ajánlata érvénytelenségéről, részletesebben megindokolva azt az összegzésben írtaknál. E levélben a bírálóbizottsági álláspont végkövetkeztetéseként ugyanazt közölte ajánlatkérő a kérelmezők esetében is, amit az összegzésben rögzített az érvénytelenség megállapítására.
Ajánlatkérő a nyílt eljárás eredménytelenné nyilvánítását követően tárgyalásos közbeszerzési eljárást kezdeményezett a korábbi eljárás tárgyában.
Kérelmező(k) 2000. június 13-án közös jogorvoslati kérelmet nyújtottak be a Döntőbizottsághoz, külön-külön befizetve a 30 000 Ft igazgatási szolgáltatási díjat. A jogorvoslati eljárás megindításával egyidejűleg kérte a Kbt. 88. § (1) bekezdés b) pontja alapján a jogsértés megállapítását, ugyanezen törvényhely c) pontja alapján az ajánlatkérő közbeszerzési eljárást lezáró döntésének megsemmisítését, valamint a h) pont alapján az ajánlatkérő kötelezését az eljárási díj viselésére. Egyben kérte tárgyalás tartását is. A kérelmében azt is megemlítette, hogy az ajánlatkérő az eljárás lezárásával egyidejűleg módosított feltételekkel hirdetmény közzététele nélküli közbeszerzési eljárást kezdeményezett. Jogorvoslati kérelmének indokául előadta, hogy a június 2-i eredményhirdetés, valamint a 2000. június 8-án kézhez vett tájékoztatás utólagos elemzéséből arra a következtetésre jutott, hogy ajánlatkérő az eljárás során a felvilágosításkérést nem a Kbt. rendelkezései szerint alkalmazta. Álláspontja szerint az ajánlatkérő által ellentmondásosnak minősített és hiányolt iratanyag benyújtása egyáltalán nem volt feltétele az érvényes ajánlatnak, tehát nem állnak fenn az ajánlat érvénytelenségének a Kbt. 52. § (2) bekezdésében rögzített feltételei. Véleménye szerint amennyiben ajánlatkérő az ellentmondások tisztázására megfelelően törekedett volna, akkor a rendelkezésükre álló iratanyagokkal az ellentmondást egyértelműen tisztázták volna. Azt is kinyilatkozta a jogorvoslati kérelmében, hogy a közbeszerzés tárgyának teljesítésébe a teljesítés 10%-a mértékén belül bevont, de a Kbt. értelmezése szerint nem alvállalkozónak minősülő szállítópartnerükkel az üzleti együttműködés a csatolt szerződés szerint tényszerű és folyamatos, amit megnyugtató módon ajánlatkérő pld. a főkönyvi kivonatok vagy számlák bekérésével tisztázhatott volna.
Fentiekre tekintettel kérelmező összességében azt sérelmezte, hogy az ajánlatkérő nem a Kbt. szabályai szerint minősítette érvénytelennek és nem bírálta el ennek következtében az ajánlatukat, megfosztva őket ezzel a szerződéskötés és a teljesítés lehetőségétől. Kérelmét a megtartott tárgyaláson az írásban beadottak szerint változatlanul fenntartva még annyival egészítette ki, hogy az ajánlatkérő által ellentmondásosnak vélt szerződéses adatok abból adódtak, hogy ténylegesen 1999. július 1. óta működnek a székhely szerinti címen. Ezt az ajánlatukhoz becsatolt cégkivonat is tartalmazza, miszerint annak részét képezte a változás iránti kérelem, melyről a cégbíróság is említést tett a cégkivonatok kiállításakor. A tényleges székhelyváltozás és a cégbírósági adatokban jelzett időpont közötti eltérést az okozta, hogy mint részvénytársaság a változásjelentést csak úgy tudják bejelenteni a cégbírósághoz, hogy előtte az alapító okiratot módosítaniuk kell, melyhez a sajtóban két alkalommal megjelentetett közgyűlési meghívó is szükséges. Miután a közgyűlést kétszer összehívva az alapító okiratot megfelelően módosították, időben elküldték a változás iránti kérelmüket a cégbírósághoz. Ajánlattételkor az ajánlatukban a tényleges állapotnak megfelelő cégkivonatot csatolták be, tehát a két időpont közötti eltérés valójában eljárásjogi akadályok miatt keletkezett. A tárgyaláson kifejtette azt az álláspontját is, hogy elfogadva ajánlatkérőnek a másik 3 ajánlatra vonatkozó érvénytelenségi döntését, arra a következtetésre jutott, hogy amennyiben ajánlatuk érvényes, akkor az eljárás nyertesei ők lettek volna.
Kérelmező a tárgyaláson azt az álláspontját is kifejtette, hogy amennyiben ajánlatkérő a becsatolt szerződésben rögzített adatokat vitatta, így jogszerűen akkor járt volna el, ha a Kbt. 53. § (1) bekezdésének c) pontja szerint kizárta volna kérelmezőt hamis adatszolgáltatás miatt. Ajánlatkérő ezt nem tette, tehát jogszerűen nem nyilváníthatta érvénytelenné a kérelmező ajánlatát.
Ajánlatkérő a jogorvoslati eljárásról szóló értesítést követően írásos észrevételében kérte az alaptalan jogorvoslati kérelem elutasítását. Álláspontja szerint nem volt jogsértő az a magatartásuk, amikor kérelmező ajánlatát érvénytelenné és a közbeszerzési eljárást mind a négy ajánlat érvénytelensége miatt eredménytelenné nyilvánították. Beadványában megismételte a kérelmezők részére adott tájékoztatást, valamint az összegzésben írtakat. A bírálóbizottság javaslatában foglaltakkal egyezően döntöttek az ajánlatkérő ajánlata érvénytelenségének megállapításáról, mivel az ajánlathoz kötelezően csatolandó nyilatkozat (L jelű melléklet) és az abban foglaltak alátámasztására csatolt okirat tartalma – az ajánlatkérő tájékoztatáskérésére adott válasz ismeretében is – ellentmondásos adatokat tartalmazott, ezért az az ajánlatkérő szempontjából nem volt értékelhető, tehát az ajánlat érvénytelen. A jogorvoslati kérelemben írtakkal kapcsolatban azt is kifejtette, hogy az ajánlatkérő tájékoztatáskérésére adható ajánlattevői válasz – annak tényszerűsége esetén – alkalmas lehetett volna a nem egyértelmű kijelentés tisztázására. Lehetősége lett volna a kérelmezőnek pl. arra (a nem létező cégnyilvántartási bejegyzésre hivatkozással), hogy válaszában tájékoztassa az ajánlatkérőt, hogy az ajánlatban szereplő cégbélyegző lenyomatok a székhelyüket tüntetik fel, függetlenül a cégbírósági nyilvántartás hatályos adattartalmától. Írásos észrevételében nem vitatta, hogy az eredetivel megegyező teljes bizonyító erejű magánokirat benyújtása valóban nem volt feltétele az érvényes ajánlat tételének, azonban az tény, hogy a beszerzés tárgyával szervesen összefüggő okirat, amit az ajánlattevő az eljárásban felhasznált, az ajánlat részévé vált. Nem vitatta ajánlatkérő azt a kérelmezői állítást sem, miszerint szállítópartnerükkel az együttműködés tényszerű és folyamatos, de ennek igazolására az ajánlatban szereplő szerződés álláspontja szerint nem volt alkalmas. A tárgyaláson írásos észrevételét annyival is kiegészítette, hogy álláspontja szerint
kérelmező által becsatolt okirat (szerződés) ellentmondásos volt, ami később sem volt feloldható, ezért csak érvénytelennek nyilváníthatták a kérelmező ajánlatát.
Az ügyben érdekelt felek közül a szabályos értesítés ellenére csak a BUDA-PIÉRT tett írásos észrevételt. Ebben megerősítette azt, hogy a tárgyi nyílt eljárás meghirdetésére és annak alapján az ajánlatkérő eljárására és eredményhirdetésére a jogorvoslati kérelemben írtak szerint került sor. Azt is nyilatkozta, hogy a kérelmező által benyújtott pályázat illetőleg az ajánlatkérő felvilágosításkérése alapján adott további tájékoztatás tartalmi megítélése a vonatkozó anyagok teljes körű ismerete nélkül nem áll módjában. Kifejtette azt az álláspontját is, hogy számukra sem volt értelmezhető a közbeszerzési eljárásáról az ajánlatkérő által kiadott összegzés címen megküldött értékelésben az eredménytelennek minősítés érvénytelenségi okának megjelölése. Véleménye szerint a Kbt. 43. § (2) bekezdés a), b) és c) pontjára vonatkozóan teljes körű tájékoztatást adtak az ajánlatukban és nyilatkozataikban, de az ajánlatkérés igen magas értékére, súlyára, valamint ajánlatkérő erőteljesen mérlegelési elemeket tartalmazó értékelésére tekintettel ajánlatkérő döntése ellen nem emeltek kifogást. Indítványozta, hogy a Döntőbizottság a jogorvoslati eljárás során a BUDA-PIÉRT ajánlatát is vizsgálja meg az érvénytelenség tekintetében.
A Döntőbizottság a rendelkezésére álló iratok, dokumentumok, írásos és a tárgyaláson előterjesztett szóbeli nyilatkozatok alapján megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem alapos, ezért a rendelkező részben írtak szerint határozott.
A Kbt. 52. § (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő az ajánlatok felbontásakor, illetőleg azt követően megállapítja, hogy mely ajánlatok érvénytelenek.
A (2) bekezdés szerint érvénytelen az ajánlat, ha azt az ajánlati felhívásban meghatározott ajánlattételi határidő lejárta után nyújtották be,
b) azt olyan ajánlattevő nyújtotta be, aki nem jogosult az eljárásban részt venni;
c) az ajánlattevő a biztosítékot nem, vagy nem az előírtaknak megfelelően bocsátotta rendelkezésre,
d) az nem felel meg az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételeknek.
A Döntőbizottság a jogorvoslati eljárás során kétséget kizáróan megállapította, hogy ajánlatkérő sem a lefolytatott közbeszerzési eljárás keretében, sem a jogorvoslati eljárás során nem tudott olyan indokokat prezentálni a Döntőbizottság részére, melyek a fenti rendelkezések valamelyikének megfeleltek volna. Ennek vizsgálata során a Döntőbizottság arra az álláspontra jutott, hogy kérelmező az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételek szerint nyújtotta be ajánlatát.
A Döntőbizottság nem osztotta ajánlatkérő kérelmezői ajánlat érvénytelenségre vonatkozó álláspontját, tekintettel arra, hogy kérelmező az ajánlat benyújtásakor olyan cégkivonatot csatolt, mely a tényleges állapotokat tartalmazta, így azt ajánlatkérőnek el kellett volna fogadnia. A Döntőbizottság elfogadta kérelmező azon tárgyaláson előterjesztett magyarázatát, miszerint a tényleges székhelyváltozás és a cégbírósági változásjelentés benyújtása között eltelt idő eljárási okok miatt különbözött, mivel kérelmező mint rt. hosszabb idő alatt volt csak képes a közgyűlést összehívni, ott az alapító okiratot módosítani, majd az alapító okirat módosítását követően a változást az illetékes cégbírósághoz becsatolni.
A Döntőbizottság azt is megállapította, hogy ajánlatkérő az összegzésben meghatározott indokok alapján jogszerűen nyilvánította érvénytelenné a kérelmezőn túli ajánlattevők, nevezetesen a BUDA-PIÉRT Kft., a Pátria Nyomda Rt. és az EUROPAPIER Hungária Kft. ajánlatait. A fent kifejtett indokok alapján nem osztotta ajánlatkérő álláspontját a kérelmezői ajánlat érvénytelenségére vonatkozóan, mivel az ajánlatkérő által megállapított érvénytelenségi ok nem állt fenn.
A Kbt. 60. § (1) bekezdésének b) pontja szerint eredménytelen az eljárás, ha kizárólag érvénytelen ajánlatok érkeztek.
Mivel a Döntőbizottság az eljárása során megállapította, hogy kérelmező ajánlata az ajánlatkérő által hivatkozott indokok alapján nem volt érvénytelen, így arra a következtetésre jutott, hogy ajánlatkérő jogellenesen nyilvánította eredménytelenné az eljárást, mivel nem valós az a helyzet, hogy kizárólag érvénytelen ajánlatok érkeztek csak ajánlatkérőhöz. Erre figyelemmel a megállapított jogsértések, melyek összefüggésben állnak egymással, az ajánlatkérő terhére felróhatók.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. §-ának (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a fent leírt indokok alapján a Kbt. 88. §-ának (1) bekezdésében foglalt c), d) és h) pontja szerinti jogkövetkezményeket alkalmazta ajánlatkérővel szemben.
A Döntőbizottság azért kötelezte ajánlatkérőt a kétszer 30 000 Ft-os igazgatási szolgáltatási díj megfizetésére külön-külön a közös kérelmezők részére, mert azt a kérelmezők az eljárás megindításakor mindketten megfizették.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2000. július 6.
Dr. Bíró László s. k. Székelyné Bihari Mária s. k.
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Bakonyi Dolli s. k.
közbeszerzési biztos
A határozatot a bíróság előtt keresettel támadták.
